1912-ben épült belvárosi lakás felújítási terve – két lakássá történő átalakítása
Milyen szempontokat kell figyelembe venni a tervezésnél?
Az építésznek mindig nagyon érdekes feladat a régi építőmesterek munkáiban való elmélyülés. Erre lehetőséget nyújtött egy nagypolgári lakás átépítésének megtervezése.
A beruházó megbízása egy 96 m2 alapterületű lakás két lakássá történő átalakítására szólt. Két külön-bejáratú, egymástól független lakást kellett tervezni.
A lakóépület 1914-ben épült, az akkori beruházók:) bérpalotájaként. Kéttraktusos, két utcára néző, alápincézett az épület.
1914-ben épült bérpalota eredeti terve
A helyszíni szemle után az építész első feladata a korabeli tervek felkutatása. (miután az önkormányzatnál minden információt begyűjtött az engedélyezési eljárásról)
Ha nincsenek meg a tervek a társasházi alapító okirathoz csatolva, akkor a levéltárban kell felkutatni az eredeti tervrajzokat, leírásokat.
Nagyon ajánlatos a tervezés megkezdése előtt a lehető legtöbb információt összegyűjteni az épületről. Ebben nagy segítséget nyújthat az épületben már átépített lakások megtekintése, régi lakóktól információk begyűjtése és természetesen a közös képviselő is sok-sok apró, de nagyon hasznos információval szolgálhat.
Elkezdődik az izgalmas nyomozás…
Az átalakítandó, felújítandó lakás a belső udvaros lakóház III. emeletén helyezkedik el.
Pirossal jelölve az eredeti lakás, amelyet két lakássá kellett átalakítani
A tervek sok részletet elárultak az épületszerkezetről.
- A főfalak (az akkori méretű) kisméretű téglából, 45 – 75 cm-es vastagságban falazott szerkezetek.
- A födémek acélgerendás födémek, az I 220-as acélgerendák között vasbeton lemezzel (7.5 cm vastagságban) . Az acélgerendák között, a vb. lemezek fölött salakfeltöltés készült, amelyre került a deszkázat és a parketta.
Részlet az eredeti statikai leírásból
- Válaszfalak:
Az eredeti válaszfalak salaktéglából épültek
A XIX. század közepén merült fel először a légszeszgyártásnál ( gázgyár) keletkező finom koksz-, vagy kőszénhamu felhasználásának gondolata- építési célra.
Amikor elterjedt a nagyüzemi vas- és acélgyártás, a kohósalak salakanyagát elkezdték építőanyagokhoz is használni, ún. salaktéglát gyártottak. Többféle összetételű salaktégla készült egészen az 50-es évekig. Közös jellemző volt, hogy könnyen porlik, lyukacsos szerkezetű, nem teherbíró.
Milyen statikai problémák merülhetnek fel egy régi, nagypolgári lakás átalakításnál?
Nagyon nagy körültekintést igényel a tervezés. A válaszfalak nagyobb részt acélgerendákon nyugszanak, amelyek bontása a födém megemelkedését, vagyis a teherhordó acél mozgását okozhatja. Jelen lakásnál az acélgerendák közötti 7.5 cm vastagságú vasbeton lemeznek kell tartania az új válaszfalakat, ahol nem kerül rá az új nyomvonal a gerendákra, vagyis nem pontosan a régi válaszfalak helyére. Hogy ez megtörténhetett-e, és milyen szerkezetből (Ytong falazat, könnyű szerkezet…), azt a statikussal le kellett természetesen egyeztetni, statikai számítást igényelt.
Az eredeti terv jelzi az I födém gerendák kiosztását a válaszfalak alatt
Jelen lakás átalakításnál a két lakást elválasztó tervezett új fal nem a régi (két szoba közötti) fal nyomvonalára esett.
Megnéztük az átalakítandó lakás alatti lakást, ott történt –e fal áthelyezés. Mivel, a tervezendő lakás alatti lakást szintén leválasztották ( két lakásra), ezért az ottani lakáselválasztó fal helyzetét lemértük és annak a pozícióját figyelembe vettük az új, vagyis a ’mi’ lakáselválasztó falunk elhelyezésénél. Az igazodás nem jelentett nagy kompromisszumot, mert nagyjából ugyanazon a vonalon képzeltük el mi is a két lakás elválasztását.
Az eredeti állapot, az előtérből nyíló két szoba közötti elválasztó fallal
A szobák eredeti elválasztó fala és az új, lakáselválasztó fal külön vonalon fekszik.
Az eredeti, két szobát elválasztó fal és az új fal nyomvonalának bejelölése a parketta felszedése után
Az új lakáselválsztó fal alá acélgerenda kerül beépítésre.
Bár az alsó lakás elválasztó fala ugyanott volt, ahová végül a ‘mi’ falunk is került, mégis szükség volt egy új acél áthidaló beépítésére a födémbe.
A gerenda kiválasztása és elhelyezése (falba ‘befészkelésének’ mélysége ) a statikai számítás és tervek szerint történt.
A régi, salaktégla fal helyett, Ytong téglából készült a lakáselválasztó fal, valamint Ytong téglát alkalmaztunk az új válaszfalaknál is.
Az eredeti alaprajz:
Az eredeti lakás alaprajz
Néhány, az építtetőnek bemutatott átépítési javaslatból:
Tervező: Sigray + Partner Építész Iroda Átalakítási javaslat
Tervező: Sigray + Partner Építész Iroda Átalakítási javaslat
Tervező: Sigray + Partner Építész Iroda Átalakítási javaslat
Tervező: Sigray + Partner Építész Iroda Átalakítási javaslat
Mivel lehet kivédeni a födém mozgását a bontások során?
A felújításnál a burkolatokat is cseréltük és a teljes salakfeltöltés cseréje mellett döntöttünk a beruházóval (anyagi szempontokat is mérlegelve). A salak feltöltés cseréjénél is fontos a statikai előírás betartása. Lényeges, hogy olyan anyagot használjunk a cserénél, hogy ne növekedjen meg az össz. teher a födémen az új réteggel.
A tervekhez tartozó leírásban többek között megadtuk, hogy a kivitelezésnél a bontott anyagot tilos a födémen deponálni. Folyamatosan kell a sittet konténerbe elszállítani.
Ha egyszerre végeznék a válaszfalak bontását, megemelkedhetne a födém ( hirtelen megváltozik az acélgerendák terhelése), ennek hatására az alsó és felső lakásoknál falrepedések jelentkezhetnek. A kivitelezésnél ügyelni kell a fokozatosságra, vagyis a válaszfalak bontása ne egyszerre történjen.
A födém feltárása: Parketta, deszkázat, salak feltöltés a vb. lemezek között
A tervezéshez lényeges a födém előzetes feltárása, többek között a vizes helyiségek tervezése miatt. A feltárás fontos információt ad arról, milyen vastagságú a valóságban (eltérhet az eredeti terven szereplő adattól) a salakfeltöltés. Az alaprajzi kialakítást nagyban befolyásolja természetesen, elvezethetőek-e új nyomvonalon a gépészeti csövek az előírt lejtéssel a födémben (padlószint megemelése nélkül).
Néhány érdekesség a feltárásról:
Az újonnan kialakítandó kisebb lakásnál egy régi, 60 cm széles és 1.90m magas ajtónyílást kellett módosítani, vagyis növelni. Mivel a szélesítés csak az egyik irányba történhetett meg, ezért ki kellett deríteni, megoldható-e a nyílás bővítése.
Az eredeti 60 cm szélességű ajtónyílást bővíteni kellett 90 cm-re. Csak a jobb oldali irányba történhetett meg a bővítés!
Első feltevés ilyenkor:
Vajon hol futnak az alsó szomszédok kéményei?
A bővítendő nyílás a másik irányból. A jobb oldali fal az átalakítási terven az ajtónyílásig tart, így csak a másik irányban lehetett szélesíteni a nyílást.
Mit tesz ilyenkor a tervező?
Felmegy a felső szintre, a belső udvarból felnéz a tetőre, és nagyjából besaccolja a tetőn kibújó kémények pozícióját a szóban forgó ajtó helyzetéhez viszonyítva. Ez a látvány erősen arra engedett következtetni, hogy az ajtónyílás nem bővíthető, mert ott valószínű a szomszédok kéményei futnak.
A következő lépés a feltárás. Amit természetesen óvatosan kell megtenni, hiszen egy főfalról van szó, nem bonthatjuk meg akárhogyan. Próbafúrásokat lehet elvégezni, ha ’lyukra fut’ a fúró, akkor ott a kéménylyuk. Nálunk, bár a tetőn kibúvó kémények pozíciója szerint az ajtó mellett pont kéménynek kellett volna lennie, nem mutatott ’lyukra futást’ a próba. Elsőre…
Az ajtónyílás jobb oldalán megtörtént feltáró fúrások az alsó sávban.
Mivel alul történt csak meg a fúrás… Attól még sajnos ott volt a kémény, csak az ajtó felső szakaszán.
Miért nem észleltük az alsó fúrásnál a kéményt? Mert a lakásonkénti több kéményből adódóan (vagyis elég sok kémény fut a falban) szükség volt az elhúzásra. Így ebben az esetben az ajtó melletti alsó részen még nem volt észlelhető a kémény, az ajtó felső síkja körül már ott volt az elhúzott kémény. Szerencsére még ki lehetett hozni egy 86cm-es ajtónyílást.
Az elhúzások miatt így még az sem lett volna teljesen ’tiszta ügy’, ha megnézzük, hol van az alsó lakás kémény tisztítónyílása azon a szakaszon, hiszen onnan még elindulhat oldal irányba is a falazott kémény (vagyis kéményelhúzás előfordulhat).
A nyílásméret bővítése felfelé már szerencsére nem volt ilyen kérdéses. A statikus egyértelműen megadta a választ. A belmagasság: 3,45 m, így a nyílás fölötti magasságnál átboltozódik a teher, nem volt szükség kiváltásra. Ami szintén problémás lett volna, ha még egy áthidalót is el kellett volna helyezni, biztosítva a felfekvést.
Kis apró érdekességek sokasága merül fel egy lakásátalakítás során. Nagyon érdekes és felelősségteljes feladat a megtervezése.
Érthető a régi lakásoknál az átalakítási igény, hiszen a régi alaprajzok sokszor már kis átépítéssel is sokkal jobban megfelelnek a mai igényeknek. (Ez természetesen nem csak a két lakássá történő átalakításra értendő…)
Hiszen az akkori cselédszobát pl. ennél a lakásnál nem is tudtuk szoba funkcióként meghagyni (nem is volt ablaka), valamint a fürdőszobák és külön WC-k mai kialakítási igényei is igen-igen különböznek az 1900 –as évek elején felmerülő megoldásoktól.
Sok tényezőre figyelemmel kell lenni, ha valaki egy lakásból két lakást szeretne kialakítani, és azokhoz a Földhivatalban a későbbiekben két helyrajzi számot kérvényezni.
Ebben a kerületben, ezen a helyszínen feltétel volt az ún. rendeltetési egység bővítésnél a plusz egy lakás számhoz plusz egy parkoló biztosítása. Ami természetesen nem mindig megoldható, mint itt sem volt az, így meg kellett „váltani” a parkolót, vagyis kifizetni a 2.0 millió Ft-os díjat.
Még a ház lakóinak a jóváhagyása is szükséges (alapító okiratot kell módosítani) a hivatalos eljáráshoz. Továbbá a megtörtént átépítést az önkormányzat leellenőrzi, majd megvalósulási tervet kell benyújtani, mielőtt a Földhivatalban bejegyzik az ingatlant két külön helyrajzi számra.
Többféle épületszerkezeti megoldásokat alkalmaztak a századforduló környékén az épületeknél, ezért a fenti kis ízelítőt nem lehet általános példának tekinteni az épületszerkezetek szempontjából.
Sok – sok jó lehetőség rejlik a régi, belvárosi nagypolgári lakások átalakításában, kielégítve a mai igényeket, de megőrizve a sokszor fantasztikus hangulatot. (Természetesen ezt nemcsak a két lakássá történő átalakításokra értjük.)
Meggondolt tervezéssel érdemes belevágni!
KÉRJÜK, MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!