Kapnak-e az építtetők Németországban támogatást, ha passzívházat építenek? Melyek a legkedveltebb gépészeti megoldások a német passzívházaknál? Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel Dr. Werner Friedl németországi passzívház tervező építésznek.
Mikor tervezte az első passzívházat?
Az első passzívház, amit terveztem, a saját házam volt. A tervezés a 90-es évek végén kezdődött és a ház 2001-ben épült fel. Több különlegesség is van az épületen. Egyrészt a szokatlan forma, másrészt az egyedi szerkezeti megoldások. Annak idején még nem álltak rendelkezésre a speciális építőelemek. Ma már sokkal egyszerűbb passzívházat építeni, sok szerkezeti megoldás megszokott és általános lett már manapság. Az első passzívházamat sok helyen publikálták. ( Mi is bemutatjuk majd részletesen a Passzívház Magazinban.)
Milyen épületen dolgozik jelenleg?
Természetesen a passzívház témakörben, nagy közösségi épületek, iskolák, óvodák passzívház komponensekkel történő energetikai felújításán, és új épületek tervezésén is. Másik súlypont a munkák között a kiadói, szerzői, illetve előadói tevékenység. Szívesen előadnék Magyarországon is a passzívház témakörében.
Kapnak az építtetők támogatást Németországban, ha passzívházat építenek?
Igen, új építés esetén, lakóegységenként 50.000 Euro összegű hitelt vehetnek fel, 1.71%-os kamat mellett. A program neve: „Energieeffizient Bauen”, a Kfw bank csoporton keresztül vehető fel. Régi épületeknél, amennyiben nagyon jó energetikai érték elérése a cél a felújítás során, 75.000 Euro igényelhető, 1%-os kamat mellett. Ennek a programnak a neve, az „Energiatudatos Felújítás” Program.
Melyik fűtési rendszer a legkedveltebb a passzívház építők körében?
Ez egy nehéz kérdés. Sok múlik az építtetők anyagi helyzetén. A szellőző rendszeren keresztüli fűtés a leggazdaságosabb, de előfordulhat, hogy csökkenhet a lakókomfort érzet. Télen fennáll annak a veszélye, hogy kiszárad a levegő. Nem ejthető egy hiba sem a termikus burkon a kivitelezés során, mert ezt a fűtési rendszert a passzívház kritériumon belül is a legjobb érték elérésével lehet csak megvalósítani. Kisegítő fűtésként jól alkalmazható például egy kis cserépkályha.
A német passzívházakban legtöbbször az ún. kompakt készüléket építik be. Ezek a készülékek műszakilag nagyon jól átgondoltak és minden feltételnek megfelelnek, melyeket a passzívházak megkívánnak. A készülék tartalmaz egy magas energiahatékonyságú hővisszanyerős szellőzőgépet, egy kisebb hőszivattyút, amely melegvíz előállításra is alkalmas.
Én annak a pártján vagyok, hogy válasszuk el a fűtést és a szellőztetést. Így a szükséges szellőző levegő mennyisége jól igazítható a felhasználó igényeihez. A száraz levegő elkerülésének így sokkal nagyobb az esélye. Hőforrásként elegendő egy kis pellet kazán, vagy kandalló, vagy egy kis hőszivattyú. A padló felületen keresztüli fűtést praktikusnak tartom, kellemesen temperálható, mivel a passzívházban is hideg érzetünk lehet a hideg burkolatú helyiségekben.
Magyarországon általában szeretnék elkerülni az építtetők a gáz bevezetését. A hőszivattyú drága, ezért alternatív megoldást keresnek a passzívházat építeni tervezők. Milyen fűtési rendszert javasol az Ön irodája a leggyakrabban?
Mint ahogy előbb említettem, a pellet kandalló kombinálva padlófűtéssel jó megoldást nyújt. Már nagyon jó, a helyiség levegőjétől független rendszerű kandallókat lehet kapni. Olcsóbb megoldás a kompakt készülék. Javasolom a szellőzés és fűtés szétválasztását! A megújuló energiák használatára fel lehet készülni, és kialakítani a fogadó szerkezetet.
A doktori munkáját a passzívház témából írta?
Természetesen. A disszertáció keretén belül újabb szempontok és támpontok is kidolgozásra kerültek a passzívházak illetve a passzívház közeli épületek tartósságának fejlesztésére. A tudományos munkám végén állt egy értékelő eljárás kidolgozása az ún. „Zöld passzívház”-ról.
Növekvő tendenciát mutat Németországban a passzívház téma? Egyre több passzívházat építenek?
A passzívház építési mód már természetessé vált. Gyakran előfordul azonban a csak passzívház közeli épület, amit passzívháznak neveznek. Ezalatt értem, amely épületek a PHPP számítással kerültek méretezve, de a kivitelezés során nem érték el a passzívház minőségnek megfelelő szintet. Ezek a hibák lehetnek hőhidak, vagy kisebb szerkezeti hibák. Ezért javasolom az építtetőknek a szellőzés és a fűtés külön választását, mert ezzel az ilyen épületek is komfortosan temperálhatóak lesznek.
Miért nem az összes épület passzívházként épül nálunk Németországban ez rejtély számomra.
Dr. Werner Friedl, Építész- minősített passzívház tervező
Friedl Úr véleményével és tapasztalataival az enyém ellenkezik. Nekem kiváló tapasztalataim vannak a légfűtéssel, de mindíg kiegészítjük két fűtőtesttel: a nappaliban és a fürdőben mindíg szükséges. Így akár 23 °C is elérhető anélkül, hogy száraz lenne a levegő. A költségmegtakarítás a padlófűtéssel szemben több ezer Euró is lehet. Ezért minden esetben, ahol költséghatékony megoldásra van szükség, a légfűtést tervezzük be. Panaszt még nem hallottam sem a hőmérséklettel, sem a levegő szárazságával kapcsolatban. Persze az lényeges, hogy a légmennyiség a lakók száma szerint pontosan be legyen állítva. Néhány napja mérjük otthonunkban a CO2-értéket, a párát és a hőmérsékletet. Néhány a nappaliban mért érték: CO2: 500-1000 ppm (határ: 1400 ppm), hőmérséklet: 22-23 °C, pára: 40-42%. A komforttal tökéletesen meg vagyunk elégedve.
Sariri-Baffia Enikő
passzívház minősítő
Kár hogy az elektromos fűtést nem említette, pedig ezt a fűtési típust lehet megújuló energiával (napelem) leginkább kiváltani.