Sokszor éri a passzívházakat a vád, hogy túl egyszerű megjelenésűek. Néhány példát mutatunk be arra, milyen részletekkel lehet feldobni a homlokzatot. Ebben a cikkünkben a bejárat kialakítási lehetőségeivel foglalkozunk.

60-as években épült lakóépület került felújításra. Akár ma is épülhetett volna, mint passzívház, hiszen tömbös megjelenés, egyszerű tömegforma. A felújítás során nyílászáró csere, és külső homlokzati hőszigetelés történt. Az energetikai felújítást tervező építész meghagyta az épület eredeti karakterét, a bejárati részt alakította át.

A bejárati ajtót (passzívház szintű energetikai értékűre cserélték) úgy rendelték meg a gyártótól, hogy a külső burkolattal harmonizálva, egységes megjelenést adjon az üvegportállal kiegészített homlokzati felületen.

Kis módosítás, nem nagy anyagi ráfordítás, és mégis nagyszerű megoldás. Világosabb előtér a belső térben, szép külső design.

A belső térben is megjelenik a burkolat, falburkolatként. Manapság divatos megoldás a fa burkolat alkalmazása a padlóburkolattal azonos anyagból.

Természetesen az új építésű házaknál is érdemes apró finom részletekkel megbolondítani a bejárati részt.

Kapcsolódó cikkek:

1. Külső burkolatok alacsony energiájú házaknál
2. Kertek a falon
3. Felújítás homlokzatszínezéssel

Forrás: Austrotherm

2019-re a falak hőszigetelő képességét 55%-al kell javítani, de a padlók, födémek hőátbocsátási tényezőjét is felére kell csökkenteni. A tavaly életbe lépett, 31/2010/EU számú épületenergetikai direktíva kimondja, hogy kilenc év múlva már csak közel zéró energiafelhasználású épületeket lehet engedélyezni az Európai Unióban. Az elképzelések szerint ezekben az épületekben ugyanúgy nem fáznánk, mint a passzívházakban. A minimális energiaveszteséget megújuló energiaforrásokkal pótolnánk, így függetleníteni tudjuk magunkat a kőolaj- és gáz exportáló országoktól. Ez viszont még elég messze van – legalábbis ami a szemléletet és a szabályozást illeti.

Ahhoz, hogy 2019-re megközelítsük ezt a szintet, jelentősen csökkenteni kell épületeink energiafelhasználását. A 7/2006 TNM rendelet megérett a felülvizsgálatra, és a tervezet nemrégiben napvilágot is látott. 2019-re a falak hőszigetelő képességét 55%-al kell javítani, de a padlók, födémek hőátbocsátási tényezőjét is felére kell csökkenteni. Ehhez a mai szerkezeteket és anyagokat jelentősen fejleszteni kell. Ezt a fejlesztést lépte mag az Austrotherm Kft., mikor az elmúlt években népszerűvé vált Grafit® és Grafit Reflex® homlokzati hőszigetelő termékek után új, grafitadalékos EPS lemezeket hozott forgalomba.

Padlóba, lapostetőbe

A terhelhető AT-N100 és AT-N150 szürke színű változatai, a Grafit® 100 és Grafit® 150 15-20%al alacsonyabb hővezetési tényezőjű termékek. Használatukkal csökkenthetők a szerkezeti vastagságok, ami különösen a fokozott hőszigetelésű alacsony energiájú házaknál és passzívházaknál előnyös.

A felújítások során is ki lehet használni a grafitadalékos termékeknek ezt a kedvező tulajdonságát, mivel ilyenkor gyakran nincs elég hely ahhoz, hogy a szükséges vastagságú hőszigetelést elhelyezzük az ablakok tokszerkezete körül.

További alkalmazási területet jelent az erkélylemezek hőszigetelése, ahol gyakran különösen vékony rétegben kell hatásosan hőszigetelni. A szigeteletlen, vagy nem eléggé szigetelt erkélylemezek hűtőbordaként viselkednek, így – kiváltképp a homlokzat utólagos hőszigetelése esetében – fokozottan kell a penészesedés kockázatával számolni. Ugyancsak nehezen megoldható feladat a talajon fekvő padlók utólagos hőszigetelése. A meglevő padlószerkezet visszabontásával többnyire nem kapunk elegendő szerkezeti vastagságot ahhoz, hogy a 10-12 cm vastag hőszigetelés, és a rákerülő, legalább 5 cm vastag betonréteg elférjen, és a járószint emelkedése ne jelentsen megoldhatatlan problémát az ajtók, küszöbök esetében. Lapostetőkön is, kiváltképp felújítás során, mikor az attikafal magassága korlátos, jól alkalmazható a fokozott hőszigetelő képességű Austrotherm polisztirolhab lemez. Passzívházak padlásfödéménél a Grafit® 100 akár 8-10 cm vastagságcsökkenést is jelenthet, anélkül, hogy a hőszigetelés mértéke csökkenne.

Lépéshangok csillapítása

A hangszigetelő anyagok többsége jó hőszigetelő is, de ezt a tulajdonságot nem mindig használjuk ki. Emeletközi födém esetében fűtött tereket választunk el, így a hőszigetelésnek nincsen semmilyen szerepe. Más az eset a talajon fekvő padlóknál. Ilyenkor nem kérdéses, hogy szükség van a hőszigetelésre, inkább az a kérdés merül fel: van-e szükség a kopogó hangok gátlására? Természetesen igen, hiszen a testhangok szabadon tudnak tovaterjedni a merev épületvázon, és csak akkor halnak el, amikor egy rugalmas anyag felveszi, felemészti az energiáját. Aki lakott már panel épületben, az jól tudja, hogy ha valaki nekilát falat fúrni, azt az egész házban érzik. Igaz ez a kisebb épületekre is, ha nem választjuk el rugalmas anyaggal a járófelületet, úgy hallani fogjuk a léptek koppanását az egész lakásban; akkor is, ha csak a pincében van a zajforrás.

Érdemes tehát ilyenkor, mikor a mindkét funkciót jól be tudja tölteni a szigetelőanyag, a fokozott hőszigetelő képességű Grafit® L4, L5 anyagokat beépíteni.

Az energia hatékonyság iránti igény sorra hívja elő az új termékeket. Pár évvel ezelőtt még mindenki csak a fehér színű EPS lemezekkel szigetelt. A grafit adalékos hőszigetelések még csak most kezdenek elterjedni, de hamarosan az lesz a kirívó, ha valaki nem a szürke anyagokat használja épülete hőszigetelésére.

Kapcsolódó cikkek:

1. Intenzív hőszigetelés – Austrotherm Grafit
2. Hőszigetelő anyag újdonságok
3. Dübelek hőhídhatásai homlokzatokon

Egy régi katonai lakótelepen, folyamatosan felújításra kerülnek a régi lakóépületek. Megvizsgálták az épületállományt, és a felújítás mellett döntöttek a gazdasági számítások után.

Az 50-es években épült lakóházak szerkezeteinek hőtechnikai tulajdonságai természetesen messze elmaradnak a passzívház szinttől, de még a mai előírásoknak sem felelnek meg. Ilyen régi épületeknél már kis javítással is nagy hatást lehet elérni, pláne, ha lehetőség van a passzívház elveknek megfelelő felújításra.

 Az itt bemutatott épület, egy németországi példa, amerikai katonák szállását biztosította a lakótelep.

A 28 lakásos társasház a felújítás során többek között új nyílászárókat kapott, a szerkezetek utólagos hőszigetelése történt meg, valamint a tetőszerkezet is felújításra került.

 A lakások nagyon gyorsan elkeltek. Nálunk még szokatlan a lakóközösség tulajdoni megosztása. A lakók résztulajdont vásároltak, és ezen felül még 8.5- 10.5 Euro / m2 bérleti díjat fizetnek.

Az épület tetején 100 m2 felületű napkollektor került elhelyezésre. A napkollektorok 30 %-ban rásegítenek a fűtésre, és 70 %- ban pedig a melegvizet állítják elő.

Az ingatlan értékesítése nagyon sikeres volt, a meghirdetéstől számítva 2 hónapon belül az összes lakás elkelt. Természetesen ez nemcsak a jó energetikai értékeknek, hanem a jó elhelyezkedésnek is köszönhető. Olyan városokban, lakóövezetekben, ahol nincs már szabad telek, de kellemes a lakókörnyezet, biztos megszaporodhatnak a jövőben Magyarországon is az ilyen jellegű felújítások.

Nehéz a társasházaknál a felújítás abból a szempontból, ha egy lakó nem járul hozzá, akkor ez már gátat vethet az egész ház felújításának. Németországban más a szabályozás: amennyiben a lakók 50 %-a hozzájárulását adja, úgy a többi lakónak is kötelező a felújítás ráeső részének finanszírozása. Ha ezt valaki nem tudja megtenni, kötelezik az ingatlan értékesítésére.

 Mindenesetre Magyarországon elkezdődött, és folytatódik a panel program, és talán a különböző finanszírozási lehetőségekkel egyre több társasház is él a felújítás lehetőségével.

Elég sok az ún. kockaház Magyarországon, amelyek igazán kiválóan felújíthatók, és átalakíthatók a ma is divatos kocka forma megtartásával.

Egyszerű formájú volt az 1964-ben épült lakóépület is. Egy négytagú család vásárolta meg az ingatlant, azzal a céllal, a mai kornak megfelelő épületté szeretnék átalakítani, nemcsak energetikailag, külső megjelenésében is.

Passzívház komponensekkel került felújításra az épület.

Az eredeti falazatra 30 cm-es hőszigetelés került. A bővítés könnyűszerkezetes, a favázas hozzáépített rész hőszigetelése 35 cm cellulóz. 

A tetőbe is cellulóz hőszigetelés került, annak vastagsága 48 cm. 1 hét alatt vették le a régi tetőt, és építették meg az újat. Az új tetőszerkezet U értéke: 0.88  W/(m²K).

A  tervezők mérlegelték, hogy levágják-e a homlokzatról a régi épület erkélyeit. A másik lehetőség lett volna a régi erkélylemezt alul-fölül, körbe hőszigetelni. Ez nem egyszerű feladat, hiszen a kijutást biztosítani kell.

Végül a régi, nagy energiafaló monolit vasbeton erkélylemez a termikus burkon belülre került. A hozzáépített részben a régi erkélylemez lett a galéria a nappali tere felett.

A felújítás során elérték a tervezők a passzívház kritériumot. Ez köszönhető annak is, hogy az egész épület alápincézett. Így a padlólemez hőszigetelése megoldható volt.

93 százalékos hatásfokú a beépített hővisszanyerős szellőzőrendszer. A fűtést pellet kazánnal oldották meg.

A négytagú család a felújított épülettel nemcsak egy nagyon komfortos és minimális energiaigényű épületet kapott, a külső megjelenés is jelentősen növeli az ingatlan értékét.

Kapcsolódó cikkek:

1. Épület felújítás passzívház standard szerint
2. Elkészült a passzívház standard szerinti felújítás
3. Az EU-ban kötelező lesz a passzívház standard szerinti építés

A régi újságpapír jó hőszigetelő képességéről már írtunk korábbi cikkünkben. Most egy 70-es években épült, és egy új építésű családi ház befújt cellulózzal készült homlokzati hőszigetelését mutatjuk be.

Mindkét épületnél az építtetőknek lényeges szempont volt az építőanyagok megválasztásánál a környezetbarát szemlélet. Másrészt természetesen az ár is szerepet játszott a választásnál. Alternatívaként felmerült a kőzetgyapot hőszigetelés a homlokzatnál, de mégis a jobb ár miatt a régi újságpapír, a cellulóz lett a befutó.

A Nagyváradon épülő családi ház, egy újépítésű lakóház.

A falazat 38-as Porotherm téglából készült, erre került fel a lécváz, majd a farost lapokat felerősítve a réseken történt meg a cellulóz befújása. A cellulóz hőszigetelés vastagsága 16 cm. A hőszigetelést végző kivitelező cégnek (www.forelockbt.hu )a befújás 3 napig tartott. A komplett szigetelés másfél hét, a kivitelezés gyorsaság attól függ mennyire változatos a homlokzat kialakítása.

A zárófödém hőszigetelésére is cellulóz hőszigetelés használtak.

A farost lemezre került fel a háló, glett majd a színezés.

A homlokzati hőszigetelés semmilyen utómunkát nem igényel évek múlva sem, nem roskad a szigetelés. Természetesen ellenőrzésképpen lehet ún. hőfényképet csináltatni a befújás után, ami kimutatja, ha valahol hiányos lenne a hőszigetelés.

A másik példánk a befújt cellulóz hőszigeteléssel készült homlokzati hőszigetelésre egy 70-es években épült családi ház.

Felújításról van szó, így a régi falaztra került fel az utólagos hőszigetelés.

Itt is a befújt cellulóz hőszigetelést alkalmazták, 30-as Porotherm tégla falazatra került fel a lécváz 60 cm-es osztásokkal. A farostlmezeket a lécvázra erősítik, és a lyukakon keresztül történik a cellulóz befúvása. A tömörséget beállítják a befúvásnál.

Ezzel az eljárással is megoldható az ablakok körüli ráfordulás a hőszigeteléssel.

A tetőben is cellulóz hőszigetelést  alkalmaztak 25 cm vastagságban. A tető hőszigetelésére különösen alkalmas ez a technológia, hiszen minden kis helyet kitölt a befújt régi újságpapír szigetelés. Így nem fordulhat elő, hogy hőhidat okozó rések maradnak a tetőszerkezetben.

Az alapozás és a lábazat az egyedüli szerkezet, ahová nem cellulóz hőszigetelés került. Ezeken a helyeken XPS hőszigetelést használtak.

A bemutatott példák személtetik, hogy nemcsak a tetőszerkezetben, hanem a homlokzaton is jól lehet ezt az ökologiai, és hőtechnikai szempontból is kiváló hőszigetelést alkalmazni.

Kapcsolódó cikkek:

1. Miért jó még régi újságpapírral szigetelni?
2. Hőszigetelés? Természetesen!
3. Dübelek hőhídhatásai homlokzatokon

A beruházás érdekessége, hogy a bérleményeket egy olyan fix bérleti díjjal adták ki, amely gyors megtérülést ígér a tulajdonosoknak. A passzívház standard szerinti felújítás befektetési költségei megtérülnek, a bérlők megfizetik a magasabb bérleti díjat. Hiszen egy hosszantartó költségbiztonságot élvezhetnek, tehát nem függ a bérleti díj az energiaáraktól, a fűtési szezon hosszától, és akár hosszú éveken át változatlanok maradnak a fűtési költségek.

A 2007-es év elején a 32 lakás és két földszinti üzlethelyiség bérbeadásával kezdődött a projekt. A lakásokat alaposan átalakították, az alaprajzaikat újrarajzolták: a 29m²-estől a 130m²-es tetőtéri penthouse lakásokon át minden megtalálható itt. Egy felújítás során érdemes hozzányúlni az alaprajzokhoz, hiszen ma már más életteret keresnek a lakás bérlők és vásárlók is. Divatossá és keresetté váltak manapság az egy légterű konyha- étkező- nappali funkciók. Újra divatba jött a nagy belmagasság, a loftszerű lakások is keresettek.

Ennél az épületnél a beruházó bátran hozzányúlt a lakások átalakításához, alaprajzi, és energetikai vonatkozásban is.

Az energetikai optimalizálás miatt csökkentették az épület külső lehűlő felületét azáltal, hogy egy korábbi belső udvart lezártak egy 6 emelet magas átriummal. Az így megnövekedett hasznos belterülettel kisebb lett az energiaveszteség. A tetőteret 3 penthouse lakással bővítették. A belső udvari lakásokhoz erkélyt alakítottak ki. Egy átfogó, teljes mértékben modernizáló felújításról volt tehát szó.

A felújítás ára kb. 800 euro/m ², amely olcsónak semmiképpen sem mondható, ám az ingatlan értéke jelentősen megnövekedett ezáltal, fenntartási költsége pedig drasztikusan csökkent. Ráadásul üzemeltetésével alig terheli környezetünket.

A homlokzatra 22 cm vastag hőszigetelés került, a tetőbe 36 cm ásványi szálas hőszigetelés, a nyílászárókat teljes mértékben kicserélték 3 rétegű üvegezésűekre / U= 0,8 W/m²K/. A nyílászárók általi hőnyereség ezáltal több lett, mint a hőveszteség, ráadásul a külső, beszűrődő zajok is csökkentek a jó minőségű ablakok beépítésével.

 Minimalizálták a hőhidakat, növelték a légtömörséget, hővisszanyerő szellőző gépet építettek be, illetve hőszivattyút és napelemeket is telepítettek, amelyek megújuló energiával működnek. A nyári hővédelmet elhúzható árnyékoló szerkezetekkel növelték, amely az épület külső megjelenésére is pozitívan hatott. A nyári túlmelegedés veszélyéneknek különösen kitett tetőtéri lakások nagyrészt északra néző ablakfelületeket kaptak. A tetőtéri lakásokat és a földszinti üzlethelyiségeket passzív klímaberendezésekkel szerelték fel.

Ezeknek az átalakításoknak köszönhetően, az épület a felújítás után körülbelül 10%-át fizeti a korábbi fűtés- és melegvízköltségeknek. Ennek a 34 lakásos társasháznak a főtésszámlája kb. megegyezik egy régi építésű családi házéval.

A felújított épület gépészeti rendszerei:

Több szempontból is  indokolt volt a szellőztető berendezés kialakítása:

• Egyrészt egy magas hatékonyságú hővisszanyerővel a szellőztetés általi hőveszteség tizedére csökken az ablakon keresztüli szellőztetéssel szemben.
• Másrészt a jól hőszigetelt lakásoknál fennáll a penészedés veszélye, ha nincs szellőzőrendszer beépítve. A szellőzőkészülék általi elégséges légcsere garantált, függetlenül a bérlők szellőztetési szokásaiktól, amelyek nagyon eltérőek lehetnek.

A hannoveri projektben decentralizált szellőztetési rendszert terveztek, lakásonként azonos nagyságú légkezelőkkel. Így a tervezési (mivel típusterveket használtak) és a kivitelezési költségek is lecsökkennek. Minden lakás illetve működési egység önálló szellőztető berendezést kapott, amelyek egymástól függetlenül szabályozhatóak. Még a 30 m²-nél kisebb lakások is elláthatóak a légkezelők visszaszabályozhatóságával, anélkül hogy a szükséges légcsereszámot túllépjék. A kisebb lakásoknál a frisslevegő térfogatáramokat akár 30 m³/h-ig is korlátozhatják. A nagyobb rendeltetési egységeknél és az átriumnál/ lépcsőháznál a szellőztetőkészülékek akár 300 m³/h térfogatárammal is üzemeltethetőek.

Minden berendezés automatikusan szabályozza az előre beállított légmennyiségeket. Így a készülék kiegyenlített szellőzést biztosít, ezzel egyensúlyt teremtve az elszívott és befújt légmennyiség között, melynek segítségével a hővisszanyerés optimálisan üzemelhet.

Minden konyhai elszívó berendezéshez tartozik egy szűrő, amely a zsírlerakódások ellen védi az elszívó légcsatornákat. A házmester a szűrőket rendszeresen cseréli.

A minimális fűtési energiaszükségletet hőszivattyúkkal fedezik. A hőszivattyús rendszer két szétválasztott rendszerből áll, amelyek egy közös kút létesítményből látnak el, és különböző hőmérsékletű rendszerekben alkalmazzák őket. Egy 13kW-os hőszivattyú az alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszereket látja el, a másik, 18kW-os, a magasabb hőmérsékletű fűtési rendszerekre (radiátoros fűtési körök) van kapcsolva.

A hőszivattyúk olyan módosított termékek, amelyeket családi házaknál szoktak alkalmazni. A módosítás abból állt, hogy a normál hőszivattyút helyettesítették egy nagyobb hatékonyságú hőszivattyúval, illetve a 18kW-os készülék esetén módosították a szabályozását, amely egy magasabb fűtő középhőmérsékletet enged meg. A hőszivattyú áramellátása napelemekkel történik.

A tetőtéri, illetve földszinti használati egységeket padlófűtéssel látták el.

A társasház közbülső szintjeinél fűtőtestek kerültek beépítésre, az alacsonyabb beruházási költségek miatt. Mindez komfortveszteség nélkül megvalósítható, mivel rendelkezésre állnak a szükséges bel- ill. parapetmagasságok.

Mindkét rendszer jól szabályozható.

Németországban már évek óta támogatja az állam a meglévő épületek energetikai felújítását. Többek között ezért is valósulhatott meg ez a projekt.  Magyarországon sajnos ez még gyerekcipőben jár, de reményeink szerint a ma még hiányzó forrásokat a közeljövőben  pótolni tudjuk különböző zöldberuházási támogatásokkal és hírt adhatunk egy hasonló, magyar projektről. 

Kapcsolódó cikkek:

1. 1956-ban épült lakóépület felújítása ún. nulla emissziós épületté
2. Elkészült a passzívház standard szerinti felújítás
3. 144 lakásos társasház passzívház kritériumokkal

A tervezett hat aktívházból már a negyedik is elkészült a Model Home 2020 program keretében, ezúttal egy felújítás.Nem sokkal az osztrák Napfényház átadását követően, elkészült a „Fényaktív Ház” nevet viselő újabb aktívház Németországban. Különlegessége, hogy nem újépítésű házról van szó, hanem felújítás során alakították át egy ikerház egyik felét széndioxid-semlegessé a VELUX Cégcsoport által kezdeményezett Model Home 2020 program alapelveinek megfelelően.

Öt hónap alatt teljesen modernizáltak és kibővítettek egy ötvenéves házat Hamburgban, melynek köszönhetően az nemcsak kitűnően élhető, hanem egyben ideálisan energiahatékony is lett. A Fényaktív Ház (LichtAktiv Haus) az első széndioxid-semleges felújítási projekt a VELUX Cégcsoport által elindított Model Home 2020 kezdeményezésen belül.

A korábban szűkös és zárt épületstruktúrát tágas, sok napfényt beengedő terekké alakították át, ahol nagy szerepet kap a természetes szellőzés. A ház felújításának fő célja az volt, hogy az aktívházakra jellemző módon széndioxid-semlegessé tegyék, és minden energiaszükségletet önellátó módon és megújuló energiaforrásokból fedezzenek. Emellett fontos szempont volt annak megmutatása, hogy a jelenleg elérhető építőanyagokból is megvalósíthatók az EU által 2020-ra általánosnak tervezett közel nulla energiafelhasználású épületek.

„A Model Home 2020 projekt keretein belül épített aktívházak alapvető működési elve, hogy egyensúlyba kerül az energiatudatos tervezés az egészséges belső klímával és a kényelmes lakókörnyezettel szemben támasztott igényekkel. A projektben több különböző háztípust épít fel a Cégcsoport partnerei segítségével: már létrejött két új családi ház és egy egyetemi épület, a most elkészült negyedik pedig egy teljes körű épületfelújítás, amelyet az aktívház koncepcióelvei szerint valósítottak meg. Még két ház épül a közeljövőben, Franciaországban és Nagy-Britanniában” – mondta el Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze az új épülethez kapcsolódóan.

A Fényaktív Ház felújítása során a tervezők az egyes lakásrészeket három különböző költségvetés szerint alakították ki, megmutatva azt, hogy ez a jövőbe mutató elképzelés kivitelezhető kisebb, közepes és nagyobb költségvetéssel is. Az eredmény mindegyik esetben ugyanaz: az energiaszükséglet és az élhető környezet megteremtésével kapcsolatos elvárások összhangba kerülnek.

A ház – a projekt valamennyi épületéhez hasonlóan – a következő egy évben nyitva áll az érdeklődők előtt, majd az eredetileg bent lakó család fogja használat közben tesztelni. Ennek eredményeit folyamatosan mérik és értékelik majd, és az így szerzett tapasztalatokat felhasználják az újabb házak építése és a termékfejlesztés során.

Sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Átadták a Model Home 2020 kísérleti program utolsó előtti, ötödik épületét, a CarbonLight Homes aktívházat
2. Kísérlet- milyen házakban élünk majd a jövőben
3. Átadták a Model Home 2020 kísérleti program utolsó, hatodik épületét, a Maison Air et Lumière aktívházat

Megszoktuk már, hogy a meleg takarók alapanyaga a birkagyapjú lehet, de hogy házakat is ezzel szigeteljünk, az még szokatlan gondolat. Pedig akár gabonát, például lent is használhatunk a hőszigetelésre.

Ma már egyre több ember gondol a jövőre, és energiatudatosan építkezik. A környezetbarát építéshez hozzátartozik a természetes anyagok használata, amelyek bőségesen rendelkezésünkre állnak: fa, szalma, len, gyapjú- csak néhány az említendő anyagok közül, melyek leginkább a hőszigetelés területén váltak be.

Az öko – hőszigetelések egyre inkább terjednek Nyugat- Európában. Ezek ugyanis két területen is csökkentik a károsanyag kibocsátást:

általában jó hőszigetelő értékkel rendelkeznek, így kevesebbet kell fűteni az épületben, illetve előállításuk a szintetikus hőszigetelésekkel szemben kevesebb energiát igényel.

Természetesen egyéb, élettani szempontok miatt is egyre népszerűbbé váltak:

• szabályozzák a belső tér páratartalmát, képesek gyors pára felvételre és leadásra

• jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, védenek a külső zajhatásoktól

• nem okoznak allergiát

• beépítésük folyamán sem kell tartani káros élettani hatásoktól

• könnyen komposztálhatók

• előállításuk folyamán általában természetes kötőanyaggal dolgoznak, mint például gyanta vagy burgonyakeményítő.

Sok előnyük ellenére hazánkban sajnos nagyon ritkán találkozunk öko- hőszigetelésekkel, ám aki valóban fontosnak tartja az egészséges lakóteret, annak már itthon is van lehetősége ezek beszerzésére.

A következő természetes anyagokból készült szigetelések a legelterjedtebbek:

1.LEN

A len az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. A szigetelő termékek alapanyaga a lenrost. A lenrostokat natúr ragasztóval/ keményítővel/formastabilan összekötik. Gyakran a textilipar maradványtermékeinek szálait is hozzáadják, illetve szintetikus rostokat. Ezek később nehezítik a komposztálását. A könnyű éghetőség megakadályozására boraxxal kezelik. Könnyen feldolgozható, mivel rendkívül bőrbarát. Ezen kívül jó pára- és nedvességszabályozó.

2. BIRKAGYAPJÚ

A szigetelőanyagot tiszta birkagyapjúból állítják elő, amelyet megtisztítanak és gyapjút vagy filcet állítanak belőle elő. Az általában 10 cm vastag gyapjúszőnyegeket poliészter szálakkal erősítik. Az éghetőség javítására borax-al kezelik. Könnyen feldolgozható, flexibilis és korhadásmentes. Tömegének 33%-át képes nedvességként felvenni és ezt gyorsan le is adni, anélkül, hogy elveszítené szigetelő képességét. További nagy előnye, hogy a szálszerkezetének köszönhetően a káros anyagokat, pl. a formaldehidet képes lebontani.

3. FAROST

A farostlemez- hőszigetelés olyan farostból áll, amely a fafeldolgozó ipar hulladékát hasznosítja. A fát feldarabolják és szálakra bontják. Kötőanyag a gyanta. A szárítási és áztatási folyamatok után tűz és kártevők elleni impregnáló szerekkel kezelik. A farostlapok könnyen vághatók egyszerű, favágásra alkalmas eszközökkel. A befújt szigetelési eljárást azonban csak szakképzett kivitelező cég végezheti el. A farost lemez jó hőmérséklet- kiegyenlítő és a helyiség páratartalmát is képes szabályozni. Komposztálható, így teljes egészében környezetbarát. Főként a skandináv országokban terjedt el, a fafeldolgozó ipar melléktermékeként.

4. PARAFA

A parafát a paratölgy kérgéből nyerik, amelyet Spanyolországban, Portugáliában, Algériában és Marokkóban termesztenek. A parafát granulátummá őrlik, majd egy nyomótartályban forró gőzzel expandálják és a paratölgy gyantájával összeragasztják. Egyéb tűzvédelmi- vagy kötőanyag hozzáadása szükségtelen. A hőszigetelő lap könnyű, időtálló, korhadás- és károsodásmentes, és jó a nyári hővédő tulajdonsága. Kezeletlenül teljes egészében lebomlik, így nem károsítja környezetünket.

5. CELLULÓZ

A cellulóz alapú hőszigetelések kétféle formában terjedtek el: befújt cellulóz pehelyként vagy táblákként. Mindkét esetben a kiindulási anyaga a régi papírok. Ezeket darabolják, pelyhesítik. A táblák esetén a pelyheket kötő- és egyéb adalékanyagokkal összekeverik, majd összepréselik, szárítják és darabolják. Tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. A másik esetben a pelyheket vízköddel benedvesítve, porlasztva üregekbe fújják be, melyek jól kitöltik a rendelkezésre álló teret. A cellulóz hőszigetelés kártevő- és penészmentes, jó a nyári hővédelme, azonban nedvességtől óvni kell. Bárhol könnyen előállítható kis ráfordított energiával, hiszen papírhulladék mindenhol van.

6. SZALMA

Az alapanyag rozs, búza, zab és árpa, amelyeket egymásra rétegeznek, összepréselnek és zsinórral, dróttal vagy fémszalaggal összekötnek. Falazásnál kétféleképpen hasznosítható: réteges falban hőszigetelő rétegként vagy favázas épületnél kitöltő falazatként. Építés alatt védeni kell a nedvességtől, különben rothadás vagy penészedés jöhet elő későbbi problémaként. Minden esetben burkolni kell. Padlásfödém szigetelésére is használható, ám itt a tűzvédelemről kell gondoskodni / pl. agyagtapasztással/. Csak a bálák préselése igényel energiát, ezért rendkívül környezetbarát.

7. KENDER

A hőszigetelés előállításához a növény rostjait használják fel, amelyet nyalábokba gyűjtenek, megpörkölnek majd hozzáadott természetes adalékanyagokkal és ragasztókkal préselnek belőle hőszigetelő szőnyegeket, tekercseket. A tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. Penészedéssel és kártevőkkel  szemben jól ellenáll, páraáteresztő, azonban nyomásnak kitett helyeken nem építhető be.

Öko- hőszigetelések műszaki adatai:

Amennyiben természetes hőszigetelés mellett döntünk, mindig mérlegelni kell a tervezőkkel, hogy mely területre milyen hőszigetelés kerüljön, milyen testsűrűségggel és hővezetési tényezővel rendelkezzen / ezek az adatok általában összefüggenek egymással/. Vizsgálni kell azt is, hogy milyen hatásoknak lesz kitéve / nedvesség, terhelés, stb./.

Így nemcsak kis energiájú épületeket hozhatunk létre, hanem egészségesebb élettereket is.

Kapcsolódó cikkek:

1. Érdemes az üvegeket visszaváltani, hőszigetelés lehet belőle!
2. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is
3. Intenzív hőszigetelés – Austrotherm Grafit

Huzamos tartózkodásra szolgáló (télen fűtött) elavult épületek energiatudatos korszerűsítésekor az egyik legfontosabb feladat a homlokzati falak utólagos külső hőszigetelése. A vakolt burkolatú megoldásoknál a rendszergazdák előírásai szerint ilyenkor az elterjedten alkalmazott expandált polisztirolhab (EPS) és kőzetgyapot (MW) lemezek rögzítéséhez is általában szükség van a ragasztás mellett megfelelő dübelezésre is (1–2. ábra).  

1. ábra. Vakolt hőszigetelő rendszerrel ellátott homlokzati falak általános rétegfelépítése

2. ábra. Vakolt EPS és MW homlokzati hőszigetelések tönkrement állapotban (5)

E mechanikai rögzítő elemek hővezető képessége lényegesen nagyobb, mint a hőszigetelésé, így pontszerű hőhidakat képeznek, melyekkel növelik a falszerkezet hőátbocsátását.  

Az ETAG 004 előírásai a dübelek hőhídhatásának meghatározására  

A bevonatréteggel ellátott többrétegű homlokzati hőszigetelő rendszerek európai műszaki engedélyezéséről 2000-ben útmutatót adott ki a brüsszeli székhelyű Műszaki Engedélyezés Európai Szervezete (European Organization for Technical Approvals – rövidítve EOTA). Ez az ETAG 004 jelű dokumentum meghatározza e szerkezetek teljesítőképességének követelményeit, vizsgálati módszereit és értékelési kritériumait (ETAG = European Technical Approval Guideline, azaz Európai Műszaki Engedély Útmutatója).  

A dübelek ajánlott beépítési darabszámai   

A dübelek legfontosabb funkciója, hogy merev tányérjaikkal a tartófalhoz szorítsák a hőszigetelést, így biztosítsák a rendszer állékonyságát a szél szívó hatásával szemben. A dübelek statikailag és szerkezetileg szükséges mennyiségét számos tényező befolyásolja. A pontos érték meghatározásában kiemelt szerepet játszik:  

• a tartófal magassági helyzete és felületének közbenső vagy szélső pozíciója, azaz a szélszívás mértéke (a szélső sáv a homlokzati fal két oldalán függőlegesen a sarkok mentén és felül a párkánynál halad, szélessége az épület kisebbik alaprajzi kontúrméretének 12,5%-a, de min. 1 m és max. 2 m)
• a dübelek húzási teherbíró képessége, anyaguktól és szerkezetüktől, valamint a tartófal anyagától is függően,
• a hőszigetelés anyaga és vastagsága, tehát a teherbírása, továbbá
• a hőszigetelés alakváltozási tulajdonságai pl. anyagzsugorodás, nedvességek, hőmérsékletváltozások hatására.

A dübelek szükséges mennyiségét tehát csak az adott épület és a hőszigetelő rendszer releváns jellemzőinek ismeretében, egyedileg lehet megállapítani.Célszerű ezt a rendszergazdákra bízni, hogy a széleskörű információik és tapasztalataik, valamint a helyszíni dűbelkihúzó vizsgálataik alapján a lehető legmagasabb szintű lehessen a rendszerbiztonság. Általános alapelvnek tekinthető ugyanakkor, hogy  

• a magasabban lévő falfelületen több dübelre lehet szükség– a nagyobb szélszívás miatt,
• a fal szélső részei nagyobb dübelszámot igényelhetnek, mint a közbensők – ugyancsak a nagyobb szélszívás miatt,
• nagyobb húzási teherbírású dübelek alkalmazásával csökkenhet a felhasználásuk(ugyanolyan típusú tartófalban jellemzően az acélcsavaros dübelek rendelkeznek a legnagyobb húzási teherbírással),
• vékonyabb, kevésbé teherbíró hőszigetelés rögzítése több dübel felszerelését eredményezheti,
• EPS lemezek alkalmazásakor legalább 6 db/m² mennyiségben célszerű a dübeleket beépíteni,hogy megakadályozható legyen a – zsugorodásuk, valamint a nedvesség- és hőhatásaik miatt – folytonosan ismétlődő domborodásuk és homorodásuk (azaz az úgynevezett matraceffektus), illetve ezáltal a vakolat repedezései az illesztéseik mentén (3. ábra).

3. ábra. EPS lemezek matraceffektusos alakváltozásai meleg és hideg külső felület esetén, továbbá megelőzésük 6 db/m2 dűbelmennyiséggel (5)

EPS lemezek alkalmazásakor fontos tűzvédelmi korlátozás, hogy a jelenleg hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet) szerint középmagas épületeknél – ahol a legfelső építményszint szintmagassága 13,65–30,00 m közötti – a nyílásos homlokzatokon a 8 cm-nél vastagabb hőszigetelő rendszer csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet. Mivel a hatékony hőszigetelő rendszerek 8 cm-nél vastagabbak, és EPS lemezekkel általában B vagy C tűzvédelmi osztályt lehet elérni, e hőszigetelő anyagokat alapvetően csak az egyszintes és a többszintes kategóriájú (max. 13,65 m legfelső építményszinti szintmagasságú) épületeknél lehet felhasználni (1. táblázat, 4. ábra).  

1. táblázat. Ajánlott minimális dűbelmennyiségek Ø≥60 mm tányérátmérőjű dűbelekkel, 8–40 cm vastag EPS lemez hőszigetelés esetén, legfeljebb többszintes kategóriájú épületek homlokzati falán (9)

4. ábra. Ajánlott minimális dűbelmennyiségek Ø≥60 mm tányérátmérőjű dűbelekkel, 8–40 cm vastag EPS lemez hőszigetelés esetén, legfeljebb többszintes kategóriájú épületek homlokzati falán (9) (a zárójelben megadott értékek statikailag elegendők lennének, de a matraceffektus megelőzésére nem)

Kőzetgyapot hőszigetelést tartalmazó rendszereknél tűzvédelmi korlátozással nem kell számolni.Ezek ugyanis általában A2 tűzvédelmi osztályúak, így egy- és többszintes, középmagas, és magas kategóriájú (30 m-nél nagyobb legfelső építményszinti szintmagasságú) épületeknél is alkalmazhatók, statikai szempontok alapján jellemzően legfeljebb 100 m-es falmagasságig (2. táblázat, 5. ábra).  

2. táblázat. Ajánlott minimális dűbelmennyiségek Ø≥60 mm tányérátmérőjű dűbelekkel, 8–20 cm vastag MW-WD (nagy húzószilárdságú kőzetgyapot) lemez hőszigetelés esetén (9)

A homlokzati MW lemezek jelenleg legfeljebb 20 cm-es vastagságban állnak rendelkezésre, így amennyiben a fokozott hővédelem érdekében például 20–40 cm kőzetgyapot hőszigetelésre van szükség, az csak két rétegből oldható meg.Ilyen esetben a hazai gyakorlat szerint mind az első, mind a második réteget ragasztás és dübelezés is rögzíti a falszerkezethez illetve egymáshoz. Az ajánlott minimális dübelmennyiségek a két rétegre külön–külön vonatkoztatva az előzőek (a 2. táblázat és az 5. ábra) szerint alakulhatnak.  

  Különböző dűbeltípusokχ_p értékei   

Anyagaik, szerkezeti megoldásaik, fejkialakításaik, és méreteik alapján a különböző dübeleknél általában χ_p = 0 – 0,008 W/K között alakul a pontszerű hőhídveszteségi tényező. Az egyes típusokra vonatkozó χ_pérték egyrészt az ETICS-útmutatóból, másrészt a hőszigetelő rendszerek illetve a dübelek műszaki engedélyeiből állapítható meg.Az előbbi szerint  

• χ_p= 0,002 W/K a műanyag fejű nemesacél csavaros (vagy szeges), és a süllyesztett acél csavarfejnél légréteggel rendelkező dübeleknél,
• χ_p = 0,004 W/K a műanyag fejű horganyzott acélcsavaros (vagy szeges) dübeleknél (6. ábra).

5. ábra. Ajánlott minimális dűbelmennyiségek Ø≥60 mm tányérátmérőjű dűbelekkel, 8–20 cm vastag MW-WD (nagy húzószilárdságú kőzetgyapot) lemez hőszigetelés esetén (9)

6. ábra. Műanyag fejű acélszeges dűbel (EJOT TID-T) (5)

A hazai és a nyugat-európai rögzítéstechnikai praxisban előforduló további dübeltípusoknál a pontszerű hőhídveszteségi tényező az alábbi értékekkel jellemezhető (németországi vizsgálatok alapján):  

• χ_p = 0 W/K a műanyagszeges dübeleknél (7. ábra),
• χ_p= 0,001 W/K a réselt hüvelyként kialakított nemesacél feszítőelemes dübeleknél – például az úgynevezett fúródübeleknél (8. ábra),
• χ_p= 0,002 W/K a süllyesztett tányérnál hőszigetelő pogácsás (süllyesztett szerelésű), valamint a süllyesztett acél csavarfejnél hőszigetelő dugós (felületi szerelésű) dübeleknél (9–10. ábra),
• χ_p = 0,006 W/K a műanyaggal nem védett fejű acélcsavaros Ø8 mm-es dübeleknél,
• χ_p = 0,008 W/K a műanyaggal nem védett fejű acélcsavaros Ø10 mm-es dübeleknél.

7. ábra. Üvegszál erősítésű műanyagszeges dűbelek (EJOT IDK-T, EJOT NTK-U) (5)

8. ábra. Fúródűbel és beépítése (BRILLUX SX-FV) (10)

9. ábra. Süllyesztett tányérnál hőszigetelő pogácsás, süllyesztett acél csavarfejnél hőszigetelő dugós dűbelek (EJOT STR-U) (5)

10. ábra. Süllyesztett tányérnál hőszigetelő pogácsás dűbelek beépítésének menete (EJOT STR-U) (5)

Hőtechnikai szempontból tehát azok a dübelek a legkedvezőbbek (a számítási eljárás szerint hőhídmentesek), amelyeknél a dübelhüvely és a dübeltányér pl. λ ≈ 0,33–0,50 W/mK hővezetési tényezőjű polietilén anyaga mellett műanyagból – pl. λ≈ 0,30 W/mK-es üvegszálerősítésű poliamidból – készül a dübelszár (a beütőszeg) is. Viszonylag kedvező hőhídveszteségi értékkel rendelkeznek az olyan típusok, ahol az acél dübelszár nagymértékű (λ ≈ 17–50 W/mK-es) hővezető képességét például feszítőelemes kialakítás, műanyag csavarfej, vagy süllyesztett csavarfej feletti légréteg illetve hőszigetelő elem hatékonyan csökkenti. A legnagyobb hőhidakat akkor okozzák a dübelek, ha az acél dűbelszár hőtechnikai korlátozás – pl. műanyag fejkialakítás – nélkül vezeti el a hőt a tartófaltól a külső vakolatig (3. táblázat).  

3. táblázat. Különböző dűbeltípusok pontszerű hőhídveszteségi tényezői (1, 3, 4, 7, 8, 11)

A dübelek minimális darabszámai hőhídhatásuk figyelembe vételéhez  

Az ETAG 004 szerint elhanyagolhatóan kicsinek tekinthető a dübelek hőhídhatása, ha a fal hőátbocsátását módosító Δχ érték kisebb 0,04 W/m²K-nél. Ennek megfelelően az 1. egyenletértelmében a Δχ és a χ_phányadosaként meghatározható a különböző dűbeltípusokhoz az a minimális fajlagos mennyiség (n_min), amely elérése vagy meghaladása esetén van csak szükség a pontszerű hőhídveszteségeik figyelembe vételére (4. táblázat).  

4. táblázat. Különböző dűbeltípusok minimális fajlagos mennyiségei (nmin) a hőhídhatásuk beszámításához

A 4. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy  

• a χ_p≤ 0,002 W/K pontszerű hőhídveszteségi tényezőjű – pl. műanyag szeges, nemesacél feszítőelemes, süllyesztett acél csavarfejnél hőszigetelő elemes vagy légréteges, műanyag fejű nemesacél csavaros vagy szeges – dübelek az ETAG 004 alapján gyakorlatilag hőhídmentesnek tekinthetők, ugyanis a Δχ > 0,04 W/m²K-t csak akkor érnék el, ha a praxisban tipikusan alkalmazott fajlagos mennyiségeket lényegesen meghaladóan kerülnének beépítésre;
• a χ_p= 0,004 W/K teljesítményű – pl. műanyag fejű horganyzott acélcsavaros vagy szeges – dübelek általában csak az MW lemez hőszigetelésű és 20 m feletti magassági pozíciójú homlokzati falfelületek 1–2 m-es szélső mezőiben okozhatnak beszámítandó hőhídhatást, mivel az n ≥ 11 db/m²-es darabszámuk jellemzően csak ilyen esetekben fordul elő;
• a χ_p≥ 0,006 W/K-es – pl. műanyaggal nem védett fejű acélcsavaros – dübelek már a külső falak nagy kiterjedésű közbenső felületein is figyelembe veendő hőhídveszteséget eredményezhetnek, hiszen itt a dübelmennyiség (különösen EPS hőszigetelés esetén) elérheti az n ≥ 6 db/m²-es értéket.

Dr. habil. Kocsis Lajos PhD
főiskolai tanár, okl. építészmérnök
Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar
Épületszerkezettan Tanszék  

Felhasznált szakirodalom  

1. Cziesielski, E. – Vogdt, F. U.: Schäden an Wärmedämm-Verbundsystemen.
   Fraunhofer IRB Verlag, Stuttgart, 2007
2. EJOT GmbH: EJOT WDVS-Dübel. EJOT GmbH, Bad Laasphe, 2008
3. ETAG 004 – Bevonatréteggel ellátott többrétegű homlokzati hőszigetelő rendszerek európai műszaki engedélyezésének útmutatója. EOTA, Brüsszel, 2000
4. Gellér Ákos (szerk.): Homlokzati hőszigetelő rendszerek dűbelezése. EJOT Hungaria Kft., Budapest, 2009
5. Gellér Ákos: Homlokzati hőszigetelő rendszerek rögzítéstechnikája (PPT formátumú kézirat)
6. MSZ EN 12524:2000 – Építési anyagok és termékek. Hő- és nedvességtechnikai tulajdonságok. Táblázatos tervezési értékek. MSZT, Budapest, 2003
7. Neumann, H. H.: Praxis-Handbuch Wärmedämm-Verbundsysteme. Rudolf Müller GmbH, Köln, 2009
8. Riedel, W. – Oberhaus, H. – Frössel, F. – Haegele, W.: Wärmedämm-Verbundsysteme. Fraunhofer IRB Verlag, Stuttgart, 2007
9. Schäfer, H. G. – Block, K. – Oberhaus, H.: EJOT Baubefestigungen – Gutachten Nr. 03.1.080., IGB, Dortmund, 2003
10. www.brillux.de
11. www.ejot.hu
12. 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

Kapcsolódó cikkek:

1. Kirívóan szürke
2. Mit jelent a lótusz jelenség a homlokzatokon?
3. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is

Iparosodott világunkban szinte mindenkit érint a zajterhelés, a városban élő emberek döntő többségét pedig kifejezetten zavarja a környezetből származó zajok nagysága, jellege. Most egy új, környezetbarát anyaggal, a DV- Silent lemezzel csökkenthetjük otthonunkban a külső zajokat.

Amikor a komfort érzését kívánjuk megteremteni, akkor az akusztikai komfortról is gondoskodnunk kell. Rendeletek, előírások szabályozzák az épületek zaj és rezgés elleni védelmét, amelyeket már a tervezés fázisában biztosítani kell, a kivitelezés során pedig be kell tartani az alkalmazástechnikai előírásokat annak érdekében, hogy a tervezőasztalnál elgondolt hangszigetelési megoldások valóban működőképesek legyenek a gyakorlatban is.

Azonban a már meglévő épületek többsége nem felel meg a léghanggátlási  kritériumoknak. Megoldást jelenthet egy olyan új, környezetbarát anyag, amely szinte teljes egészében újrahasznosított anyagokból készül.

A Gumi-Chem Kft. olyan eljárást fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy az eddig hulladékként kezelt és jórészt égetéssel „hasznosított” gumiabroncsok és más műszaki gumitermékek gyártása során keletkező vulkanizált selejtek ezentúl egy új, teljes értékű termékben hasznosuljanak. Ehhez felhasználásra kerülnek az ugyanitt, a gumikeverő üzemekben keletkező – jelenleg szeméttelepen deponált vagy égetésre ítélt – vulkanizálatlan gumikeverékek. Teljessé téve a kört, a felhasznált egyéb módosító anyag is speciálisan újrahasznosított, és a gumiipari felhasználásra átalakított szintetikus olaj vagy a kőolaj feldolgozás maradék anyagát hasznosítják a gyártás során.

A DV-Silent márkanév alatt megjelenő termékcsalád az eddig ismert legnagyobb mértékben újrahasznosított alapanyagokból – amelynek mértéke 80% és 90% között van – és környezetbarát adalékokat használó egyedi technológiával valósult meg.

A társasházi lakások egyik legnagyobb problémája a lakások közötti áthallás, a nem megfelelő lépéshanggátlás. Ezek utólag nehezen orvosolhatók, főleg hagyományos lépéshanggátló szigetelésekkel. Itt fokozottan indokolt a DV- Silent alkalmazása, hiszen:

     ◦ 2-12 mm vastagságban megoldható a tökéletes lépéshanggátlás.

     ◦ Nem csökkenti a belmagasságot.

     ◦ Térhálós, szivacsos szerkezetének köszönhetően kis térfogatsűrűségű, így nem jelent jelentős terhelést a födémszerkezetekre.

     ◦ Felújításoknál a padlóburkolat alá is fektethető, így nem szükséges a teljes padlószerkezet megbontása.

Pár milliméter vastagságban akár 18- 20 dB-lel is javíthatunk lakásunk lépéshangszigetelési értékén!

 Hogy milyen vastagságban kell alkalmazni a préselt gumilemezt, az mindig annak a függvénye, hogy milyen a meglévő szerkezet és mennyit szeretnénk javítani rajta.

Kapcsolódó cikkek:

1. Pályázat támogatásra passzív
2. Hőszigetelés nélkül ne legyen felújítás
3. Karakteres megjelenést ad az eltolható zsalugáter a passzívházaknál

Budapesti Angol Nagykövetség konferencia terme felújítás után. Forrás: www.k4design.eu - Belsőépítész Iroda

Számos régi épület kiváló eredményeket hozna a passzívház energetikai számításánál a szoláris energia hasznosításában. Hiszen a kedvező tájolású, nagyméretű nyílászárók energia mérlege pozitív lehet. A baj, csak a minőségben van.
A gyönyörű belső térrel rendelkező Angol Nagykövetség épületére írtak ki pályázatot felújításra. Egy ilyen felújítás során mérlegelni kell, milyen átalakítással lehet megtartani az épület karakteréhez illő átalakítást.

A nagykövetség épületében egy többfunkciós konferencia termet kellett kialakítani, amelynél a harmonikus megjelenésű belső tér kialakítása mellett nagyon fontos volt a jó akusztika biztosítása. Mérlegelni kellett azt is, milyen műszaki átalakítást igényelnek a nyílászárók.

Felújítás előtt. Forrás: www.k4design.eu - Belsőépítész Iroda

Az építész feladata egy felújítás során megvizsgálni a nyílászárók felújítási lehetőségeit. A nyílászárók meghatározóak a belső tér és az épület külső megjelenésében is. A nagykövetség épületénél a nyílászárók új korszerű tokszerkezettel történő cseréje nem jöhetett szóba. Mindenképpen cél volt a régi, szép osztású nyílászárók, illetve berendezések eredeti állapotában történő megtartása.

A homlokzati szerkezetek hanggátlási tulajdonságait az ablakszerkezetek határozzák meg. Az ablakok akusztikai tulajdonságainál fontos szerepet játszik az üvegtáblák közötti távolság. Ebből a szempontból a régi kapcsolt gerébtokos és pallótokos ablakok előnyt élveznek, hiszen itt az üvegtáblák között nagy a távolság. Egyéb szempontból viszont a régi szerkezetű nyílászárók energiafaló szerkezetek. Az ablakok résein nagy a filtrációs hőveszteség. A régi ablakoknál a rések tömítésére ma már sok új anyag áll rendelkezésünkre. A tok-szárny csatlakozás tömítésére szánt anyagok kínálata bőséges, de figyelni kell arra, hogy csak nagyon rugalmas és zártpórusú tömítőanyagot használjunk.

A nyílászárók felújításánál szóba jöhet az üvegezés cseréje, az üvegezés rétegszámának növelése. Ezt természetesen körültekintően kell mérlegelni, hiszen a súlynövekedés miatt a régi keretek és vasalatok teherbírását ellenőrizni kell.

Az Angol Nagykövetség épületében belsőépítészeti feladat volt az elhanyagolt, össze- vissza színekkel és anyagokkal rendelkező termet újjá varázsolni.
A  pályázatot elnyerő angol származású belsőépítész Kate Endresz- Roberts, www.k4design.eu feladata volt többek között a terem térbeli, és akusztikai leválasztása, a mellette lévő belső, ablak nélküli tértől.

Eredetileg egylégterű tér a leválasztás előtt

Az üveg használata mindig jó lehetőséget nyújt arra, ha az elválasztásnál fontos szempont a fény biztosítása a másik tér felé.

Üveggel történő leválasztás a belső, ablak nélküli tértől. Forrás: www.k4design.eu - Belsőépítész Iroda

Az üveg szerkezetek kiválasztásánál meg kell nézni a gyártók által megadott akusztikai adatokat, hány decibelt engednek át a szerkezetek. Az újra modern, és egyre több helyen kedvelt üveg tolóajtó például rosszabb tulajdonságokkal rendelkezik a beépítés módja miatt, mint a nyitható típus. Ezért a belsőépítészeti tervezésnél is több irányból át kell gondolni az átalakítást.

Kapcsolódó cikkek:

1. Felújítás homlokzatszínezéssel
2. Hogyan alakíthatjuk ki az álom-teraszt a passzívházaknál?
3. A különleges látszóbeton titka

Kapcsolódó cikkek:

1. Frankfurtban 2005 óta kötelező a passzívházként építés az állami szektorban
2. Magyar csapat a Solar Decathlon európai döntőjében
3. Nem csak szigetelésünk, de a pénztárcánk is lehetne vastagabb

Nem véletlenül dönt az építtetők csaknem fele új háza építése során felületfűtés, -hűtés beépítése mellett. Ezzel az energetikai szempontból nagyon hatékony rendszerrel jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás, így a fűtés üzemeltetési költségei is. Ezen felül gazdaságosan hasznosítja a foszilis energiahordozókat, így óvja a környezetet.

A növekvő energiaárak és az egyre terjedő környezettudatos gondolkodás folyamatosan növelik a követelményeket a gazdaságos és energiatakarékos fűtési és hűtési megoldások számára. Egyre inkább követelménnyé válik a megújuló energiaforrásokra való átállás. A mi szélességi fokainkon a geotermikus és a napenergia is elegendő mennyiségben áll rendelkezésünkre, hogy hatékonyan felhasználhassuk ezeket.

Mindkét energiaforrás tökéletesen alkalmas arra, hogy olyan modern hőfejlesztő berendezésekkel kombináljuk, mint például egy hőszivattyú. A ház szigetelésében talán a legkritikusabb elemet a nyílászárók jelentik. A REHAU ablakok minden tekintetben ideális megoldást kínálnak, legyen szó formáról, kényelemről, jó hőszigetelésről vagy időjárásállóságról.

Előadások:
15.00–15.30 Energiahatékony építés és felújítás – takarékossági intézkedések és hatásuk áttekintése Dr. Csoknyai Tamás PhD, okleveles épületgépész mérnök, BME

15.30–16.30 Harmonizált energetikai rendszerek a fenntartható építéshez: felületfűtés-hűtés, hőszivattyú, talajszonda, napkollektor, nyílászáró rendszerek

Helyszín: 2051 Biatorbágy, Rozália park 9.

Részvételi szándékát kérjük jelezze, a budapest@rehau.com e-mail címen, vagy a www.rehau.hu címen a REHAU Akadémia menüpont alatt.
A részvétel ingyenes, de a férőhelyek száma korlátozott.

Kapcsolódó cikkek:

1. Díjnyertes passzívházak 2010-ben
2. 2010-es Év Háza Ytongból épült
3. Pályázat támogatásra passzív

Felújítás után

Az épületek felújításánál természetesen nemcsak az energetikai szempontok fontosak. Az esztétikai megjelenés javítása is növeli az ingatlan értékét.
Egyszerű színezési technikákkal jelentős változást lehet elérni egy épület felújításnál az esztétikai megjelenésben. Az energetikai szempontok miatt azok a régi épületek vannak előnyben, amelyek a formájukból adódóan energetikailag viszonylag problémamentesen felújíthatóak. Ezért előnyt élveznek az úgynevezett régi kockaházak, hiszen ezen az épületeknél a hőhidak minimalizálása sokkal könnyebb a felújítás során, mint a mozgalmas tömegű vagy homlokzatú épületeknél.

Felújítás előtt

Érdemes a felújítás során az ún. színdinamikai tervezésre is hangsúlyt fektetni. Egy jól megtervezett színvilág, illetve finom játék a színekkel sok lehetőséget biztosít a felújítást tervezőknek. Lehetőség van a gyártóknál próba festék adagokat kérni, mielőtt döntés születik, melyik árnyalat a kiválasztott.

A színskálán választott árnyalatok sokszor nagyon kicsit térnek el egymástól, mégis felfestve a kis különbségek is meghatározóak lehetnek.

Ez már a hab a tortán, ha társul egy energetikai felújítás egy jól megtervezett homlokzat esztétikai megújítással. Az ingatlan értékének megítélésében is nagy szerepe van, hiszen az épület külső megjelenése nem elhanyagolható szempont, még ma sem, az energiafelhasználásra kihegyezett világunkban.

Kapcsolódó cikkek:

1. Régi épületek szoláris energia hasznosítása
2. Bejárati megoldások családi házaknál
3. Növényeket a homlokzatokra!

A felújításnál cél volt az energiafelhasználás csökkentése mellett, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. Korábbi cikkünkben beszámoltunk a több lakótömbből álló 1956-ban épült lakóépületek felújítási munkáiról.

A már elkészült, felújított épületek nagyon gyorsan gazdára találtak, nem volt nehéz az értékesítés. A közeljövőben átadják majd másik két lakótömböt is, amelyeknél az erkélylemezek levágása volt az első feladat. A passzívháznál fontos szempont a hőhidak minimalizálása, ezért a nagy hőhidat jelentő régi erkélylemezek helyett az új megoldás az épülettől teljesen független szerkezetként kerül kialakításra.

Korábbi beszámolónkat erről a felújításról itt olvashatják.

Kapcsolódó cikkek:

1. Épület felújítás passzívház standard szerint
2. Az EU-ban kötelező lesz a passzívház standard szerinti építés
3. Felújítások passzívház standard szerint

Forrás: Knauf Insulation

Szigetelőanyag-gyártókkal és forgalmazókkal, köztük a Knauf Insulation észak-amerikai vezérigazgatójával folytatott egyeztetést Barack Obama. Az amerikai elnök a HOMESTAR, az új amerikai energiahatékonysági és felújítási program indításával kapcsolatban egyeztetett az iparág meghatározó szereplőivel. A 6 milliárd dollár (mintegy 1.200 milliárd forint) keretösszeggel útnak induló HOMESTAR program különböző kedvezményekkel ösztönzi majd az amerikai ingatlantulajdonosokat energiahatékonysági beruházások – szigetelés, nyílászárócsere és energiahatékony háztartási berendezések beszerzése – megvalósítására. A program megvalósítása révén az Egyesült Államokban várhatóan 3 millió családi ház utólagos szigetelése valósulhat meg, célja pedig az, hogy 168.000 munkahelyet teremtsen a jelenleg 24,7 százalékos munkanélküliségi mutatóval küzdő amerikai építőiparban. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, ha a 2,8 milliós magyarországi családi ház állomány 10%-át leszigetelnénk, az 10 éven keresztül mintegy 80.000 embernek adna munkát a magyar építőiparban. A Klímabarát Program jelenlegi, évenkénti 28 milliárd forintos keretösszegének felhasználásával a teljes hazai családiház állomány leszigetelése azonban csak 30 év alatt volna megvalósítható.

Forrás: Knauf Insulation

A HOMESTAR program ezt az elköteleződést különböző kedvezményekkel / visszatérítéssel kívánja előmozdítani. A családi házak tulajdonosai 1.000-1.500 dollár értékű kedvezményt / visszatérítést kaphatnak abban az esetben, ha egyszerűbb energiahatékonysági fejlesztéseket – szigetelés, csőcserék, nyílászárócsere, hőszivattyúk beszerzése – valósítanak meg. Azok, akik otthonaik teljes kőrű, legalább 20%-os energiafelhasználás csökkentést eredményező energiahatékonysági felújítását vállalják, 3.000 dollár értékű kedvezményt / adó visszatérítést kaphatnak.

A Knauf Insulation számításai szerint egy hasonló léptékű energiahatékonysági fejlesztéseket ösztönző programmal a teljes magyarországi családi ház állomány utólagos hőszigetelése megvalósítható lenne.

Hazánkban a 4 milliós lakásállomány közel 70%-a, azaz mintegy 2,8 millió ingatlan családi ház (800 ezer otthon pedig iparosított technológiával épített lakás), amelyeknek csak egy elenyésző hányada, a 2007 után épültek tekinthetők energetikailag megfelelőnek. Korábban épült társaik összességében sajnos kétszer több energiát használnak fűtésre, mint egy nyugat-európai ingatlan, miközben energiafogyasztásuk ¾-ét a fűtés teszi ki. Látható tehát, hogy a legnagyobb megtakarítást otthonaink hőszigetelésével lehetne elérni, de ehhez az ingatlantulajdonosok széles köre által elérhető, valóban ösztönző támogatási rendszer kialakítására van szükség, annak érdekében, hogy a recesszióban lévő hazai építőipar 2011-12-ben már szerény növekedést produkálhasson.

„A magyar családi házak energiahatékonysági beruházásait elősegíteni hivatott Klímabarát Otthon program a jó irányba tett szükséges, de nem elégséges lépésnek tekinthető, mert a program által nyújtott 30%-os támogatás nem jelent elegendő ösztönző erőt. A családi házak utólagos hőszigeteléséhez is igénybe vehető támogatás egyszerűen alacsony mértékű az érdemi változás eléréséhez energiahatékonyság javítása terén” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

A Knauf Insulation kalkulációi szerint, ha a 2,8 milliós magyarországi családi ház állomány 10%-át leszigetelnénk, az 10 éven keresztül mintegy 80.000 embernek adna munkát a magyar építőiparban. A Klímabarát Program jelenlegi, évenkénti 28 milliárd forintos keretösszegének felhasználásával a teljes hazai családi ház állomány leszigetelése azonban csak 30 év alatt volna megvalósítható, ami jelzi egy az ingatlantulajdonosok saját forrásainak bevonását jobban / nagyobb mértékben ösztönző kedvezményrendszer kialakításának szükségességét.

Knauf Insulation sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Világelsőség beltéri levegőminőségben
2. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is
3. Egy energiatudatos felújítás bemutatása, tanulságai

Forrás: Rockwool. Kőzetgyapottal szigetelt passzív ház

Nagyon fontos, hogy az új épületeket energiahatékonyan építsük, de ez még nem elegendő, hiszen a meglévő épületeink az épületállomány 99%-át teszik ki.

Sok épületet évtizedekkel ezelőtt építettek, még mielőtt az olajválság és a globális felmelegedés problémává vált. És ezek igen gyengén hőszigeteltek. Az Ecofys szerint az 1975 előtt felépített épületek a megtakarítási potenciál 75%-át hordozzák. A hatékonysági előírások az új épületeknél kötelezőek számos országban. De miként tegyük a meglévő épületeinket fenntarthatóbbá?

Forrás: Rockwool, Szarufák feletti hőszigetelés kőzetgyapottal

Ahányszor csak egy épületet felújítanak, legalább a mai energia szabványokra kellene azt feljavítani, különösen, hogy rendkívül gazdaságos és praktikus utólagos extra hőszigetelést beépíteni, ha a homlokzatot vagy a tetőt egyébként is felújítják. Hasonlóan, mikor új ablakokat építenek be, használják a leghatékonyabbakat, ahelyett, hogy olcsó és rossz minőségű termékeket választanának. Végre növekvő számú felújítást látni, amelyek alacsony-energia vagy Passzív Ház szintekre irányulnak, néhánynál a fűtési költségek csökkentése meghaladja a 80%-ot. Az Európai Bizottság azt fontolgatja továbbá, hogy kötelezővé teszi az 1.000 négyzetméternél kisebb épületeknél, hogy energiamodernizációt is végrehajtsanak, amikor nagyobb felújítást végeznek. Egyes országok, mint Németország, Dánia és Norvégia már elfogadta ezt az egészséges elvet, mivel a kisméretű épületek az épületállomány kétharmadát képezik.

Életminőség – kulcs a fenntarthatósághoz:

A fenntarthatóság azt jelenti, hogy eleget teszünk a mai igényeinknek a nélkül, hogy kockára tennénk a jövő generációinak lehetőségeit. Sok dolog van, amit meg kellene tennünk, de nem teszünk, mert rontanának a jelenlegi életminőségünkön – mint pl. a gépjárművek magánhasználata. Ugyanakkor a hőszigetelés nyereséges módja a CO2 visszaszorításának, ami hosszú távon javít életminőségünkön is.

Forrás: Rockwool

Életünk nagyobb részét épületekben töltjük, de a beltéri levegőminőségünk gyakran rossz. A nedvesség okozta károk túl sok otthonban figyelhetők meg – a Jénai Egyetem felmérései 20%-ot mutattak ki. A nedvesség és a gombák növelik az allergén reakciók kockázatát. Mit tehet Ön? A hőszigetelés, a légzáró építkezés és az átgondolt szellőztetés mind mind lényeges eleme a megfelelő beltéri hőmérséklet kialakításához. Sosem lehet a hőszigetelést túlzásba vinni!

Lestyán Mária
Építész
Rockwool Hungary Kft.

Kapcsolódó cikkek:

1. Egy energiatudatos felújítás bemutatása, tanulságai
2. Hőszigetelés mész, cement, és kvarchomok alapanyagokból
3. Hőszigetelés? Természetesen!

Forrás: fotolia.com

Sok építtető várta ezt a pillanatot, hogy külföldi példákhoz hasonlóan Magyarországon is kidolgozzanak egy támogatási rendszert a kiemelten jó (vagyis kimagaslóan kevés) energia-felhasználású épületekre. Passzívházak, alacsony energiájú házak építését fontolgatóknak most segítséget nyújthat a megjelent pályázati kiírás.

A pályázat lehetőséget nyújt az épületeket felújítani szándékozóknak is, ha a felújítás során az épületek magasabb energetikai kategóriába kerülnek, nagyobb energia megtarkarítást tesznek lehetővé. Támogatás igényelhető többek között utólagos hőszigeteléshez, nyílászárók cseréjéhez, gépészeti rendszerek korszerűsítéséhez is.

A felújítás előtt gazdasági, és energetikai számítások segítségével kell meghatározni, milyen energetikai értékű hőszigetelő rendszert ajánlatos alkalmazni, milyen hőtechnikai értékű nyílászárók cseréje mellett érdemes dönteni, érdemes-e a gépészetet korszerűsíteni, ha igen milyen rendszerek jöhetnek szóba.

Ezeket a kérdéseket minden egyes épületnél külön-külön kell mérlegelni, hiszen mindenhol az épület saját adottságai határozzák meg, mit és milyen mértékben érdemes felújítani.

Az alábbi oldalakon olvashatják el a kiírt pályázati anyagot:
>> Pályázati felhívás – Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján

>> A pályázati kiírás pdf formátumban

Segítséget nyújtunk ügyfeleinknek a pályázati anyag összeállításában, akár új építésről legyen szó, akár egy energiatudatos felújítás megtervezéséről:

Sigray + Partner Építész Iroda
>> www.passzivhaz-tervezes.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. Egy energiatudatos felújítás bemutatása, tanulságai
2. Elkészült a passzívház standard szerinti felújítás
3. Az első passzív ház New Yorkban

Építészet: Faktor 10

A 13. németországi passzívház konferencia Frankfurtban került megrendezésre. Igazán megfelelő helyszín egy ilyen témájú konferencia számára, hiszen, ahogy Dr. Feist úr, a német Passzívház Szövetség elnöke is említette záró szavaiban, ott rendeznek konferenciát, ahol van mit mutatni.

Frankfurtban az első passzívház 1995-ben épült. A jövőbeni cél pedig, hogy 2012-től minden középület passzívházként épüljön.
A passzívház konferencián a fő téma a többlakásos társasházak, iskolák bemutatása mellett a passzívház kritériumot vagy még azt meghaladó átépítések, épület felújítások lehetőségeinek vizsgálata volt.

Rövid beszámolóinkban bemutatunk egy-egy példát a fenti témákból:

• 1956-ban épült lakóépület felújítása ún. nulla emissziós épületté
• 144 lakásos társasház passzívház kritériummal
• Passzívház általános iskola

1956-ban épült lakóépületek felújítása passzív házzá

Az épületegyüttes 3 lakótömbből áll. Cél volt a felújítás megtervezésénél a passzívház kritériumon túl egy ún. nulla CO2 kibocsátású épület kialakítása.
A lakóépületekben eredetileg 45 lakás volt, a felújítási tervben szerepel a lakásszám kibővítése 61-re. A felújítás során az épületek teljesen új tetőt, ill. emeletráépítést kapnak.

A régi épület, háttérben az átépítés alatt álló szárny

A meglévő falszerkezetre favázas szerkezet kerül, kitöltve cellulóz hőszigeteléssel. Fontos szempont volt az anyagok kiválasztásánál az ökológiai szemlélet, ezért esett a választás a cellulóz hőszigetelésre, mind a falszerkezetnél, mind a tetőszerkezetnél. Az eredeti, 220 kWh/m2-es éves fűtési igényt az átalakítás után 15 kWh/m2-re csökkentik.

A tetőn napkollektorokat helyeznek el, 25 m2 felület jut a kb. 20 lakást magába foglaló lakótömb tetejére. Minden házba egy 1500-2000 literes víztartály kerül. Egy központi generátor termeli majd az áramot, amely repceolajjal működik.

1 liter repceolaj 1 Euróba kerül. 5 liter/ óra a generátor szükséglete kb. A megtakarítás nem nagy a hagyományos elektromos árhoz képest, de nagy lépés a környezetbarát megoldás felé.
Az épület felújításnál nem az volt a cél, hogy a felmerülő igényeket megoldják más módszerekkel, pl. napelemes áramtermeléssel, hanem a fő cél volt, hogy úgy alakítsák ki az új szerkezeteket, szerkezeti csomópontokat, hogy az energiafogyasztás legyen a lehető legkevesebb.

Az új favázas homlokzat cellulóz hőszigeteléssel lesz kitöltve

A lakásokon belül is alkalmaznak olyan megoldásokat, amellyel segítik a bent lakókat abban, minél kevesebb energiát fogyasszanak. A bejárati ajtó mellett beépítenek egy olyan központi kapcsolót, amelyet ha lekapcsolnak, azzal az összes elektronikai berendezés áramtalanítása megtörténik.

A felvonókkal kapcsolatban is újításokat szeretnének bevezetni. A betervezett új lifteknél az áramfogyasztás megoszlása mozgó, ill., nyugalmi állapotban 1/3, 2/3 arányban oszlik meg, vagyis álló helyzetben a felvonók többet fogyasztanak a készenléti és biztonsági berendezések miatt. Erre is kidolgoznak a tervezők egy olyan eljárást, amivel természetesen nem a biztonság rovására, lecsökkenti a ház összes energiafogyasztásában jelentős részt vállaló felvonók fogyasztását.

A későbbiekben bemutatjuk majd az elkészült átépítést, és beszámolunk további felújítási példákról, amelyek elérik a passzívház kritériumot.

Kapcsolódó cikkek:

1. Jó beruházásnak bizonyult a régi bérház felújítása passzívház követelmények alapján
2. Német példa passzívházként épült családi házra
3. Passzívház komponensekkel épült családi ház

Külső szigetelés és a terasz felől meghagyott téglaburkolat

Egy Budapest, II. kerületi villaépület felújításának megtervezésére kaptunk megbízást. A tulajdonosok több szakaszra bontva újítják fel a két ütemben épült családi házat.

Az épület két részből áll, egy kisméretű téglából falazott, látszó tégla homlokzattal, ill., egy hozzáépítésből, amely a 80-as évek végén, már jobb értékű nyílászárókkal, és jobb hőszigetelési értékekkel rendelkező kétrétegű falazattal készült.

A kisméretű téglából falazott rész a kör alakú kiugróval 10 cm-es kőzetgyapot hőszigeteléssel láttuk el. A kifejezetten íves felületek hőszigetelésére is szolgáló kőzetgyapot típust használtunk ezen a felületen. Itt szükséges volt a hőszigetelő lapok dűbelezése is. A thermovíziós felvételeken jól kirajzolódik, milyen pontszerű hőhidat jelentenek az íves falnál használt (jó minőségű!) rögzítő elemek. Az alsó sín is vonalmenti hőhidat jelent. Érdemes a sínt nem fém anyaggal megoldani.

A tulajdonosok kérése szerint a 38 cm-es kisméretű téglafal látszó téglaburkolatát a terasz felől meg kellett hagyni. Ezért itt belső hőszigeteléssel oldottuk meg a nagyon rossz hőtechnikai értékkel rendelkező falazat energetikai felújítását.

Belső hőszigetelés

A belső hőszigetelés nagyon problémás, ezért csak az erre a célra kiválóan alkalmas kalcium-szilikát anyagú belső hőszigetelő táblákat hoztuk be Németországból. (Már magyarországi forgalmazók is vannak. ) Ez a belső hőszigetelés egyszerűen alkalmazható, akár egyénileg is kivitelezhető. Az anyag meglehetősen drága, de ilyen esetekben megéri, hiszen ha kőzetgyapottal hőszigeteltünk volna, és még arra téglaburkolat kerül, az még költségesebb megoldás. A thermovíziós képeken is látszik, hogy nagyon jó értéket tudtunk elérni a külső és a belső hőszigeteléssel a régi 38-as tégla falazaton. A felvételeken az is jól látszik, mennyivel jobb (alacsonyabb) a hőszigetelt régi falazat hőmérséklete, ellentétben az újabb, (eredetileg sokkal jobb hőtechnikai értékekkel rendelkező) fallal szemben. Ez a falazat még nem került felújításra, jól kirajzolódik a nagy hőhíd hatású kiváltó vonala a thermovíziós felvételen.

A felújításnak jelenleg a második szakasza folyik. Az első szakaszban a régi nyílászárók cseréje mellett döntöttünk a tulajdonosokkal. A felújítás tervezése során az újabb épületrészben már felmerül a kérdés, hogy csak az üvegek cseréje történjen meg. A második szakaszban kell megoldani a viszonylag nagy felületű üvegtégla hőszigetelését is.

Külső szigetelés - íves forma

Külső szigetelés

Természetesen passzívház minőséget nem lehet elérni egy ilyen felújítás során, de rengeteget számít nemcsak a gázfogyasztás szempontjából, hanem a sokkal jobb lakókomfort biztosítása miatt is.

Kapcsolódó cikkek:

1. Hőszigetelés nélkül ne legyen felújítás
2. Épület felújítás passzívház standard szerint
3. Elkészült a passzívház standard szerinti felújítás