Gépész kollégánk válaszolja meg a feltett kérdést:

Alacsony energiájú ház esetén nem feltétel a központi hővisszanyerős szellőző rendszer, de természetesen ajánlott és egyben hasznos is.
Szellőztető rendszerrel az épületben kiegyenlített szellőzést hozunk létre, ezért az égéshez szükséges levegőt normál esetben nem tudjuk biztosítani. Így ebben az esetben a cserépkályha akkor alkalmazható, ha megoldható hogy zárt égésterű legyen, tehát az égéshez szükséges levegőt közvetlenül a kültérből vegye (belső légtértől függetlenül, ez az ajánlott megoldás).
Azonban léteznek olyan vezérléssel ellátott szellőzőgépek, amelyek képesek vákuumfigyelésre, és a cserépkályha üzemelése közben leállítják a szellőzőgépet, vagy csak az elszívást (kandallóképes kivitelnek hívják a legtöbb helyen). Ebben az esetben elvileg nem kell, hogy zárt égésterű legyen a cserépkályha (ilyenkor is biztosítani kell az égési levegő ellátást, mintha nem készülne szellőztető rendszer, pl.: légbevezető elem segítségével).
Minden esetben az illetékes területi kéményseprő szakvéleménye szükséges.

A kérdésem inkább gépészeti jellegű lenne.

AEH építését tervezzük. Jó szigeteléssel, jó csomóponti kialakitásokkal- remélem. A fűtést alcsony hőmérsékletű hőleadókkal képzeljük el(padlófűtés, mennyezetfűtés) + cserépkályhát szeretnénk a nappaliba. A vastag szigetelés szellőzőrendszer beépítése is elengedhetetlen- ha jól tudom -,de legalább is ajánlott.
Kérdésem: Mennyire egyeztethető össze a cserépkályha és a szellöző
rendszer működése. Nem szívja-e vissza a szellöző a kéményből a füstöt. Létezik hermetikusan záródó cserépkályhaajtó (kandallóknál hallottam ilyenről)vagy esetleg valamilyen visszacsapó szeleppel lehet megoldani kéményen belül?
Várom válaszát, tisztelettel: R.László

A passzívházaknál inkább a falsíkba elhelyezett nyílászáró a javasolt.
Az 1.0 m-es térdfal magasság megoldható passzívházaknál is természetesen. Már van is rá példa:
http://www.passzivhaz-tervezes.hu/pesterzsebet.html
A bemutatott példánál 35 fokos a tetőhajlásszög, de természetesen 40 fokos is lehet.
A PHPP számításnál kell ügyelni arra, hogy a térdfalnál lévő területtel másképpen kell számolni.
Tehát tetőteres ház is lehet passzívház, de a tetőtéri ablak helyett inkább a homlokzati nyílászáró a javasolt.

Passzívháznál 1.00 m -es térdfalmagasításos tetőtérbeépítés megoldható e?
Ha igen akkor egy 40 fokos nyeregtető kerülne rá.
Ezzel kapcsolatban meg az lenne a kérdésem, hogy a tetősíkba tetőtéri ablak beépítése lehetséges e? vagy inkább a homlogzati felületre érdemes ablakot tervezni.

A sóoldatos földhőhasznosítók esetében helytakarékos spirálos megoldás esetén kisebb a hasznosított földtömeg, mint egy megfelelően fektetett horizontális földkollektoros rendszernél. Hely hiány esetén a földszondás megoldás is szóba jöhet. Ettől függetlenül működhet spirálos rendszer is megfelelően. Mindenképpen javasoljuk, hogy kérje ki tervezője véleményét, mivel a tervezési alap adatok (hőmérsékletek, légmennyiség, adottságok, stb..) alapján Ő fogja tudni meghatározni az Önnek optimális rendszer típusát és méretét.

Épülő házunkba beépíteni kívánt hővisszanyerős szellőztető rendszer, talajba helyezett előfűtő/hűtő kiépítéséhez kapcsolódóan szeretném szakmai véleményét/tanácsát kérni.
Az általam választott rendszerhez a Zendher gyár eszközeit választottam és a házon belüli csőrendszer kiépítése már megtörtént, minden helyiségben ott vannak a szükséges csövek és befújó/elszívó idomok.
Most következnének a kinti munkák, de némi bizonytalanságot érzek a kivitelező részéről, a kiválasztandó előfűtési/hűtési rendszer kiépítése kapcsán. Elég szűkösek a lehetőségeink a kertben, így a kb. 200-as átmérőjű csövek 20-30 méteren történő lefektetése vagy esetleg a KPE csövek 30-50 méteren történő elhelyezése nehézkes, mivel kevés a hely a földmunkagép számára, valamint a kitermelt nagy mennyiségű föld ideiglenes “elhelyezésére”.
Ezért ajánlotta a kivitelező a “spirálos” megoldást, amely állítása szerint a leghatékonyabb és értelemszerűen a leginkább helytakarékosabb.
Abban kérném a tanácsát, hogy amennyiben találkozott már ezekkel a megoldásokkal, akkor melyiket javasolná? Érdemes-e a legkisebb macerával járó megoldást választani (spirál) vagy inkább ássuk fel az egész kertet?

Előre is köszönöm válaszát és segítségét.

Kéray György

A hőszigetelés mértékének meghatározása sok tényezőtől függ. Fontos információ lenne, milyen a falszerkezet.
Tájékoztatásul: a passzívházaknál nem ritka a 30 cm vastagságú EPS Grafit hőszigetelés. Természetesen, ha nem passzívházról van szó, amennyiben a jelenlegi szigetelésre még feltesznek 10 cm EPS Grafitot, nagyot javítanak a fal hőtechnikai értékén.
Természetesen a hőszigetelés mértéke attól függ, mi a cél, milyen szintre szeretnék a házat felújítani, milyen hőtechnikai kategóriát akarnak elérni.
Van több gyártó is, de az Austrotherm szakemberei biztosan segítséget nyújtanak abban, milyen ragasztót, és milyen a rendszerhez tartozó anyagokat ajánlanak. Érdemes felhívni őket.
Amennyiben más gyártótól vásárol, akkor azt a céget kellene megkérdezni, mert különböző típusú anyagokat használnak.

A salétromosodást a talajból felszívódó nedvesség okozza. Felszívódik kapillárisan a nedvesség, a falban elpárolog, a talajból felszívódott sók kikristályosodnak, és az “ül” ki a falon.

Ez gyakran előfordul például terasz csatlakozásnál, vagy lábazatnál. A lábazatnál sokan feleslegesnek érzik a fal függőleges vízszigetelését, pedig a járdáról a csapóeső nagyon jelentős károkat okozhat. Tehát mindenképpen javasolt a függőleges lábazati falszakasz bitumenes mázzal való lekenése(vagy egyéb vízszigetelési eljárással történő vízszigetelés).

Az építkezésnél nagyon kell ügyelni ezekre a részletekre, hiszen nem nagy költséggel, odafigyeléssel sok későbbi probléma kiküszöbölhető. Az építésszel kell megbeszélni, hol, milyen mértékben van felhajtva a vízszigetelés.

Érdekes példaként említve, a német szabványok az első tégla sor alatt is előírják a külső fal alatti vízszigetelést, nemcsak az alap, és teherhordó fal találkozásánál.

Javasolom, hogy a tervező építésszel beszéljék át a vízszigetelések elhelyezésének részleteit az épülő háznál.

Amennyiben a szarufák 15 cm magasságúak, ebben az esetben részben a szarufák között, részben a szarufák alatt, vagy felett kell még a hőszigetelést elhelyezni. A szarufák között, és feletti hőszigetelés nagyon jó hőtechnikailag, de költségesebb, mint a szarufák között és alatt elhelyezett hőszigetelés.
Nagyon kell ügyelni a párazáró fólia helyes elhelyezésére, illetve annak megfelelő illesztésére. Nem szabad például a fóliát a két hőszigetelő réteg közé (15-15) tenni, mert páralecsapódási problémák állhatnak elő. Ebben az esetben pedig erősen lecsökken a hőszigetelő anyag hőszigetelő képessége. Amennyiben megoldható (az a kérdés, milyen a tetőszerkezet) a párazáró fóliát a hőszigetelés alsó síkjára kell tenni, légrést hagyva a gipszkarton lapok felett. Érdemes a hővisszaverős, kasírozott párazáró fóliát megvásárolni.

A fontos szempont még, hogy a tetőhajlásszögének megfelelő átszellőztetett légrést hagyjanak a cserépfedés alatt. Nagy jelentősége van a légrésnek a nyári túlmelegedés szempontjából. A lécezés magasságát tetőhajlásszögtől függően határozzák meg a tervezők. Egyszerű fogás, mert csak egy magasabb ellenlécet kell alkalmazni, de jelentős a hatása a nyári túlmelegedés elkerülésében.

Érdemes a tetőtér beépítés megkezdése előtt személyesen konzultálni, és konkrét, pontos részletrajzot készíttetni egy tervező építésszel.
Amennyiben a tervező építész megkapja a rajzot a tetőszerkezetről, milyen fedéssel készül, illetve milyen hőszigetelő anyagot terveznek be a tetőbe (ebből is többféle van), akkor az építész elkészíti a javasolt rétegrendet. A rétegrend feltünteti, hová kerülnek a fóliák, hol kell megadni, és milyen mértékben a légrést, illetve anyagokat is javasol.
Érdemes rászánni a konzultációs díjat, hiszen hosszú távra készül egy tetőtér beépítés.
A rosszul megépített rétegek sok kellemetlenséget (páralecsapódás, túlmelegedés stb..) okozhatnak.

Használt házunk tetőtér beépítésébe fogtunk. 30 cm-es szigetelést tervezünk betenni 2 cm légrés hagyásával. A szarufáink 15 cm-esek. Technikai jellegű a kérdésem, hogy ilyenkor hogyan lehet betenni a 2×15 cm szigetelést (milyen technikával)?

Válaszát előre is köszönöm:
Kocsorné Mariann

Mindenképpen javasolt írásbeli megállapodást kötni.
Elég gyakori manapság az Építésügyi hatóság ellenőrzése. Megnézik a terveket, illetve, hogy a terv szerint folyik -e az építkezés. Nagyon kell arra figyelni, hogy amilyen terveket a jogszabály előír, meglegyenek. Példaként lehet említeni a statika kiviteli tervet, amely bizonyos fesztáv fölött, illetve monolit szerkezetek alkalmazásakor kötelező. Még több kritérium is van, érdemes ezt a tervezőkkel átbeszélni, mikor, melyik szakágnál kötelező a kiviteli terv.
Érdekes esetek történnek, amikor még azért is büntetnek, ha valaki kisebb házat épít, mint a terven szereplő. Megszigorodtak az ellenőrzések, ezért még nagyobb jelentősége van annak, hogy a tervezés szakaszában nagyon átgondolt legyen az elkészült engedélyezési tervdokumentáció.
Amennyiben változás történik, be kell adni módosítási kérelmet. Ezt még akkor is meg kell tenni, ha például az alapozás, vagy egyéb más tartószerkezeti módosítás történik. A statikán kívül természetesen egyéb változások miatt is kötelező a módosítási kérelem. Csak egy példát kiragadva a nyílászárókban történő változás homlokzati változást jelent.

Elnézését kérjük a kissé késői válaszért.
Kúria jellegű épületből is nagyon sok típus van. Ez az épülettípus még nem zárja ki a passzívház elérését.
Azt javasolom, forduljon egy tervezőhöz, akivel át tudja beszélni a lehetőségeket a passzívházzá alakításra.

Arról szeretnék érdeklődni, hogy az Építésügyi hatóság, hogy az egyes szakemberekkel, a műszaki ellenőrrel, illetve a felelős műszaki vezetőnkkel írásban kössünk szerződést? Továbbá az esetleges ellenőrzésre, hogyan kell felkészülni, mire kell figyelni?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Nekem egy elég furcsa kérdésem lenne: Mennyire egyeztethető a kúria jelleg a PHPP szabvánnyal. Lehetséges e kúria jellegű passzívház építése, és van e már ilyen?
Válaszát előre is köszönöm!

Cadderly

Javasolom, hogy a Prokoncept-et forgalmazó céget kérdezze meg, tud-e helyi, vagy Önhöz közeli kivitelezőt ajánlani.
A passzív és alacsony energiájú házak tervezésével több tervező is foglalkozik. Érdemes az interneten megnézni a honlapjukat, ott általában feltüntetik azt is, van-e már tervezett, és megépült betonnal kitöltött polisztirol zsalus épületük. Nem feltétlenül fontos, hogy a Prokoncept cég termékével készüljön a ház, több cég is foglalkozik hasonló elemek gyártásával, de mindenképpen előnyös, ha a tervezőnek már van ezzel a fal technikával gyakorlata. Másképpen kell kidolgozni a rétegrendeket, részleteket, mint a hagyományos tégla háznál.
A tervezői árakat pedig a tervezőktől érdemes lekérni.