Passzív ház: Passzívház magazin, Passzívház - Családi ház

Kérdezze szakértőnket!

Csomor Tibor Csomor Tibor
okl. építész-
mérnök Kivitelezés kérdések >>

Kérdezze szakértőnket >>
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés

Cserépkályhát passzívházakba is!

Kachelofen Vorderansicht

illusztráció: ofenart.at

Tudta Ön, hogy Ausztriában az alacsony energiaigényű és passzívházak jelentős részébe is építenek kályhát?

Mérnökből lett kályhásként kezdetektől fogva érdekelnek az új, nálunk még járatlan utak. Amikor óriási váltással belevágtam ebbe a szakmába, fő célkitűzésem olyan tervezési és építési módszerek megismerése volt, amiknek köszönhetően a kályha a jelen és a jövő elvárásait is túlteljesítheti.

Miután a kötelező szakmai gyakorlatot és képzettséget Magyarországon megszereztem, külföldre vettem az irányt. Több ország kályhás kultúráját megismerve felismertem, hogy a világon a legmagasabb szinten az egymáshoz igen hasonló, osztrák, svájci, dél-német és észak-olasz  – elsősorban az alpesi vidéken áll. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy ezeken a területeken a kályhás szakma talán a legelismertebb, és a mai napig töretlenül népszerű a cserépkályha. Az Alpokban nehéz új házat cserép vagy vakolt kályha nélkül elképzelni, legyen az akár passzív, akár aktív, vagy bármilyen egyéb korszerű tervezési filozófia mentén megálmodott.  A gyártók és a szakmai szövetségek folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően az ott épült cserépkályhák ugyanolyan kifinomult rendszerek, mint bármelyik másik korszerű társuk.

Nézzük, mik azok a tervezési, építés technológiai és dizájn elemek, amelyekkel a cserépkályhát a legkorszerűbb házakba, és a jövőbe tekintő megrendelő elvárásaihoz igazítom:

-          A kályha megfelelő működésének biztosítása a tervezéssel kezdődik. A korszerű házak érzékeny energiamérlegébe való illesztéshez elengedhetetlen a körültekintő teljesítményméretezés. A helyes működés és a minél magasabb hatásfok biztosításához pedig pontos hő és áramlástechnikai méretezés szükséges. Ezeket egyébként az különböző jogszabályok és szabványok is előírják (MSZ EN 15544 és MSZ EN 13384 sz. sorozat). Mint minden tervezőmunka, a kályhák tervezése és méretezése is bonyolult feladat, a gyakorlatban szoftveres támogatás nélkül elképzelhetetlen. A méretezés során elsősorban az Osztrák Cserépkályha Szövetség méretező programjára támaszkodom, amely a legszélesebb körben használt és legsokoldalúbb ilyen eszköz. Segítségével nem csak a kályha, hanem a teljes égési levegőellátás-kályha-kémény rendszer optimalizálható, és a fenti két szabvány szerinti tanúsítványok is kinyomtathatóak a hatósági eljárásokhoz.
Egy alacsony energiaigényű ház minden építészeti és gépészeti eleme alapos tervezést, finomhangolást igényel. Miért lenne ez másképp a kályhák esetén? Elmúlt az az időszak, mikor különösebb előzetes felkészülés nélkül, a kályhás a helyszínen, építés közben találja ki az éppen következő lépést. Ahogy az egy kaptafára, minták alapján épült kályhák kora is lejárt. Én az első csempe vagy samott tégla lerakása előtt minden munkámat alaposan megtervezem, és előkészítem.  Ez egyes egyedi esetekben akár hosszabb időt is igénybe vehet, mint maga az építés.

kep1

-          A megfelelő építési technológiák alkalmazásával a cserépkályhák élettartama akár a tulajdonos vagy a ház élettartamánál is hosszabb lehet. Ausztriában ismeretlen fogalom a cserépkályha átrakás. Az alpesi területeken a kályhákat 100 év élettartamra építik. Magam is láttam nem egy hasonló korú, napi használatban teljesítő kályhát, melyek pár évente csak karbantartást igényelnek (mint bármilyen más fűtési rendszer), de komplett újraépítést nem.
Kinek hiányzik egy rendszeres építkezés a háza közepén? Szerencsére az általam alkalmazott nyugati építési technológiák és megfelelő üzemeltetés mellett el lehet felejteni a 10-20 évenkénti átrakást.

-          A ma és a jövőben épülő, szigorúan légtömör házakban a tüzelőberendezések – így a kályha – égést tápláló levegővel való ellátása csakis a házon kívülről, légcsatornával megoldható. Szerencsére a korszerű tűztér-építési technológiák, és a korábban már említett méretezési szabványok és programok erre a cserépkályha esetén is lehetőséget adnak.  Tőlünk nyugatra elvétve találkozhatunk olyan újabb építésű cserépkályhával, aminek a működése ne lenne teljesen független a lakóház légterétől. Ennek megfelelően járok el én is.

-          Egyre kevesebb szabadidőnket kevésbé szeretnénk a tűzifával és a kályhával való foglalatoskodással tölteni. Jogos igény, hogy a kályha minél ritkábban igényeljen begyújtást (lehetőleg naponta csak egyszer), és két begyújtás közt minél egyenletesebb teljesítménnyel fűtsön. Ezt a kályha – az eddigi hazai gyakorlattól eltérő – nehéz építési módjával, minél nagyobb hőtároló tömeg beépítésével biztosíthatjuk. Nyugat-Ausztriában és Svájcban hagyományosan akár 12-20 cm falvastagsággal és többtonnás hőtároló tömeggel építik a cserépkályhát. Így biztosítom én is a kályha akár 24 órán keresztüli egyenletes melegét.

-          Egyre nagyobb az igény a környezetbarát technológiák iránt. Bizonyára mindenki számára ismert tény, hogy a fatüzelés 100%-ban megújuló energiával működő fűtési mód – már ha nem igényel egyéb külső energiaforrást. A fatüzelési módok között a kályha mindenképpen ilyen. Ez még a manapság igen favorizált hőszivattyús-, de még a legtöbb napkollektoros rendszerről sem állítható.
A fatüzelési módok közül pedig a kályha hasznosítja a fában tárolt napenergiát az egyik legmagasabb hatásfokkal. A cserépkályháknál a jogszabályok által meghatározott minimális hatásfok 78%, de egy jól hőszigetelt kéményhez építhető akár (a teljes fűtési szezonra vetítve) 85-90%-os hatásfokú kályha is.
A szilárd tüzelésű fűtőberendezések között a cserépkályha károsanyag kibocsájtása kiemelkedően alacsony. Az Osztrák Cserépkályha Szövetség kutató-fejlesztő laboratóriuma és a Bécsi Műszaki Egyetem tüzeléstechnikai tanszéke által közösen kifejlesztett, UZ37 nevű tűztérrel épített, és megfelelően méretezett cserépkályhák, a 2015-től Ausztriában hatályos és egész Európában legszigorúbb károsanyag kibocsájtási határértékeket bőven teljesíti. Ezért ez a tűztér egyedülálló módon UmweltPlus minősítéssel rendelkezik, amit kizárólag tanúsítottan alacsony ökolábnyomú termékek kaphatnak meg. Ez a tűztér akár több gyártó által gyártott idomokból, akár még alacsonyabb ökolábnyommal, elemi építőanyagokból kézi munkával is építhető. Magyarországon elsőként, ennek a tűztérnek a beépítésével fokozom tovább az általam épített kályhák hatásfokát, és csökkentem az öko-lábnyomukat.

kep2

-          A korszerű építőanyagoknak és építési technológiáknak, a más országokban megismert hagyományoknak köszönhetően, az általam épített kályhák díszei lehetnek hagyományos, vagy modern lakásoknak is. Az osztrák légréses építési technológiával a kályha formája bármilyen lehet, függetlenül a belső rendszertől. A felület tekintetében ugyancsak nincsenek határok: modern megjelenésű kályhacsempe, számtalan típusú kályhás vakolat, agyagvakolat, glettelt és festett is lehet a külső felület.

kep3

illusztráció: kalyha.hu

-          Díszítheti kézzel festett freskó, vagy kerámia dombormű. A tűz látványa számtalan stílusú, üvegezett, vagy akár teljes egészében üvegből készült tűztérajtón keresztül élvezhető.
Akár a helyiség közepén is elhelyezhető alacsony, de hosszú kályha, mint térelválasztó is funkcionálhat, és fűtött háttámlát biztosíthat az étkező asztal melletti ülőalkalmatossághoz.

teilkeramischer Kachelofen als Raumteiler

illusztráció: ofenart.at

-          A cserépkályha egészséges, minimális légmozgást keltő, sugárzó fűtési mód. Mivel az általa kibocsájtott infravörös sugarak nem közvetlenül a levegőt, hanem a berendezési tárgyakat, belső falfelületeket, és a vele egy helyiségben tartózkodó embereket melegíti, az általa biztosított hőérzet igen kellemes. Ausztriában a passzív házakba is gyakran építik, mivel nagy hidegben kompenzálni tudja a szellőztető berendezéssel összeépített levegő-levegő hőszivattyú csökkenő hatásfokát, valamint a kinti hidegből bejövő átfagyott lakók hozzá tudnak bújni egy meleg felülethez. A passzív házakban tipikus légfűtés esetén a lakásban egyébként nem lenne ilyen melegedőhely.
A magas szintű kályhakultúrával rendelkező országokban úgy tarják, hogy a házból addig nem lesz otthon, amíg a kályha nem költözteti be a családba a tüzet.

Kachelofen Vorderansicht

illusztráció: ofenart.at

Az itthon és külföldön megszerzett elméleti és gyakorlati tudásomat igyekszem a hazai megrendelők szolgálatába állítani, szép és korszerű kályhák építésével. Remélem, hogy a cikkem nem csak a leendő építkezők, hanem a haladó szellemiségű építésztervezők figyelmét is ráirányítja, hogy a cserépkályha nem csak a múltban, hanem a jövőben is megállja a helyét!     (x)

Nagy Zoltán – www.kalyha.hu

TwitterFacebookGoogle GmailMegosztás

2 comments to Cserépkályhát passzívházakba is!

  • Kepes József

    …Ausztriában a passzív házakba is gyakran építik, mivel nagy hidegben kompenzálni tudja a szellőztető berendezéssel összeépített levegő-levegő hőszivattyú csökkenő hatásfokát, valamint a kinti hidegből bejövő átfagyott lakók hozzá tudnak bújni egy meleg felülethez. A passzív házakban tipikus légfűtés esetén a lakásban egyébként nem lenne ilyen melegedőhely…

    Hány kilowattosak ezek a passzívházakba épített cserépkályhák? Ha a passzívház extra alacsony hőigényét nézzük (nálam 1 kW körüli egy átlagos téli napon a TELJES HÁZRA) akkor hogyan lehet ezeket úgy szabályozni, hogy ennél sokkal többet ne adjon le, mert akkor túlmelegíti a nappalit?

    • Nagy Zoltán

      Kedves Kepes József!

      Köszönöm a kérdését!
      A passzívházak fűtési igénye valóban nagyon alacsony. A maximális hőveszteség lakótér felületre vetítve legfeljebb 10-15 W/m2 lehet.
      A cserépkályha méretezési szabvány szerint a legkisebb teljesítményű cserépkályha maximális fűtőteljesítménye 0,8 kW (6 kg maximálisan berakható famennyiség és 24 óra névleges fűtési idő, öko-címkés tűztérrel). Ez a fenti passzívház hőveszteség kritérium szigorúbbik végét nézve 80 m2 lakóterületet jelent, aminél kisebb házat manapság gondolom ritkán építenek. Ráadásul a kályha maximális teljesítményét érdemes kb. 10%-kal nagyobbra méretezni a ház maximális hőveszteségénél (kizárólagos fűtési mód esetén), hiszen például felfűtés vagy áramszünet esetén szükség lehet némi többlet teljesítményre.
      Átmeneti időszakban, illetve ha bármi más okból nincs szükség a maximális teljesítményre, a cserépkályha a maximálisnál kisebb teljesítményen is üzemeltethető a begyújtás gyakoriságának tetszőleges csökkentésével, illetve a maximálisan berakhatónál kevesebb tűzifa berakásával (a maximum feléig csökkenthető ez a mennyiség).
      A begyújtási gyakoriság csökkentésekor a lakótér hőmérsékletét a kályha és a passzívház hőtároló tömege együttesen egyenlítik ki.
      Hagyományos tűztérrel egyébéknt 1,4 kW-os a legkisebb teljesítményű szabványosan méretezhető cserépkályha, de ilyen tűztérrel a mai kor követelményeinek megfelelő kályha amúgy sem építhető.

      Tehát a válasz: megfelelően nehéz építésmóddal elért hosszú névleges fűtési idővel, és kis méretű öko-címkés tűztérrel épített, a körülményeknek megfelelően méretezett cserépkályhával meg lehet felelni a passzívházak által támasztott teljesítmény követelménynek is. Sőt, mivel egy nehéz vagy középnehéz építésű cserépkályha maximális teljesítménye legfeljebb 6 kW, egy teljes ház befűtésére csak alacsony energiaigényű házban képes.

KÉRJÜK, MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!

  

  

  

A következő HTML tag-ek használata engedélyezett:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>