Németországban készítettek egy tanulmányt, hány éves családi ház felújítása a leginkább megtérülő. Általában el lehet mondani, hogy a régi épületek háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint az átlagos, új építésű házak.

A német energiaügynökség számítása szerint az energiaárak a 90-es évek közepétől 170%-kal nőttek.

A tanulmány szerint a 70-es években épült épületek felújítása a leginkább megtérülő beruházás. Egy 70-es évekbeli épület felújításánál az  ún. 4l-es ház szintet érdemes megcélozni. (korábbi cikkünkben írtunk az épületek  energetikai besorolásáról: http://www.passzivhaz-magazin.hu/epuleteink-energiafogyasztasa-–-0-es-1-literes-haz-fogalma )

A felújítással a tulajdonos 80 %-ot spórol az energiafogyasztásban a felújítás előtti fogyasztáshoz képest.  Átlagosan az ilyen szintű beruházás 15 év alatt térül meg.

A német kormány az épületek primerenergia felhasználását 2050-ig 80%-kal akarja csökkenteni. A cél eléréséhez arra van szükség, hogy évente a ház tulajdonosok 2%-a végezzen energetikai felújítást. Jelenleg ez a kóta 1% körül mozog, ezért jelentősebb támogatást tartanak szükségesnek az energetikai felújítások terén.

ph-magazin.hu

Milyenek a magyarországi tervek?

Az épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetné be az EU szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből Magyarországnak 2013-tól járó évi, mintegy 30 milliárd forintot a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

Az intézet hangsúlyozza: az energiahatékonyság növelése hozzájárul a környezet védelméhez, segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és nem utolsósorban jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is.
Számítások szerint az éves szinten 30 milliárd forintnyi összegből 2020-ig félmillió lakás újulhatna meg, tartósan 35.000 munkahely keletkezne, miközben a megtakarított költségekből és a befolyó adókból gyorsan meg is térülne az országnak ez a befektetés.

Az EU szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere 2005 óta kötelezi az EU iparvállalatait és energiatermelőit arra, hogy szén-dioxid-kibocsátásaikat számon tartsák, jelentsék, és éves szén-dioxid-kibocsátásukat kibocsátási egységekkel, más néven kvótákkal kompenzálják.  A kvótákat a tagállamok bocsátják ki, és azok szabadon adhatók-vehetők.  Mivel kevesebb kvóta van, mint amennyire igény lenne, a kvótáknak piaci ára van, ami kibocsátás-csökkentésre ösztönzi a vállalatokat.

Eddig a kvótákat a tagállamok ingyen osztották ki a vállalatoknak. 2013 után azonban a kvóták mintegy 50 százalékát egy EU-szintű központi árverés útján értékesítik. Ez az értékesítés 2020-ig garantált bevételt jelent Magyarországnak, amelynek mértékét csak a kvóták aktuális piaci ára befolyásolja. A mai árakon az éves bevétel várhatóan 30 milliárd forint lesz. Az EU előírásai miatt e karbonforintoknak legalább a felét az éghajlatváltozás elleni harc céljaira kell fordítani.

A kvótabevételek épület-energiahatékonysági célú felhasználása megfelel más tagállamok gyakorlatának is.  Németországban például a teljes kvótabevételt egy klíma- és energiaalapba helyezik, és a bevételek felét, azaz majdnem 1,5 milliárd eurót fordítanak ebből évente az épületek energetikai korszerűsítésére. A német költségvetés minden 100 euróból 50 centet költ épület-energiahatékonyságra, ehhez képest a 30 milliárd magyar karbonforint ilyen célú felhasználása csak 20 fillért jelentene a magyar költségvetés minden 100 forintjából - írják.

Forrás: mti

Megosztás