50 százalék feletti energiamegtakarítás, alternatív energiahasznosítás, 10 tonna CO₂ gáz kibocsátásának semlegesítése és az újrahasznosított anyagok tudatos alkalmazása a töltőállomás kialakításakor. Ezzel lehetne összefoglalni a fenntartható fejlődés iránt évek óta elkötelezett MOL most átadott, Istenhegyi úti (Budapest. XII. kerület) zöld töltőállomását. Az új benzinkút bizonyíték arra is, hogy a környezettudatosság és az előremutató design nem ellentmondás: a több mint 300 millió forintos beruházás nem csupán a jövő, de a jelen fogyasztóit is szolgálja.

A MOL-csoport arculati elemeire épülő megújult töltőállomás figyelemfelkeltő, de egyben megnyugtatóan barátságos külsővel rendelkezik, szinte beleolvad a „hegyvidéki” környezetbe. Az Istenhegyi úti MOL-kút homlokzatának jelentős részét és tetejét is örökzöld növények borítják, amelyek télen szigetelnek, meleg nyári napokon pedig csökkentik a hőmérsékletet az épületben, valamint egész évben, oxigénben dús friss levegőt biztosítanak a környezetnek, és nem mellesleg mintegy 10 tonna CO₂ gázt semlegesítenek évente.

A MOL évek óta folytatja „A jövő töltőállomása” elnevezésű kutatást, s a most átadott kút megoldásai is erre épülnek. A MOL zöld megoldásainak egyik fő irányvonala a töltőállomások energiaháztartásának és alternatív energiahasznosításának fejlesztését veszi célba. A kútoszlopok feletti un. előtetőn, és a fölé magasodó „szolárfán” elhelyezett integrált napelemek  a megújuló napenergiát átalakítják elektromos árammá, és ellátják vele a töltőállomást. Az így nyert energiát is példás hatékonysággal használják fel, hiszen az épület és a külső kiszolgáló területek megvilágítására Power LED lámpákat építettek be, melyek energiafelhasználásukat és élettartamukat tekintve a leggazdaságosabbak.

MTI Fotó: Soós Lajos

Az önellátáshoz már csak az épület fűtését-hűtését és melegvíz ellátását kellett megoldani, amit az egyik legkorszerűbb „levegő-víz” hőszivattyús rendszer biztosít, mely messze költséghatékonyabb a modern kazánoknál és villanybojlereknél.

„Az alternatív energiaforrások bevonása és a hatékony energiafelhasználási technológiák önmagukban mintegy 20%-os többletköltséget okoztak a hagyományos építéshez képest, ugyanakkor több, mint 7000 m3 gáz- és 120 ezer kWh elektromos energiát takarítunk meg évente.

A töltőállomás napsütéses nyári napokon önállóan megtermeli a saját energiaszükségletét. „A jövő töltőállomása” kutatásunkat természetesen folytatjuk: a környező országokban is tervezünk további  innovatív megoldásokkal rendelkező töltőállomásokat nyitni.” – mondta el Horváth Dori Jenő, a MOL magyarországi kiskereskedelmi igazgatója.

De nem csupán az energiafelhasználásban érhető tetten a kút zöld jellege. A shop kialakításakor igyekeztek minél inkább újrahasznosított alapanyagokra támaszkodni, és az élelmiszerkínálatból sem hiányozhatnak a bio-termékek.

„Kutatásainkból az derült ki, hogy az üzemanyagok terén még várat magára a zöld forradalom, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk érdemi megoldásokat találni a fenntartható működésre”– mondta Pánczél Andrea, a MOL magyarországi kommunikációs igazgatója. „Az Istenhegyi úti projektnél a legmodernebb környezetvédelmi technológiákat alkalmaztuk, és a kút kialakításával nem kevesebb a célunk, mint bebizonyítani: még a tankolásnál is van lehetőség a tudatos környezetkímélésre. E gondolat mentén kezdtük el kútjainkon tavaly a lakossági használt sütőolaj gyüjtését és alakítottunk ki BringaPontokat is országszerte.”

A külföldön egyre népszerűbb elektromos autók rohamos elterjedésére még várni kell, de az úttörőkre is gondol a MOL, karöltve az ABB-vel: az új töltőállomáson, Magyarországon elsőként helyeznek üzembe olyan gyorstöltőt, ami mindössze 20 perc alatt képes feltölteni egy elektromos autó akkumulátorait menetkészre.

Nem csak a kút külső megjelenése szokatlan, de a belsőépítészet terén is teljesen új irányvonalat követ.  A tervezés során, amely elsősorban az Európa Stúdió designereinek munkáját dicséri,  a magyar innováció bizonyítékai is teret kaptak. Az üzlet belső kialakításában pl az egyedi, újrahasznosított papírból készült berendezések, polcok, asztalok, sőt még a székek is (Terbe Design) magyar szellemi termék eredményei. Különlegességnek tekinthető a három darab zöld északi zuzmóval díszített gömb is, amely az eladótér páratartalmából nyeri táplálékát, miközben kellemes mikroklímát teremt a helyiségben.

MTI Fotó: Soós Lajos

Innovációk:

• Az épület jelentősen megnövelt hőszigetelése, beleértve a háromrétegű speciális üvegfelületeket  jelentősen csökkenti a téli-nyári hő veszteségét és a fűtésre, illetve hűtésre fordítandó energiát.
• Az örökzöld növényekkel borított zöldfal és –tető, évente 10 tonna CO₂ gázt semlegesít, amellett hogy a szigetelés révén energiát takarít meg, csökkenti a téli-nyári nagy hőmérsékletingadozások épületre gyakorolt hatását. A megtakarított energia további kb 100 tonna CO2 kibocsájtásától mentesíti az energiaellátó hálózatot.
• Az esővíz összegyűjtésével és ciszternában való tárolásával a tetőn és a falakon elhelyezett növények öntözése egyszerűbb, és ily módon minimális ivóvíz felhasználást igényel.
• Az épület fűtését-hűtését és melegvíz ellátását az egyik legkorszerűbb „levegő-víz” hőszivattyús- és hőcserélővel ellátott rendszer biztosítja, amely teljesíti a zéró CO₂ kibocsátást.
  • A kiszolgáló terület feletti  tető és a fölé magasodó egyedi kialakítású “szolárfa” ágain együttesen  250 m² felületre integrált napelemes rendszer közel 31.000 kWh energiát termel évente, jelentősen csökkentve ezzel a töltőállomás üzemeltetéséhez szükséges kiegészítő energiaigényt.
  • Magyarországon elsőként üzembe helyezett gyorstöltő, ami mindössze 20 perc alatt képes feltölteni egy elektromos autó akkumulátorait menetkészre.
  • Az épületet és a külső kiszolgáló területet Power LED lámpákkal világítjuk meg. A beépített 355 darab LED lámpa jelentős, (évi 6000 KWh feletti) elektromos energia megtakarítást eredményez.
  • Környezetbarát anyagokból kialakított belső tér: újrahasznosított kartonpapírból készült egyedi üzlet berendezések, vinyl textile padlóburkolat, mennyezetről belógatott „dugó” lámpatest 512 darab használt parafa dugó felhasználásával készült - természetesen LED világítással, valamint három darab zöld északi zuzmóval díszített gömb elem.

Sajtótájékoztató

Kapcsolódó cikkek:

1. Egyedülálló ökopanel Budapesten
2. Áramtermelés napelemmel – családi háznál
3. “Made in China” szolár légkondicionálók indulnak az amerikai piacra

Szeptemberben adták át Magyarország új, európai szinten is kiemelkedően korszerű cementgyárát Királyegyházán. Az ipari létesítmény nem csak méreteivel, de egyedi mélyépítési megoldással is meglepi a szemlélőt.

A Nostra Cement irányításával az építkezésen csaknem 3500-an dolgoztak. A 105 méter magas a hőcserélő torony, a 60 méteres a klinkersiló, és az 5 kilométer hosszú iparvágány mellett felépült egy, hazánkban még újdonságnak számító, polisztirolhabbal kikönnyített töltés is.

A nem kellően szilárd, összenyomható talajok komoly kihívást jelentenek a mélyépítők számára. A talaj terhelését ezekben az esetekben minden eszközzel csökkenteni kell. A megszokott könnyű feltöltésekhez (pl. salak) az utóbbi években az expandált polisztirolhab is felsorakozott.

A hőszigetelés területén már 1960 óta ismert termék számos előnyös tulajdonságát a mélyépítőipar is jól ki tudja használni. Kis sűrűsége révén a teherhordó talajra nehezedő terhelés csak százada a megszokott eljáráshoz képest, ezért jól használható rézsű mögötti töltés könnyítésére. Az EPS blokkok alkalmazásával csökken a vízszintes irányú nyomás, így kisebb teherbírású, karcsúbb, olcsóbb tartószerkezet is megfelelő stabilitást eredményez. További előnye ennek a megoldásnak, hogy csökken a műtárgyak alatti vezetékek és egyéb sérülékeny létesítmények függőleges terhelése, ami költségtakarékos és biztonságos építést tesz lehetővé. Jól használhatók az EPS blokkok alagutak fölött a földtöltés súlyának csökkentésére, de akár stadionok lelátói alá is beépíthetők.

A geohabnak (Geofoam) ismert eljárást először 1972-ben alkalmazták a norvégiai Oslóban, a Flom hídjánál terhelés csökkentésére. Csak Japánban 1985 és 1987 között mintegy 2000 építkezésen 1,3 millió köbméter polisztirolhabot építettek be. Az Amerikai Egyesült Államokban 1989-ben használták először, de itt található a legnagyobb projekt is: a Salt Lake City melletti 2×6 sávos észak-déli autópálya építéséhez 100.000 m³ EPS blokkot használtak fel. Az EPS egyedi alkalmazását találjuk a sanghaji Forma1 pálya esetében is. A talajterhelés csökkentése érdekében a mocsárra épült komplexum kialakításánál is EPS blokkokkal váltották fel a földtöltést.

Magyarországon még nem gyakori, hogy töltések belsejében, útpályák, repülőtéri burkolatok, vasúti pályaszerkezetek alatt, vagy különösen hideg folyadékokat tároló tartályok alá polisztirolt építsenek be. Az Austrotherm extrudált polisztirolhaboknak ugyan volt már hasonló alkalmazása a Budapest-Pécs vasútvonal talpfái alatt, de EPS alkalmazására most először került sor.

Királyegyházán egy 30 és egy 70 méter hosszú, 2-5 méter magas, 7 méter széles támfal mögötti földtöltés könnyítésére volt szükség. Az 1300 m³ anyagot a pécsi Sztráda 92 Kft. építette be.  A 2 m³-es Austrotherm Strada blokkokat munkagépek nélkül, kézi erővel könnyen a helyükre lehetett tenni. Az elemek beépítése igen gyors, a szállítás jól ütemezhető, munkahelyi tárolás nélkül is megoldható volt.

A külföldi tapasztalatok kedvező képet festenek az élettartamról is. Norvégiában 20 évvel ezelőtt egy építkezés során kísérleti célból EPS tömböket helyeztek a föld alá. Ezeknél eddig minőségromlást nem tapasztaltak. Az EPS hab nem bomlik, így környezeti terhelést a talajba elhelyezve sem jelent, sőt kis tömege miatt a normál feltöltésekhez képest jelentősen kisebb a szállítási üzemanyag-felhasználási igénye.

Austrotherm Strada

Az Austrotherm Strada elemek nem kellően teherhordó talaj esetén töltések, gátfal, autópályák önsúlyának csökkentésére használhatók.

Alkalmazásának előnyei:

     Kis tömeg

     A nyomóigénybevétel szerint választható szilárdság

     Gyors kivitelezés, nehézgép igénye nincs

     Száraz technológia

     Hosszú élettartam

     Ütemezhető szállítás

     Csökkenti a csővezetékek és egyéb sérülékeny mélyépítési létesítmények függőleges terhelését

     Nem okoz tájsebeket

     Alacsony szállítási költség

(Sajtóközlemény-Austrotherm)

Kapcsolódó cikkek:

1. Hőszigetelő anyag újdonságok
2. Intenzív hőszigetelés – Austrotherm Grafit
3. Hőszigetelés nélkül ne legyen felújítás

Budapest, 2011. november 29. – Energiahatékonysági szempontból korlátozott előnyökkel jár és csak az anyagilag már eleve tehetős családoknak éri meg a kormány által 3 milliárd forinttal támogatott – használati melegvíz ellátás biztosításához és fűtésrásegítésre szolgáló – napkollektorok telepítése. Ezen eszközök semmilyen segítséget nem jelentenek az „energiaszegénységben” élő rászoruló családoknak, akik hazánk pazarló energiafelhasználásának 4/5-ét kitevő korszerűtlen családi házakban élnek. Ennek oka az, hogy amíg egy átlagos magyar családi ház teljes energiaköltségeinek mindössze 10-15%-át fordítjuk meleg víz előállítására, addig a fűtési költségek az energiaszámla 60-70%-át teszik ki. Könnyen belátható tehát, hogy a rezsiköltségek egyértelműen a hőveszteség szigetelés révén történő minimalizálásával csökkenthetők a legnagyobb arányban, nem pedig a melegvíz vagy fűtés napkollektorokkal való rásegítésével. A szigetelés támogatására azért is nagyobb szükség lenne, vélik a Knauf Insulation szakértői, mert az EURIMA adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkhoz hasonló átlaghőmérsékleti adottságokkal rendelkező országokétól. Míg hazánkban az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80-90 mm körül alakul, addig a szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban pedig 150 mm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is 100 milliméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.

Még a szlovákoké is vastagabb!
A családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. E skandináv országokban, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40%-kal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. A Knauf Insulation statisztikái szerint, szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről. Az önmagában nem meglepő, hogy a közép-kelet európai országok az alkalmazott szigetelés vastagsága tekintetében elmaradnak a környezet és energiatudatosabb országoktól, az azonban elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtónak tekinthető.

A Knauf Insulation adatai szerint ugyanis Szlovákiában átlagosan 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok, miközben a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan csak 80-90 mm.

“Egy átlagos magyar otthon energihatékonysági adottságait tekintve a kormány által támogatott napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházásnak tekinthető, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém megfelelő szigetelése nem megoldott” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze 1%-át teszi ki, mégis ez az az építőanyag, amivel a fűtésszámla 60-70%-kal csökkenthető. Annak ellenére, hogy a magyar családi házakon alkalmazott szigetelés vastagsága növekvő tendenciát mutat, a kérdést regionális kontextusban szemlélve kell mondanunk, hogy energiahatékonyság tekintetében is szemléletváltozásra van szükségünk – tette hozzá a szakember.

Magas gázár ellen vékony szigetelés? Csak nálunk nem gáz az energiaszegénység?
Megfelelő vastagságú szigetelés alkalmazására hazánkban különösen nagy szükség lenne, hiszen egy rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlan 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, holott a fűtésre leggyakrabban használt gáz ára regionális összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb, vagyis az úgynevezett energiaszegénység nálunk a legnagyobb.

Magyarországon egy MJ gáz ára 3,3 forint körül alakul, míg ugyanennyi gáz Szlovákiában például 2,7 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy egy magyar családnak – átlagosan 2.000 m3-es éves gázfogyasztást és 34 MJ/m3 fűtőértéket alapul véve – évente akár 40.000 forinttal is többet kell fűtésre fordítania, mint egy szlovák famíliának.

Szigetelés: minél vastagabb, annál többet hoz
A hőszigetelés alkalmazása bizonyítottan az egyik legjövedelmezőbb, legnagyobb megtérülést eredményező befektetés. A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően – átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.

A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60%-kal is csökkenthető, melynek köszönhetően ugyanilyen arányban csökkenthető a fűtésszámla is. A Knauf Insulation vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.

Energiahatékonysági szempontból luxusberuházás a napkollektor
A szigetelés árának 2-4 éves megtérülésével szemben a napkollektorok megtérülési ideje legalább 5-12 év, ami azt jelenti, hogy energiaszegénységünk orvoslása szempontjából ez az eszköz csak „tüneti kezelésre” használható és elsősorban az anyagilag már eleve tehetős családok számára jelent segítséget.

A szigetelés támogatása mellett szól az is, hogy miközben egy napkollektor telepítésének támogatására 800 ezer forintot fordít az állam, addig egy átlagos, 100 négyzetméteres, a 60-as, 70-es években épült, energiafaló családi ház 900 ezer forintból teljes egészében leszigetelhető.

(sajtóközlemény)

Kapcsolódó cikkek:

1. Légkondi helyett szigeteléssel is hűthetjük a pénztárcánkat
2. A legzöldebb szigetelőanyag gyár áramból önellátó
3. Egyedülálló ökopanel Budapesten

Forrás: Austrotherm

2019-re a falak hőszigetelő képességét 55%-al kell javítani, de a padlók, födémek hőátbocsátási tényezőjét is felére kell csökkenteni. A tavaly életbe lépett, 31/2010/EU számú épületenergetikai direktíva kimondja, hogy kilenc év múlva már csak közel zéró energiafelhasználású épületeket lehet engedélyezni az Európai Unióban. Az elképzelések szerint ezekben az épületekben ugyanúgy nem fáznánk, mint a passzívházakban. A minimális energiaveszteséget megújuló energiaforrásokkal pótolnánk, így függetleníteni tudjuk magunkat a kőolaj- és gáz exportáló országoktól. Ez viszont még elég messze van – legalábbis ami a szemléletet és a szabályozást illeti.

Ahhoz, hogy 2019-re megközelítsük ezt a szintet, jelentősen csökkenteni kell épületeink energiafelhasználását. A 7/2006 TNM rendelet megérett a felülvizsgálatra, és a tervezet nemrégiben napvilágot is látott. 2019-re a falak hőszigetelő képességét 55%-al kell javítani, de a padlók, födémek hőátbocsátási tényezőjét is felére kell csökkenteni. Ehhez a mai szerkezeteket és anyagokat jelentősen fejleszteni kell. Ezt a fejlesztést lépte mag az Austrotherm Kft., mikor az elmúlt években népszerűvé vált Grafit® és Grafit Reflex® homlokzati hőszigetelő termékek után új, grafitadalékos EPS lemezeket hozott forgalomba.

Padlóba, lapostetőbe

A terhelhető AT-N100 és AT-N150 szürke színű változatai, a Grafit® 100 és Grafit® 150 15-20%al alacsonyabb hővezetési tényezőjű termékek. Használatukkal csökkenthetők a szerkezeti vastagságok, ami különösen a fokozott hőszigetelésű alacsony energiájú házaknál és passzívházaknál előnyös.

A felújítások során is ki lehet használni a grafitadalékos termékeknek ezt a kedvező tulajdonságát, mivel ilyenkor gyakran nincs elég hely ahhoz, hogy a szükséges vastagságú hőszigetelést elhelyezzük az ablakok tokszerkezete körül.

További alkalmazási területet jelent az erkélylemezek hőszigetelése, ahol gyakran különösen vékony rétegben kell hatásosan hőszigetelni. A szigeteletlen, vagy nem eléggé szigetelt erkélylemezek hűtőbordaként viselkednek, így – kiváltképp a homlokzat utólagos hőszigetelése esetében – fokozottan kell a penészesedés kockázatával számolni. Ugyancsak nehezen megoldható feladat a talajon fekvő padlók utólagos hőszigetelése. A meglevő padlószerkezet visszabontásával többnyire nem kapunk elegendő szerkezeti vastagságot ahhoz, hogy a 10-12 cm vastag hőszigetelés, és a rákerülő, legalább 5 cm vastag betonréteg elférjen, és a járószint emelkedése ne jelentsen megoldhatatlan problémát az ajtók, küszöbök esetében. Lapostetőkön is, kiváltképp felújítás során, mikor az attikafal magassága korlátos, jól alkalmazható a fokozott hőszigetelő képességű Austrotherm polisztirolhab lemez. Passzívházak padlásfödéménél a Grafit® 100 akár 8-10 cm vastagságcsökkenést is jelenthet, anélkül, hogy a hőszigetelés mértéke csökkenne.

Lépéshangok csillapítása

A hangszigetelő anyagok többsége jó hőszigetelő is, de ezt a tulajdonságot nem mindig használjuk ki. Emeletközi födém esetében fűtött tereket választunk el, így a hőszigetelésnek nincsen semmilyen szerepe. Más az eset a talajon fekvő padlóknál. Ilyenkor nem kérdéses, hogy szükség van a hőszigetelésre, inkább az a kérdés merül fel: van-e szükség a kopogó hangok gátlására? Természetesen igen, hiszen a testhangok szabadon tudnak tovaterjedni a merev épületvázon, és csak akkor halnak el, amikor egy rugalmas anyag felveszi, felemészti az energiáját. Aki lakott már panel épületben, az jól tudja, hogy ha valaki nekilát falat fúrni, azt az egész házban érzik. Igaz ez a kisebb épületekre is, ha nem választjuk el rugalmas anyaggal a járófelületet, úgy hallani fogjuk a léptek koppanását az egész lakásban; akkor is, ha csak a pincében van a zajforrás.

Érdemes tehát ilyenkor, mikor a mindkét funkciót jól be tudja tölteni a szigetelőanyag, a fokozott hőszigetelő képességű Grafit® L4, L5 anyagokat beépíteni.

Az energia hatékonyság iránti igény sorra hívja elő az új termékeket. Pár évvel ezelőtt még mindenki csak a fehér színű EPS lemezekkel szigetelt. A grafit adalékos hőszigetelések még csak most kezdenek elterjedni, de hamarosan az lesz a kirívó, ha valaki nem a szürke anyagokat használja épülete hőszigetelésére.

Kapcsolódó cikkek:

1. Intenzív hőszigetelés – Austrotherm Grafit
2. Hőszigetelő anyag újdonságok
3. Dübelek hőhídhatásai homlokzatokon

Az államok egyik legjobb energetikai értékű épülete készült el New York államban, rekord teljesítményű légtömörség teszttel. Az építési költsége 2500- 3000$ között mozog.

A projektet a New York-i székhelyű Dennis Wedlick Architect LLC építésziroda tervezte. A minősítéssel járó dokumentáció is rendben zajlott, így ez az első hivatalosan minősített passzívház  New York Államban.

A családi ház 150 m2-es, három hálószobát és két fürdőszobát alakítottak ki az egyterű nappali, konyha, étkező funkciók mellett.

Az épület különlegessége többek között a rekord alacsony értékű légcsereszám. A Blower door teszten mért érték mindössze 0,149 volt. Erre a kiváló értékre is szükség van ahhoz, hogy 90%-al csökkentsük a fűtési energia felhasználást. Ugyanakkor, a Zehnder ComfoAir hő visszanyerő szellőztetője gondoskodik a levegő frissességéről, hőmérsékletéről és elosztásáról.

Az épület tartószerkezetének határoló falai előregyártott hőszigetelő panelek, 32 cm-es teljes vastagsággal. A panelek belseje EPS szigeteléssel kitöltött.

Az épület alapja pedig egy zártcellás szigetelésre készített vasbeton lemezalap. A déli homlokzaton nagy üvegfelület gyűjti be a szoláris energiát, a függőleges üvegezést a Serious Windows szállította míg a tetőablakokat a Fakro.

A Hudson Passzívház Projekt fűtési rendszerét két Mitsubishi Mr. Slim hőszivattyúval oldották meg, amelyek három Cadet gyártmányú falszegély fűtést táplálnak. A családi házban a háztartási készülékek is minimális energia igényűek, legalább Energy Star minősítésűek, amely minősítés minimális energiafelhasználást jelez.

A magas minőségi követelmények ellenére mégsem lesz költségesebb egy ilyen épület elkészítése itt New York Államban mint egy hagyományos, köszönhetően az előre gyártott építőelemeknek. Az építész, Dennis Wedlick az építési költségeket 2500-3000$ -os négyzetméterenkénti árként becsüli ennél a technológiánál passzívház minőségben.

Fordítás: Urbán Krisztián(urbanus.design@gmail.com)

Kapcsolódó cikkek:

1. Pályázat támogatásra passzív
2. Hazai siker- Első magyar passzívház minősített termék
3. Passzív házak vákuum hőszigeteléssel

Egy régi katonai lakótelepen, folyamatosan felújításra kerülnek a régi lakóépületek. Megvizsgálták az épületállományt, és a felújítás mellett döntöttek a gazdasági számítások után.

Az 50-es években épült lakóházak szerkezeteinek hőtechnikai tulajdonságai természetesen messze elmaradnak a passzívház szinttől, de még a mai előírásoknak sem felelnek meg. Ilyen régi épületeknél már kis javítással is nagy hatást lehet elérni, pláne, ha lehetőség van a passzívház elveknek megfelelő felújításra.

 Az itt bemutatott épület, egy németországi példa, amerikai katonák szállását biztosította a lakótelep.

A 28 lakásos társasház a felújítás során többek között új nyílászárókat kapott, a szerkezetek utólagos hőszigetelése történt meg, valamint a tetőszerkezet is felújításra került.

 A lakások nagyon gyorsan elkeltek. Nálunk még szokatlan a lakóközösség tulajdoni megosztása. A lakók résztulajdont vásároltak, és ezen felül még 8.5- 10.5 Euro / m2 bérleti díjat fizetnek.

Az épület tetején 100 m2 felületű napkollektor került elhelyezésre. A napkollektorok 30 %-ban rásegítenek a fűtésre, és 70 %- ban pedig a melegvizet állítják elő.

Az ingatlan értékesítése nagyon sikeres volt, a meghirdetéstől számítva 2 hónapon belül az összes lakás elkelt. Természetesen ez nemcsak a jó energetikai értékeknek, hanem a jó elhelyezkedésnek is köszönhető. Olyan városokban, lakóövezetekben, ahol nincs már szabad telek, de kellemes a lakókörnyezet, biztos megszaporodhatnak a jövőben Magyarországon is az ilyen jellegű felújítások.

Nehéz a társasházaknál a felújítás abból a szempontból, ha egy lakó nem járul hozzá, akkor ez már gátat vethet az egész ház felújításának. Németországban más a szabályozás: amennyiben a lakók 50 %-a hozzájárulását adja, úgy a többi lakónak is kötelező a felújítás ráeső részének finanszírozása. Ha ezt valaki nem tudja megtenni, kötelezik az ingatlan értékesítésére.

 Mindenesetre Magyarországon elkezdődött, és folytatódik a panel program, és talán a különböző finanszírozási lehetőségekkel egyre több társasház is él a felújítás lehetőségével.

Elég sok az ún. kockaház Magyarországon, amelyek igazán kiválóan felújíthatók, és átalakíthatók a ma is divatos kocka forma megtartásával.

Egyszerű formájú volt az 1964-ben épült lakóépület is. Egy négytagú család vásárolta meg az ingatlant, azzal a céllal, a mai kornak megfelelő épületté szeretnék átalakítani, nemcsak energetikailag, külső megjelenésében is.

Passzívház komponensekkel került felújításra az épület.

Az eredeti falazatra 30 cm-es hőszigetelés került. A bővítés könnyűszerkezetes, a favázas hozzáépített rész hőszigetelése 35 cm cellulóz. 

A tetőbe is cellulóz hőszigetelés került, annak vastagsága 48 cm. 1 hét alatt vették le a régi tetőt, és építették meg az újat. Az új tetőszerkezet U értéke: 0.88  W/(m²K).

A  tervezők mérlegelték, hogy levágják-e a homlokzatról a régi épület erkélyeit. A másik lehetőség lett volna a régi erkélylemezt alul-fölül, körbe hőszigetelni. Ez nem egyszerű feladat, hiszen a kijutást biztosítani kell.

Végül a régi, nagy energiafaló monolit vasbeton erkélylemez a termikus burkon belülre került. A hozzáépített részben a régi erkélylemez lett a galéria a nappali tere felett.

A felújítás során elérték a tervezők a passzívház kritériumot. Ez köszönhető annak is, hogy az egész épület alápincézett. Így a padlólemez hőszigetelése megoldható volt.

93 százalékos hatásfokú a beépített hővisszanyerős szellőzőrendszer. A fűtést pellet kazánnal oldották meg.

A négytagú család a felújított épülettel nemcsak egy nagyon komfortos és minimális energiaigényű épületet kapott, a külső megjelenés is jelentősen növeli az ingatlan értékét.

Kapcsolódó cikkek:

1. Épület felújítás passzívház standard szerint
2. Elkészült a passzívház standard szerinti felújítás
3. Az EU-ban kötelező lesz a passzívház standard szerinti építés

A régi újságpapír jó hőszigetelő képességéről már írtunk korábbi cikkünkben. Most egy 70-es években épült, és egy új építésű családi ház befújt cellulózzal készült homlokzati hőszigetelését mutatjuk be.

Mindkét épületnél az építtetőknek lényeges szempont volt az építőanyagok megválasztásánál a környezetbarát szemlélet. Másrészt természetesen az ár is szerepet játszott a választásnál. Alternatívaként felmerült a kőzetgyapot hőszigetelés a homlokzatnál, de mégis a jobb ár miatt a régi újságpapír, a cellulóz lett a befutó.

A Nagyváradon épülő családi ház, egy újépítésű lakóház.

A falazat 38-as Porotherm téglából készült, erre került fel a lécváz, majd a farost lapokat felerősítve a réseken történt meg a cellulóz befújása. A cellulóz hőszigetelés vastagsága 16 cm. A hőszigetelést végző kivitelező cégnek (www.forelockbt.hu )a befújás 3 napig tartott. A komplett szigetelés másfél hét, a kivitelezés gyorsaság attól függ mennyire változatos a homlokzat kialakítása.

A zárófödém hőszigetelésére is cellulóz hőszigetelés használtak.

A farost lemezre került fel a háló, glett majd a színezés.

A homlokzati hőszigetelés semmilyen utómunkát nem igényel évek múlva sem, nem roskad a szigetelés. Természetesen ellenőrzésképpen lehet ún. hőfényképet csináltatni a befújás után, ami kimutatja, ha valahol hiányos lenne a hőszigetelés.

A másik példánk a befújt cellulóz hőszigeteléssel készült homlokzati hőszigetelésre egy 70-es években épült családi ház.

Felújításról van szó, így a régi falaztra került fel az utólagos hőszigetelés.

Itt is a befújt cellulóz hőszigetelést alkalmazták, 30-as Porotherm tégla falazatra került fel a lécváz 60 cm-es osztásokkal. A farostlmezeket a lécvázra erősítik, és a lyukakon keresztül történik a cellulóz befúvása. A tömörséget beállítják a befúvásnál.

Ezzel az eljárással is megoldható az ablakok körüli ráfordulás a hőszigeteléssel.

A tetőben is cellulóz hőszigetelést  alkalmaztak 25 cm vastagságban. A tető hőszigetelésére különösen alkalmas ez a technológia, hiszen minden kis helyet kitölt a befújt régi újságpapír szigetelés. Így nem fordulhat elő, hogy hőhidat okozó rések maradnak a tetőszerkezetben.

Az alapozás és a lábazat az egyedüli szerkezet, ahová nem cellulóz hőszigetelés került. Ezeken a helyeken XPS hőszigetelést használtak.

A bemutatott példák személtetik, hogy nemcsak a tetőszerkezetben, hanem a homlokzaton is jól lehet ezt az ökologiai, és hőtechnikai szempontból is kiváló hőszigetelést alkalmazni.

Kapcsolódó cikkek:

1. Miért jó még régi újságpapírral szigetelni?
2. Hőszigetelés? Természetesen!
3. Dübelek hőhídhatásai homlokzatokon

A műanyag ablakoknál az Internorm 8 évvel ezelőtt bevezetett egy új technológiát az üvegnek a  keretbe rögzítésére, melynek neve Fix O Round.

[ ] A rendszer lényege, hogy az egyébként rendkívüli stabilitással rendelkező hőszigetelő üveg egy speciális, rugalmas ragasztóanyaggal az ablakszárnyszerkezetbe kerül beragasztásra, teljesen megszakításmentesen. Ez a megoldás tovább javítja a hőszigetelést. Ezzel az ablakszárny stabilitása is lényegesen megnő, így nagyobb méretű ablakok is megbízhatóan fognak működni.

[ ] További előny, hogy a szárnyszerkezet nem tartalmaz acélmerevítést, ami szintén jótékonyan hat a hőszigetelésre. Így könnyebb lesz a szárny is, a vasalatot kisebb terhelés éri, ezért megnő az élettartama.

[ ] Hab a tortán, hogy a beragasztott üvegtáblák a betörők dolgát megnehezítve növelik a biztonságunkat is.

A szigetelő üveg leggyengébb pontja a távtartó, amely az üveg szélén a lezárást és az üvegek közötti távolság megtartását biztosítja. Ez önmagában hőhidat képez, amit a lehető legjobban be kell ágyazni jobban hőszigetelő szerkezetbe, a keretbe. Az Internorm termékek esetében a távtartó 22 mm-re van a keretbe süllyesztve, ami megnyugtató eredménnyel kezeli ezt a problémát. Ezt illusztrálja a hőkamerás felvétel:

Fontos befolyásoló tényező a távtartó anyaga: a korábban rendszerint használt alumínium távtartó rossz hőszigetelése miatt a mai igényeknek aligha felel meg, passzívházaknál pedig el kell felejteni.

A következő lépcső a rozsdamentes acél, ami lényegesen jobban megfelel a passzívházaknál támasztott követelményeknek. A cél olyan műanyag távtartó kifejlesztése, ami minden jó tulajdonsággal egyszerre rendelkezik. A jó hőszigetelést kínáló ilyenek már ma is használatosak, de olyan kivitel, mely egyszersmind garantáltan hosszú távon megakadályozza az üvegrétegek közé zárt hőszigetelő gáz elszökését még nincs a piacon. Legalábbis olyan, mely az Internorm által magával szemben támasztott magas igényeit kielégíti, ami legalább 10 év garancia a gáz-töltöttségre. Ezen sokat dolgoznak fejlesztőink és ígérjük, hogy amint elkészült, jelezni fogjuk. Addig el kell dönteni hogy a valamennyivel jobb értéket választjuk a távtartónál vagy a garantált gáztöltöttséget az üvegnél.

Internorm »

Kapcsolódó cikkek:

1. Hogyan válasszunk passzívház ablakot? 1.rész- Keret
2. Hogyan válasszunk passzívház ablakot? 4. rész fa- műanyag
3. Milyen szempontok szerint válasszunk passzív ház ablakot? 2.rész – Üveg

Az elbírálás során a hőtechnika és épületenergetika, valamint a műszaki megfelelőség kérdései, a teljes élettartamra számított környezeti hatás (kiemelten a CO2 kibocsátás) mértéke, a beépített építőanyagok elérhetősége és toxicitása, a víz- és szennyvíz kezelésének módja, az építés helyi közösséggel való kapcsolata és a fenntartás valódi költségeinek elemzése és értékelése után nyert jogot a brüsszeli szereplésre. A Magyarkútra tervezett családi házat a Medgyasszay Péter vezette Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda jegyzi, a tervezésről és a kiválasztás szempontrendszeréről bővebb információk elérhetők a vonatkozó portálokon (pl fenntarthato.hu). Az épület az Európai Unió 26 tagállamának fenntartható projektjei között kerül bemutatásra 2010. november 29. és december 23. között az Európai Parlament épületében, majd a Palais des Beaux-Arts-ban, az Európai Építészek Szövetsége fennállásának 20 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállításon.

Az épület szerkezete valójában egy régebbi elgondolás finomított, aktualizált, és a helyi adottságokra optimalizált változata. Az első, szalmabálával hőszigetelt favázas épületet több, mint 125 évvel ezelőtt építették az Egyesült Államokban, közvetlenül a bálázás megjelenését követően. A technológia azóta mindenütt jelentős változásokon ment keresztül, a szalmabálákat ma elsősorban a házak (akár utólagos) hőszigetelésére használják. A hőtehetetlenséghez szükséges épülettömeget a magyarországi viszonyok között kézenfekvő módon vályogfalazat biztosítja. A konstrukció hőszigetelő képessége kiváló, fűtési energiaszükséglete alacsony, kiegyenlített és állandó belső páratartalmat, jó minőségű belső levegőt biztosít, alkalmazásával szinte teljesen kiküszöbölhetők az egészségre ártalmas párolgó ipari anyagok, festékek, egyéb oldószerek. Mindenhol megvalósítható helyben rendelkezésre álló anyagból, magasabb élőmunka-hányaddal és így, az üzemeltetést is figyelembe véve környezeti szempontból gyakorlatilag minden más épületszerkezetnél és koncepciónál kedvezőbb. Szalmabálával épült lakóházakat és középületeket szerte a világban, Németországtól Kanadáig mindenütt használnak, Magyarországon nyolc-tíz különféle szalmás ház ismert. A Magyar Szalmaépítők Egyesülete civil kezdeményezés célja, hogy Magyarországon is ismertebbé, elfogadottá és elérhetővé tegye a szalmabála-építést, ezért az egyesület ellenszolgáltatás nélkül nyújt információt és szakmai segítséget minden érdeklődőnek, építtetőnek, ha családi házat, közintézményt (iskolát, óvodát) vagy bármilyen egyéb épületet tervez szalmás konstrukcióval megvalósítani.

Magyar Építőművészek Szövetsége

Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda

Magyar Szalmaépítők Egyesülete

 Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége

OS  (c) Copyright MTI Zrt.

Kapcsolódó cikkek:

1. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is
2. Hőszigetelés? Természetesen!
3. Szigeteléssel teremt 168.000 munkahelyet Barack Obama

Az ablakok energiaközvetítésének összetevői:

A fal csatlakozás kialakításánál az egyik fontos szempont a légtömörség megvalósítása, valamint a PUR hab előnyös rögzítő és szigetelő tulajdonságainak hosszú távú megőrzése. Ez utóbbihoz meg kell akadályozni a diffúziót, mert ha a PUR hab nedvességet kap, elveszíti jó tulajdonságait. Mindkét elvárást teljesíti az ablak tokjára és a kávára ragasztott tömítőszalaggal történő ún. RAL beépítés. Ez a beépítési mód Magyarországon még nem közismert, de már egy mérce, ha nem ezzel a beépítési móddal épít be egy ablakgyártó, akkor kár megvenni a drága nyílászárókat. Hiszen a légtömörség az egyik legfontosabb kritérium a passzív ház építésnél. A passzívházakra előírt légtömörségi előírásnak csak úgy lehet eleget tenni, ha a nyílászárók beépítését is a technológiához értő szakemberek végzik.

Természetesen meg kell még említeni a fal- csatlakozásnál a hőszigetelés nyílászáró tok szerkezetére való ráfordítását. A passzívház tervezésnél a PHPP számításban másképpen kell figyelembe venni az ún. beépítési pszí értéket, vagyis a beépítés hőhídhatását, attól függően, milyen mértékű a hőszigetelés ráfordítása a nyílászáró keretre.

Hőszigetelő üveg csatlakozás:

Mind a légtömörség, mind a hőszigetelő-képesség szempontjából előrelépés az a megoldás, mellyel műanyag ablakoknál az ablaküveget megszakításmentesen a szárnyba ragasztják a szokásos ékelés helyett. Ez a Fix-O-Round Technológia.

A távtartó a következő befolyásoló tényező. Ennek a hőszigetelésre gyakorolt hatását a Pszí értékkel, a hőhídhatás együtthatójával jellemezzük. Még ma is elterjedt, de a hőszigetelésre gyakorolt negatív hatása miatt egyre inkább korszerűtlennek számít az alumínium távtartó. Passzív házaknál már nem alkalmazható! Ennél sokkal jobb hőtechnikai értékkel rendelkezik a rozsdamentes acél távtartó. A legújabb fejlesztés pedig a rozsdamentes acéllal kombinált műanyag, ún. „Thermico” távtartó. Az üveg távtartójának hőtechnikai értékét is meg kell adni egy passzívház tervezés során a PHPP számításban. Ajánlatos, az ablakgyártótól minden egyes részlet pontos értékeit lekérni, és az értékeket igazoló mérési papírokat is. Egy passzívház tervezésnél, illetve minősítésnél ez elengedhetetlen.

Hőszigetelés szempontjából annál jobb, minél jobban be van süllyesztve az üveg az ablakszárnyba. Ideális, ha a besüllyesztés eléri a 20 mm-t. Az ábra a besüllyesztett üveg hőfényképét mutatja.

Hőszigetelő üveg:

Az üveg hőszigetelő képességét befolyásoló tényezők:

• A használt lágyfém bevonat emissziós foka – ezen múlik a hővisszaverő képesség a fűtött helyiség felé.
• A gáztöltés módja – jelenleg a Kripton gáztöltéssel érhető el a legjobb szigetelés.
• A gázzal kitöltöttség aránya – a legjobb minőségű ablakokban ez az arány általában meghaladja a 95%-ot és ennek csökkenése évi pl. 0,3%-ban került meghatározásra.
• Az üvegrétegek közötti tér szélessége – minél nagyobb az üvegek közötti távolság, annál jobb a hőszigetelés. A legnagyobb elérhető távolság háromrétegű üveg esetén 2 x 18 mm. A teljes üvegszerkezet vastagsága az ezt kezelni képes jobb ablakkeretekben eléri a 42, 44 vagy legújabban a 48 mm-t.
• Nincs befolyása az üvegréteg vastagságának

A jó minőségű üvegezések U- értéke elérheti a 0,5 W/m²K értéket is. Természetesen nem csak ezt az értéket kell figyelembe venni az üveg kiválasztásánál. A lágyfémbevonatok növelik a hőszigetelő képességet, de az átengedett napsugárzás mennyiségét csökkenthetki. Ezért rendkívül fontos az üveg vásárlásnál az ún. g (naptényező) érték tisztázása is.

A g érték megadja, hogy az üveg a napenergia hány %-át engedi át. 3 rétegű üvegnél az Internorm speciális, ún. solar Glass üvegével elérhető a 60%-os érték, ami bizonyos esetekben pont azt a kevés pluszt jelentheti, amitől egy otthon valóban passzívház lehet.

Érdemes a passzívház tervezővel megbeszélni, mit hoz a „konyhára” a jobb g értékű nyílászáró vásárlása. Megdöbbentő eredményt mutat a PHPP számításban, ami nem is olyan különös. Hiszen, ha nagyobb százalékban átjut a napsugárzás az üvegen, annál jobban melegíti a belső teret.

Az ablak tehát gyenge láncszemből az energia-nyerés eszközévé vált.

Az eddig felsorolt legkorszerűbb megoldásokat, és még ennél is több, egyedi termékfejlesztést megtaláljuk ma már akár egy kivitelen belül.

A független „Darmstadti Dr. Wolfgang Feist Passzívház Intézet” irányelveket határoz meg, és a termékeket egységes szempontok alapján értékeli. A minősített termékek viselhetik a „Passzívház alkotóelem” címet, és garantáltan kiváló energetikai tulajdonságokkal bírnak. A minősített termékek alkalmazása már az előkészítés során megkönnyíti a tervezők dolgát, és hozzájárul a passzívház követelmények maradéktalan teljesítéséhez.

Az Internorm 6-szoros passzívház minősítésével egyedülálló az ablakgyártók között

A passzívház építéséhez alkalmazható ablakoknak 0,8 W/m²K Uw-érték alatti értékkel, az üvegezésnél Ug=0,7 W/m²K értékkel és legalább 50 % körüli g-értékkel kell rendelkeznie.
Néhány a minősítéssel rendelkező Internorm termék közül:

A komfortérzet fokozása: A jó hőszigetelésnek köszönhetően a meleg a házban marad. Emellett a lakókörnyezet levegője és felületei közel azonos hőmérsékletűek. Az ábra két jellemző helyzetet mutat: egy hagyományos házban a levegő és az ablak üvegfelületének hőmérséklete között 12 ºC különbség lehet, míg a passzívház esetében jó nyílászáróval csak 4 ºC. Ez az érzékelési határértéken van, így az ablak közelében is jól érezzük magunkat. Ebből kifolyólag a passzívházaknál a külső falakon nincs kisugárzási aszimmetria, illetve ennek következményeként nem lép fel huzat sem.

Tartósság:

Természetesen egy ilyen beruházás nem a mának készül, ezért minden más szempont mellett kiemelkedően fontos a TARTÓSSÁG, mint alapvető szükségszerűség! Az ablakoknak legalább 30 évig működniük kell, ez alatt az elvárt szinten megtartva hőszigetelő képességüket, mely éppen a passzívházaknál létkérdés. Erre nehéz hitelt érdemlő garanciát adni. Kapaszkodó az lehet, ha egy ablakgyártó rendelkezik most legalább 30 éves referenciával.

Minden ablak csak annyira jó, amennyire jól be van építve!

Passzívház ablak hol helyezkedjen el a falban?

A legjobb hőszigetelési értékek elérése érdekében az ablakokat a falsíkon kívülre helyezik, ami különleges kihívás mind statikai, mind légtömörségi szempontból.

A beépítést olyan szakemberre érdemes bízni, aki referenciákat tud felmutatni elégedett ügyfelekből, akiknél a fokozott energiatudatosság miatt különösen fontos volt a naprakész technológia használata és a nagyon pontos munkavégzés.

Hangszigetelés:

Különösen nagy forgalmú, zajos út mellett lakók számára fontos olyan ablakot választani, melynek a zajszigetelése is kiváló. A legjobb, lakosságnak is gyártott ablakok elérik akár a 46dB zajszigetelést is. Ebben jeleskednek a kapcsolt szárnyú ablakok, amik a három rétegű hőszigetelő üvegen kívül rendelkeznek egy negyedik, lezáró üveggel. Ebben a szerkezetben a lezáró üveg mögött található, porosodás-mentes árnyékoló szintén korszerű megoldás – különösen felújításoknál.

Tartósság- esztétikai megjelenés:

Mindenkinek fontos, hogy ne csak jó, de szép is legyen az otthona, valamint gyakori építtetői igény, hogy ne kelljen évente lefesteni a nyílászárókat.

Ezt az elvárást teljesíti az ablakok külső oldalán található alumínium borítás. Ez nem csak minden más anyagnál szélesebb színválasztékot garantál, de azt is, hogy a kiválasztott szín az időjárás viszontagságainak ellenére is hosszú távon megmaradjon. Az ilyen fa ablakokat nem kell festeni, mégis tartósan megmaradnak a fa tartóváz jó fizikai és az eredeti esztétikai tulajdonságai. Az egységes külső megjelenésű alumínium borítás teszi lehetővé, hogy egyes helyiségekbe fa, máshova (pl. fürdőszoba, kazánház…) műanyag ablakok kerülhessenek. Így a költségek is, a körülményeknek való megfelelés is optimális lehet.

Garancia:

A nyílászárók vásárlásánál fontos szempont, milyen tradíciókkal rendelkezik a cég, és hány éve épülnek be a házakba nyílászáróik. Érdemes ezeket a kérdéseket is feltenni, a vásárolandó nyílászárókra vonatkozó konkrét garancia iránti érdeklődés mellett.

Természetesen a passzívház ablak keretek is nagy szerepet játszanak az energetikai megítélésben is. Erről bővebben elmúlt cikkünkben írtunk »

Internorm »

Kapcsolódó cikkek:

1. Hogyan válasszunk passzívház ablakot? 3. rész – Távtartó
2. Hogyan válasszunk passzívház ablakot? 1.rész- Keret
3. Hogyan válasszunk passzívház ablakot? 4. rész fa- műanyag

Megszoktuk már, hogy a meleg takarók alapanyaga a birkagyapjú lehet, de hogy házakat is ezzel szigeteljünk, az még szokatlan gondolat. Pedig akár gabonát, például lent is használhatunk a hőszigetelésre.

Ma már egyre több ember gondol a jövőre, és energiatudatosan építkezik. A környezetbarát építéshez hozzátartozik a természetes anyagok használata, amelyek bőségesen rendelkezésünkre állnak: fa, szalma, len, gyapjú- csak néhány az említendő anyagok közül, melyek leginkább a hőszigetelés területén váltak be.

Az öko – hőszigetelések egyre inkább terjednek Nyugat- Európában. Ezek ugyanis két területen is csökkentik a károsanyag kibocsátást:

általában jó hőszigetelő értékkel rendelkeznek, így kevesebbet kell fűteni az épületben, illetve előállításuk a szintetikus hőszigetelésekkel szemben kevesebb energiát igényel.

Természetesen egyéb, élettani szempontok miatt is egyre népszerűbbé váltak:

• szabályozzák a belső tér páratartalmát, képesek gyors pára felvételre és leadásra

• jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, védenek a külső zajhatásoktól

• nem okoznak allergiát

• beépítésük folyamán sem kell tartani káros élettani hatásoktól

• könnyen komposztálhatók

• előállításuk folyamán általában természetes kötőanyaggal dolgoznak, mint például gyanta vagy burgonyakeményítő.

Sok előnyük ellenére hazánkban sajnos nagyon ritkán találkozunk öko- hőszigetelésekkel, ám aki valóban fontosnak tartja az egészséges lakóteret, annak már itthon is van lehetősége ezek beszerzésére.

A következő természetes anyagokból készült szigetelések a legelterjedtebbek:

1.LEN

A len az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. A szigetelő termékek alapanyaga a lenrost. A lenrostokat natúr ragasztóval/ keményítővel/formastabilan összekötik. Gyakran a textilipar maradványtermékeinek szálait is hozzáadják, illetve szintetikus rostokat. Ezek később nehezítik a komposztálását. A könnyű éghetőség megakadályozására boraxxal kezelik. Könnyen feldolgozható, mivel rendkívül bőrbarát. Ezen kívül jó pára- és nedvességszabályozó.

2. BIRKAGYAPJÚ

A szigetelőanyagot tiszta birkagyapjúból állítják elő, amelyet megtisztítanak és gyapjút vagy filcet állítanak belőle elő. Az általában 10 cm vastag gyapjúszőnyegeket poliészter szálakkal erősítik. Az éghetőség javítására borax-al kezelik. Könnyen feldolgozható, flexibilis és korhadásmentes. Tömegének 33%-át képes nedvességként felvenni és ezt gyorsan le is adni, anélkül, hogy elveszítené szigetelő képességét. További nagy előnye, hogy a szálszerkezetének köszönhetően a káros anyagokat, pl. a formaldehidet képes lebontani.

3. FAROST

A farostlemez- hőszigetelés olyan farostból áll, amely a fafeldolgozó ipar hulladékát hasznosítja. A fát feldarabolják és szálakra bontják. Kötőanyag a gyanta. A szárítási és áztatási folyamatok után tűz és kártevők elleni impregnáló szerekkel kezelik. A farostlapok könnyen vághatók egyszerű, favágásra alkalmas eszközökkel. A befújt szigetelési eljárást azonban csak szakképzett kivitelező cég végezheti el. A farost lemez jó hőmérséklet- kiegyenlítő és a helyiség páratartalmát is képes szabályozni. Komposztálható, így teljes egészében környezetbarát. Főként a skandináv országokban terjedt el, a fafeldolgozó ipar melléktermékeként.

4. PARAFA

A parafát a paratölgy kérgéből nyerik, amelyet Spanyolországban, Portugáliában, Algériában és Marokkóban termesztenek. A parafát granulátummá őrlik, majd egy nyomótartályban forró gőzzel expandálják és a paratölgy gyantájával összeragasztják. Egyéb tűzvédelmi- vagy kötőanyag hozzáadása szükségtelen. A hőszigetelő lap könnyű, időtálló, korhadás- és károsodásmentes, és jó a nyári hővédő tulajdonsága. Kezeletlenül teljes egészében lebomlik, így nem károsítja környezetünket.

5. CELLULÓZ

A cellulóz alapú hőszigetelések kétféle formában terjedtek el: befújt cellulóz pehelyként vagy táblákként. Mindkét esetben a kiindulási anyaga a régi papírok. Ezeket darabolják, pelyhesítik. A táblák esetén a pelyheket kötő- és egyéb adalékanyagokkal összekeverik, majd összepréselik, szárítják és darabolják. Tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. A másik esetben a pelyheket vízköddel benedvesítve, porlasztva üregekbe fújják be, melyek jól kitöltik a rendelkezésre álló teret. A cellulóz hőszigetelés kártevő- és penészmentes, jó a nyári hővédelme, azonban nedvességtől óvni kell. Bárhol könnyen előállítható kis ráfordított energiával, hiszen papírhulladék mindenhol van.

6. SZALMA

Az alapanyag rozs, búza, zab és árpa, amelyeket egymásra rétegeznek, összepréselnek és zsinórral, dróttal vagy fémszalaggal összekötnek. Falazásnál kétféleképpen hasznosítható: réteges falban hőszigetelő rétegként vagy favázas épületnél kitöltő falazatként. Építés alatt védeni kell a nedvességtől, különben rothadás vagy penészedés jöhet elő későbbi problémaként. Minden esetben burkolni kell. Padlásfödém szigetelésére is használható, ám itt a tűzvédelemről kell gondoskodni / pl. agyagtapasztással/. Csak a bálák préselése igényel energiát, ezért rendkívül környezetbarát.

7. KENDER

A hőszigetelés előállításához a növény rostjait használják fel, amelyet nyalábokba gyűjtenek, megpörkölnek majd hozzáadott természetes adalékanyagokkal és ragasztókkal préselnek belőle hőszigetelő szőnyegeket, tekercseket. A tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. Penészedéssel és kártevőkkel  szemben jól ellenáll, páraáteresztő, azonban nyomásnak kitett helyeken nem építhető be.

Öko- hőszigetelések műszaki adatai:

Amennyiben természetes hőszigetelés mellett döntünk, mindig mérlegelni kell a tervezőkkel, hogy mely területre milyen hőszigetelés kerüljön, milyen testsűrűségggel és hővezetési tényezővel rendelkezzen / ezek az adatok általában összefüggenek egymással/. Vizsgálni kell azt is, hogy milyen hatásoknak lesz kitéve / nedvesség, terhelés, stb./.

Így nemcsak kis energiájú épületeket hozhatunk létre, hanem egészségesebb élettereket is.

Kapcsolódó cikkek:

1. Érdemes az üvegeket visszaváltani, hőszigetelés lehet belőle!
2. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is
3. Intenzív hőszigetelés – Austrotherm Grafit

Huzamos tartózkodásra szolgáló (télen fűtött) elavult épületek energiatudatos korszerűsítésekor az egyik legfontosabb feladat a homlokzati falak utólagos külső hőszigetelése. A vakolt burkolatú megoldásoknál a rendszergazdák előírásai szerint ilyenkor az elterjedten alkalmazott expandált polisztirolhab (EPS) és kőzetgyapot (MW) lemezek rögzítéséhez is általában szükség van a ragasztás mellett megfelelő dübelezésre is (1–2. ábra).  

1. ábra. Vakolt hőszigetelő rendszerrel ellátott homlokzati falak általános rétegfelépítése

2. ábra. Vakolt EPS és MW homlokzati hőszigetelések tönkrement állapotban (5)

E mechanikai rögzítő elemek hővezető képessége lényegesen nagyobb, mint a hőszigetelésé, így pontszerű hőhidakat képeznek, melyekkel növelik a falszerkezet hőátbocsátását.  

Az ETAG 004 előírásai a dübelek hőhídhatásának meghatározására  

A bevonatréteggel ellátott többrétegű homlokzati hőszigetelő rendszerek európai műszaki engedélyezéséről 2000-ben útmutatót adott ki a brüsszeli székhelyű Műszaki Engedélyezés Európai Szervezete (European Organization for Technical Approvals – rövidítve EOTA). Ez az ETAG 004 jelű dokumentum meghatározza e szerkezetek teljesítőképességének követelményeit, vizsgálati módszereit és értékelési kritériumait (ETAG = European Technical Approval Guideline, azaz Európai Műszaki Engedély Útmutatója).  

A dübelek ajánlott beépítési darabszámai   

A dübelek legfontosabb funkciója, hogy merev tányérjaikkal a tartófalhoz szorítsák a hőszigetelést, így biztosítsák a rendszer állékonyságát a szél szívó hatásával szemben. A dübelek statikailag és szerkezetileg szükséges mennyiségét számos tényező befolyásolja. A pontos érték meghatározásában kiemelt szerepet játszik:  

• a tartófal magassági helyzete és felületének közbenső vagy szélső pozíciója, azaz a szélszívás mértéke (a szélső sáv a homlokzati fal két oldalán függőlegesen a sarkok mentén és felül a párkánynál halad, szélessége az épület kisebbik alaprajzi kontúrméretének 12,5%-a, de min. 1 m és max. 2 m)
• a dübelek húzási teherbíró képessége, anyaguktól és szerkezetüktől, valamint a tartófal anyagától is függően,
• a hőszigetelés anyaga és vastagsága, tehát a teherbírása, továbbá
• a hőszigetelés alakváltozási tulajdonságai pl. anyagzsugorodás, nedvességek, hőmérsékletváltozások hatására.

A dübelek szükséges mennyiségét tehát csak az adott épület és a hőszigetelő rendszer releváns jellemzőinek ismeretében, egyedileg lehet megállapítani.Célszerű ezt a rendszergazdákra bízni, hogy a széleskörű információik és tapasztalataik, valamint a helyszíni dűbelkihúzó vizsgálataik alapján a lehető legmagasabb szintű lehessen a rendszerbiztonság. Általános alapelvnek tekinthető ugyanakkor, hogy  

• a magasabban lévő falfelületen több dübelre lehet szükség– a nagyobb szélszívás miatt,
• a fal szélső részei nagyobb dübelszámot igényelhetnek, mint a közbensők – ugyancsak a nagyobb szélszívás miatt,
• nagyobb húzási teherbírású dübelek alkalmazásával csökkenhet a felhasználásuk(ugyanolyan típusú tartófalban jellemzően az acélcsavaros dübelek rendelkeznek a legnagyobb húzási teherbírással),
• vékonyabb, kevésbé teherbíró hőszigetelés rögzítése több dübel felszerelését eredményezheti,
• EPS lemezek alkalmazásakor legalább 6 db/m² mennyiségben célszerű a dübeleket beépíteni,hogy megakadályozható legyen a – zsugorodásuk, valamint a nedvesség- és hőhatásaik miatt – folytonosan ismétlődő domborodásuk és homorodásuk (azaz az úgynevezett matraceffektus), illetve ezáltal a vakolat repedezései az illesztéseik mentén (3. ábra).

3. ábra. EPS lemezek matraceffektusos alakváltozásai meleg és hideg külső felület esetén, továbbá megelőzésük 6 db/m2 dűbelmennyiséggel (5)

EPS lemezek alkalmazásakor fontos tűzvédelmi korlátozás, hogy a jelenleg hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet) szerint középmagas épületeknél – ahol a legfelső építményszint szintmagassága 13,65–30,00 m közötti – a nyílásos homlokzatokon a 8 cm-nél vastagabb hőszigetelő rendszer csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet. Mivel a hatékony hőszigetelő rendszerek 8 cm-nél vastagabbak, és EPS lemezekkel általában B vagy C tűzvédelmi osztályt lehet elérni, e hőszigetelő anyagokat alapvetően csak az egyszintes és a többszintes kategóriájú (max. 13,65 m legfelső építményszinti szintmagasságú) épületeknél lehet felhasználni (1. táblázat, 4. ábra).  

1. táblázat. Ajánlott minimális dűbelmennyiségek Ø≥60 mm tányérátmérőjű dűbelekkel, 8–40 cm vastag EPS lemez hőszigetelés esetén, legfeljebb többszintes kategóriájú épületek homlokzati falán (9)

4. ábra. Ajánlott minimális dűbelmennyiségek Ø≥60 mm tányérátmérőjű dűbelekkel, 8–40 cm vastag EPS lemez hőszigetelés esetén, legfeljebb többszintes kategóriájú épületek homlokzati falán (9) (a zárójelben megadott értékek statikailag elegendők lennének, de a matraceffektus megelőzésére nem)

Kőzetgyapot hőszigetelést tartalmazó rendszereknél tűzvédelmi korlátozással nem kell számolni.Ezek ugyanis általában A2 tűzvédelmi osztályúak, így egy- és többszintes, középmagas, és magas kategóriájú (30 m-nél nagyobb legfelső építményszinti szintmagasságú) épületeknél is alkalmazhatók, statikai szempontok alapján jellemzően legfeljebb 100 m-es falmagasságig (2. táblázat, 5. ábra).  

2. táblázat. Ajánlott minimális dűbelmennyiségek Ø≥60 mm tányérátmérőjű dűbelekkel, 8–20 cm vastag MW-WD (nagy húzószilárdságú kőzetgyapot) lemez hőszigetelés esetén (9)

A homlokzati MW lemezek jelenleg legfeljebb 20 cm-es vastagságban állnak rendelkezésre, így amennyiben a fokozott hővédelem érdekében például 20–40 cm kőzetgyapot hőszigetelésre van szükség, az csak két rétegből oldható meg.Ilyen esetben a hazai gyakorlat szerint mind az első, mind a második réteget ragasztás és dübelezés is rögzíti a falszerkezethez illetve egymáshoz. Az ajánlott minimális dübelmennyiségek a két rétegre külön–külön vonatkoztatva az előzőek (a 2. táblázat és az 5. ábra) szerint alakulhatnak.  

  Különböző dűbeltípusokχ_p értékei   

Anyagaik, szerkezeti megoldásaik, fejkialakításaik, és méreteik alapján a különböző dübeleknél általában χ_p = 0 – 0,008 W/K között alakul a pontszerű hőhídveszteségi tényező. Az egyes típusokra vonatkozó χ_pérték egyrészt az ETICS-útmutatóból, másrészt a hőszigetelő rendszerek illetve a dübelek műszaki engedélyeiből állapítható meg.Az előbbi szerint  

• χ_p= 0,002 W/K a műanyag fejű nemesacél csavaros (vagy szeges), és a süllyesztett acél csavarfejnél légréteggel rendelkező dübeleknél,
• χ_p = 0,004 W/K a műanyag fejű horganyzott acélcsavaros (vagy szeges) dübeleknél (6. ábra).

5. ábra. Ajánlott minimális dűbelmennyiségek Ø≥60 mm tányérátmérőjű dűbelekkel, 8–20 cm vastag MW-WD (nagy húzószilárdságú kőzetgyapot) lemez hőszigetelés esetén (9)

6. ábra. Műanyag fejű acélszeges dűbel (EJOT TID-T) (5)

A hazai és a nyugat-európai rögzítéstechnikai praxisban előforduló további dübeltípusoknál a pontszerű hőhídveszteségi tényező az alábbi értékekkel jellemezhető (németországi vizsgálatok alapján):  

• χ_p = 0 W/K a műanyagszeges dübeleknél (7. ábra),
• χ_p= 0,001 W/K a réselt hüvelyként kialakított nemesacél feszítőelemes dübeleknél – például az úgynevezett fúródübeleknél (8. ábra),
• χ_p= 0,002 W/K a süllyesztett tányérnál hőszigetelő pogácsás (süllyesztett szerelésű), valamint a süllyesztett acél csavarfejnél hőszigetelő dugós (felületi szerelésű) dübeleknél (9–10. ábra),
• χ_p = 0,006 W/K a műanyaggal nem védett fejű acélcsavaros Ø8 mm-es dübeleknél,
• χ_p = 0,008 W/K a műanyaggal nem védett fejű acélcsavaros Ø10 mm-es dübeleknél.

7. ábra. Üvegszál erősítésű műanyagszeges dűbelek (EJOT IDK-T, EJOT NTK-U) (5)

8. ábra. Fúródűbel és beépítése (BRILLUX SX-FV) (10)

9. ábra. Süllyesztett tányérnál hőszigetelő pogácsás, süllyesztett acél csavarfejnél hőszigetelő dugós dűbelek (EJOT STR-U) (5)

10. ábra. Süllyesztett tányérnál hőszigetelő pogácsás dűbelek beépítésének menete (EJOT STR-U) (5)

Hőtechnikai szempontból tehát azok a dübelek a legkedvezőbbek (a számítási eljárás szerint hőhídmentesek), amelyeknél a dübelhüvely és a dübeltányér pl. λ ≈ 0,33–0,50 W/mK hővezetési tényezőjű polietilén anyaga mellett műanyagból – pl. λ≈ 0,30 W/mK-es üvegszálerősítésű poliamidból – készül a dübelszár (a beütőszeg) is. Viszonylag kedvező hőhídveszteségi értékkel rendelkeznek az olyan típusok, ahol az acél dübelszár nagymértékű (λ ≈ 17–50 W/mK-es) hővezető képességét például feszítőelemes kialakítás, műanyag csavarfej, vagy süllyesztett csavarfej feletti légréteg illetve hőszigetelő elem hatékonyan csökkenti. A legnagyobb hőhidakat akkor okozzák a dübelek, ha az acél dűbelszár hőtechnikai korlátozás – pl. műanyag fejkialakítás – nélkül vezeti el a hőt a tartófaltól a külső vakolatig (3. táblázat).  

3. táblázat. Különböző dűbeltípusok pontszerű hőhídveszteségi tényezői (1, 3, 4, 7, 8, 11)

A dübelek minimális darabszámai hőhídhatásuk figyelembe vételéhez  

Az ETAG 004 szerint elhanyagolhatóan kicsinek tekinthető a dübelek hőhídhatása, ha a fal hőátbocsátását módosító Δχ érték kisebb 0,04 W/m²K-nél. Ennek megfelelően az 1. egyenletértelmében a Δχ és a χ_phányadosaként meghatározható a különböző dűbeltípusokhoz az a minimális fajlagos mennyiség (n_min), amely elérése vagy meghaladása esetén van csak szükség a pontszerű hőhídveszteségeik figyelembe vételére (4. táblázat).  

4. táblázat. Különböző dűbeltípusok minimális fajlagos mennyiségei (nmin) a hőhídhatásuk beszámításához

A 4. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy  

• a χ_p≤ 0,002 W/K pontszerű hőhídveszteségi tényezőjű – pl. műanyag szeges, nemesacél feszítőelemes, süllyesztett acél csavarfejnél hőszigetelő elemes vagy légréteges, műanyag fejű nemesacél csavaros vagy szeges – dübelek az ETAG 004 alapján gyakorlatilag hőhídmentesnek tekinthetők, ugyanis a Δχ > 0,04 W/m²K-t csak akkor érnék el, ha a praxisban tipikusan alkalmazott fajlagos mennyiségeket lényegesen meghaladóan kerülnének beépítésre;
• a χ_p= 0,004 W/K teljesítményű – pl. műanyag fejű horganyzott acélcsavaros vagy szeges – dübelek általában csak az MW lemez hőszigetelésű és 20 m feletti magassági pozíciójú homlokzati falfelületek 1–2 m-es szélső mezőiben okozhatnak beszámítandó hőhídhatást, mivel az n ≥ 11 db/m²-es darabszámuk jellemzően csak ilyen esetekben fordul elő;
• a χ_p≥ 0,006 W/K-es – pl. műanyaggal nem védett fejű acélcsavaros – dübelek már a külső falak nagy kiterjedésű közbenső felületein is figyelembe veendő hőhídveszteséget eredményezhetnek, hiszen itt a dübelmennyiség (különösen EPS hőszigetelés esetén) elérheti az n ≥ 6 db/m²-es értéket.

Dr. habil. Kocsis Lajos PhD
főiskolai tanár, okl. építészmérnök
Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar
Épületszerkezettan Tanszék  

Felhasznált szakirodalom  

1. Cziesielski, E. – Vogdt, F. U.: Schäden an Wärmedämm-Verbundsystemen.
   Fraunhofer IRB Verlag, Stuttgart, 2007
2. EJOT GmbH: EJOT WDVS-Dübel. EJOT GmbH, Bad Laasphe, 2008
3. ETAG 004 – Bevonatréteggel ellátott többrétegű homlokzati hőszigetelő rendszerek európai műszaki engedélyezésének útmutatója. EOTA, Brüsszel, 2000
4. Gellér Ákos (szerk.): Homlokzati hőszigetelő rendszerek dűbelezése. EJOT Hungaria Kft., Budapest, 2009
5. Gellér Ákos: Homlokzati hőszigetelő rendszerek rögzítéstechnikája (PPT formátumú kézirat)
6. MSZ EN 12524:2000 – Építési anyagok és termékek. Hő- és nedvességtechnikai tulajdonságok. Táblázatos tervezési értékek. MSZT, Budapest, 2003
7. Neumann, H. H.: Praxis-Handbuch Wärmedämm-Verbundsysteme. Rudolf Müller GmbH, Köln, 2009
8. Riedel, W. – Oberhaus, H. – Frössel, F. – Haegele, W.: Wärmedämm-Verbundsysteme. Fraunhofer IRB Verlag, Stuttgart, 2007
9. Schäfer, H. G. – Block, K. – Oberhaus, H.: EJOT Baubefestigungen – Gutachten Nr. 03.1.080., IGB, Dortmund, 2003
10. www.brillux.de
11. www.ejot.hu
12. 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

Kapcsolódó cikkek:

1. Kirívóan szürke
2. Mit jelent a lótusz jelenség a homlokzatokon?
3. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is

Gyakran felmerül a kérdés, mennyi energiát használnak fel a hőszigetelés gyártók a gyártás során, és mennyit spórolunk meg a hőszigetelő anyag használatával. Az új üveggyapot gyár példamutató arányszámot mutat, a gyártás során felhasznált energia 200-szorosát takarítja meg a hőszigetelés az életciklusa során.

Európa legnagyobb üveggyapot gyártósora kezdte meg működését a Knauf Insulation új szigetelőanyag gyárának felavatásával Franciaországban, Lannemezane-ban. A 130 millió eurós beruházásból épült gyár nem egy egyszerű zöldmezős beruházás, környezeti szempontból leginkább fenntartható és egyben a legenergiahatékonyabb üzem is.

Az új létesítmény napelemes tetővel rendelkezik ( 8.760 m² ), mely önmagában 420 MWh áramot termel évente. Ez megközelítőleg megegyezik a gyár éves áramszükségletével. Oxi-gázas kemencéje pedig jelentősen csökkenti a gyár gázfogyasztását a hagyományos üzemekhez képest.

Az üzem saját víztisztító rendszerrel is rendelkezik és az általánosnál magasabb, 80%-os arányban használ hulladéküveget az üveggyapot gyártási folyamatban.

A BNP Paribas becslései szerint az energiahatékony építőipari termékek iránti kereslet – a szigeteléssel az élvonalban –, 2008 és 2040 között Európában közel 6%-os évenkénti növekedést mutat majd, annak ellenére, hogy az új építkezések növekedése lassult. E mögött az a tény húzódik, hogy, mivel az európai lakóházak kétharmada 1975 előtt épült, a jelenlegi lakásállomány 75%-ának energiahatékonysági tulajdonságai nem megfelelőek, ezért a szigetelésnek óriási lehetőségei vannak a kontinensen.

A telek kiválasztása során vizuális szempontokat is figyelembe vettek. Éppen ezért a legkisebb környezeti beavatkozással alakították ki az üzemet, ennek köszönhetően a telephely illeszkedik környezetébe és 300 különböző fafajta telepítése után a nyitott, zöld terek változatlan képet mutatnak a Pireneusok-völgyi településen. A gyár területe 20 hektárt ölel fel, melyet, amennyiben a későbbiek során sor kerül rá, újabb 10 hektárral bővíthet tovább a Knauf.

A Knauf Insulation francia üzeme kizárólag a szigetelőanyag gyártásban forradalmi újításnak számító, bioalapú kötőanyagot alkalmazó, ECOSE technológiával készült üveggyapot szigetelőanyagot gyárt.

A Lannemezane-ban készült szigetelőanyagok a gyártásuk során felhasznált energia 200-szorosát takarítják meg életciklusok során.

Knauf Insulation sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Nem csak szigetelésünk, de a pénztárcánk is lehetne vastagabb
2. Légkondi helyett szigeteléssel is hűthetjük a pénztárcánkat
3. Épületeink energiafogyasztása – 0 és 1 literes ház fogalma

Sajnos kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése.

A Magyarországra is jellemző kontinentális éghajlat alapvető tulajdonsága a nagy téli hideg és az ugyancsak nagy nyári meleg, ezért mindkét időszakban igencsak pénztárcánk mélyére kell nyúlnunk, hogy télen a fűtés miatt megemelkedett gázszámlát, nyáron pedig a légkondi miatt az egekbe szökött villanyszámlát kifizessük.

„Pedig mindkét problémára van megoldás! – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Mindkét hőmérsékleti tényező ellen eredményes védekezési eszköz a házak, lakások homlokzati szigetelése. Egy legalább 10 cm vastag – ásványgyapot vagy üveggyapot – szigetelés révén télen 35-40%, de akár 60-65%-os megtakarítás is elérhető a falak állapotától függően, miközben nyáron, megfelelő árnyékoló-eszközök alkalmazása mellett, a szigetelés akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét” – tette hozzá a szakember.

A légkondicionáló-berendezések fokozott térnyerése az elektromosáram-felhasználás növekedésének egyik jelentősebb tényezője. Köszönhetően az elmúlt évtized kiemelkedően meleg nyarainak, a klímaberendezések száma az Európai Unióban oly annyira megugrott, hogy e berendezések áramfogyasztása mintegy 7-10 TWh, ami közel annyi, mint hazánk teljes, éves háztartási elektromosenergia-szükséglete!

„A légkondicionáló berendezések használata modern világunk rossz válasza a globális klímaváltozás és felmelegedés problémájára” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A klímaberendezések áramfogyasztásával ugyanis, ördögi körbe kerülve, tovább erősítjük azokat a nem kívánt folyamatokat, melyek magát az éghajlatváltozását eredményezik, ennek következményeként pedig a klímaberendezések használatát szükségessé teszik. A bezáruló körből csak szemléletváltozással és energiahatékonyságunk javításával nyerhetünk kiutat” – tette hozzá.

A szigetelés nyáron megakadályozza a hő tetőn és födémen valamint falakon keresztüli behatolását. Ennek alkalmazásával pedig hatásosabban idézzük vissza a hűvös parasztházak szigetelési technikáját, mint elektromos áramfogyasztókkal – nem csupán egészségünk, de környezetünk és pénztárcánkat is kímélve.

Knauf Insulation sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Nem csak szigetelésünk, de a pénztárcánk is lehetne vastagabb
2. A legzöldebb szigetelőanyag gyár áramból önellátó
3. Egyedülálló ökopanel Budapesten

Urbitális Majális programsorozat keretein belül a 7ed7 TérFesztivál rendezésében bemutatásra került Közép-Európa legnagyobb energetikailag megújult ökopanelháza. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a beruházás folyamataiba, önkormányzati, városépítészeti valamint kivitelezői szemléletből egyaránt.

Az óbudai önkormányzat 2005-ben csatlakozott az EU Concerto II. elnevezésű energetikai kutatás-fejlesztési program STACCATO projektjéhez, mely keretén belül egymillió eurós támogatást nyert el, egy tömbház energiahatékonysági mintaprogramjának megvalósításához. A választás az óbudai Szőlő utcai úgynevezett Faluházra esett, mely. Az 1,2 milliárd forint összköltségvetésű projekt finanszírozását 40%-ban az Önkormányzat (EU-s támogatással együtt), 33%-ban az állam (Panel Plusz program keretein belül) és 27%-ban a tulajdonosok állták. A kivitelezés hosszas – közel 3 éves – előkészítési munka után mindösszesen 6 hónap alatt zajlott le (2009. július – december).

A felújítás során a teljes ház hőszigetelésére sor került, a homlokzati panelek Weber.therm 15 cm hőszigetelést kaptak, az 1800 db régi ablak helyére, pedig energiahatékony 5 kamrás Fenstherm Veka műanyag nyílászárok kerültek. A tető hőszigetelése Austrotherm AT-N100 polisztirol. Ezzel az épület szigetelőképessége meghaladja az újépítésű épületekre előírt szabványokat.
A szigetelési felújítás mellett, az épület új homlokzati festést is kapott, melyről igen érdekes prezentációt hallhattak az előadássorozaton résztvevők. A falat a tervezés során, az épületet méreteiből adódóan, tájképi/városképi elemként kezelték és mivel korábban ezen a helyen szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoztak (melyet a Szőlő utca név is idéz), ezért a kiinduló kép egy kék szőlőfürt fotója lett. A homlokzat festése a mozaikos képalkotás szerint valósult meg (egy egység az egy panel, és a teljes kép pedig a homlokzat egésze). Természetesen a végleges kialakításnál nem az volt a szempont, hogy az eredeti kép felismerhető legyen. A zöld, a kék és a fehér színek tökéletes harmóniában állnak a panel mögötti hegyekkel, az előtte elnyúló parkkal, valamint az éggel, ezzel szinte beleolvad a környezetébe és a hatalmas tömege hangsúlytalanabbá válik.  A homlokzat változó színei mindemellett a lakóknak is elnyerte tetszését, hiszen így a lakások kívülről könnyebben beazonosíthatóak lettek.


A ház használati melegvíz ellátására, a panel tetejére 1500 négyzetméter, 1128 MWh teljesítményű napkollektor rendszert telepítettek, a földszinten, pedig helyt kapott két hatalmas 50m³-es puffertartály, valamint a hőközpontok, melyek a Főtávval együttműködve modernizálásra kerültek, annak érdekében, hogy, az új rendszerrel kompatíbilisak legyenek.

A hőenergia a kollektoroktól három csővezeték páron jut a szerelőszinten elhelyezkedő szivattyúállomásokig, ahonnan a földszinti puffertartályokba továbbítják a fűtővizet. A távhőrendszerhez további hőcserélőkön és szivattyúkon keresztül kapcsolódik a tartály. Az Öko-Planet Kft.  a Főtáv Zrt.-vel közösen kialakított egy speciális használati melegvíz előfűtő egységet (HMV), melynek lényege, hogy a hőközpontba belépő hideg vizet folyamatosan előfűti.
Ennek előnye, hogy a Főtáv Zrt. csak annyi energiát táplál a kollektorok által termelt meleg vízhez, ami ahhoz szükséges, hogy a kívánt hőmérsékletű víz a csapoknál mindenkor garantált legyen. A kiépített rendszer távfelügyelettel vezérelhető, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a szakemberek bármikor, bárhonnan figyelemmel kísérhessék és akár beavatkozhassanak a rendszer működésébe. Sőt ezen túlmenően mindenki számára on-line megtekinthető a napkollektoros rendszer aktuális adatai. (www.okoplanet.hu/szolo_utca)


A rendszer, a melegvíz igény körülbelül 50%-át fedezi éves szinten, míg a fűtést továbbra is a Főtáv szolgáltatja. Az egy lakásra jutó kivitelezési költség 10-15%-a a hasonló rendszerrel kialakított családi házakéhoz képest, ami a projekt volumenének köszönhető.

A Faluház felújítását követően 45-55% az elért energia megtakarítás a korábbi energiafelhasználásához képest, mindemellett elmondható, hogy az épületre jutó szén-dioxid kibocsátás is jelentősen csökkent. A szén-dioxid megtakarítás aktuális éréke az Ökoplanet Kft. honlapján on-line megtekinthető.

Magyarországon ez a beruházás egyedülállónak mondható, mind méreteit tekintve, mind technikai megoldásában, illetve a lakók támogatottsági hajlandóságában (több mint 80%), mely remélhetőleg további hasonló projekt megvalósítására ösztönözi a panelközösségeket.

Forrás:
http://epiteszforum.hu/node/13547
http://www.faluhaz.eu/
http://www.okoplanet.hu/megujulo_energiahasznositas/

Kapcsolódó cikkek:

1. A MOL környezetbarát töltőállomást nyit Budapesten
2. Megint Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP)!
3. Minden ház pincéjében egy VW motor állhat majd…

Forrás: Knauf

A világon az első vállalatként, a Knauf Insulation megszerezte az EUROFINS SCIENTIFIC Beltéri Levegő Minősítési Program legmagasabb, arany fokozatát. A minősítéssel, a tekintélyes európai tudományos társaság, a vállalat ECOSE^® technológiájával gyártott ásványgyapot szigeteléseit díjazta.

Forrás: Knauf

Az ezzel a technológiai eljárással gyártott ásványgyapot szigetelőanyagok nem tartalmaznak ugyanis kőolajszármazékokat, fenolt, formaldehidet és akrilt, ezért az első olyan szigetelőanyagok a világon, amelyek megfelelnek az EUROFINS épületek belső levegőjének, illékony szerves vegyületek kibocsátására és tartalmára vonatkozó szabályozásának.

Az EUROFINS SCIENTIFIC egy nemzetközi élettudományi társaság, amely különböző iparágak szereplői – beleértve a gyógyszer- és az élelmiszeripari, valamint a környezetvédelmi szektort is – számára végez analitikai és laboratóriumi vizsgálatokat. A mintegy 30 országban, több mint 150 laboratóriumot üzemeltető és mintegy 8.000 főt foglalkoztató EUROFINS, több mint 40.000 különböző analitikai módszert kínál a biológiai összetevők és termékek hitelességének, eredetének, biztonságának, azonosságának, összetételének és tisztaságának bevizsgálásához és méréséhez.

Az utóbbi évtizedekben sokat romlott az épületek beltéri levegőjének minősége, amihez a hagyományos szigetelőanyagok előállításhoz használt kőolajszármazékok, a fenol, a formaldehid és az akril nagymértékben hozzájárul azáltal, hogy az épülethatároló szerkezeteken (falakon és tetőkön) át, diffúz módon bejutva rontja a lakás levegőjének minőségét.

Az épületek beltéri levegőjének minőségére a legnagyobb hatást a formaldehid gyakorolja. Ezt a kőolajszármazékot kötőanyagként alkalmazzák a szigetelőanyagokban, farostlemezből készült bútorokban, lambériákban, egyes festékekben és felületi fedőanyagokban is. A kis koncentrációban belélegzett formaldehid irritálja a légutakat, gyulladást okoz, rontja a tüdőfunkciót, fejfájást, hányingert, hányást, orrvérzést idézhet elő, allergiás hatást és kémiai érzékenységet válthat ki. Ezen kívül a formaldehid valószínűleg humán karcinogén. Az USA Nemzeti Rákkutató Intézete egy átfogó kutatás keretében vizsgálta a formaldehiddel dolgozó emberek egészségügyi kockázatát és megállapította, hogy az ezzel az anyaggal dolgozók körében megnőtt a leukémia, az agytumor, az orrüregi daganatok illetve a tüdőrák kockázata is.

„A modern ember idejének 90-95%-át épületeken belül tölti. Nem közömbös tehát, hogy mennyire egészséges vagy egészségtelen körülmények között” – mondta Dr. Roland Augustin, az EUROFINS Kémiai Biztonsági Tanúsítási Igazgatója. „A Knauf Insulation ECOSE technológiával gyártott, ásványi üveggyapot szigetelése minden tekintetben megfelel az EUROFINS beltéri levegőminőség megőrzésére vonatkozó szabályainak, ezért az illékony szerves vegyületek kibocsátására vonatkozó szabályok alapján, kiváló szigetelőanyagként minősítettük” – tette hozzá az igazgató.

Forrás: Knauf

A Knauf Insulation által, 5 éves kutató-fejlesztő munkával kifejlesztett ECOSE^® technológia egy szabadalmaztatott eljárás, melynek során a természetes szerves anyagok ellenálló szervetlen polimerekké alakításával egy kivételesen erős és természetes kötőanyag jön létre, amely összeköti az ásványgyapot szálakat. Az új eljárás alkalmazásával az ásványgyapot termékek gyártásához nem kell többé kőolaj alapanyagú vegyipari anyagokat – formaldehidet és fenolt – alkalmazni, ezért a hagyományos kőzetgyapothoz hasonlítva az új eljárással gyártott szigetelőanyag jelentősen javítja az épületek belső levegőjének minőségét. Az ECOSE^® technológia, amely számos nemzetközi szabadalom tárgya, nem csak ásványgyapothoz alkalmazható, de felhasználható minden olyan területeken (pl.: fa alapanyagú építőlemezek, csiszoló- és súrolóanyagok gyártásánál), ahol gyanta-helyettesítő anyagokra van szükség.

Az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében tett lépések olyan épületeket eredményeznek, amelyeknek jobb a légzárásuk és amelyek több szigetelést alkalmaznak. Ennek következtében egyrészt megnő az olyan termékek iránti kereslet, amelyek megfelelnek a belső levegő minőségére vonatkozó szigorú feltételeknek, másrészt pedig megnő majd a termékek kötelező és megadható tulajdonságait szabályozó előírások száma. Az EUROFINS Beltéri Levegő Minősítési Program és a termékek kötelező, illetve megadható tulajdonságait szabályozó előírások kombinációja olyan „bizalmi minősítést” eredményez, amely hiteles képet ad a beltéri levegő minőségére vonatkozó terméktulajdonságról mind a gyártóknak, mind pedig a vásárlóknak.

Az ECOSE^® technológia, amely számos nemzetközi szabadalom tárgya, nem csak ásványgyapothoz alkalmazható, de felhasználható minden olyan területeken (pl.: fa alapanyagú építőlemezek, csiszoló- és súrolóanyagok gyártásánál), ahol gyanta-helyettesítő anyagokra van szükség.

Knauf Insulation sajtótájékoztató

Kapcsolódó cikkek:

1. Szigeteléssel teremt 168.000 munkahelyet Barack Obama
2. Hőszigetelés nélkül ne legyen felújítás
3. Hogyan oldható meg az erkély csatlakozás passzívháznál?

A korábbi szürke grafit hőszigetelés kapott egy kis színt! Ezzel javult a hővezetési tényezője, amely már kis javulás esetén is aranyat ér a passzívház tervezésnél.

Forrás: Austrotherm

Az építőipar nehéz helyzete nem könnyíti meg az anyaggyártók életét sem. A fokozódó versenyhelyzet és a szűkülő kereslet csapdájából a fejlesztés jelenti a kiutat. Ezt követi az Austrotherm Kft. is, amely két új terméket is bemutatott a Construmán.

Austrotherm GRAFIT^® REFLEX

A mind fontosabb energiatakarékosság egyre vastagabb és jobb szigetelőanyagokat igényel. Ennek felel meg az új Austrotherm GRAFIT^® REFLEX homlokzati hőszigetelő lemez. A termék jellegzetes szürke színét az ultrafinom szemcséjű grafit adalékolásnak köszönheti, ami a sugárzásos hőátszármaztatást csökkenti le a polisztirol cellákban.

A GRAFIT^® REFLEX közölt hővezetési tényezője 0,031 W/mK, szemben a megszokott fehér színű homlokzatszigetelő lapok (AT-H80) 0,040 W/mK értékével. A majdnem 30 %-al jobb hővezetési tényező azonos szigetelőanyag vastagság mellett hasonló mértékű többlet energia megtakarítást jelent. A termék minden más fizikai tulajdonságaiban azonos a korábbról ismert AUSTROTHERM lemezekkel, így alkalmazása nem igényel új technológiát.

A GRAFIT^® REFLEX jellegzetes megjelenésű termék, az egyik oldalon világos színűre van festve. A lapokat a festetlen felületükkel kell a homlokzatra ragasztani.

Forrás: Austrtherm

A festés révén az új hőszigetelő lemez nem tud káros mértékben felmelegedni, a fényvisszaverő felület így biztonságosabbá teszi a kivitelezést.

Austrotherm ZENIT

Lapostetők hőszigetelésére kétféle módszer ismert: az egyenes és a fordított rétegrend. Előbbinél a vízszigeteléssel védjük a hőszigetelést a nedvesség káros hatásától, míg utóbbi esetén a nedvességálló hőszigetelés alatt van a vízszigetelés.

Ennek a rétegrendnek az előnye, hogy a

• vízszigetelés védett a mechanikai hatásoktól mind a kivitelezés, mind a használat fázisában. Megvédi továbbá a vízszigetelést az ultraibolya sugárzástól, ami gyorsítja a vékony lemezek öregedését.
• Kisebb lesz a vízszigetelés napi és éves hőingadozása, amivel kitolódik annak élettartama,
• A szerkezet páratechnikailag nyitott, a vízszigetelés egyben a meleg oldali párazárásról is gondoskodik.

A fordított rétegrend számos előnyét csak szigorú feltételek mellet lehet élvezni. A beépített hőszigetelésnek tartósan meg kell őriznie jó tulajdonságait. Eddig erre csak az extrudált polisztirolhab lemezek voltak alkalmasak.

Az Austrotherm új formahabosított expandált polisztirolhab hőszigetelő anyaga, a ZENIT ezen a területen jelent új, gazdaságos megoldás.

Forrás: Autrotherm

A termék engedélyezését hosszas vizsgálatok előzték meg. A ZENIT-et először 2008 őszén építették be fordított rétegrendű lapostetőbe. Az egy évvel később kivett minták hővezetési tényezője megfelelt a közölt értéknek, víztartalma pedig a megengedett 1 % helyett csak, 0,003% volt. Ezek alapján adta ki az ÉMI Kht. az A 220/2008 szám alatti ÉME engedélyt, mely szerint a ZENIT formahabosított expandált polisztirolhab alkalmas egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők (nem járható tetők, járható tetők, zöldtetők) hőszigetelésére, illetve meglévő tetők utólagos hőszigetelésére (plusztető).

Az új hőszigetelő termék elősegítheti a fordított rétegrendű tetők elterjedését, mivel a korábban erre a célra alkalmazott extrudált polisztirol habokhoz képest kedvezőbb áron szerezhető be.

Kapcsolódó cikkek:

1. Intenzív hőszigetelés – Austrotherm Grafit
2. Kirívóan szürke
3. Gazdaságos hőszigetelő rendszerek

A szerkezet nedvességtartalma befolyásolja a hőszigetelő anyagok hőtechnikai tulajdonságait, már kis nedvesség hatására (ez alól talán a cellulóz hőszigetelés kivétel) is sokat vesztenek értékükből.

Az erős színeknél a nyári napsugárzás hatására a homlokzat felületén hajszálrepedések keletkezhetnek, és rögtön elindulhat a nedvesség felszívódás.

A vakolat gyártók a színskálán jelölik a színek telítettségét, és felhívják a figyelmet, mely színeknél kell erősített hálózást használni.

Manapság nagyon divatos szín a fehér a modern épületeknél. Nem csoda, hiszen a fehér végigsöpör a divat minden szereplőjénél, autóknál, bútoroknál, burkolatoknál, számítógépeknél, használati tárgyaknál is kedvelt szín manapság.

És a fehér mánia alól miért lenne kivétel az épület.

Szerencsére a vakolatgyártók nem ismerték fel a divat trendet, és nem emelték fel, az amúgy alapáras fehér homlokzati színezőket.

Ph-magazin.hu

Homlokzat színezése STO irányelvek szerint:

A sötétebb intenzív színek alkalmazásának vannak korlátai vakolat és festés esetében is. Nagyon sötét tónusú színek egyáltalán nem állíthatóak elő a kiváló páraáteresztést biztosító kötőanyagok (szilikát  és szilikon) esetében, mert elveszítenék a jó páradiffúz tulajdonságukat. A színkártya színkódja mellett egy karika jelzi a gyártható színeket.

A polisztirolos hőszigetelések estében különösen nagy jelentősége van a sötétebb színhasználat körültekintő használatának, hiszen ezek intenzíven melegítik a hordozó felületet, azaz a polisztirolt. Egy feketéhez közeli szín esetén akár 80 C fokra is felhevülhet a felület és ez a hőmérséklet már a polisztirol tönkremeneteléhez vezethet. A hőszigetelő rendszerek esetében a világossági érték, amely a színkártyán az ötjegyű színkódot követő fekete négyszög után van feltüntetve (1- és 100 közötti érték) semmiképpen nem lehet 28 alatti érték.

Tudni kell még, hogy a sötétebb intenzív színek sokkal érzékenyebbek (kötőanyagtól is függő) a kifoltosodásra, karcolásra, színeltérésekre.

Talán nem elhanyagolható szempont az sem, hogy általánosságban minél sötétebb a választott szín, annál drágább a festék vagy vakolat. Ennek oka, hogy a pigmentek mennyisége növekszik meg elsősorban a sötét színek esetében.

Tervezőknek javasolt az anyag és színválasztást a gyártóval egyezteni.

Kiss  Árpád  építész Színdinamikai szakmérnök

Kapcsolódó cikkek:

1. Passzív házak vákuum hőszigeteléssel
2. Milyen szempontok szerint válasszunk passzív ház ablakot? 2.rész – Üveg
3. Belső téri vályogvakolat

Felújított 0 literes lakóház. Forrás: Basf

Napjainkban szinte minden ember tisztában van azzal, hogy a mennyit fogyaszt az autója száz kilométeren, de teljesen más a helyzet akkor, ha lakásának energiafogyasztásáról kérdezzük.

Németországnak is szembesülnie kellett a helyzettel, ezért megpróbálták az otthonokat érintő műszaki paramétereket mindenki számára érthető formába önteni, mellyel megkönnyíthető a megfelelő szemléletmód bevezetése a köztudatba.

A 0 literes ház felújítás előtt. Forrás: Basf

Sajnos országunkat ismét a végletek jellemzik, így csak a szinte „elérhetetlen” passzívház és az elavult, leromlott állapotú lakásállomány jelenik meg (esetleg az új építés során az előírásokat éppen teljesítő).  Az új építés minimális elvárásai, amely a meglévő épületállomány jellemzőihez képest szigorúnak tekinthető és a passzívház elvárások közötti távolság indokolttá teszi több virtuális szint kialakítását.

Mennyit is fogyaszt a lakásunk „365”-ön?

Rendkívül fontos, hogy tegyük érthetővé épületeink energiafogyasztását mindenki számára!

Legyünk őszinték és lássuk be, hogy a kWh/m²a -ben megadott energiaszükséglet nehezen megfogható és megérthető, ezért célszerű érthetőbb fogalmak bevezetése.

Fűtési energiaszintek alakulása Németországban:

Németországban jellemzően használt fűtőolaj egyenérték egy jó megközelítést eredményezhet, mivel 1 liter (~ 1 m³ gáz) elégetésével nyerhető energia 10 kWh. Ezen összefüggés alapján látható, hogy az első generációs alacsony energiaszintű épületek fogyasztása max. 7 liter/négyzetméter (7m³), a második generációé max. 4 liter (4 m³) és a passzívházaké max. 1,5 liter (1,5 m³).

Ezt egy egyszerű példán megjelenítve:

Adott 100 m² lakóterű épületben a 7-literes szint 700 liter (700 m³ gáz), a 4 literes 400 liter (400 m³ gáz) és 1,5 literes 150 liter fűtőolaj (150 m³ gáz) felhasználást eredményez.

Milyen épületet építsünk vagy a felújítás során mely szintet érjük el?

A végletes gondolkodás következményeként elhangzik, hogy új épület építés célja legyen a passzívház, míg a felújítás során elkészült homlokzati hőszigetelő rendszerek csak 5-6 cm vastagságú polisztirol szigetelést tartalmaznak. Talán a legjobb megközelítés az lehet, ha figyelembe vesszük az épülettípus sajátosságait és a gazdaságosság határait, így kiválasztva az optimális megoldást. Az energia- és környezettudatosság egyik legnagyobb ellensége lehet, ha figyelmen kívül hagyjuk az emberek számára kézzelfogható előnyöket, például a felújítás költségei és a gázszámlában mutatkozó megtakarítás aránya.

A BASF Németországban ezen helyzet megoldásaként hozta létre tanácsadó cégét a Luwoge-Consult-ot, mely elsődleges feladata volt a saját épületállomány felújításának ill. építésének megalapozása. A munkák során a környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságosság is fontos szerepet játszott, melyek minden egyes épületnél mások és mások.

Felújított és új építésű BASF épületek Ludwigshafenben

• 6-literes épület / 1892-ben épült / felújítás

A felújítás különlegessége a speciális belső hőszigetelés Neoporral, napkollektorok alkalmazása.

• 3 literes épület / 1930-ban épült / felújítás

3-rétegű üvegezés, fűtőfólia az ablakok belső felületén, árnyékolás, a homlokzat hőszigetelése 20 cm vastagságú Neoporral készült.

• 0-literes önellátó épület / 1960-ban épült /felújítás

A napkollektorok a homlokzaton, az elektromos áramot termelő napelemek pedig a tetőn kerültek elhelyezésre, nagy hatásfokú hővisszanyerés a szellőzőrendszerben

• 1-literes passzív lakóházak / új építés

A blokkok közös fűtőberendezéssel rendelkeznek, a tetőszigetelés 60 cm Neoporból készült.

Új generációs hőszigetelő anyagok

A BASF hatvan éve van jelen szigetelőhabok (hőszigetelés, hangszigetelés, tűzvédelem) alapanyag- és késztermék gyártójaként.
A modern Neopor® szigetelőanyagot a normál polisztriolhoz hasonlóan habosítják, és habtömböket, táblákat és formázott elemeket készítenek belőle.
A döntő különbség az ezüstszürke színben rejlik, amely szabad szemmel is felismerhető: a Neopor® esetében grafitot kevernek a nyersanyagba, hogy a sugárzás útján távozó hőmennyiséget egy „tükör” segítségével csökkentsék.

A sugárzással távozó hő visszatartása

A grafit visszaveri a hősugárzást (az infravörös tartományban tükörként viselkedik), és jelentősen javítja a szigetelőképességet. Ez olyan előnyt jelent, ami ugyan egyszerű, de mégis döntő jelentőségű: azonos szigetelőképesség eléréséhez sokkal kevesebb erőforrásra van így szükség.

Elektromikroszkópos felvétel – jól láthatók a grafitszemcsék

Az alkalmazott anyagok  ökohatékonysága

Az ökohatékonysági elemzés gazdasági és környezeti szempontból vizsgálja a termékeket és eljárásokat és ez alapján állapítja meg, melyik hatékonyabb. Az alternatív termékekkel összehasonlítva a Neopor®-ból készült szigetelőanyagok több előnyt kínálnak, olcsóbban és kisebb környezeti hatással. 20-25%-kal vékonyabb szigetelőanyaggal lehet ugyanazt a hőszigetelési képességet elérni. Passzív és alacsony energiaigényű épületeknél ez akár 6-8 cm vastagságkülönbséget jelenthet a normál polisztirol vagy ásványgyapot lapokhoz képest. Mindez ökohatékony megoldásokat jelent a modern hőszigetelésben.

Kapcsolódó cikkek:

1. A legzöldebb szigetelőanyag gyár áramból önellátó
2. Egyedülálló ökopanel Budapesten
3. Húzzuk be a függönyt éjszakára!

Forrás: Knauf Insulation

Szigetelőanyag-gyártókkal és forgalmazókkal, köztük a Knauf Insulation észak-amerikai vezérigazgatójával folytatott egyeztetést Barack Obama. Az amerikai elnök a HOMESTAR, az új amerikai energiahatékonysági és felújítási program indításával kapcsolatban egyeztetett az iparág meghatározó szereplőivel. A 6 milliárd dollár (mintegy 1.200 milliárd forint) keretösszeggel útnak induló HOMESTAR program különböző kedvezményekkel ösztönzi majd az amerikai ingatlantulajdonosokat energiahatékonysági beruházások – szigetelés, nyílászárócsere és energiahatékony háztartási berendezések beszerzése – megvalósítására. A program megvalósítása révén az Egyesült Államokban várhatóan 3 millió családi ház utólagos szigetelése valósulhat meg, célja pedig az, hogy 168.000 munkahelyet teremtsen a jelenleg 24,7 százalékos munkanélküliségi mutatóval küzdő amerikai építőiparban. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, ha a 2,8 milliós magyarországi családi ház állomány 10%-át leszigetelnénk, az 10 éven keresztül mintegy 80.000 embernek adna munkát a magyar építőiparban. A Klímabarát Program jelenlegi, évenkénti 28 milliárd forintos keretösszegének felhasználásával a teljes hazai családiház állomány leszigetelése azonban csak 30 év alatt volna megvalósítható.

Forrás: Knauf Insulation

A HOMESTAR program ezt az elköteleződést különböző kedvezményekkel / visszatérítéssel kívánja előmozdítani. A családi házak tulajdonosai 1.000-1.500 dollár értékű kedvezményt / visszatérítést kaphatnak abban az esetben, ha egyszerűbb energiahatékonysági fejlesztéseket – szigetelés, csőcserék, nyílászárócsere, hőszivattyúk beszerzése – valósítanak meg. Azok, akik otthonaik teljes kőrű, legalább 20%-os energiafelhasználás csökkentést eredményező energiahatékonysági felújítását vállalják, 3.000 dollár értékű kedvezményt / adó visszatérítést kaphatnak.

A Knauf Insulation számításai szerint egy hasonló léptékű energiahatékonysági fejlesztéseket ösztönző programmal a teljes magyarországi családi ház állomány utólagos hőszigetelése megvalósítható lenne.

Hazánkban a 4 milliós lakásállomány közel 70%-a, azaz mintegy 2,8 millió ingatlan családi ház (800 ezer otthon pedig iparosított technológiával épített lakás), amelyeknek csak egy elenyésző hányada, a 2007 után épültek tekinthetők energetikailag megfelelőnek. Korábban épült társaik összességében sajnos kétszer több energiát használnak fűtésre, mint egy nyugat-európai ingatlan, miközben energiafogyasztásuk ¾-ét a fűtés teszi ki. Látható tehát, hogy a legnagyobb megtakarítást otthonaink hőszigetelésével lehetne elérni, de ehhez az ingatlantulajdonosok széles köre által elérhető, valóban ösztönző támogatási rendszer kialakítására van szükség, annak érdekében, hogy a recesszióban lévő hazai építőipar 2011-12-ben már szerény növekedést produkálhasson.

„A magyar családi házak energiahatékonysági beruházásait elősegíteni hivatott Klímabarát Otthon program a jó irányba tett szükséges, de nem elégséges lépésnek tekinthető, mert a program által nyújtott 30%-os támogatás nem jelent elegendő ösztönző erőt. A családi házak utólagos hőszigeteléséhez is igénybe vehető támogatás egyszerűen alacsony mértékű az érdemi változás eléréséhez energiahatékonyság javítása terén” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

A Knauf Insulation kalkulációi szerint, ha a 2,8 milliós magyarországi családi ház állomány 10%-át leszigetelnénk, az 10 éven keresztül mintegy 80.000 embernek adna munkát a magyar építőiparban. A Klímabarát Program jelenlegi, évenkénti 28 milliárd forintos keretösszegének felhasználásával a teljes hazai családi ház állomány leszigetelése azonban csak 30 év alatt volna megvalósítható, ami jelzi egy az ingatlantulajdonosok saját forrásainak bevonását jobban / nagyobb mértékben ösztönző kedvezményrendszer kialakításának szükségességét.

Knauf Insulation sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Világelsőség beltéri levegőminőségben
2. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is
3. Egy energiatudatos felújítás bemutatása, tanulságai