Az épület már 10 éve üresen állt, amikor egy beruházó fantáziát látott az épület megvásárlásában úgy, hogy passzívházzá alakítsa át a felújítás során.
A beruházás érdekessége, hogy a bérleményeket egy olyan fix bérleti díjjal adták ki, amely gyors megtérülést ígér a tulajdonosoknak. A passzívház standard szerinti felújítás befektetési költségei megtérülnek, a bérlők megfizetik a magasabb bérleti díjat. Hiszen egy hosszantartó költségbiztonságot élvezhetnek, tehát nem függ a bérleti díj az energiaáraktól, a fűtési szezon hosszától, és akár hosszú éveken át változatlanok maradnak a fűtési költségek.
A 2007-es év elején a 32 lakás és két földszinti üzlethelyiség bérbeadásával kezdődött a projekt. A lakásokat alaposan átalakították, az alaprajzaikat újrarajzolták: a 29m2-estől a 130m2-es tetőtéri penthouse lakásokon át minden megtalálható itt. Egy felújítás során érdemes hozzányúlni az alaprajzokhoz, hiszen ma már más életteret keresnek a lakás bérlők és vásárlók is. Divatossá és keresetté váltak manapság az egy légterű konyha- étkező- nappali funkciók. Újra divatba jött a nagy belmagasság, a loftszerű lakások is keresettek.
Ennél az épületnél a beruházó bátran hozzányúlt a lakások átalakításához, alaprajzi, és energetikai vonatkozásban is.
Az energetikai optimalizálás miatt csökkentették az épület külső lehűlő felületét azáltal, hogy egy korábbi belső udvart lezártak egy 6 emelet magas átriummal. Az így megnövekedett hasznos belterülettel kisebb lett az energiaveszteség. A tetőteret 3 penthouse lakással bővítették. A belső udvari lakásokhoz erkélyt alakítottak ki. Egy átfogó, teljes mértékben modernizáló felújításról volt tehát szó.
A felújítás ára kb. 800 euro/m 2, amely olcsónak semmiképpen sem mondható, ám az ingatlan értéke jelentősen megnövekedett ezáltal, fenntartási költsége pedig drasztikusan csökkent. Ráadásul üzemeltetésével alig terheli környezetünket.
A homlokzatra 22 cm vastag hőszigetelés került, a tetőbe 36 cm ásványi szálas hőszigetelés, a nyílászárókat teljes mértékben kicserélték 3 rétegű üvegezésűekre / U= 0,8 W/m2K/. A nyílászárók általi hőnyereség ezáltal több lett, mint a hőveszteség, ráadásul a külső, beszűrődő zajok is csökkentek a jó minőségű ablakok beépítésével.
Minimalizálták a hőhidakat, növelték a légtömörséget, hővisszanyerő szellőző gépet építettek be, illetve hőszivattyút és napelemeket is telepítettek, amelyek megújuló energiával működnek. A nyári hővédelmet elhúzható árnyékoló szerkezetekkel növelték, amely az épület külső megjelenésére is pozitívan hatott. A nyári túlmelegedés veszélyéneknek különösen kitett tetőtéri lakások nagyrészt északra néző ablakfelületeket kaptak. A tetőtéri lakásokat és a földszinti üzlethelyiségeket passzív klímaberendezésekkel szerelték fel.
Ezeknek az átalakításoknak köszönhetően, az épület a felújítás után körülbelül 10%-át fizeti a korábbi fűtés- és melegvízköltségeknek. Ennek a 34 lakásos társasháznak a főtésszámlája kb. megegyezik egy régi építésű családi házéval.
A felújított épület gépészeti rendszerei:
Több szempontból is indokolt volt a szellőztető berendezés kialakítása:
- Egyrészt egy magas hatékonyságú hővisszanyerővel a szellőztetés általi hőveszteség tizedére csökken az ablakon keresztüli szellőztetéssel szemben.
- Másrészt a jól hőszigetelt lakásoknál fennáll a penészedés veszélye, ha nincs szellőzőrendszer beépítve. A szellőzőkészülék általi elégséges légcsere garantált, függetlenül a bérlők szellőztetési szokásaiktól, amelyek nagyon eltérőek lehetnek.
A hannoveri projektben decentralizált szellőztetési rendszert terveztek, lakásonként azonos nagyságú légkezelőkkel. Így a tervezési (mivel típusterveket használtak) és a kivitelezési költségek is lecsökkennek. Minden lakás illetve működési egység önálló szellőztető berendezést kapott, amelyek egymástól függetlenül szabályozhatóak. Még a 30 m2-nél kisebb lakások is elláthatóak a légkezelők visszaszabályozhatóságával, anélkül hogy a szükséges légcsereszámot túllépjék. A kisebb lakásoknál a frisslevegő térfogatáramokat akár 30 m3/h-ig is korlátozhatják. A nagyobb rendeltetési egységeknél és az átriumnál/ lépcsőháznál a szellőztetőkészülékek akár 300 m3/h térfogatárammal is üzemeltethetőek.
Minden berendezés automatikusan szabályozza az előre beállított légmennyiségeket. Így a készülék kiegyenlített szellőzést biztosít, ezzel egyensúlyt teremtve az elszívott és befújt légmennyiség között, melynek segítségével a hővisszanyerés optimálisan üzemelhet.
Minden konyhai elszívó berendezéshez tartozik egy szűrő, amely a zsírlerakódások ellen védi az elszívó légcsatornákat. A házmester a szűrőket rendszeresen cseréli.
A minimális fűtési energiaszükségletet hőszivattyúkkal fedezik. A hőszivattyús rendszer két szétválasztott rendszerből áll, amelyek egy közös kút létesítményből látnak el, és különböző hőmérsékletű rendszerekben alkalmazzák őket. Egy 13kW-os hőszivattyú az alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszereket látja el, a másik, 18kW-os, a magasabb hőmérsékletű fűtési rendszerekre (radiátoros fűtési körök) van kapcsolva.
A hőszivattyúk olyan módosított termékek, amelyeket családi házaknál szoktak alkalmazni. A módosítás abból állt, hogy a normál hőszivattyút helyettesítették egy nagyobb hatékonyságú hőszivattyúval, illetve a 18kW-os készülék esetén módosították a szabályozását, amely egy magasabb fűtő középhőmérsékletet enged meg. A hőszivattyú áramellátása napelemekkel történik.
A tetőtéri, illetve földszinti használati egységeket padlófűtéssel látták el.
A társasház közbülső szintjeinél fűtőtestek kerültek beépítésre, az alacsonyabb beruházási költségek miatt. Mindez komfortveszteség nélkül megvalósítható, mivel rendelkezésre állnak a szükséges bel- ill. parapetmagasságok.
Mindkét rendszer jól szabályozható.
Németországban már évek óta támogatja az állam a meglévő épületek energetikai felújítását. Többek között ezért is valósulhatott meg ez a projekt. Magyarországon sajnos ez még gyerekcipőben jár, de reményeink szerint a ma még hiányzó forrásokat a közeljövőben pótolni tudjuk különböző zöldberuházási támogatásokkal és hírt adhatunk egy hasonló, magyar projektről. 
Friss hozzászólások