Egy vidéki családnak lehetősége van saját erdőből kitermelt fával fűtenie a 23 éve épült családi házat. A fűtés felét fedezi az évenként kitermelt fa. Természetesen a példa nem általános, de a számok mutatják, megéri fával fűteni, még akkor is, ha vásároljuk a tüzifát.

5,3 hektáros, 26-28 éves akácerdőből 234 erdei m3 fát termelnek ki 4 évente. Ezen az erdőn – és általában mindegyiken- négyévente egészségügyi gyérítést kell végezni. Ilyenkor kivágják a ferdén nőtt, vagy V alakban elágazó törzsű fákat. Megritkítják a túl sűrű részeket, eltávolítják a vihar által kidöntött részeket.

Az éves kitermelt fa mennyiségen 3 család osztozik. 74 m3 volt a fizetség a munkát (fakitermelés, szállítás) elvégzőknek, valamint 70 m3 fát értékesített a család. A maradék részen 3 család osztozott, 3 családi ház kiegészítő fűtését biztosítja a maradék fa mennyiség.

A példánkban említett család központi fűtésre kapcsolható fatüzelésű kazánnal rendelkezik a gázkazán mellett. A családi házuk 23 éve épült, 30-as Poroton falazattal, és hőszigetelő vakolattal. A ház nettó lakótere (fsz + tetőtér) 150 m2, valamint teljes pinceszint, amely fűtetlen.

Ha ezt a részt gázzal kellene fűteni, akkor a költség különbség kb. 150.000 Ft-ot jelent, tehát megéri!

Németországban közel minden negyedik háztartás rendelkezik kandallóval. Wiesbadenben a statisztikai adatok szerint a fafogyasztás 15,8 %-ra emelkedett, mialatt a fűtőolaj az áram és a gázfelhasználás 6,7%-ra csökkent. Hessenben, az erdőben gazdag tartományban is nagy szerepet játszik a fa mint újraéledő energiahordozó. A kormány nemrég elkezdett egy „Helyes fűtés fával” című előadássorozatot.

2010 március 22. óta érvényesek a fával való fűtésre vonatkozó szigorított környezetvédelmi előírások.

A kályhákból és kandallókból származó finompor egészségre vonatkozó következményeiről a mai napig meglehetősen keveset tudunk. A kis tüzelőképességű készülékekre vonatkozó előírások szerint, minden egyes új kályha és tűzhely, amit 2014 végéig szerelnek be, 75 mg/m3 finompor égésterméket bocsáthat ki. Ez az érték 2015-től az új szabályozás szerint 40mg alá csökken. Emellett márciusban érvénybe léptek a CO2 határértékre és a legkisebb hatásfokra vonatkozó előírások is. A jövőben kisebb kályhákat (4 kW teljesítménytől) is kétévente felül kell vizsgáltatni a kéményseprőkkel. Eddig csak a 15 kW teljesítmény fölöttieket kellett.

Sok új készülék teljesíti ezeket a követelményeket. De azokat a készülékeket, amelyek nem tartják be az előírásokat, egy szűrővel kell ellátni, vagy le kell cserélni. Persze vannak kivételek: Azokra a kályhákra, főzőtűzhelyekre, sütőkemencékre, nyitott kandallókra és kályhákra nem vonatkoznak az új előírások, amelyeket 1950 előtt építettek. A környezetvédők kételkednek abban, hogy a rendelet eredményes lehet, mivel egy rossz fűtőteljesítményű készülék a gyakorlatban egy porcentrifugaként működik.

A fa csak akkor ég jól, ha száraz is. Előírás szerint a nedvességtartalma 25% alatt lehet. A vízmennyiséget egy mérőműszerrel állapítják meg. A leggyorsabban akkor szárad meg a fa, ha támaszokra fektetik, és így a levegő átjárhatja.

Visszatérve a magyar, akác erdő tulajdonos családhoz:

Ha minden jól ment (szemfüles tolvajok nem ritkították meg öncélúan az erdőt), még mindig ott a kérdés, hogy az 1 méteres rönkfák, hogyan kerülnek a kályhába. A cikk elején említett fizetségért 1 méteres rönkfákat szállítanak a családi ház kertjébe.

Nem véletlenül mondják, hogy a fa kétszer melegít. Két ember 5 órás munkával kb. három hétre elegendő „kályhakész” fát tud összevágni. A kezdők szigorúan felügyelettel, a bátrak jó éles fejszével, a haladók akár motoros fűrésszel is nekileselkedhetnek a feladatnak.

A legjobb fűtőértéke a bükknek és a tölgynek van, de egy ilyen akácerdő is aranyat ér az energiaszegény világunkban.

Megosztás