Passzívház gépészet- légkezelés- hővisszanyerős szellőzőrendszer
Miért kell kezelnünk a levegőt?
A közhiedelemmel ellentétben ez nem passzívház-specifikus probléma. Bármelyik hagyományos épületben nyílászárócsere után szembesülhetnek azzal a problémával, hogy penészesedés jelentkezik, magas a páratartalom, olykor még haláleset is előfordul a gázkészülék égéstermékének visszaáramlása következtében.
Mi ennek az oka?
A hagyományos nyílászárók „beépített” szellőzéssel készültek, a záródó felületek közt nem volt gumitömítés, hanem csinos kis rések biztosították az oxigéndús friss levegőt a bentlakók életéhez. Ezt igyekszünk évek óta megszüntetni a jól menedzselt reklámkampányok hatására. Olyan reklámmal kevésbé találkozhattunk,amely felhívta volna a figyelmet arra, hogy egy felnőtt embernek óránként 20 m3 friss levegőre van szüksége nyugalmi állapotban.
Hagyományos ablakokkal rendelkező házban lakók átmenetileg megnyugodhatnak, náluk rendben van a légcsere.
Igen, de mekkora ennek a mértéke?
Mivel nehezen mérhető folyamatról beszélünk, támaszkodjunk a szakirodalmi adatokra. A szabadtérben lévő széljárás függvényében 2-3-szor cserélődik ki a teljes légtérfogat, amely egy 100 m2-es ház esetében 600-900 m3 frisslevegő beáramlását jelenti óránként.
De ez 30-75 fő részére elegendő friss levegő, és ha csak hárman laknak, ráadásul egész nap nincsen otthon senki?
Mibe is kerül ez a lakóknak?
A hazai telek átlaghőmérséklete 3°C, ha a lakásban 23°C-ot tartanak – huzatos lakásban ez nem is túl magas a jó közérzethez -, akkor átlagosan, a kisebb értékkel számolva is, 600 m3 20 °C-os levegő levegő hőtartalmát „dobjuk ki” óránként az ablakon, pontosabban az ablakréseken. Ennek pótlására egy gázkazán naponta 10 m3 földgázt fog felhasználni, egész télen összesen 1 800 m3-t – ezt hívják filtrációs hőveszteségnek. A fűtési energiafogyasztás másik (még nagyobb) része a transzmissziós (épületszerkezeti hővezetés) hőveszteség.
Nem lehetne a filtrációt valahogyan „kikapcsolni” vagy legalább szabályozni?
Hogyne lehetne!
Jól záródó nyílászárók, légtömör épület, és egy hővisszanyerős szellőztető gép kell hozzá.
Erre mondják olykor a helytelenül informált érdeklődők, hogy nem akarnak „vastüdőben” élni. Sokan nem tudják, hogy egy korszerű irodaházban vagy egy hipermarketben hatalmas légkezelőgépek biztosítják a friss, előtemperált levegőt. Az autójából nem akarja senki kiszereltetni a klímát és a pollenszűrőt, hiszen sokak allergiája az autóban utazva tünetmentessé válik, arra az időre legalább, amíg utazik. Igaz, a gépkocsikban még nincs hővisszanyerés, de még megélhetjük, hogy ott is energiát akarunk majd megtakarítani.
A hővisszanyerős szellőztetőgép működéséről azt érdemes tudni, hogy az elhasznált levegőből annak „kidobása” előtt kivonja a hőenergiát, és a beszívott levegőt azzal előfűti (ez a téli üzem, nyáron ugyanezt teszi, csak fordított irányú a hőtranszport).
A jobb gépek hatásfoka (a hővisszanyerés hatékonysága) 80-99%vagyis a beszívott friss levegő hőmérsékletével közel azonos lesz a kidobott levegő hőmérséklete. Tehát szinte nullára csökken a filtrációs veszteség (nyáron a filtrációs hőterhelés).
Akkor végül mi ebben a rossz?
Nyilvánvalóan semmi, hacsak nem a berendezés ára.
Néhányan a kidobott hőenergia visszanyerését a megújuló energia kategóriába sorolják, talán joggal.
Egy fontos kiegészítő egység szükséges még a légkezelő gép működéséhez. Ez is a kulcskérdések közé tartozik. Téli üzemben, nulla fok alatti beszívott levegő esetén szükséges egy előfűtés, ami a légkezelő hőcserélőjének eljegesedését akadályozza meg.
Három gyakori megoldás létezik erre:
1. Elektromos árammal való előfűtés (hűteni nem tud nyári üzemben). Ez a legolcsóbb műszaki megoldás, az üzemeltetési költsége viszont rendkívül magas. Valljuk be, nem is illik egy passzívház szellemiségéhez.
2. Levegő/talaj hőcserélő, amely 50-80 méter hosszúságú, 1,5-2,5 méter mélyen a talaj szintje alatt elhelyezett 200-300 mm átmérőjű műanyagcső (a „deluxe” változat ezüst baktériummentesítő belső bevonattal). A friss levegő az épülettől távolabb elhelyezett beszívó tornyon (mindössze 1-1,5 méter magas) keresztül jut a talajhőcserélőbe. Ennek a létesítése a legköltségesebb, de az üzemeltetési költsége gyakorlatilag nulla. A klasszikus passzívházak egyik alapeleme volt korábban, ma már ritkán alkalmazzák. Nyári üzemben előhűtési funkciót is ellát, de csak szimbolikus mértékű hűtési teljesítményt képes biztosítani. Életciklusa során szükséges tisztítása bonyolult mutatvány.
3. Talajkollektor vagy talajszonda, műanyag csőben áramoltatott fagyálló folyadék közvetítő közeggel (nem sólé, mint az sok helyütt tévesen olvasható), szivattyúval, és a beszívott levegő légcsatornájában elhelyezett kaloriferrel (mini radiátor, lamellás felületnöveléssel). A légbeszívó nyílás ilyenkor az épület oldalfalán kerül kialakításra. Telepítési költsége (gyári kalorifer egységgel együtt) közel azonos a levegő/talaj megoldáséval, üzemeltetés költsége van, de minimális. Egy 40 – 60 W-os szivattyú fogyasztásáról van szó, fagyos időben és kánikulai időszakban. Megfelelő méretezés esetén intenzívebb hűtőhatásra számíthatunk. A kalorifer tisztítása lényegesen egyszerűbb feladat, mint az előző megoldásnál a talajban lévő légcsatornáé.
Az Energiakulcs®épületgépészeti rendszer előnyei a hagyományos megoldásokhoz képest szellőztetés tekintetében:
- Komplex, mivel egy egységként kezeli a fűtési, hűtési, szellőztetési és melegvíz-előállítási igényeket, ezáltal kiküszöbölhető a felesleges túlfűtés, túlhűtés
- Költséghatékony, mivel a szellőző levegő előfűtését precíziós szabályzással minimalizálja, továbbá az erre a célra használt hőenergia ára a hőszivattyú COP értéke miatt igen alacsony, mintegy hetede az elektromos előtemperálásnak.
Előhűtésre a hőszivattyú hőnyerő oldalát (talajkollektort/talajszondát) használja, amely így semmilyen többlet költséget nem jelent, hiszen a hőszivattyú miatt egyébként is megvalósul.
Szellőztetés családi házban
A képeken látható épület nem illusztráció, hanem egy Zsámbékon felépült passzívház.
A fenti családi ház jó példája annak, hogy egy passzívház nem feltétlenül drágább, mint egy A+-os épület, ha mindenre kiterjedő figyelem övezi a tervezést és kivitelezést.
Az épület fontosabb paraméterei: 135 m2 lakóterület, 40 m2-es garázs, 240 000 Ft/m2 kivitelezési költség.
Épületgépészeti berendezések:
– talajkollektor,
– Sirac geotermikus hőszivattyú,
– Zehnder szellőztetőgép,
– Energiakulcs rendszer,
– Internorm nyílászárók,
– 20 cm-es mészhomok tégla,
– 30 cm grafitos EPS hőszigetelés.
A következő cikkünkben az alacsony energiafogyasztású épületek és a passzívházak fűtési lehetőségeit vizsgáljuk át részletesen. (x)
Bár épületgépészként végeztem 1978-ban a BME-n, az élet szinte az elejétől kezdve, immár 33 éve elsodort a hőszigetelések felé. A kb. -200 C cseppfolyós gázoktól az 1.000 C feletti berendezések hőszigetelésével foglalkozom, korábban kivitelezőként, most már több, mint 10 éve tervezőként.
Ez mellett most már több, mint 10 éve rendszergazdája vagyok egy speciális nedvesedés és penészesedés elleni szigetelő anyagnak, ennek kapcsán már több ezer lakásba eljutottam ezen problémák miatt
Az energiamegtakarításokat teljes mértékben támogatom, de az a tapasztalatom, hogy minél “bonyolultabb” egy rendszer, annál több a hibaforrás.
Több helyen voltam olyan lakásokban. ahol, ha nem is passzív,de extra hőszigetelésű, teljes légzárású szerkezetekből épített házban megjelent a penész.
Az okok különbözőek, de legtöbbször az volt a gond, hogy a lakók nem tartották be az “előírásokat”, esetlegesen valamelyik rendszerelem nem passzolt teljesen az egészhez, és már elő is jött a probléma.
Még egyszer: nem a passzív ház ellen vagyok, de csak azok és azoknak építsenek ilyen házakat, akik tudják, hogy ezt a későbbiekben hogyan kell üzemeltetni, mert a tapasztalatom szerint a lakók sokszor nem értik, nem tudják, vagy nem is akarják megérteni a fizikai törvényszerűségeket!
Tisztelt Mihály!
Az én ismereteim szerint a passzívház-lakóknak van legkevésbé félnivalójuk a penészesedéstől. A passzívház 15kWh/m2*év fűtési energiaigényét kizárólag hővisszanyerős szellőztetőgéppel lehet megvalósítani.
Ettől kezdve ellenkező előjelű problémával kell megküzdeni, hogyan érjük el télen, hogy ne legyen túl száraz a levegő!
Erre született megoldásként az entalpia-hőcserélő a szellőztető gépekben.
Sajnos nagyon sok olyan új ház épül manapság, ahol nem hogy központi szellőztető rendszer nincsen, hanem egyáltalán semmilyen sincs, még egy helyi elszívás sincsen a fürdőben vagy a WC-ben. Itt aztán a páratartalom télen olyan, mint az esőerdőben….