Passzív ház: Passzívház magazin, Passzívház - Családi ház

Kérdezze szakértőnket!

Csomor Tibor Csomor Tibor
okl. építész-
mérnök Kivitelezés kérdések >>

Kérdezze szakértőnket >>
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés

A tökéletes épületgépészeti rendszer Energiakulcs® – 3. rész

Passzívház gépészet – Hogyan állítsuk elő a melegvizet?

hogyan állítsunk elő melegvizet

Cikksorozatunkban áttekintjük a passzívház gépészeti feladatokat azért, hogy a végén megérthessük, mi jelenti az egyik épületenergetikai kulcsmegoldást a jövő épületeihez. A légkezelés és a fűtés után a melegvíz előállítással foglalkozunk.

Melegvíz-előállítás

Meglepő információ, miszerint leendő passzívházában ugyanannyi energiát igényel majd éves szinten a melegvíz előállítás, mint a fűtés.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy passzívházban többe kerül a melegvíz termelés, mint egy hagyományos épületben, inkább azt, hogy amíg az épület fűtési és hűtési energia fogyasztását töredékére tudjuk csökkenteni a passzívház technológiával, addig a hálózati hidegvíz felmelegítése pontosan ugyanannyiba kerül egy passzívházban is.

Van tehát egy éves költségünk – 4 fős család, átlagos, napi 200 literes fogyasztással számolva, energiahordozótól függően 38.250-141.000 Ft – amit szeretnénk optimalizálni. Ennél az összegnél lényegesen többet fizetnek azok, akiknek cirkuláltatva van a melegvíz hálózatuk. Olykor ennek akár a többszörösét is, azért a mellőzhető kényelemért, illetve vélt megtakarításért, hogy a csapból azonnal meleg víz folyjon. A cirkuláltatás valóban vízmegtakarítással jár, de az egész évben üzemelő fal vagy padlófűtés – attól függően, hol halad a melegvíz-vezeték – hőenergia fogyasztása akár egy nagyságrenddel is meghaladhatja a vízmegtakarítás összegét.

HMV_diagram

A fűtési fejezetben felsorolt hőtermelők mindegyike alkalmas HMV előállításra is.

 Természetesen egy direkt villamos árammal fűtő rendszerkialakításnál villanybojlerünk lesz. A szobai kandallót kizártuk a HMV előállításból, bár a téli időszakban azért működtethető lehet megfelelő kialakításban.

Milyen költségekre számíthatunk a példaként említett napi 200 literes fogyasztásnál (cirkuláció nélkül) éves szinten?

  1. Villanybojlerrel: 141 000 Ft
  2. Villanybojlerrel, csúcskizárt árammal: 90 000 Ft
  3. Levegős hőnyerő oldalú kompaktkészülékkel: 60 000 Ft
  4. Földgázkazánnal – itt a kondenzációs megtakarítás nem számottevő: 42 000 Ft
  5. Pelletkazánnal: 42 000 Ft
  6. Talajszondás hőszivattyúval: 38 250 Ft

„Ha már a cirkulációt kikapcsoltuk, milyen megtakarítási lehetőségeink vannak még?”

Hulladékhő hasznosítására korlátozottak a lehetőségek. Az egyik alternatíva a napkollektoros rendszer, a másik megoldás nagyméretű kombi hűtő, amellyel ingyenesen lehet meleg vizet előállítani, de ez a beavatkozás garanciavesztéssel jár, ami miatt ez nem jelenthet optimális megoldást.

TELI_kollektorNapkollektoros rendszer esetén évi 60-65% megtakarításra, kiváltási arányra számíthatunk, ezt ésszerű beruházással nem lehet fokozni a napos órák számával való szoros összefüggés miatt. Az a napkollektor forgalmazó, aki ettől nagyobb kiváltást ígér, vélhetőleg nem számol a borús decemberi napokkal.

A legnagyobb megtakarítást egyébként a villamos bojlernél érhetjük el, akár 90 000 Ft-ot évente.

A hőszivattyúnál a legszerényebbet, évi 22 500 Ft körül.

passzívház-gépészet--hőszivattyú

hőszivattyú

Érdemes napkollektort telepíteni?

A válasz attól függ, hogy milyen hosszú távra gondolkodik… A leendő telepítés helyét és a gerincvezetéket mindenképp érdemes kialakítani az építési fázisban, így később nem jár komoly átalakítással a kiépítés. Ha a későbbiekben az épület nulla energiafogyasztása lenne a cél, akkor a melegvíz-termelésre inkább gazdaságos a napkollektor, mint a napelem.

passzívház-gépészet--gépház

Napkollektorból egy 1 kW teljesítményű egység 2-3 m² helyigényű (ára 100-200 000 Ft), míg napelemeknél ehhez a teljesítményhez 8-9 m² szükséges (ára 300-400 000 Ft).

Így marad hely a tetősíkon az egyéb fogyasztók táplálásához szükséges napelemes rendszer számára.

Felmerülhet a kérdés, hol van itt az Energiakulcs® szisztéma?

Kismértékben jelen van, elsősorban gondolkodásmód formájában.

Amikor egy talajkollektoros hőszivattyú melegvizet termel a nyári időszakban, akkor az előállított hőenergiával közel egyező mennyiségű hideg energiát tárol be a talajban, 1,5-2 méter mélységben.

Amikor az épületben túlmelegszik a belső tér, akkor ezt a már rendelkezésre álló hűtőenergiát szállítjuk be az épületbe a hőszivattyú bekapcsolása nélkül, így szinte ingyenes (óránként 2-3 Ft) a hűtés.

ekulcs-passzívház-gépészet

 Lassacskán a tél felé közeledve nem tűnhet aktuálisnak, ám nagyon is lényeges időben, jól megtervezni családi ház hűtési rendszerét. A következő részben erről lesz szó! (x)

 www.energiakulcs.hu

Kardos Ferenc

Kardos Labor Kft.

TwitterFacebookGoogle GmailMegosztás

5 comments to A tökéletes épületgépészeti rendszer Energiakulcs® – 3. rész

  • Kerek László

    Kedves Ferenc,

    Jó érzéssel tölt el olyan választ olvasni, amelyből kivilágít a tudás. És mindezt úgy közli Ön, hogy azt egy “hétköznapi halandó” is megérti!
    Nagyon köszönöm Önnek, munkájához sok sikert kívánok!

  • Kis-Pap László

    A HMV készítésnél a hővisszanyerés nem lehetne megoldható ? Pl. a zuhanyból elfolyó víz hője, vagy egy fürdőkádnyi víz hője nem nyerhető ki ?

    • Kedves Kis – Pap László!

      Elméletben megoldható lenne, hogy a zuhanyozásnál elfolyó meleg víz átadja hőjének egy részét a beáramló hálózati hideg víznek. Több nehézséggel kell számolni. A legnagyobb az, hogy az elfolyó víz nyomás nélkül, a gravitáció hatására “elcsorog” a csatorna felé. Bármilyen hővisszanyerést a padló szintje alatt lehetne elhelyezni, de annak hozzáférhetőnek, tisztíthatónak és jól hőszigeteltnek is kellene lenni. Kettős szennyvízelvezetést is kellene kiépíteni, mert a WC csészétől távozó szennyvíznek külön vezetéket kellene kiépíteni.
      Gyakorlatilag egy ilyen megoldás nem racionális, több lenne a gond, mint a haszon.
      Ha mégis megépülne egy ilyen hővisszanyerő megoldás, akkor a fürdőkádból és a mosógépből távozó hőt mégsem lehetne ilyen “egyszerűen” visszanyerni, mert a beáramló hideg víz és a távozó meleg víz különböző idősávokban közlekedik.
      Sokkal ésszerűbb takarékosság egy olyan kettős víz rendszert kiépíteni, ahol a távozó fürdővizet szűrés és ülepítés után WC öblítésre használhatjuk. Elvileg itt a kiengedett meleg vizet összegyűjtjük, de a talajba süllyesztett tárolóban azonnal kihűl a korábban kiengedett, és már elhűlt víz miatt, tehát hővisszanyerés nem valósítható meg.

      Jó ötlet még – egy passzívház tulajdonostól hallottam – hogy a fürdővizet télen csak kihűlés után engedik ki a kádból, így a hőenergia az épületen belül hasznosul.
      Ettől olcsóbb hővisszanyerés aligha létezik!

  • Kerek László

    Tisztelt Uram,

    ír egy rövid mondatot a kombi hűtővel előállítható meleg vízről. Erről tudna bővebben írni, esetleg linkkel segíteni ennek elvét, működését?

    Miért nem gazdaságos a napelemmel történő meleg víz előállítás? Ez is érdekelne. Csak a négyzetméter igény miatt?
    Köszönöm az írást és a választ is.

    • Kedves Kerek László!

      Ipari körülmények között egyre gyakoribb a klímagépekről, kereskedelmi hűtők aggregátcsoportjáról a kondenzációs hő hasznosítása – normálisan ez a környezeti levegő fűtésére pocsékolódik el – meleg víz előállítás céljára. A gépek egy része erre már gyárilag elő van készítve.
      Lakossági területen a hűtőgépek nincsenek előkészítve hővisszanyerésre, egész évben a lakást fűtik, amely a fűtési idényben végül is hasznosul, nyáron viszont többlet hőterhelést okoz az épületben. Egy 500 litert meghaladó méretű Side-by-Side hűtőgépről napi 100-120 liter meleg víz előállítására elegendő hőenergia nyerhető ki, de sok nehézség van a hasznosításban. A gép óránként 10-20 percig működik, egy ilyen alkalommal 4-5 liter meleg víz keletkezne, amely csak helyben lévő bojlerben hasznosítható, mert hosszabb csőszakaszon továbbítva a hőenergia nagy része el is vész. A legnagyobb gond, hogy a szükséges gáz/víz hőcserélőt csak a hűtőkör megbontásával lehet beépíteni, amely azonnali garancia vesztést jelent. Ezekre a gépekre általában 3 év garancia van, addig tehát nem kivitelezhető egy ilyen beavatkozás. Ha mégis megépítjük ezt a hulladékhő visszanyerést, akkor a hűtőgépre még két vízcső fog csatlakozni, amely korlátozza a mozgatását, a takarítást mögötte, alatta. Tehát az elmélet kecsegtető, az ipari alkalmazás nagyon gazdaságos, de kicsiben, lakossági léptékben erősen meggondolandó.

      A napelemmel való meleg víz előállítás “csak” gazdaságossági kérdéseket vet fel. A napelemeket gyakorta úgy emlegetik, mint egy ingyenesen rendelkezésre álló energiaforrást. Jóllehet szükséges még egy félmilliós költséget jelentő inverter, amely a hálózatra való visszatáplálást végzi. Ha ezt is megvásároltuk, akkor használhatunk egy villanybojlert, és valóban ingyen lesz a meleg vizünk.
      De.
      Ha az épületben gázkazánnal fűtenek, akkor évi 42 000 Ft-ot lehet megtakarítani a napelemes-bojleres ingyen meleg vízzel.
      Ha hőszivattyúval, akkor kap kedvezményes áramtarifát, és még alacsonyabb az éves költség, 38 250 Ft.
      A cikkben napi 200 liter meleg víz előállításáról szólt a példa, ez napi 8 kWh hőenergia igényt jelent. 8 kWh *365 nap = 2920 kWh, amely a tárolási hőveszteséggel együtt eléri a 3200-3300 kWh energiaigényt éves szinten. Ezt villamos energia mennyiségként egy 3 kW-os napelemes rendszer képes megtermelni, amelynek jelenlegi ára minőségtől függően 1,5-2 mFt. A gázkazánhoz viszonyított megtérülés 40-50 év körül kalkulálható…. Mindenképpen elgondolkodtató szám.
      Vegyük figyelembe, hogy az épületnek fűtési és hűtési energiaigénye is van, továbbá a különféle fogyasztóknak is szükséges villamos áram. Ha ilyen elvek mentén – direkt villamos áramból való hőtermelés – alakítjuk ki az épület gépészetét, akkor a napelemekhez szükséges déli tetőfelület lesz az egyik legfőbb akadály az anyagiakon túl.

KÉRJÜK, MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!

  

  

  

A következő HTML tag-ek használata engedélyezett:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>