A Ravensburgi Művészeti Múzeumban nemcsak a belső tartalom a látványosság, maga az épület is egy mestermű- a világon az első passzívházként megépült múzeum épület.
2013 márciusában nemcsak a művészetet kedvelők ünnepelhettek a történelmi belvárosban, az energiatudatos építészet kedvelői is egy új, energetikai szempontból is csúcspontnak számító épületet látogathatnak.
A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy kevés és kisméretű ablakot lehetett elhelyezni a homlokzaton- mondja Florian Lang, a passzívház tervezéssel foglalkozó Herz & Lang Iroda építésze.
A festményeknek nem tesz jót a természetes fény, a bemutató termekben mesterséges fényt kell használni. Így, kevés szoláris energiát lehet beengedni az épületbe. Ezt ellensúlyozza a nagyszámú múzeumi látogató, akik, mint belső hőforrás segítik a kívánt energetikai érték elérését.
Az eredmény megmutatta, hogy a passzívház elv ennél a funkciónál is nagyon jól alkalmazható – mondja Lang.
Különleges megoldást kellett a téglaburkolatos homlokzat kialakításánál alkalmaznia a stuttgarti Lederer, Ragnarsdóttir & Oei Építészirodának.
A passzívház szakértőknek itt is a hőhidak elkerülésére kellett megoldást találniuk. A betonszerkezet és a külső fal között 24 cm vastag ásványgyapot hőszigetelés készült. A homlokzati fal rögzítésére Lang és kollégái csökkentett acél tartalommal, nemesacél rögzítő elemeket és konzolokat használtak.
Az épület funkciója miatt a levegő minőségére különös figyelmet kellett fordítani.
A légtömörségi mérés n50=0,3 1/h eredményt adott, amely érték az előírt passzívházra vonatkozó érték alatti.
A gépészetben olyan szellőzőrendszert alkalmaztak, amely hő és páravisszanyerő rendszerű. A beépített légtechnika nemcsak a levegő minőségére kényes műalkotások bemutatásához nyújt optimális feltételeket, nagyon kellemes klímát biztosít a múzeum látogatóinak is.
A passzívház elv megálmodója, és kifejlesztője, Prof. Dr. Wolfgang Feist reméli, ez a múzeum jó példát mutat a jövőben hasonló funkciójú épületek tervezésénél is.
KÉRJÜK, MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!