A Közép-európai Egyetem sajtóközleménye szerint: Az üvegházhatású-gázok kibocsátásának csökkentését célzó klímavédelmi kezdeményezések magyar származású szakértője, Ürge-Vorsatz Diana (a Közép-európai Egyetem Éghajlat- és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának igazgatója, a Környezettudomány és Politika Tanszékének professzora) és a vele együtt dolgozó, közgazdászokat és építésügyi szakértőket foglalkoztató kutatócsapat számos felújítási forgatókönyvet tanulmányozott, amelyek az elérhető energiahatékonysági szintben és az évenkénti felújítható lakások számában különböztek. A tanulmány egyértelműen kimutatja, hogy az ilyen programok foglalkoztatási hatása rendkívül pozitív, kiváltképp, ha a program a komplex felújítást célozza. Az utóbbi forgatókönyv, a jelenleg ismert technológiák alkalmazásával az épületek többségének 75-90%-os energiahatékonyság növekedését feltételezi.
A komplex felújítási program forgatókönyvében az energiafogyasztás csökkenése révén létrejött megtakarítások és a kapcsolódó csökkenés a CO2-kibocsátásban jóval magasabb, mint amely a kisebb hatékonyságot célzó felújítási forgatókönyvek alkalmazásával elérhetők (ezek mindössze kb. 40%-os hatékonyság-javulást eredményeznek). Ez utóbbi a klímaváltozás szempontjából is kedvezőtlen lenne: azok az épületek, amelyek az energiahatékonyság növekedése szempontjából nem a legeredményesebb felújítási programon esnek át, hanem egy részleges, kevésbé eredményes programon, még évtizedeken át a szükségesnél jóval több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, amíg újabb felújításokra nem szorulnak.
Egy komplex épület felújítási program több tízezer új munkahelyet teremtene Magyarországon. Bár egy ilyen programnak a befektetési költsége magas, a foglalkoztatásra gyakorolt hatásai jóval pozitívabbak lennének, mint ha ugyanazt az összeget más szektorokba fektetnénk be (pl. szállítási és infrastruktúra fejlesztés). Egy nagyszabású felújítási program finanszírozása részben uniós forrásból, részben pedig a jelenlegi állami energia ártámogatások átirányítása révén az energiahatékonyságot növelő felújítások irányába lehetséges volna, amelyek egy fenntarthatóbb, hosszú távú energia megtakarításhoz vezetnének. A szükséges befektetések egy része egy olyan finanszírozási rendszeren keresztül is elérhető lenne, amelyben az ingatlantulajdonosok a felújítás költségeit idővel az energiafogyasztásban bekövetkező csökkenésnek köszönhető megtakarításokból fizetnék vissza.
Sajtóközlemény – Közép-európai Egyetem

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Frankfurtban 2005 óta kötelező a passzívházként építés az állami szektorban
2. Magyar csapat a Solar Decathlon európai döntőjében
3. Nem csak szigetelésünk, de a pénztárcánk is lehetne vastagabb
4. Légkondi helyett szigeteléssel is hűthetjük a pénztárcánkat