Az európai háztartásokban az egy főre jutó ivóvízfogyasztás naponta kb. 150 l, ennek a felét ki lehet váltani esővízzel:
Ma már mindenki előtt világos, hogy nem csak a kőolajkészleteink, hanem az ivóvíz készleteink is korlátozottak. Ezért is fontos, hogy mennyi ivóvizet használunk és mire. A 21. század kihívásainak is megfelelő ház gépészetében az esővíz tárolása, felhasználása és a „szürke“ víz újra hasznosítása fontos szerepet kap.
Ha az esővizet nem a csatornába vezetjük, csökken a csatornák megterhelése, ami különösen az özönvízszerű esőzések esetén nagyon fontos. A kert öntözésére használva visszavezetjük az esővizet a természetes körforgásba és a talajvízszint is stabilizálódik. A növényeket a számukra is természetes, klórmentes, lágy vízzel locsolhatjuk. Amennyiben mosáshoz használjuk, csökken a környezet terhelése, mivel kevesebb mosószerre van szükség a víz lágysága miatt. A mosógépünk és a WC-csészénk sem vízkövesedik el.
A szürkevíz a kézmosásnál és a mosásnál keletkező víz, ami azután UV-besugárzással csírátlanított, s a WC öblítésére kiválóan használható, s így megint csak ivóvizet tudunk megspórolni. A mosásnál keletkező hőt megfelelő hőcserélőn keresztül vezetve hőt nyerhetünk, akárcsak a passzív házaknál jól bevált kontrollált szellőzésnél, amikor is az elhasználódott szobahőmérsékletű levegővel melegítjük fel a bejövő friss hideg levegőt.
15 kWh energiát tudunk megspórolni 1m3 szürkevíz által. Ez a meleg víz előállításához szükséges energia felét jelenti.
Az ivóvízzel való takarékoskodás nemcsak ivóvízkészleteinket kíméli, de energiát is megtakarítunk, mivel az ivóvíz előállítása, szállítása is rendkívül energia igényes, nem beszélve a csatornába feleslegesen bevezetett esővízről.
Itt említeném meg a zöldtetők szerepét az esővíz visszatartásában, 30-90%-át képesek megkötni.
Az esővíz a csatornából egy szűrőrendszeren keresztül jut a kertben vagy a pincében elhelyezett műanyag vagy betontartályba. Egy, az ivóvíztől elkülönített vezetékrendszer szállítja a megszűrt esővizet, amelyen mindenütt fel van tüntetve, hogy “esővíz-nem iható“.
Nagyon esős időszakban a tartály kapacitását meghaladó vízmennyiséget a szikkasztóba lehet vezetni. Amennyiben „szárazabb” időjárás van, úgy az ivóvízből lehet utántölteni a folyamatos vízellátás miatt.
A tartály méretének közelítő számítása m3= személyek száma x (napi vízszükséglet + kertrész) x 21 nap tartalék.
Pl. 4 fő, 500 m2 kert:
4 x (50+15) x 21=5460 l, tehát 5-6 m3 –es tartályra van szükségünk.
Így tudjuk a környezetet és a pénztárcánkat is kímélni.
B. Holicza Zsuzsa okl. építészmérnök, épületbiológus (IBN)
Friss hozzászólások