Energiatakarékosabb megoldás az „aktív” azaz hőszivattyús szellőztető, amely már hűteni és fűteni is tudja a befújt levegőt. 

Tekintsük át először, miért szükséges a hővisszanyerős szellőztetés?

A modern építőanyagokkal és egyre fejlettebb építési technológiákkal épületeink egyre légtömörebbek, vagyis egyre kevesebb levegő cserélődik az épületszerkezeteken, falazaton, tetőszerkezeten keresztül. Ez különösen igaz a passzívházakra és az alacsony energiaigényű épületekre, de az egyre szigorodó, épületekre vonatkozó energetikai előírások nyomán egyre több házról elmondható lesz. Ez az energetika szempontjából nagyon hasznos, mert így egyre kevesebb levegő távozik illetve áramlik be ellenőrizetlenül, ami feleslegessé teszi a beáramló levegő újbóli felfűtését vagy hűtését. Ezzel a fűtési, hűtési költségek nagy részétől meg is szabadulhatunk.

passzív- lemezes szellőztető

 Figyelembe kell viszont vennünk, hogy az egészséges élethez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű tiszta és megfelelő páratartalmú levegő.

• mindig friss levegőt biztosít az épületben, a kellemetlen szagoktól is hamarabb szabadulhatunk (főzés, mellékhelyiség)
•  a szűrők segítségével tisztább a levegő, mintha az ablakon szellőztetnénk,
• nincs felelsleges pára a házon belül, mert a folyamatos levegőcserével a felesleges pára (kilélegzés, zuhanyzás, ruhaszárítás, főzés) távozik, így elkerülhető a penészesedés,
• a szellőztetéssel minimális energiát veszítünk, mert a hőcserélő akár a benti levegő hőjének 94 százalékát is átadhatja a friss levegőnek, mielőtt befújja azt a benti térbe.

 

Számos tévhit él a szellőztetőkkel kapcsolatosan, amelynek általában a tájékozatlanság az oka:

•   Nincs szükség a szellőtetőre, mert drága és nem térül meg. – Egy hővisszanyerős szellőzőrendszer a fűtési költségek jelentős részét megtakarítja azáltal, hogy kevesebb fűtési rendszer kiépítésére van szükség és az ablakok egy része is lecserélhető fix ablakokra. A szellőző energiafogyasztása jóval alacsonyabb, mint a megtakarított fűtési költség, így az üzemelési költségek is alacsonyabbak lesznek. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a nem megfelelő szellőztetés, túl magas páratartalom, penészedés okozta károk elhárításával sem kell számolni.
• Nem lehet ablakot nyitni. – Lehet ablakot nyitni, de felesleges, ha tiszta, friss levegő van az épületben és csak energiapazarlással járna, télen emiatt fűteni, nyáron pedig hűteni kellene.
• Áramszünet esetén meg lehet fulladni. – Az épület nem hermetikusan elzárt légtér, kapcsolatban van a kültérrel, a bejárati ajtón lehet közlekedni, és nyithatunk ablakot is. Egy rövid áramszünet esetén semmilyen problémát nem jelent, ha azalatt a szellőző nem működik, a nem túl gyakori hosszabb áramszünet esetén pedig maximum a felmerült plusz fűtésigénnyel kell számolni.

Nem véletlen, hogy számos európai ország – köztük Németország már évek óta, Olaszország pedig 2011-től – már előírja az új épületeknél a szellőzőberendezés beépítését is. Ez ugyanis fontos az egészséges élethez, energiamegtakarítást tesz lehetővé és segít megóvni az épületek állagát is.

Több gyártó is kifejlesztett passzívház kompakt készüléket, mely teljesen képes ellátni egy alacsony energiás vagy passzívházat.

Milyen kompakt készülék volt a nyertes rendszer a Solar Decathlon versenyen 2009-ben?

Mi a jellemző a passzívház kompakt készülékekre?

Olyan kompakt gépészeti központi egység, amely egy készülékben oldja meg a hővisszanyeréses szellőztető központ, a hőszivattyú alapú levegő fűtés és a használati melegvíz készítés funkcióit. Minimális energiafogyasztású, halk, általában kis helyigényű készülék. Jellemzően légfűtéses passzívházak gépészetére fejlesztették, de vannak dupla hőszivattyús típusok is, melyek az alacsony energiafogyasztású házak vízkörös fűtésére is alkalmasak. 

Aktív hőszivattyú szellőztető

A hőforrás lehet talaj vagy  levegő. A kompakt gépek tartalmaznak passzív (lemezes) és aktív (hőszivattyús) hővisszanyerős egységet is. A szellőző levegő hűtését is megoldják, sőt nyáron az épületből kinyert hőenergiát a készülékek „ingyen” háztartási melegvíz készítésére fordítják.

Számos kísérletet látni a kompakt készülékek kiváltására, de az összerakott rendszerek tudása és hatékonysága nem lehet jobb, viszont általában még drágábbak is. Az aktív (hőszivattyús) rekuperátor nélkül, téli üzemmódban az épületből kifújt levegő hőmérséklete nagyobb lenne mint a beszívott levegőé, tehát az épület  energiát veszítene!

A készülékek tartozéka a fejlett vezérlés, mely 7-12 ponton méri a hőmérsékletet, nyomást, és számos más paramétert, és úgy optimalizálja a működést, hogy az mindig a legenergiatakarékosabb legyen. A kompakt készülékek gyártói, a hosszú évek tapasztalatát, fejlesztéseiket és a legmodernebb technológiát sűrítik gépeikbe. Formatervezett kialakításuk és kis helyigényük miatt akár a háztartási helyiségbe is telepíthetők.

passzívház kompakt készülék

Kompakt rendszer esetén is érdemes független minősítő intézet tanúsítványát kérni. (PHI. Zertifikat) A rendszerek árai  ár-érték arányban jónak mondhatók, cca. 2.5 – 4.5 millió forint között vannak, a végzendő feladat függvényében. Bonyolult gépház tervezésre nincs szükség, az élettartam és alkatrész ellátás több tíz év, valamint a garancia akár 5 év is lehet.

Nem véletlen tehát, hogy nem sok minősített kompakt készülék kapható, de vitathatatlanul ezek tekinthetők a lakossági épületgépészet csúcstechnológiájának!

A kompakt rendszer hatékonyságára a legjobb bizonyíték a Solar Dechatlon versenyeken való eredményes részvétel. A Solar Dechatlon verseny egy nemzetközi, egyetemek folyó között folyó vetélkedés, melynek célja piaci szereplőkkel együttműködve a legenergiatakarékosabb napenergiát hasznosító épület létrehozása. Az elkészült projekteket a legnevesebb szakértők vizsgálják, hónapokig tesztelik és mérik az energia-háztartást. A versenyt 2007-ben, és 2009-ben is olyan projekt nyerte meg, melyben a gépészet a NILAN VP 18 Compakt készülék volt!

Megosztás