A zöldtetők építése manapság már nem csak hóbort, vagy divat. Egyre inkább az élhető város részévé válik. Kialakítása pedig összefogott ismereteket követelő szakmai feladat.

Az egységes, összeillő rendszerű zöldtető, mint építészeti szerkezet bizonytalanságot, vagy pozitívan fogalmazva számtalan kihívást rejthet magában mind a tervező, mind a kivitelező, mind az építtető szemszögéből. Mindez nincs, ha a teljes zöldtető rendszert, vagy annak minél több elemét egy megoldás biztosítja. Erre mutat jól hasznosítható példát az AlkorGreen – a komplett zöldtető.

Az Alkor egy olyan anyagcsalád, amelynek tagjai az építőipar, azon belül a vízszigetelés számos helyén bizonyították már kiválóságukat, sok országban. Gyártója, a RENOLIT cégcsoport pedig a világ egyik legnagyobb műanyag fóliákat készítő vállalatcsoportja, több nyugat-európai, ázsiai, amerikai és afrikai gyárral. Az Alkor anyagokat így több millió négyzetméteren használták már szerte a világon, így Magyarországon is.

Mi is tehát az AlkorGreen?

Egy olyan zöldtető rendszer, melynél az alkalmazott rétegeket, azaz a talajtakarótól a szűrő, szivárgó rétegeken át le a vízszigetelésig mindent egy egységesen átgondolt, biztonságos szemlélet ad. Nem kell a különböző rétegek, rétegelemek jellemzőit, összeférhetőségét, és egységes működőképességét keresni, vizsgálni, mert azt már kitalálták. Csak alkalmazni kell, a következőkben leírtak szerint, egy csokorban összefogva kínálva annak kifejlesztőjétől, gyártójától.

Mielőtt alkalmaznánk, azért még néhány szó arról, mit is nyújt ez a zöldtető rendszer, és mit is tartalmaznak annak elemei, mit érdemes róla előzetesen tudni.

Az AlkorGreen rendszer az AlkorPlan^® vízszigetelő lemezre épül. Ez egy olyan műanyag vízszigetelő anyag, amely 100%-ban visszaforgatható, sőt szemben sok más szigetelőanyaggal, a gyártó vissza is veszi bárkitől egész Európában a Roofcollect program keretein belül. Az AlkorPlan^® lemezek élettartama az angol BBA minősítő intézet által igazoltan, 30 évnél is magasabb.

Az AlkorGreen-t extenzív zöldtetőkhöz ajánljuk, ahol ebből következően a növényzet aljzatául szolgáló ültetőközeg vastagsága 3-15 cm közötti, így az ebből származó tetőteher 30-150 kg/m².

A fenntartási igény minimális, alapvetően ezek nem járásra, állandó közlekedésre való tetők, a növényzet jellemző fajtái például a különböző varjúháj félék, egyéb, kisebb lágyszárú növények, fűfélék.

Forrás:Renolit

Forrás: Renolit

Az AlkorGreen rendszer részei

Ezt a rendszert 1° és 5° közötti lejtésű tetőkhöz javasoljuk használni.

• AlkorPlus^® 81017 – növényzet és táptalaj keveréke

Ez egy olyan ásványi- és szervesanyag keverék, amely mint táptalaj egyben tartalmazza a növényállomány alapkeverékét, víztartalékot, oxigént, és a gyökérszerkezet megkötéséhez szükséges adalékokat. A szemcsemérete 0-12 mm közötti, szállítási sűrűsége 0,95 t/m³ (szétterítve kb. 1,50 t/m³), pH értéke 6,5-8 közötti, tömege cm vastagságonként 13,5 – 15,5 kg. 25 kg-os zsákokban, 40 zsákot tartalmazó raklapokon szállítjuk. Igény esetén nagyobb zsákos, ömlesztett, silós kiszerelés is lehetséges.

• AlkorPlus^® 81016 – víztartó réteg

Ez a réteg még szárazság, vagy tartós hőség idején is megfelelő mennyiségű vizet biztosít a növényzet tartós létéhez, növekedéséhez, fejlődéséhez. Olyan ásványi szál keverék, amely tartós, korhadásra, rothadásra nem képes, arra nem érzékeny. Sűrűsége 70 kg/m³, vastagsága 25 mm, 9 m hosszú, 1 m széles feltekercselt állapotban kerül kiszállításra. Egy tekercs 15,75 kg-os.

• AlkorPlus^® 81015 – vízelvezető és szűrőréteg

Dombornyomott kemény műanyag lemez (polipropilén), amelynek felső felületére gyárilag (nem szőtt szerkezetű) szövetfilcet rögzítettek. Ez a szövetfilc meggátolja, hogy a fentebbi rétegekből, a táptalajból származó részecskék a szűrőrétegbe jussanak, megakadályozva annak eltömődését. A szűrő (drén) réteg pedig lehetővé teszi a fölösleges vízmennyiség eltávozását, elvezetését. Átlagos vízelnyelése 1,0 l/m², átlagos víztároló kapacitása 3,5 l/m². Vastagsága 8 mm, tekercshossza 25 m, a domborlemez szélessége 2,2 m, a szűrőfilcé 2,4 m. Súlya 1,2 kg/m², így 1 tekercs 66 kg-os.

• AlkorPlus^® 81014 – csúsztató réteg, vagy AlkorPlan^® 35121 – védőréteg

Ez biztosítja az alatta lévő réteg mechanikai sérülések elleni védelmét. Az AlkorPlus^® 81014 csúsztató réteg egy 3-rétegű, kétszeresen fonott szerkezetű polipropilén anyag, amely kiváló páraátbocsátású, 1,5 m x 25 m-es tekercsben kerül forgalomba. Alternatívaként az AlkorPlan^® 35121 védőréteg pedig egy olyan kétrétegű lemez, amelynek felső rétege egy PVC fólia, melyre alulról műanyag filcet lamináltak. Összvastagsága 0,6 mm, 2,10 m x 25 m-es tekercsekben szállítják.

• AlkorPlan^® LA 35177 – vízszigetelő lemez

Ez biztosítja a tető teljes, és garantált vízhatlanságát. Az anyag egy 1,5 mm vastag, különleges összetételű, lágyított PVC lemez, melynek külön üvegszálas filc erősítése van, aljára pedig 300 g/m²-es poliészterfilcet kasíroztak. Sikeresen átment az FLL gyökérállósági teszten. Teljes vastagsága 3,3 mm. 2,05 m széles, 20 m hosszú tekercsekben gyártják. Felületi súlya 2,12 kg/m², így egy tekercs kb. 65 kg-os. Javasolt bedolgozási módja a forró levegős hegesztés – mint felületfolytonosító eljárás, és a teljes felületű ragasztás az AlkorPlus^® 81068-as jelű ragasztóval. Ezzel biztosítható, hogy a szigetelőlemez soha ne mozduljon el, még a nagyobb lejtések esetében sem.

• A vízszigetelés alatti hőszigetelést azzal tudjuk megvédeni az alulról, az épület belseje felől támadó párától, ha a hőszigetelés alá a szintén rendszertartozékként kapható AlkorPlus^® 81012-es jelű polietilén párazáró fóliát fektetjük.

Az AlkorGreen rendszer előnyei

• komplett, esztétikus, gazdaságos tetőrendszer

• bár alapvetően extenzív zöldtető rétegrendű, de könnyen adaptálható intenzív zöldtetőkhöz is
• kiváló zajcsillapítást biztosít

• csökkenti a fűtési-, és hűtési költségeket

• kiváló élettartamot garantál a vízszigetelés által

• elenyésző a fenntartási költsége

• alacsony súlyú

• szép, barátságos környezeti képet ad

• csökkenti az esővíz elszivárgást, javítja az esővíz felhasználást

• oxigént termel

• csillapítja, vagy elnyeli az elektromágneses sugárzást

• minden elemét egy helyen megkapja, mellyel időt és fáradságot takarít meg.

Kapcsolódó cikkek:

1. Hőszigetelés mész, cement, és kvarchomok alapanyagokból
2. Világelsőség beltéri levegőminőségben
3. Bemutatunk egy passzívház óvodát

Mit nevezünk passzívháznak?

A több mint 10 éves gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy az elmúlt években épített és “belakott” passzívházak alapján kialakult passzívház-standard Közép-Európában elfoglalta az őt méltán megillető helyet.

Elégedett építtetők és lakók pozitív visszajelzései valamint a több mint 300 épületen végzett mérések tudományos kiértékelései igazolják, hogy az épületek energiafelhasználását ennek a technológiának az alkalmazásával a hagyományossal szemben több, mint 75%-kal lehet csökkenteni.

Passzívháznak nevezzük azt az épületet, amelynél a napenergiát, a belső hőforrásokból származó energiákat és a visszanyert energiákat úgy hasznosítjuk, hogy az épületben külön aktív fűtő rendszerre nincs feltétlen szükség a kellemes hőérzet biztosítására. A passzívház az alacsony energiaigényű házak továbbfejlesztett változata. A jelenleg érvényes szabvánnyal való összehasonlításban a passzívház 80%-kal kevesebb fűtési energiát igényel. A passzívház éves fűtési hőenergiaigénye négyzetméterenként kevesebb, mint 15 kWh.

Ezt a fantasztikus megtakarítást a következő két alapelvnek a betartásával lehet elérni:

Kerülni kell a hőveszteséget és a rendekezésre álló hőnyereséget fel kell használni.
Ily módon a meleg az épületben marad.
Jól szigetelt épületburok esetén, melynél 25…40 cm szigetelést és háromszoros hővédő üvegezésű ablakokat használnak, el lehet érni, hogy az épület meleg maradjon. Az épület frisslevegő ellátásáról egy hővisszanyeréses komfort-szellőztető berendezés gondoskodik. Az elszívott rossz levegő hőmennyiségének több mint 80%-át a hőcserélő átadja a beszívott friss levegőnek. Így pl. a 0 °C-os külső hőmérsékletű beszívott friss levegőt a 20 °C-os elszívott meleg levegő legalább 16°C-ra melegíti fel. A passzívházban lévő por- és pollenmentes levegőt mindenki nagyra értékeli.

A nap ingyen melegít. A passzívházban a hőnyereségek az ablakokon keresztül bejövő napsugárzásból, valamint a benntartózkodó személyek és a háztartási készülékek által leadott hőmennyiségekből tevődnek össze. Nyáron árnyékoló eszközök, pl. balkon vagy redőny akadályozzák meg az épület túlmelegedését. A hideg téli hónapokban a komfort- szellőztető berendezés gondoskodik a beszívott friss levegő előmelegítéséről, ily módon nincs feltétlen szükség különálló fűtésihő elosztó rendszerre.

Forrás: Passivhaus Institut

A passzívház energiát és pénzt takarít meg! Átlagos jövedelmű családok részére is megfizethető egy passzívház? Igen, mivel a passzívháznál kiválló szigetelésből, a különleges ablakokból, a szellőztető berendezésből és a szigetelésből adódó többletköltségek egy részére felvehető állami támogatás.

Forrás: Passivhaus Institut

A passzívházban elért komfort a bentlakók megelégedésére szolgál. Annak ellenére, hogy a passzívházzal energiát és fűtési költséget takaríthatunk meg, a lakás komfortján nem kell a jó szigetelés következtében takarékoskodni. A passzívházban lakók annak komfortfokozatát igen nagyra értékelik.
A jó hőszigetelés következtében a helységek határoló felületei azonos hőmérsékletűek; ez érvényes a hideg külső falak belsõ felületeire is. Ez idézi elő az épületben a kellemes hőérzetet. A hálóhelyiségekben éjjel sem rossz a levegő és nem azért, mert a zaj vagy a fagy miatt nem lehet az ablakokat nyitva tartani, hanem mert a komfort-szellőztető rendszer következtében a levegő állandóan friss és kellemes marad.

Németországban, Ausztriában és Svájcban már több mint 7000 passzívház létesült.

A passzívházakban az a különleges, hogy azok építési módja nem speciális. Léteznek monolitikus-, fa-, vagy vegyes építésű passzívházak. Ezen túlmenően a passzívház-standard a nem lakáscélú épületeknél is teret nyert. Iskolák, óvodák, igazgatási és termelő egységek épületei is, sőt szálloda is készült már a passzívház-standard szerint.

Szerző: Sariri-Baffia Enikő

Kapcsolódó cikkek:

1. 11 + 1 tipikus tévhit a passzívházakról
2. Az EU-ban kötelező lesz a passzívház standard szerinti építés
3. Bemutatunk egy passzívház óvodát

Épülethez illő anyaghasználat az árnyékoló rendszereknél is.

A passzívházakba lehetőleg csak passzív hűtést alkalmazzunk. Törekedni kell arra, hogy ne elektromos energiát használjunk a nyári túlmelegedés enyhítésére.

Ez elérhető az intenzív éjszakai szellőztetéssel, valamint a megfelelő árnyékoló rendszerek használatával. Amennyiben lehetőségünk van átszellőztetett falszerkezet betervezésére, az nagy segítség a nyári túlmelegedés szempontjából, különösen a keleti oldalon. A reggeli, még hűvös mozgó levegő átöblíti a homlokzatot. A masszív, nagy hőtároló tömeggel rendelkező falszerkezet pedig gondoskodik arról, hogy a fal rétegeibe minél később jusson be a meleg, így éjszaka, az minél előbb le is tudjon hűlni.

Sokat javít a házon belüli szerkezetek hőtároló tömege. Példaként említve, a tetőtér beépítésnél gipszkarton lap helyett, a nagyobb tömegű gipszrost lap használata kerül előtérbe a nyári túlmelegedés miatt. Felmerül a válaszfalak szerepe is, hiszen a válaszfalak is jelentős tömeggel rendelkeznek.

A különböző vakolatokról egy későbbi cikkben adunk elemzést.
Természetesen nemcsak a német energetikai számításnál, a magyar szabványok szerint készülő számításnál is figyelembe vesszük milyen hőtároló tömegű épületet tervezünk. Ezért a nyári túlmelegedés számításánál az alap adat (a ház hőtároló tömege) is erősen befolyásolja milyen árnyékolásról kell gondoskodni.

Építészet: Wolfgang Ott- architekt

A passzívházak esetében mindenképpen el kell végezni az ún. PHPP (Passivhaus Projektierungs Packet) számítást. Ezzel kell igazolni, hogy megfelel az épület a passzívház energetikai kritériumoknak.
A nyári túlmelegedés számításánál nem ajánlatos túllépni a 10 %-os túlmelegedést.  A belső hőforrásokra is figyelni kell, fölöslegesen ne termeljék a meleget. Erre is gondoljunk az internet böngészése közben! Persze azért a Passzívház Magazint olvassák szorgalmasan!

Mind a magyar szabványok szerinti hőtechnikai számítás, mind a PHPP számítás, különböző értekkel veszi figyelembe a lamellás külső, illetve lamellás belső árnyékoló szerkezetet. Valamint a lamellás szerkezeten belül megkülönbözteti az állítható lamellás szerkezeteket. Szintén külön értékkel szerepel a külső, kihúzható vászon árnyékoló.

Fontos szempont még az árnyékoló rendszerek beépítését úgy megtervezni, hogy a lehető legkisebb hőhídhatással kelljen számolni.
A későbbiekben bemutatjuk árnyékoló rendszerek beépítésének csomópontjait passzívházak esetében.

Kapcsolódó cikkek:

1. Egyre jobban terjed passzívházaknál is a külső lamellás árnyékoló rendszer
2. Árnyékolás
3. Télikertek passzív házaknál