Passzív ház: Passzívház magazin, Passzívház - Családi ház

Nyolclakásos társasház tervezői, kivitelezői szemmel

szegedi-passzivhaz

Az épület tervezése 2011 szeptemberében kezdődött, azonban már évekkel ezelőtt felmerült a gondolat a beruházókban, hogy Szeged belvárosában kis rezsivel fenntartható, fiatalos lakásokat alakítsanak ki. A projekt során az építtetők elsődleges szempontja volt jó minőségű, könnyen bérbe adható, és értéktartó ingatlan létrehozása a lehető legrövidebb időn belül.

Érdemes kiemelni, hogy miért volt fontos a gyors tervezés és építés beruházói szemszögből és ennek milyen következményei voltak az épület kialakítására. Látható volt már 2008 nyara után, hogy az energia hatékony, előre mutató épületek könnyebben kiadhatók, vagy értékesíthetők maradtak a kibontakozó gazdasági válság idején. Emellett tapasztalható volt az elmúlt években az építőipari árak stagnálása. Erre alapozva, a beruházói elhatározás abból indult ki, hogy a következő években, ahogy a lakáspiac hitelállománya csökken és várhatóan emelkedni fog a kereslet, megugranak majd az építési költségek is mivel a gyártók és a kivitelezők több évnyi elmaradt árnövekedést kénytelenek majd érvényesíteni a piacon. Lényegében, ha olyan előremutató épületet hoz létre a beruházó ebben a piaci környezetben, ami öt, hat év múlva is egyenértékű egy új beruházással, akkor azt az értéknövekedést értékesítheti majd a piacon, amennyivel megnőnek az építési költségek az elkövetkezendő években. Mindemellett cél volt, hogy a beruházók közötti elszámolás megkönnyítése miatt közel azonos adottságú és méretű lakások kialakítása.

szegedi-passzivhaz2.

A kérdés az, hogy tervezői szemmel mégis milyen elvárások lesznek majd néhány év múlva általában és az adott építési telek környezetében. Tágabb értelemben egész Európában kiemelten fontos cél az energetikai biztonság és a hatékonyság. Nemes egyszerűséggel szólva realisztikusan már elvárható egy új épülettől, hogy ne fogyasszon szinte semmi energiát fűtésre és meleg víz előállításra. Már vannak német tartományok ahol a passzívház minőség az általános építési követelmény, ami 2020-tól várhatóan Magyarországon is szabvány szerinti elvárás lesz. Ebből kiindulva néhány év múlva, ha a 6-8 év múlva készülő új épületekkel, versenyképes ingatlannal szeretnénk rendelkezni, akkor passzív ház minőséget kell építenünk. Természetesen számos további érv is szól a passzívház minőség mellett, de itt a piaci megfontolást szeretném előtérbe helyezni. Az épület szűkebb környezetét figyelembe véve pedig főképp a belvárosba költöző fiatal egyetemisták és gyerek nélküli fiatal párok volt a fogyasztói célcsoport. Ennek megfelelően a nappali étkező konyhás plusz egy hálószobás lakások lettek kialakítva közvetlen a konyhaétkező részhez kapcsolódó nagyméretű teraszokkal.

belső-kert-felőli-homlokzat

Tető hőszigetelése

A nyolc lakásból négy esetben külön extra funkcióként még a hálószoba és a nappali-étkező konyha is egybenyitható, kitekintést nyújtva egyszerre a hátsókertre és az utcára. Ezzel a lépéssel társasházakhoz képest szokatlan módon a hálószobák és a fürdőszobák ablakai nyílnak az utca felé. Ez a megoldás ennél a társasháznál azért szerencsés, mivel az egyetemi könyvtár parkosított oldalkertjére és a könyvtár ablaktalan hátrahúzott oldalhomlokzatára néz az épület.

 

szegedi-passzivhaz-1.

szegedi-passzivhaz-lakas

A klasszikus háromfogatú elrendezés háromkarú lépcsőjével a lépcsőház is a lakásbelsőkhöz hasonlóan tágas világos átlátható. A tetőtér teljes értékű szintként lett kialakítva, azonban az udvarra néző álló ablakok miatt hátrahúzott oldalfal lett kialakítva. A hátrahúzott fal jelentősen nagyobb terasz kialakítását teszi lehetővé, ami szinte azonos méretű, mint a lakás alapterülete, amit mintegy kültéri nappalit lehet használni jó időben. Az elrendezés középső lakások az első és a második emeleten is elrendezésűek, teraszkapcsolatos nappali- étkező-konyha, plusz hálószoba és ablakkal rendelkező fürdőszoba. Érdemes megemlíteni még a parkolók földszinti elhelyezését is, amit az indokol, hogy a lakások egyetemista bérlői többnyire nem használnak autót, így a parkolókat szinte csak kerékpártárolásra veszik igénybe, a beruházók pedig nem kívánat üzletet vagy irodát elhelyezni a földszinten a jelentős költségű, és a kis telekméret miatt nehézkesen kialakítható, mélygarázs magas beruházási és üzemeltetési költségei miatt. További fontos érv volt a felszíni parkoló elhelyezés mellett az, hogy a kis telekméret miatt csak feltekert rámpával lett volna megoldható mélygarázslejáró. Ez lényegében az udvar közepén megjelenő kibetonozott lyukként jelenhetett volna csak meg. Ennek, a problémának elkerülését hivatott autólift használata pedig még szegedi viszonylatban még szokatlan.

A térszerkezeten kívül a burkolatok minősége és a várható design trendek szintén a fiatalos, praktikus felfogást képviselik, ami a letisztult formákban és az időtálló felületekben jelenik meg. Fontos volt az erős természetes bevilágítás is, ami azon túl, hogy energetikailag fontos, jó design elemként is alkalmazható a külső és a belső tér minél jobb kapcsolatát erősítve. Természetesen a passzívház kritérium miatt, nagy felületeken megjelenő árnyékolástechnika nem maradhatott el, ami szintén design elemként lett alkalmazva. A választási lehetőségek közül a zsalúzia alkalmazását pedig a kilátás és az árnyékolás egyidejű igénye, valamint a számítógép monitorok csillogásmentes használhatósága indokolta. A felületekben bár kisebb súllyal, de megjelennek az ablakkeretek, melyek a zsalúzia felületi anyagához lettek igazítva, az ezüstszínű aluburkolattal. A korlátok és a fém tetőfedés ehhez hangolt szürke metál színezést kapott az egységes megjelenés szándéka miatt. A belső burkolatokban a természetes hatású anyagok alkalmazására törekedtünk. A greslap burkolatok nem ismétlődő kőszerű, illetve homogén aprószemcsés felöleti megjelenésűek, földszínekkel illetve bézs árnyalatokkal. A nappalikban és a konyhákban azonban már csak gyorsabban avuló anyagminőségeket lehetett csak használni a design megtartása mellett, a bérleményekben általában előforduló gyakoribb káresemények és az esetlegesen felmerülő javítások költségének minimalizálása miatt.

20120428_hőhídmegszakító

Hőhídmegszakító elemek beépítése

A fentiekben röviden ismertettem a beruházás térszerkezeti, gazdaságossági és felületképzésbeli vonzatait. Érdemes megemlíteni, emellett a tűzvédelmi, akusztikai és a szigetelési követelményeket és kialakítást, ami alapvető volt a szerkezetválasztás során. Ezeket egységesen gázszilikát anyagú építőelem rendszerrel oldottuk meg. Amellett, hogy nem éghető anyag, megfelelő akusztikai megoldásokat és jó ár-érték arányú hőszigetelt falszerkezetet tudtunk kialakítani minimális dűbelezéssel. A lakáselválasztó falakban pedig kétrétegű falak kialakításával tudtunk kis tömegű hanggátló falakat létrehozni. A kis tömeg a monolit vasbeton szerkezetnél alulbordás kialakítás miatt fontos volt, ami valamelyest gyorsította a kivitelezést és nagyvonalúbb és egyszerűbb térszerkesztést tett lehetővé. A fenti kritériumok mintegy szűrőként funkcionáltak falszerkezet a hőszigetelési teljesítményét teljesítő lehetséges rétegrendek között. Ez alapján kitöltőfalas monolit szerkezetre esett a választás, ahol a vasbeton lépcsőházat külön elemként, mintegy tornyot leválasztottuk az épület többi részéről a hanghidak elkerülése miatt.

WC-tartály-beépítés

Figyelni kell a beépítésnél a légtömör csatlakozásra és az akusztikai leválasztásra.

A passzívház kritériumokat kielégítő gépészeti rendszer gépészeti és építészeti koncepcióját ismert német szakirodalomból alapján dolgoztuk ki. A gépésztervező kezdetben annyira nem bízott a rendszer gazdaságos kialakíthatóságában, hogy hagyományosnak tekinthető gázfűtéses megoldást javasolta, azonban a hűtési rendszer és a gázbekötés többlet költségei nyilvánvalóvá tették a koncepció helyességét még a szellőztető rendszer és a talajszondák többletköltsége mellett is. Meg kell jegyezni azonban, hogy a gépészeti költségek csak együtt vizsgálhatók az épületburok költségeivel, mivel a gépészet csak a passzívház jóval kisebb fűtési igényeit tudja gazdaságosan kielégíteni, mivel ennél a passzívháznál az energiaigényt inkább hűtési oldalról kritikus vizsgálni.

Födém becsövezés

Födém betonozás előtt- beépített gépészeti vezetékek

Érdemes megjegyezni, hogy az egész épület fűtési energiaigénye méretezési állapotban, azaz télen mínusz tizenöt Celsius fokon, benapozási hőnyereség illetve belső hőterhelés nélkül kilenc kilowatt, ami lényegében közel egy-egy hajszárító bekapcsolásával lenne egyenértékű a nyolc lakásban. Visszatérve a gépészeti koncepció elemeihez, az épület fűtését és használat melegvíz ellátását egy tizenöt kilowattos talajszondás hőszivattyú, valamint a hozzá tartozó öt darab száz méteres talajszonda látja el. Az öt talajszonda lehetővé teszi a passzív nyári hűtést, ami lényegében azt jelenti, hogy a tizennégy fok körülire lehűlt folyadék hűti az épületet mindössze egy keringető szivattyú segítségével, ami lényeges nyári villamos energia megtakarítást jelent. Érdemes megjegyezni, hogy az első téli tapasztalatok szerint egy ötven-hatvan négyzetméter körüli lakás havi meglegvízkészítési és fűtési díja két-háromezer forint. A melegvízellátás pedig úgynevezett frissvízállomásról van ellátva, ami minimálisra csökkenti a legionella baktérium megtelepedésének kockázatát a melegvíz hálózatban. A tajalszondákon és a hőszivattyún kívül fontos gépészeti elem a kilencven százalékos hatásfok feletti hőcserélős szellőztetőgép. Hangtechnikai és tűzvédelmi okok miatt minden lakás külön gépet kapott, amit a padlástérben helyeztünk el, így a fűtött téren belül már lényegesen kisebb hőszigetelés is elegendő a légtechnikai csövek körül, ami hasznosítható négyzetméterekben mérhető.

Szerintem általánosságban elmondható, hogy gazdaságosan felépíthető egy passzívház, azonban számos részlet gazdaságosságát együtt kell vizsgálni és a megfelelő részletekre kiemelten oda kell figyelni. Eközben fokozottan figyelni kell, hogy ne bonyolódjon el az épületgépészeti és a szabályzó rendszer, a karbantartási problémák minimálisra csökkentése miatt. Az épület során a tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy nagyobb épületeknél még egyszerűbb lesz elérni a nulla energiafelhasználást használati melegvízre és fűtésre. Az anyagok és a gépek adottak ahhoz, hogy gazdaságosan meg lehessen oldani ezt az építészeti és társadalmi célkitűzést. A következő épületekben már a szennyvízkibocsátás és a szerves hulladék minimalizálása a cél gazdaságosan megvalósítható módon, ami már lakópark méretű egységeknél szintén megoldott. Fontosnak tartom, hogy mindezt nem csak gazdaságossági elvek alapján kell megítélni. Fontos hogy mindezt úgy tudjuk megépíteni, hogy ne csak négyzetmétereket építsünk, hanem életérzést, kellemes lakótereket, amit akár ötven-hatvan év múltán is szívesen használnak még tulajdonosaik bérlőik. Ezekben a távlati célokban a várostervezés és közlekedés megújítása is kulcs szerepet fog játszani. Remélem a nem túl távoli jövőben már nullaenergiás nulla szennyvíz kibocsátású lakónegyedek megépítéséről fognak szólni a szakmai hírek.

Abou Abdo Tamás DLA

TwitterFacebookGoogle GmailMegosztás

4 comments to Nyolclakásos társasház tervezői, kivitelezői szemmel

  • Dr Abou Abdo Tamás

    Kedves Satyi!
    A szürkevíz külön hőszigetelt rendszerben van a házban gyűjtve amivel a hidegvizet melegítjük elő a HMV számára. Az Ön által hivatkozott honlap esetében egészen más okok miatt van kettéválasztva a szürkevíz.

    Kedves Horváth Zoltán!
    A födémben alkalmazott megoldás már elterjedt alkalmazás. A vasszerelés élesen vágott kötöződrótjai miatt a vasháló középvonalába szoktunk rögzíteni hogy a gépészeti csövek ne lukadjanak ki. A megfelelő betontakarás a légtechnikai csöveknél lecsökken a alsó háló felső sorában de néhány ponton valóban 2 cm alá esik a betonacél takarása azonban ez kevesebb mint a alsó háló felső sorának néhány százalékát érinti. Gyakorlatban a szerkezetet elterjedten használják az utóbbi kb. 15 évben gyártói ajánlásoknak megfelelően.

  • Horváth Zoltán

    Tartószerkezeti kérdés:
    A vb. lemezben vezetett szellőző és egyéb vezetékek milyen hatással vannak a vb. lemez teherbírására? Gondolok itt az egy kupacban összehúzott szellőzőcsövek környékén a betonkeresztmetszet gyakorlatilag 0-ra csökkenésére, a vb. nyírási teherbírásának meszűnésére. A betonacélokra -azok tengelyével párhozamosan- közvetlenül rögzített mennyezetfűtés(?) csövek által okozott betonacél éa beton közti hosszanti tapadás megszűnéséra és betonkottózióra?
    Vizsgálta ezt valaki??
    HZ.sk.

    • ph-magazin.hu

      Kedves Zoltán!

      Sajnos nem tudunk a segítségére lenni. Javasoljuk, hogy statikus tervezőt keressen fel a tartószerkezetet érintő kérdéssel.

      ph-magazin szerkesztőség

  • Satyi

    Szennyvíz kérdésben: külön kellene választani a fekáliás szennyvizet, a szürkevíztől. hosszú olvasmány: http://www.eautarcie.org/

    (az ide tartozó rész: http://www.eautarcie.com/hu/04a.html)

Itt lehet válaszolni a(z) Dr Abou Abdo Tamás hozzászóláshoz Cancel reply

  

  

  

A következő HTML tag-ek használata engedélyezett:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>