Először is tisztáznunk kell az elsődleges energia fogalmát: az a kWh energia, amit 1 m³ építőanyag előállításához kell befektetni. Tehát már az építőanyag kiválasztásánál is az energiatakarékosságra kell törekednünk.
A következő táblázat rámutat arra, hogy mennyire gyorsan amortizálódnak a hőszigetelőanyagok, vagyis az előállításukra szánt energia milyen gyorsan térül meg.
A számok mégsem mondanak el mindent. Ha összehasonlítjuk például a polisztirolt és a fagyapotlemezt, akkor láthatjuk, hogy a hővezetőképességük és az amortizációs idejük majdnem azonos és mégis a polisztirol egy kőolajszármazék (a fogytánlevő kőolajkészletből), az égésénél mérgező anyagok keletkeznek; míg a fagyapot egy újra termeszthető anyagból a fából előállítható anyag, ami a növekedése során CO2-t von el a légkörből.
Tehát az építőanyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy miből, mennyi energia befektetésével állítják elő, milyen épületfizikai, kémiai adottságokkal rendelkezik és hogyan lehet újra hasznosítani vagy szükség esetén megsemmisíteni.
B. Holicza Zsuzsa – okl. Épitészmérnök, épületbiológus (IBN)
Érdekes a táblázat. Van esetleg egy olyan is ami az építőanyagok előállítási “költségét” gyűjti össze? Érdekes lenne még ha a gyártás során “termelt” CO2 is fel lenne tüntetve, esetleg egy ez irányú megtérülési táblázattal együtt. Pl. egy 44-es tégla falú ház 2,8t/m2 CO2-be kerül. Ha ezt 10cm EPS-el szigeteljük (további 0,3t/m2) megtakaríthatunk xt CO2-t évente ami y hó megtérülést eredményez… Ha valakinek van ilyen adadta(i) az ossza meg velünk légyszi.
A kérdés nagyon komplex nem lehet igazán egy táblázattal elintézni.
Ha a részletekig le akarunk menni, akkor
1. a nyersanyag előállítás, kitermelése, esetleges szállítása
2. a nyersanyag feldolgozása, az építőanyag előállítása
3. az építőanyag szállítása
4. az építőanyag beépítése
5. az üzemeltetése, a karbantartása
6. a bontott építőanyag újrahasznosítása, vagy megsemmisítése
Mind energiaigényes folyamatok, amik során újra CO2 és egyéb üvegházhatást előidézö (metán, kéndioxid…) gázok termelődnek.
Tehát egy komplex energiamérleget kell az egész házra összeállítani.
Ennek során a legkiemelkedőbb szempontok:
A közelben termelt, bányászott, előállított újranövő, természetes, egészséges építőanyagok, amelyek egy egészséges környezetet adnak számunkra és ezek nemcsak bennünket, a lakásunkat, de a tágabb értelemben vett környezetünket sem terhelik nemcsak széndioxiddal, hanem egyéb méreganyagokkal sem .
A tervezésnek is nagyon fontos a szerepe. A helyesen tájolt épület kisebb energiaigényű ( a nap melegének kihasználása), a környezet alakítása (lombhullató fa, mint árnyékoló).
A megfelelő hatásfokú gépészet is nagyon sokat tud javítani az energiamérlegen.
Az egészet mindenképpen egy jól képzett szakembernek kell kézbe fognia, aki átlátja az egész komplexitást. Nem lehet kiragadni részleteket, mert egy tényező még nem elegendő az egész probléma megoldására.