Passzív ház: Passzívház magazin, Passzívház - Családi ház

Ismerkedjünk a bambuszokkal!

bambusz1Vigyázzunk, képes a ház falán is áttörni a gyökere! Évről évre egyre nagyobb területet foglal el, ezért a gyökerek körbevágásával, árok kialakításával „tarthatjuk kordában”.
Napjainkban jöttek divatba, és egyre népszerűbbek a különböző bambuszfajták a kerttervezésnél. Nem csoda!

  • Változatos méretük és formájuk széleskörű alkalmazását teszi lehetővé.
  • A hazai faiskolák és dísznövénykertészetek kínálatában több, az itthoni klímának megfelelő bambuszfaj közül válogathatunk.
  • A botanikusok évről évre több növényfajt fedeznek fel a bambuszok között.

Honnan is erednek a bambuszok?

A bambuszok a Föld szinte minden kontinensén őshonosnak tekinthető, ennek köszönhető, hogy ilyen sokféle alakban találkozhatunk vele. Előfordul Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában, valamint Észak- és Dél-Amerikában. A pázsitfűfélék családjába tartozik, a szár és a levél színét tekintve is nagy a választék. Örökzöld levelei, elegáns megjelenése és az elképesztő változatossága miatt egyre többen vásárolják. Igen szívós, és gyorsan növő fajokkal is találkozhatunk. Az óriás bambuszokra jellemző rendkívül gyors növekedés mellett a ritka virágzást érdemes megemlíteni. Akadnak olyan növények amelyek csak százévente virágoznak. A hazai kínálatban szereplő fajokra ennél gyakoribb virágzás jellemző.

A legtöbb bambusz nemzetségre belül üreges, nedvességgel teli szárról is ráismerhetünk.

E növény az átültetés utáni pár évben a gyökérrendszerét fejleszti, ilyenkor ne számítsunk látványos növekedésre. Ezután egyik évben a rizómáját (gyöktörzs), majd a szárát növeszti. A nyáron termelt cukrot és a gyöktörzsében tárolja. A felhalmozott energiát aztán gyors hajtásnövekedésre használja, éjszaka jelentősebb növekedést figyeltek meg. A kemény talaj nem okoz gondot a bambuszoknak, a rügyek a legkeményebb talajon keresztül is kibújnak.

A bambusz, miután elérte a fajtát jellemző magasságot erősen terjeszkedik. Évről évre egyre nagyobb területet foglal el, ezért a gyökerek körbevágásával, árok kialakításával „tarthatjuk kordában”.

bambusz2Kertünk dísze sokféle ápolási munkát igényel, ám ezek a munkák szinte minden növénynél elvégzendőek, és igen könnyűek.

A gyors növekedés miatt tápanyagigénye is nagy, melyet trágyázással biztosíthatunk. Fontos, hogy az első trágyázást már az ültetéskor elvégezzük. Az ezt követő években még forgathatunk a földbe trágyát, ám két-három év leforgása alatt a gyökérzet annyira feldúsul, hogy csak felszíni lombtrágyázással pótolhatjuk a hiányzó tápanyagot. A trágyázást kétévente végezzük, ősszel vagy tél elején.

A bambuszok a földfelszín közelében szerteágazóan gyökereznek. A sekély gyökerezés miatt a rendszeres öntözés elengedhetetlen. Az öntözés a koraesti vagy hajnali órákban végezzük, ügyelve arra, hogy a talajt 20-30 cm mélységig átnedvesítsük.

Bár sok faj téltűrő előfordulhat a levelek, szárak elfagyása. A növényeket tél előtt októberben, kétévente a trágyázással együtt, 25-40 cm-es vastagságban takarjuk be. A takarásra faforgács, kéregőrlemény egyaránt alkalmas.

A bambuszokat alkalmazhatjuk szoliterként, sövényként, illetve ligetként ültetve is. Gyökérzete miatt alkalmas rézsű megkötésre is.

Magyarországon a legelterjedtebb a Phyllostachys nemzetség, amelyekhez közepes és nagyméretű fajok tartoznak. Kiváló alkalmazkodóképességük és fagytűrésük miatt a hazai kertekbe ajánlható.

Néhány jellemző faj:

Magas – középmagas bambuszok
Phyllostachys aureosulcata ’Spectabilis’
Ph. bambusoides
Ph. bissetii
Ph. decora
Fargesia scabrida

Alacsony bambuszok
Fargesia murieliae
Fargesia nitida
Sasa palmata
Sasa tsuboiana
Sasa veitchii

A bambusznövények mellett kertünk kiegészítőit is választhatjuk bambuszból. Térelválasztók, kerítések, kerti bútorok készülhetnek a szárából.

Ügyeljünk kerti elemeink összhangjára, a kevesebb néha több!

Homonyik Dóra

Tájrendező és kertépítőmérnök hallgató

TwitterFacebookGoogle GmailMegosztás

KÉRJÜK, MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!

  

  

  

A következő HTML tag-ek használata engedélyezett:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>