Tegye fel kérdését passzívház kivitelező szakértőnknek:
Válaszol:
Csomor Tibor
okl. építészmérnök
műszaki ellenőr
felelős műszaki vezető
Passzívház magazin: passzív házak (passzívházak) - passzív ház építés- passzív ház gépészet
|
||||||||||
|
Kivitelező szakértőnk válaszol27 hozzászólás: Kivitelező szakértőnk válaszol |
 Betöltés...
|
||||||||
|
Copyright © 2010. Passzívház magazin - Jogi információ |
||||||||||
Tisztelt Csomor Tibor!
Jelenleg egy több mint 100 éves, belvárosi körgangos házban lakunk, egy utólagos tetőtérbeépítéses lakásban – az utólagos itt az 1940-es éveket jelenti. Az oldalsó határoló falak kiemelkednek a tetőből, ezért jelenleg nincsenek ferde falaink. A lakás fölötti tető fémlemezből készült, kb. 10fokos hajlásszöggel. A ház 50-60cm vastag kisméretű téglás falazattal készült, általában dongafödémes megoldással.
A lakást szeretnénk a duplájára bővíteni egy gyerekszobával, illetve egy északnyugati fekvésű negatív terasszal (természetesen ha megoldható, akkor tolóajtós teraszajtóval). Jelenleg a lakás mind az 5 -100×170 cm méretű- ablaka déli fekvésű. A bővítés során az északnyugati oldalra csak tetőtéri ablakokat terveznénk, illetve a már említett teraszajtót. (budai várra való panoráma kihasználása az egyik oka a bővítési szándékunknak.)
A kérdésem az lenne, hogy lehetséges-e olyan szintű felújítást, bővítést megtervezni, kiviteleztetni, amivel a passzívház, vagy az alacsony energiafelhasználási standardok elérhetők? És megéri-e a ráfordított energiát és időt?
Milyen fűtési megoldást javasolna? Itt a talajba vezetett hőcserélő ugyebár nem jöhet szóba, de van-e más hőcserélő elvén működő megoldás kifejezetten tetőterek fűtésére-hűtésére?
Még csak most ismerkedem a passzívház rejtelmeivel, ezért elnézését kérem, ha esetleg nem megfelelő kérdéseket tettem volna fel.
Van-e olyan megbízható, a passzívház építésben, felújításban járatos szakember Mo-on, aki ilyen munkát is elvállal? Belváros, 30méteres üzemi magasság, stb., minden adott ami a nem egyszerű építkezés kategóriába sorolható.
Válaszát várva, tisztelettel:
LLAci
Kedves Llaci!
Kivitelező kollégám átadta a kérdését, mert a leírt feladat a tervezéssel kezdődik. Mindenképpen érdemes a bővítést, illetve a meglévő szerkezeteket is energiatudatosan kialakítani, illetve felújítani. Megéri a fáradtság. Hiszen egy régi épületszerkezetről van szó, így már kis energetikai felújítás is érzékelhető.
A felújítások során is elérhető a passzívház standard, de nem egyszerű feladat, nem minden esetben érdemes azt megcélozni. Az alacsony energia szintet viszont mindenképpen. Természetesen az alacsony energiaszintű felújításoknak is van különböző fokozata, de ezt a tervezés során kell mérlegelni, milyen anyagi lehetőségek állnak rendelkezésre, mérlegelni kell a beruházási költségek, és megtérülések arányát.
A gépészetről feltett kérdéséhez:
A passzívházaknál sem kötelező a talajban történő előmelegítése a levegőnek. Ami viszont a passzívházaknál mindenképpen előírás, a hővisszanyerős szellőzőrendszer. Enélkül csak alacsony energiájú szintet lehet elérni egy épületnél.
A gépészeti rendszer kialakítása mindig attól függ, milyen energetikai értékeket érünk el a felújítás során. Elkészítünk egy energetikai vizsgálatot, és a gépész kolléga az alapján ad javaslatokat a szóba jöhető gépészeti rendszerekre.
A kivitelezésről:
Nagyon jó kivitelező szakemberekkel dolgozunk együtt, akik már bizonyítottan németországi minősítésű passzívházakat építettek Magyarországon. Természetesen ez nem egy szokványos feladat, egy belvárosi lakás felújítás a legfelső emeleten.
Azt javasolom, mindenképpen egy helyszíni szemlét kell megtenni egy építésszel, (hiszen a bővítést úgyis engedélyeztetni is kell majd), és az elképzelések átbeszélése után felállít a tervező építész egy koncepciót energetikai felújításra, bővítésre együttműködve gépész és statikussal. Kivitelező megválasztásában is segítséget nyújt az építész tervező a szakági kollégákkal együtt.
Tehát a feladat nem egyszerű, de biztosan megéri időt szakítani arra, hogy a lehetőségeket szakemberrel végiggondolják.
Sigray Judit
egy fa fodemes favazas, kivulrol eternit burkolatos epuletnel alacsony fogyasztasu, vagy passzivhaz eseteben hogyan kell figyelembevenni az inerciat, szukseg van-e nagy tomegu falszerkezetre, ami visszatartja a hot?
Kedves Katalin!
Kivitelező kollégám adta át a kérdését, amelyet a tervezői, illetve a megépült házaknál szerzett tapasztalatok alapján válaszolom meg:
Az eternit burkolattal ellátott favázas épületnél lehetőség nyílik a tervezésnél arra, hogy egy átszellőztetett légréteget biztosítsunk az eternit burkolat alatt. Az átszellőztetett légréteg nagyban segít a nyári túlmelegedés csillapításában.
A favázas épület kialakításánál különösen törekedni kell a tervezésnél arra, hogy az éjszakai átöblítéses szellőzést biztosítani lehessen. Vagyis, legyen mód keresztszellőzés biztosítására. Amennyiben szellőzőrendszer lesz a házban kiépítve, javasolt a talajban lefektetett csöveken keresztüli levegő előhűtés, amely rendszeren keresztül télen pedig az előfűtése biztosítható a szellőző levegőnek.
A favázas épületeknél különösen fontos az anyagok megválasztásánál, kiválasztásánál, rétegrendek kialakításánál egyrészt a nagyobb tömegű anyagok használata, másrészt az átszellőztetett légrétegek kialakításánál a fokozottabb átszellőztetés biztosítása.
Csomor Tibor részére
Kérdésem a következő egy 10 cm vastag kőzetgyapot milyen vastag nikecellel helyettesíthető, hogy az U érték megegyező legyen?
Köszönettel várom válaszát
Oláh Botond
Tisztelt Oláh Botond!
Kár, hogy nem adta meg a típusokat. A Nikecell-nél és a kőzetgyapot termékeknél is különböző hőtechnikai adatokkal rendelkeznek a különböző típusok. Az már segítség lenne a kérdés pontos megválaszolásához, hogy milyen szerkezet szigeteléséhez lenne szükséges az adat. A homlokzat, vagy a tető szigetelésnél? Feltételezem, hogy homlokzat szigetelésről van szó. A típus pontos ismerete nélkül elmondható, hogy nagyjából +2 cm-el érhető el a megegyező U érték.
Kedves Tibor!
Bár kérdésem nem kifejezetten kivitelezéssel kapcsolatos, azonban nem találtam a honlapon más elérhetőséget.
Mit lehet tudni a szabályról, miszerint az EU-ban 2018-tól a közintézményeket, 2020-tól pedig a magánlakásokat passzív ház technológiával kell építeni? Született már végleges döntés? Hol lehet ennek utánajárni?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Szalontai Anna
Kedves Anna!
Egy korábbi cikkünkben talál erre választ: az építészet rovaton belül a passzívház elv fülnél a cikk címe: Az EU-ban kötelező lesz a passzívház standard szerinti építés:
http://www.passzivhaz-magazin.hu/az-eu-ban-kotelezo-lesz-a-passzivhaz-standard-szerinti-epites/
Kedves Tibor!
Az érdekel, hogy egy terasz és a belső helyiség közötti sávra(gyakorlatilag a terasz ajtó alatti részen – milyen hőhídmentes megoldást tudna javasolni.
Másik kérdésem, hogy mit javasol a nyílászárók külső falba történő beépítésére vonatkozóam, azaz hova és milyen külső szigetelésekkel jabasolja a nyílászárók beépítését?
Előre is köszönöm a válaszait!
Üdvözlettel,
V. Zoltán
Kedves Zoltán!
A nyári szabadság miatti késői válaszért elnézést, remélem még segítségére lehetek.
A teraszajtó alatti beépítésnél a javasolt anyag a purenit. Jó hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkezik, nem vesz fel vizet, és nagy a teherbíró képessége.
A másik kérdéséhez: Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem a kivitelezésnél kell a részleteket megoldani, hanem a tervező építésszel kell a csomópontokat még a tervezés fázisában kidolgozni. Egy passzívházat nem szabad előre kidolgozott csomóponti részletrajzok nélkül építeni. Ez nemcsak a passzívházra, alacsony energiájú házra is vonatkozik természetesen.
A nyílászárók falban történő elhelyezése több tényezőtől is függ. Fontos kérdés például, ami már befolyásolhatja a nyílászáró helyét, hogy lesz-e roló, vagy zsaluzia. Általánosan elmondható, hogy törekedni kell arra, hogy a nyílászáró a külső falsíkra, kívülre kerüljön, és a külső hőszigetelés forduljon rá a tok szerkezetre 3-4 cm-el.
A kérdés persze összetett, hiszen a fal anyagától is függ, hogyan rögzíthető a nyílászáró.
A javaslatom: A tervezés fázisában már gondolják át, milyen típusú nyílászáró, redőny, vagy zsaluzia tok kerül beépítésre. Ezek pontos méretét adják meg a tervező építésznek, és ő, még az építés megkezdése előtt rajzolja fel a csomópontokat.
A nyílászárók beépítésénél ügyelni kell a szélzárásra is. A szélzáró, tömítő szalagok használata kötelező. Például az itthon is kapható Illbruck szalagokkal biztosítható a megfelelő, passzívházaknál és alacsony energiájú házaknál megkívánt szélzáró, légtömör beépítés a passzívház ablakoknál.
Jó napot kívánok!
Zöldtetőt szeretnék készítettni. Melléképület teteje, kocsibeálló fölé.
Tudna tanácsot adni? Kivitelezőt ajánlani?
Perger Évi
Köszönöm
Kedves Perger Éva!
A zöldtetőt tulajdonképpen egy jó kivitelező meg tudja oldani, hiszen a vízszigetelésre kell nagyon ügyelni, hogy az gyökérálló vízszigetelés legyen, ha egyenes rétegrendű a tető. A vízszigetelésre kerül egy perforált lemez, többek között a Dörken cégnek is van zöldtetőre vonatkozó rendszerük. Ők is biztosan segítenek a rétegrend megtervezésében. Mindenképpen kell egy kerttervező, aki meghatározza az ültetőközeg és növények összeállítását. Tehát azt javasolom, először meg kell tervezni a rétegrendeket, és egy általános, és jó kivitelező, az alapján már meg tudja építeni.
Tisztelt Csomor Tibor Úr!
Eltolható zsalugátert szeretnénk családi házunkra.
Tudna-e ajánlani megbízható kivitelezőt?
Köszönettel: Máthéné Antal Tünde
Kedves Tünde!
Az eltolható zsalugáterhez a sínt, akár egy saját kezűleg is el tudja készíteni egy jó lakatos. Magát a zsalugátert is el lehet önállóan készíteni. Egy fotón mutatok be egy egyszerű példát. Fontos, hogy a sín rögzítését amennyire lehet, hőhídmentesen oldják meg. Erre több lehetőség is van. Nagyon jó megoldás a fával történő rögzítés, amennyiben a fát nem érheti víz. Ha igen, akkor nagyon jó anyag a purenit anyag. Magazinunkban olvashat róla. Nem olcsó anyag, de kevés kell belőle egy ilyen megoldásnál ( bár természetesen a zsalu mennyiségétől függ). A purenit anyaggal is úgy lehet dolgozni, mint a fával, de a vízfelvevő képessége szinte nulla.
Egy megoldást mutat a képe egy saját készítésű eltolható zsalugáterre. Kicsit takarva van a képen, de talán így is látható, egy olyan megoldás, ahol bambusz, vagy valamilyen hajlékony faágakat fűztek egymásba, mint egy kosárfonásnál. Ez került bele egy fém keretbe. Jó megoldás.
Tisztelt CSomor Tibor!
Energia takarékos – passzívház k értékekkel rendelkező – ház építését tervezzük.
Mire kell vigyáznunk,ha “általános” kivitelezővel szeretnénk építtetni, akinek nincs passzív ház tapasztalata?
Mi az amit mindenképp érdemes ez irányban tapaszalt kivitelezővel készíttetnünk és mi az amit leírások alapján az általános kivitelezőre is rábízhatunk?
Köszönettel:
Máté-B. Adrienn
Tisztelt Máté-B.Adrienn!
A passzívházaknál a részletmegoldások nagyon lényegesek. Azt javasolom, hogy a csomópontokat készíttessék el a tervezővel, és az alapján egy jó kivitelező szakember már tud dolgozni.
Fontosak a csomóponti rajzok, hiszen a részleteket még a tervezésnél kell végiggondolni, és nem az építkezés alatt.
Példának említeném a tetőszerkezetben alkalmazott fóliák rögzítését, vagy a teraszajtók beépítését, alapozás- főfal csatlakozási részletet.
Egy engedélyezési terv általában, már a lépték miatt sem, tartalmazza a fontos cm-re végiggondolt részleteket. Egy passzívháznál nemcsak az a lényeg, hány cm szigetelés van a falon, vagy az alapozásnál, hanem a részletekben is rejlik. Vannak olyan hibás megoldások, ami mellett szinte az mondható, kár megvenni a legdrágább ablakot, hiszen a hőhidas részletmegoldás több energiát elvisz, mint amit a drága ablak megspórol.
Így a tanácsom, mindenképpen a tervezőtől részletrajzok megrendelése, és akkor már rá lehet bízni egy jó kivitelező szakemberre, aki érdeklődéssel áll a munkához.
Tisztelt Csomor Tibor!
Energiatakarékos-esetleg passzív-családi ház építését tervezem melyet utólag szeretnék energiatermelésre alkalmassá téve “aktivizálni”.Kérdésem a következő:milyen módon tudom fokozatsan bővíthető módon az épület fűtését megoldani?Választ előre is köszönve:Szeli László
Tisztelt Szeli László!
Építész kollégámtól átvettem a válaszadást, mert ez gépészeti kérdés.
Elég nehezen értelmezem a kérdést:
“családiház építését tervezem, melyet utólag szeretnék energiatermelésre alkalmassá téve “aktivizálni”" Jó lenne, ha ezt részletesebben kifejtené, hogy mire gondol.
Kérdés: “Milyen módon tudom fokozatosan bővíthető módon az épület fűtését megoldani?”
Értelmezésem szerint arra gondol, hogy a gépészeti berendezéseket, amik szükséges egy passzív házhoz, azt nem egyszerre építenék ki, hanem szép fokozatosan.
Például.: Az alacsony hőleadókat (padlófűtés, mennyezetfűtés) beépítik, és a hozzá tartalmazó hőtermelőt később építik ki (hőszivattyú), addig más hőtermelővel biztosítják a szükséges energiát (kazán).
Vagy: a melegvíz termelésnél a napkollektoros rendszer kiépítése később kerül kialakításra, akkor első körben csak a napkollektoros kör fogadására alkalmas HMV tartályt kell beépíteni, és biztosítani kell a csatlakozási lehetőséget.
Vagy: központi szellőző rendszernél első körben elegendő a légcsatorna hálózat kialakítása, és akkor a légkezelőt később lehet telepíteni.
Mindegyik rendszernél az a legfontosabb, hogy biztosítani kell a későbbi csatlakozási lehetőséget.
Kurunczi GYörgy
gépészmérnök
Kedves Sigray Judit!
Nagyon köszönöm a kimerítő választ!
Üdvözlettel,
Michnay Balázs
Tisztelt Csomor Tibor!
A közelmúltban minősített passzívház építése mellett határoztuk el magunkat. Minél többet olvasok a témában annál jobban elbizonytalanodok a telek megvásárlásával kapcsolatban. Több helyen olvasható, hogy “déli fekvésű” telek passzívház építésére alkalmatlan. Mivel a telek még nem került megvásárlásra, ezért még idejében dönteni tudnánk a telek megvásárlása, vagy a továbblépés mellet.
Értelmezésünk szerint a déli fekvés alkalmatlansága független a telektől, ez a építendő ház “nyílászárókat tartalmazó felére” vonatkozik, így ha jól értjük a telek alkalmas rá, viszont a ház “nyitottabb” része nem nézhet dél felé.
Kérjük erősítse vagy cáfolja meg ezen feltételezésünket.
A “kinézett” telek a következő képen látható, illetve a lenti GPS koordináták segítségével is megtalálható:
Kép:
http://www.inf.u-szeged.hu/~michnay/ujszentivan.png
GPS koordináták:
46.181336,20.177292
Kérjük segítsen abban mi a legegyszerűbb módja annak, hogy megállapíthassuk egy telek alkalmas-e passzívház építésére vagy sem. Valószínűsítjük azt is, hogy ezt még rengeteg egyéb tényező is befolyásolja (benapozás, stb…), de reményeink szerint van módja annak, hogy ezt eldönthessük.
Kérdéseinkre adott válaszait előre is köszönjük!
Üdvözlettel,
Michnay Balázs
Tisztelt Michnay Balázs!
Kollégám átadta nekem a válaszolási lehetőséget, amiatt, mert feltett kérdése a tervezéssel van szoros összefüggésben.
A passzívház tervezésnél nagy előnyt jelent az ideális tájolás, ami azt jelenti, hogy a nappali, étkező, hálószobák tájolása lehetőség szerint ne az északi- észak-nyugati, észak-keleti frontra kerüljenek. Ezért egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy “a ház “nyitottabb” része nem nézhet dél felé”. Éppen ellenkezőleg. Az északi homlokzaton megpróbáljuk elkerülni, és amennyire lehet lecsökkenteni a nyílászárók elhelyezését a passzívház tervezésnél. Természetesen ez általában nem kiküszöbölhető, de mivel az energetikai mérlegen sokat rontanak az északi homlokzaton elhelyezett nyílászárók , emiatt nagyon fontos a telek választás. Egy rosszabb tájolással is meg lehet oldani a passzívházat, de több kompromisszummal, és többlet költséggel jár.
Ahogy írta is, természetesen, hogy passzívház kritériumnak megfelel-e majd a terv, ezt még sok tényező befolyásolja.
A leírtak szerint a telek választás már nagyban befolyásolja a tervezést, ezért javasolom, hogy forduljanak építészhez, mielőtt aláírják az adásvételi szerződést. A passzívház tervező a helyi építési előírásokat átnézve, a szomszédos telkek beépítését figyelembe véve (benapozás), és átgondolva az Önök igényei szerinti funkciókat, kialakítást, tud segítségükre lenni, milyen eséllyel tervezhető passzívház az adott telekre.
Ez alapján már meg tudják hozni a döntést a telek vásárlásról.
Remélem segítségükre volt válaszom.
Sigray Judit
Rendben, köszönettel.
Kedves Csomor Úr!
Tanácsát kérem puffertartály és egyéb ügyében:
99 m2-es épülő családi ház fűtésigénye 5,2 KW (Q) – a gépésztervező úr számolta ki. (átlagosnál jobban hőszigetelt minden téren)
Cserépkályhás-vaspatkós (15 KW) központifűtés lesz 55-45 fokra tervezett radiátorokkal.
Ehhez akarok venni puffertartályt.
A terv: 500 literes 3 hőcserélő-spirálos, 1 db 3 KW elektromos fűtőpatronnal (van 32 A éjszakai áram) 2 hőmérővel 5 cm-es szigeteléssel.
A fűtési víz direktbe lenne kötve a tartállyal illetve a radiátorokkal.
A felső 2 spirált sorbakötném friss-átfolyós használati melevízszolgáltatásra. Az alsó spirálon 1 vagy 2 db 30 csöves vákumkollektor lenne nyárra a használati melegvízszolgáltatáshoz.
(A ház szabadon fekszik,kompakt alakú, D-i fekvésű, északon szomszéd házzal, ablakarány a passzívházakhoz hasonló mennyiségű és eloszlású.)
1. Mi a véleménye erről a fűtés és melegvizszolgáltatásról. Elég e jó e van e jobb (ár-érték). Elég e ez illetve ilyen puffertartály. (nekem ingyen van a fa – ekkora mennyiségben)
2. Jövőre akarom megvenni – részben a pályázatok felhasználásával – az 1-2 napkollektort (3-4 fő lakik majd itt) és a hozzávalókat. MEGVEGYEM E A PUFFERTARTÁLYT vagy pályázzak ezzel együtt jövőre, vagy ha megveszem , akkor már nem is pályázhatok a többire jövőre?
Egyéb tanácsait is szívesen fogadnám.
Köszönettel!
Szekeres Endre Szeleste (Vas m.)
Kedves Szekeres Úr!
Gépészeti kérdésben, a gépész kollégának továbbítom a kérdést. Nemsokára jelentkezik a válasszal.
Kedves Szekeres Endre!
Kezdjük a könnyebbik felével: természetesen, ha a tárolót megveszi, attól még a napkollektor többi alkotóelemeire tud pályázni.
Hogy a fűtésrendszerébe mekkora tároló szükséges, az több mindentől függ: a hő leadó teljesítményétől és hogy milyen gyakorisággal szeretné használni a cserépkályhát.
Nehéz arra válaszolni, hogy a melegvíz előállításához elég-e a két hőcserélőt sorbakötni, mivel nem ismerem a tároló paramétereket.
De egy biztos, nem erre találták ki. Ilyen tárolót készen lehet vásárolni,
és többszöröse nm-ben a felülete a frissvízállomásnak a többi hőcserélőhöz képest.
Nagyon jó hatásfokkal tud működni egy ilyen rendszer, ha megfelelően tervezik és kivitelezik.
Forduljon bizalommal a gépésztervezőjéhez, óvva intem attól, hogy házilag, tervezés nélkül valamit összerakjon, mert nem csak a hatásfok a fontos, de a biztonságos üzemeltetés is.
Gabula András
Kedves Csomor Tibor!
Használt családi ház vásárlását és teljes felújítását tervezzük, de a ház már nagyon régen kb. 1970-ben épült. A kérdésünk az lenne, hogy megfelelő szigeteléssel lehet-e/érdemes-e passzívházat készíteni belőle mivel a környék, nagyon tetszik nekünk és nem szívesen építkeznénk a “prérin”
Tudom, az új ház az igazi, de tényleges alternatíva lehet-e egy használt felújítása?
Válaszát előre is köszönettel:
Bankó Ferenc
Kedves Bankó Ferenc!
Az épületfelújításnál is nagyon jó energetikai értékeket lehet elérni. Németországban már vannak példák társasházaknál, felújítás során elért passzívházakra.A családi házaknál, ha nincs pince, nehéz megoldani az alulról történő padló szigetelést. Tehát, lehet, hogy passzívház standardot nem is, de nagyon jó javulást lehet elérni egy 70-es években épült épületnél. Természetesen meg kell vizsgálni az épületet, és sok tényező befolyásolja azt, milyen ésszerű határok között lehet elérni a passzívház közeli értéket.
Azt javasolom, szakember segítségét vegye igénybe, mielőtt dönt a vételről. Vannak olyan esetek, ahol a szerkezet miatt nehéz a meglévő hőhidakat kiküszöbölni, de egyszerűbb épületeknél jó esély van a hőtechnikai szempontból is sikeres felújításra.