A szellőzőrendszer kialakításánál oda kell figyelni a szellőztető berendezés levegő hőcserélőjének fagymentesítésére. Ha a beszívott külső levegő hőmérséklete 0C-nál hidegebb, akkor a kondenzvíz befagyhat, ez csökkenti a hőcserélő hatásfokát, illetve a befújt levegő hőmérsékletét.
Passzívházaknál az egyik legfontosabb gépészeti berendezések közé tartozik a központi szellőztető rendszer. Tehát a fent leírt jelenség elkerülése minden házban megoldandó feladat, gondoskodni kell a külső friss levegő előkezeléséről (előmelegítéséről).
A fagymentesítés többféle módon oldható meg:
– elektromos előfűtővel (télen előmelegítésre szolgál)
– levegő-talaj hőcserélővel (télen előmelegítése, nyáron hűtésre szolgál)
– sóoldat-levegő hőcserélővel (télen előmelegítése, nyáron hűtésre szolgál)
Sóoldatos levegő hőcserélős rendszer bemutatása:
A beszívott külső levegőt a sóoldat-levegő hőcserélőn átvezetve melegítjük elő télen, ezzel megoldva a berendezés fagymentesítését, illetve biztosítva a befújt frisslevegő kiegészítő fűtését is.
A hőcserélőben a sóoldatot zárt rendszerben keringtetjük a talajba fektetett vezetékeken keresztül. A talajban fektetett vezetékek segítségével a sóoldat átveszi a talajtól a szükséges hőt. A sóoldat keringtetéséről a hőcserélő szivattyúja gondoskodik. A vezetékeket a talajban 1,2 – 1,5 m mélységben kell telepíteni, ahol már a talaj biztosan fagymentes. A rendszer megfelelő szabályozásáról a légcsatornában elhelyezett hőmérséklet érzékelők, és a hozzá kapcsolódó automatika gondoskodik.
Fontos előnye a rendszernek (levegő-talaj hőcserélőnél is), hogy nyáron ugyanezen működésnél a külső levegő hűtésére is használható. Amikor nyáron a talaj hőmérséklete hidegebb, mint a külső levegő hőmérséklete, akkor a talajban fektetett vezetékek átadják a hőt a talajnak, ezzel hűtve a külső levegőt.
A rendszer elvi felépítését a következő ábra mutatja:
A sóoldatos levegő hőcserélő elemei:
- Légszűrő elem
- léghőmérséklet érzékelő
- fagyálló folyadék szivattyú szabályozója
- fagyálló folyadék szivattyú,
- föld csőkígyó előremenő,
- föld csőkígyó visszatérő,
- tágulási tartály,
- folyadék – levegő hőcserélő (télen levegő előmelegítő, nyáron levegő előhűtő)
- hőmérséklet érzékelő
Talaj kollektor fektetési példák:
A rendszer előnye a levegő-talaj hőcserélővel szemben, hogy a levegőt ebben az esetben nem vezetjük keresztül a talajba fektetett csővezetéken keresztül. Mindenképpen elkerüljük a spóra- és gombaképződés lehetőségét (természetesen megfelelő levegő-talaj hőcserélő rendszereknél ez a jelenség nem fordulhat elő). Ezenkívül ennek a megoldásnak a telepítése egyszerűbb, és ezáltal valamivel olcsóbb is, viszont van állandó elektromos fogyasztásunk (keringtető szivattyú, néhány W).
Szépeket Mindenkinek!
Házépítés előtt állunk és nagyon szimpatikus a talajhőcserélős rendszer, amibe pollenszűrő is beépíthető!
Eddig műanyagcsöves változatokról hallottunk-amiben állítólag a levegő csövön való áthaladása közben elektromossággal feltöltődik(akár szikrázik is,és ez alatt élünk) és a légtérbe kerülve,be fúvásnál is megtartja feltöltött állapotát.Szeretném megtudni valóban kell-e erre is gondolnunk ha a rendszert választjuk,illetve az illesztésekhez használt “vegyszer kioldódása” veszélyes lehet-e?Ismernek.e olyan rendszert,ami fémcsövekkel dolgozik?Előre is köszönöm a választ!Üdv:Lara
Kedves Lara!
Én még nem hallottam, illetve nem is találkoztam ilyen problémával.
Ettől való félelem esetén javaslom a glykolos talajhőcserélő rendszert.