Az entalpia hőcserélőben a levegő páratartalma is befolyásolható
Cikkemben az alacsony energiaigényű épületek hővisszanyerő gépeinek levegő-levegő hőcserélőinek speciális típusával, az entalpia hőcserélővel foglalkozom. Az entalpia hőcserélőben a levegő hőmérsékletén kívül a levegő páratartalmát is befolyásoljuk, ezek a gépek télen nedvesítik a száraz friss levegőt, nyáron szárítják a nedves friss levegőt. Emiatt az ilyen gépekkel szerelt épületek komfortja magasabb, hiszen nem alakul ki a téli nagyon száraz belső levegő, és a nyári nagyon párás levegő sem.
Az entalpia hőcserélő nem mai találmány, a szakemberek nagy része a forgódobos kivitelű entalpia hőcserélőre asszociálnak, esetleg a lemezes kialakítású papír anyagú hőcserélőre. Cikkünkben a Zehnder 2012-es fejlesztését mutatjuk be, amely 2013 óta szerepel a Zehnder és Paul sorozatgyártásában.
Ez az új típusú hőcserélő az alábbi speciális tulajdonságokkal rendelkezik:
- Lemezes ellenáramú hőcserélő, az elszívott levegő nem keveredik a friss levegővel (a forgódobos kivitelben a két légáram összekeveredik).
- A hőcserélő vízzel mosható, teljesen higiénikus (a papír alapú hőcserélő nem tisztítható, rendszeresen cserélni kell).
- A hőcserélőből nem folyik ki kondenzvíz, ezért telepítése sok esetben sokkal egyszerűbb. Felújítások esetén ez óriási előny.
- E hőcserélő fagyhatára alacsonyabb, a hővisszanyerő fagyvédelmi funkcióira sokkal rövidebb ideig van szükség (enyhe télben egyáltalán nincs szükség)
- Ilyen hőcserélővel már rendelkezik passzívház minősítésű hővisszanyerő gép is, a Zehnder-Paul kínálatából (pl. Paul Novus 300F, vagy ComfoAir 160 ERV).
Hogyan lehetséges mindez?
A hővisszanyerő lemeze egy speciális, páraáteresztő fóliából készült, amely a párarészecskéket légnemű halmazállapotban engedi át. A párarészecskék annál intenzívebben haladnak át a fólián minél nagyobb a lemez két oldala közötti abszolút páratartalom különbsége. Az ilyen entalpiás hővisszanyerő gép párásító illetve szárító funkciója tehát azon a fizikai jelenségen alapul, hogy a párarészecskék a száraz levegő felé törekednek, mégpedig annál nagyobb mértékben minél nagyobb a külső friss levegő és a lakásból elszívott elhasznált levegő vízgőz parciális nyomáskülönbsége.
Működés
Itt kell hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy télen a pára visszanyeréséről beszélünk, azaz az entalpia hőcserélő csak akkor működőképes, ha az abszolút páratartalom különbség létrejön, a lakásból elszívott levegő párásabb mint a külső friss levegő. Találkoztam már olyan esetekkel, amikor az épületben olyan kevés pára keletkezett (kevés növény, a lakók keveset tartózkodnak otthon, kevés főzés, mosogatás, ruhaszárítás, stb), hogy nedvesség hiányában az entalpia hőcserélő nem tudott a megfelelően dolgozni. Az entalpia hőcserélő nem párásító készülék! Párarészecskéket csak akkor ad hozzá a befúvott levegőhöz, ha azt az elszívott levegőből fel tudja venni. Lakóépületek esetén feltételezzük, hogy a lakásban elegendő pára keletkezik (fürdés, mosás, főzés, emberek, növények).
Nyári működés, a lakás hűtése
Nyáron a kényelmi szempontokon túl még energia megtakarítási potenciál is rejtőzik az entalpia hőcserélőben: olyan lakásokban, amelyekben klíma vagy fancoil működik, azaz a belső levegő páratartalmát valamilyen eszköz alacsony szinten képes tartani, ezen eszközök villamos fogyasztása az entalpia hőcserélő használatával lecsökken. Ennek oka, hogy a hővisszanyerő mindig szárazabb levegőt szív el a helyiségekből, tehát képes a külső friss levegő szárítására, ez különösen értékes jelenség, ha a kint éppen egy zivatar előtt-közben-után vagyunk, amikor a levegő kellemetlenül párás és meleg. Mivel a lakásba szárazabb levegő kerül, a hűtőgépek érezhető hűtőteljesítménye megnő, azaz rövidebb ideig tart a szobák lehűtése mint entalpia hőcserélő nélkül. A normál hőcserélővel szerelt hővisszanyerő ugyanis a kinti párás levegővel szellőztet (ez a felülethűtéssel ellátott lakásokban jelenthet problémát).
Ha a lakásban klíma vagy fancoil hűtés működik, akkor az entalpia hőcserélő használata szinte „kötelező”. Felülethűtések esetén ez a hatás csak rövid ideig érezhető, addig, ameddig a külső-belső páratartalom ki nem egyenlítődik. A felülethűtések és a páratartalom kapcsolata egy másik igen érdekes kapcsolódási pont, ahol a hővisszanyerő szellőzés és a többi épületgépészeti eszköz hatással van egymásra. Ezt a témát egy másik cikkben szeretném majd kifejteni.
Felújítások, ComfoAir 70 hővisszanyerő
Felújítások esetén sokszor nehéz központi hővisszanyerőt telepíteni és a légcsatornákat szerelni. Ekkor még lehetőség van falba építhető, egy vagy két helyiség szellőzősét megoldó kisebb hővisszanyerő elhelyezésére. Más gyártó gépeinél a kifolyó kondenzvíz megfagy, végigfolyik a homlokzaton, és nem túl esztétikus látványt nyújt (a furat a falban kifelé lejt). A fagyvédelem is sokkal nehezebb ilyenkor, sok más gyártmány egyszerűen lekapcsolja a ventilátorokat ilyenkor (azaz nagy hidegben nincs szellőzés és hővisszanyerés!)
Ilyenkor igen jól használható a Zehnder entalpia hőcserélős kisgépe, a ComfoAir 70:
- Nincs kondenzvíz probléma (entalpia hőcserélős)
- Alacsony hőmérsékleten is üzemképes, a lakást nem szárítja ki (entalpia hőcserélős)
- Két helyiség szellőztetésére is alkalmas (egy elszívás, egy befúvás)
Tekintse meg a ComfoAir 70 működéséről szóló animációt:
Tudjon meg többet a lakásszellőzés kérdésekről a Zehnder oktatási napjain, legközelebb április 28-án. Részletek a Zehnder honlapján: http://comfosystems.hu
(x)
Tóth István
Zehnder Magyarországi Kereskedelmi Képviselet
Mobil: 30-268-7010
Email: istvan.toth@zehndergroup.com
KÉRJÜK, MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!