Manapság amikor egyre fontosabb a fogyó és dráguló energiával való takarékoskodás, számos olyan építőanyaggal találkozhatunk, amely hozzásegíthet a fűtési költségek csökkentéséhez. Ezek közül az egyik fontos építőelem a kémény, melynek a legkülönbözőbb követelményeknek kell megfelelnie :

• Hőszigetelt anyagból készüljön.
• Az egész konstrukció tömített legyen.
• Feleljen meg a hőcserélő elvnek.
• Legyen nedvességre érzéketlen, saválló és kiégés biztos.
• Alkalmas legyen bármilyen tüzelőanyaghoz és bármilyen tüzelőberendezéshez.
• Kapható legyen szellőzőkürtős kivitelben, azért hogy biztosítani tudja a fűtéshez szükséges levegőt kandallók vagy cserépkályhák számára.

Ilyen sok elvárásnak csak kevés rendszer képes megfelelni. A Schiedel ABSOLUT energiahatékony kéményrendszer az összes felsorolt követelménynek tökéletesen megfelel.

A Termo szigetelő készlet

Egy új épület esetében az energiafogyasztást csak akkor lehet a passzívházak energiafogyasztási szintjére csökkenteni, ha az épület külső köpenye teljes mértékben hő- és légzáró. Ez természetesen vonatkozik a kémény környékére is. Kifejezetten erre a célra kifejlesztett a Schiedel Termo szigetelő készlet, amellyel az ABSOLUT kéményrendszer alkalmas a passzívházakban való alkalmazásra is.

A készlet egy szabadalmaztatott különleges fóliából áll, amelyet a kémény körül a tetőkonstrukcióba, annak a héjazat felőli oldalába építenek be és az alsó feszítősínnel rögzítenek. A belső oldalon a légzárás érdekében szigetelő mandzsettát helyeznek el a kémény körül, majd rátűzik és ráragasztják. Ez a megoldás garantálja a légzárást belülről és megakadályozza a hőveszteséget.

A Termo köpenytégla

A normál kéményekben a hővezetés révén az energia egy része a köpenytéglákon keresztül elvész a tetőn és az alapok irányába. Az új Schiedel Termo köpenytégla a tető, pince és az alap átmeneti zónáiban fellépő ilyen veszteségeket szünteti meg.

A Termo köpenytégla megszakítja a kémény falszerkezetében felfelé és lefelé irányuló hővezetést.

Ez a következőképpen működik:

A köpenytéglában habüvegből készült betét található. Ez az anyag az ásványi gyapottal azonos hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, ráadásul párazáró tulajdonságú, nem vezeti a hőt és megfelel a köpenytéglával szemben támasztott statikai követelményeknek. Ennek köszönhetően a hő az épületben marad, megszűnnek a hőveszteségek (és így nem kell a veszteséget utánfűtéssel pótolni).

A Schiedel ABSOLUT kéményrendszer beépítése esetén garantáltan a házban marad a meleg a pincétől a padlásig, hisz a legolcsóbb energia az, amelyik egyáltalán nem szükségeltetik.

Az ABSOLUT kéményrendszer garantálja az energiatakarékos és gazdaságos fűtést, valamint a kellemes hőmérsékletű lakást.

A W3G minősítés

Az építőipari szabványrendszer pontosan kitér az egyes épületszerkezetek, építőanyagok és termékek tűzállósági követelményeire és nedvességtechnikai tulajdonságaira. A kémények tűzállósági vizsgálatával és minősítésével külön fejezet foglalkozik. A Schiedel kerámia profilcsöve olyan kiemelkedő tulajdonságokkal bír, hogy megkapta a W3G minősítést.

W: A kéményrendszer megfelel a nedvességállósági követelményeknek.

3: Bármilyen tüzelőanyaghoz alkalmas (gáz, olaj és szilárd tüzelőanyagok).

G: Ellenáll a koromégésnek.

Válassza Ön is az energiahatékony építési megoldásokat és a W3G minősített kerámia béléscsöves Schiedel ABSOLUT kéményrendszert!

Bővebb információk, tervezési segédletek és a szaktanácsadók elérhetőségei: www.schiedel.hu

Schiedel Kéménygyár Kft.

8200 Veszprém, Kistó u. 12.

Tel: 88/576-700

Fax: 88/576-704

www.schiedel.hu

E-mail: info@schiedel.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. Tapasztalatok a biomassza fűtés területén I. – pellet tüzelés
2. Kiegészítő fűtés fával
3. Épületfelügyeleti rendszerek az első magyarországi aktív készházban – fűtés- és melegvíz előállítás

Az értékvesztés mellett a rezsit is csökkentik az energiahatékonysági fejlesztések

A gáz- és távfűtés árának januári emelése, kiegészülve az erre rakódó 2%-os ÁFA emeléssel a tavalyihoz képest összességében 4,2% plusz költséget ró a magyar családok rezsiköltségeire, melyet sokuk esetében az is tetéz, hogy gázár támogatásra 2012-től már csak nagycsaládosok pályázhatnak. Mindeközben az ingatlanpiacot alapvetően az ingatlanárak esése uralja: 2008 és 2011 között átlagosan 12%-kal estek az ingatlanárak, amik jelenleg a 2000. évi értékeken vannak.

Becslések szerint az ingatlanok ára egy év alatt 5-10, a nagyobb alapterületű ingatlanok értéke pedig akár 10-15%-kal is csökkent, értékesítésük és 1 évnél hosszabb idejű bérbeadásuk pedig január 1-jétől csak energetikai tanúsítvánnyal lehetséges. Mindeközben a családok biztonságos befektetést keresnek megtakarításaiknak, amit a forintárfolyam mozgása különösen ösztönöz. Mindezekre a változásokra az energiahatékonysági beruházások, ezen belül is a szigetelés jelenti a leghatékonyabb megoldást, amely nemcsak csökkenti az ingatlanok értékvesztésének ütemét, de átlagosan akár 30-40%-os fűtésköltség megtakarítást is eredményez, azáltal pedig magasabb hozamot biztosít és biztonságosabb befektetést jelent, mint egy bankbetét.

Kifizetődőbb, mint egy bankbetét

Januártól átlagosan 4,2%-kal emelkedtek az energiaárak, így a gáz és a távfűtés ára is, amely éves szinten 15-20 ezer forint többletköltséget jelent egy átlagos magyar háztartás számára.

„A szigetelés révén elérhető pénzügyi megtakarítás folyamatosan növekszik és felértékelődik, hiszen a véges készletű gáz árának folyamatos emelkedésével egyenes arányban gyorsul a szigetelésbe fektetett beruházás megtérülése” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Probléma azonban, hogy a magyar háztartások a rövid távú megtérüléseket keresik és kevesen tudják önerőből finanszírozni azokat a befektetéseket, amik hosszú távon jelentkeznek megtérülésként” – tette hozzá a szakember.

Az aktuális gazdasági és politikai viszonyok között, a magas euró-forint árfolyam mellett az emberek féltik a pénzüket. A magyar családok mindössze 17,5%-a rendelkezik megtakarítással, ami nagymértékű beruházást nem tesz lehetővé, lakásszigetelésre azonban lehetőséget nyújt. Egy bankbetét 7-8% éves kamatot fizet, amiből 3-4%-ot elvisz az infláció, így ez a megtakarítási forma csupán 4-5% nettó hozamot jelent tulajdonosának. Ezzel szemben a szigetelés 25%-os megtérülést hoz évente, hosszabb távon pedig minden, szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot eredményez.

Szigeteléssel növelhető az ingatlan értéke!

Az értékesített ingatlanok ára folyamatosan csökken, amihez most a végtörlesztések is nagymértékben hozzájárultak. Az ingatlan adás-vételek száma 2010-hez képest több mint 10%-ot esett; 2011-ben mindössze 80 500 ingatlan cserélt gazdát Magyarországon, 2012-ben pedig további csökkenés várható. A kínálat tehát meghaladja a keresletet, akár értékesíteni, akár kiadni kívánjuk ingatlanjainkat.

„Csakúgy, mint az autók esetében, az ingatlanok kapcsán is felértékelődik a kis fogyasztás, azaz a csökkenő árakkal jelezhető piacon azoknak az ingatlanoknak van nagyobb esélye új tulajdonosra vagy albérlőre találni, amelyek jó energiahatékonysági állapotban vannak, vagyis kicsi a fűtésigényük” – hívta fel a figyelmet Aszódy Tamás.

Könnyen megszerezhető zöld tanúsítvány

Egy átlagos családi ház esetében a falakon 20-30, a tetőn 15-25, a kéményen 10-20, a nyílászárókon 10-25, a födémen és a padlón át pedig 10-15% hő távozik. Ekkora mennyiségű energia elpazarlása helyett, az ingatlan adás-vételek és 1 évnél hosszabb idejű bérletek során január 1-jétől kötelező „lakcímke” előnyösebb besorolásba helyezi azokat az ingatlanokat, melyek megfelelő szigetelésük miatt kellőképpen tartják a hőt, a környezet mellett a lakók pénztárcáját is jelentősen megkímélve.

Egy szigeteletlen családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os fűtési energia megtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba kerül, vagyis 3-4 kategóriát is javulhat. Az előnyösebb besorolás a lakásvásárló vagy bérlő előtt is előnyösebb képben tünteti fel az ingatlant, így a szigetelés az ingatlan vételárát vagy bérleti díját is növeli, azaz többszörösen megtérülhet.

Sajtóközlemény

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. A készletekből több hónapra elegendő a földgáz Magyarországon
2. Több ország szénkitermelésbe fekteti a pénzét a magas nyersanyagárak miatt.
3. Rekordszámú pályázat érkezett a 13. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjában megvalósuló kiállításra

Az utóbbi két évben Európa számos országában épültek szén-dioxid semleges aktívházak. A koncepció tovább hódít: nemrég Oroszországban is felépült az első aktívház. A Moszkva közelében található családi ház a Polygon Lab építészeti iroda tervei alapján, a moszkvai régió egyik vezető ingatlanfejlesztője, a Zagorodny Proekt és a VELUX Cégcsoport együttműködésével készült el. A projekt az orosz „zöld”, energia- és környezettudatos építkezés alapjainak meghatározásában nyújt segítséget. A jövőben további aktívházak építését is tervezik a településen. Az orosz Passzívház Intézet becslése szerint fűtési időszakban az épület fűtési energiaigénye 38 kW/m²/év, primer energia fogyasztása pedig 110 kWh/m²/év lesz.

A Moszkvától 20 km-re található 82,7 hektárnyi Zapadnaya Dolina településen, egy kísérleti program keretein belül épült meg Oroszország első aktívháza. A projekt célja annak bemutatása volt, hogy helyes, felelős tervezéssel, kivitelezéssel, a jelenleg elérhető építőanyagok és technológiák alkalmazásával energia-hatékony és kellemes belső klímát biztosító épületek hozhatóak létre.

Az átadást követően a ház hat hónapig áll nyitva a nagyközönség előtt, majd egy négyfős család fogja tesztelni egy éven keresztül. E kísérleti projekt egy komoly fejlesztés első lépése.

A jövőben további aktívházak építését is tervezik ezen a területen; 6000 ember számára 205 000 négyzetméternyi összterületen lakásokat, villákat, kertes házakat, 13 700 négyzetméteren pedig kereskedelmi, közösségi és oktatási funkciókat ellátó épületeket kívánnak létrehozni.

Kellemes és egészséges beltéri klíma egész évben

„Egy aktívház kívánalmainak megfelelően a Zapadnaya Dolina-beli ház a sok napfénynek és a friss levegőnek köszönhetően egész évben kellemes és egészséges belső komfortot biztosít az ott élők számára. A beltéri levegő frissen tartását a folyamatos természetes szellőzés és a keresztirányú átszellőztetés teszi lehetővé; egy intelligens rendszer érzékeli a belső tér széndioxid-szintjét, s szükség szerint automatikusan nyitja-zárja az ablakokat. Nyári hőség idején a túlmelegedés ellen a nyílászárók külső árnyékolói nyújtanak védelmet” – mondta el Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze.

Az emberek egészségére és közérzetére a friss levegőn túl a sok napfény is pozitív hatással van: a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben a bevilágítási tényező[1] eléri, sőt meg is haladja az 5%-ot az orosz aktívházban.

[1] A belső térben létrehozható természetes megvilágítás mértékét a “világítási tényezővel” határozzák meg, mely százalékban fejezi ki, hogy a belső térben a külső fénymennyiség mekkora része érvényesül. Nagyon jól megvilágított térről beszélünk, ha a bevilágítási tényező eléri vagy meghaladja az 5%-ot. 

 Energiatudatosság és pozitív energiamérleg 

A pozitív energiamérleggel bíró ház energiaigényét több forrásból fedezi. A meleg víz előállításában a nagy hatásfokú hőszivattyú és a tetősíkablakok között elhelyezett napkollektorok játszanak szerepet. A napkollektorok a melegvíz előállításához szükséges energia 65%-át fedezik.

Ezen túlmenően az ablakok elhelyezése során fontos szempont volt, hogy a lehető legnagyobb szoláris nyereséget lehessen realizálni és a lehető leghatékonyabb legyen a szellőztetés is.

A favázas épületszerkezet többrétegű hőszigetelése alacsonyabb energiafogyasztást tesz lehetővé, a könnyű szerkezet hőtároló képességének növelése érdekében pedig a falak belső oldalát speciális, nagy tömegű gipszrost rétegek borítják.

Az orosz Passzívház Intézet becslése szerint fűtési időszakban az épület fűtési energiaigénye 38 kW/m²/év, teljes energiafogyasztása pedig 110 kWh/m²/év lesz.

Környezetkímélő megoldások

A ház tervezése során Moszkva kontinentális éghajlatát is figyelembe vették; a háznak a meleg nyarak és hosszú, hideg telek alkalmával is megfelelően kell „működnie”. 

Az aktívház-koncepció holisztikus szemléletét követve az alkalmazott építőanyagok többségében újrahasznosítottak vagy újrahasznosíthatóak. A homlokzat és a tető anyaghasználata az orosz építési hagyományokra utal, ugyanakkor a faburkolat tartós és az alkalmazásával járó széndioxid-kibocsátás is alacsony, így az épület nincs negatív hatással környezetére.

A kísérleti projekt megvalósítását több jelentős nemzetközi és orosz szervezet is támogatta, többek között az Aktívház Szövetség, az Orosz Építészek Szövetsége és az orosz Passzívház Intézet.

Építészeti koncepció

Az arányokat és méreteket tekintve – a modern és hagyományos építészeti elemek is „tetten érhetőek” a házon. Az épület koncepciója a kül- és beltér valamint a geometria és fény kölcsönhatásán alapszik. A kelet-nyugati tájolású épület helyiségeinek elrendezését elsősorban funkcionalitás határozta meg: a földszinten található a konyha, a nappali és egy dolgozószoba. A magánszféra helyiségei az emeleten kaptak helyet, a szülők hálószobája mellett két kisebb háló és fürdőszoba található itt.

A két szintet vizuálisan a tágas nappali köti össze, mely a hatalmas ablakoknak köszönhetően szinte napfényben fürdik.

A tervezők az ablakok pozícióját úgy határozták meg, hogy a ház körüli erdő és a környező dombvidék látványa a belső tér részévé váljon, ugyanakkor a szobák mindegyike jól megvilágított a több sorban elhelyezett ablakoknak köszönhetően.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Átadták a Model Home 2020 kísérleti program utolsó, hatodik épületét, a Maison Air et Lumière aktívházat
2. Átadták a Model Home 2020 kísérleti program utolsó előtti, ötödik épületét, a CarbonLight Homes aktívházat
3. Ötvenéves házból az első széndioxid – semleges lakóépület

Az Országos Közegészségügyi Intézet honlapján közölt adatok szerint a vasárnapi mérések alapján Salgótarjánban, Várpalotán és  Székesfehérváron egészségtelen a levegő, míg a legtöbb településen, közöttük Budapesten kifogásolt. Elfogadható minősítést pedig csak Hernádszurdok, Szeged és Sopron levegője kapott.

Utoljára tavaly novemberben hirdették ki több településen is a szmogriadó riasztási fokozatát, a magas szálló por-koncentráció miatt. 
Budapesten november 17-18-án például reggel 6 órától este 22 óráig a fekete és piros környezetvédelmi plakettel  
ellátott járművek nem közlekedhettek a főváros közigazgatási területén.

A szálló por koncentrációjának lehetséges egészségkárosító hatásai közé sorolják, hogy izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A javasolt elővigyázatossági intézkedések közül a legfontosabb, hogy a veszélyeztetett népességbe tartozók kerüljék a nagy forgalmú utakat. 
A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag mennyiségének fokozatos növekedése először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg.

Veszélyes a levegő minősége akkor, ha a szálló por köbméterenkénti mennyisége 100 mikrogramm fölött van.     Egészségtelennek számít köbméterenként 75 és 100 mikrogramm között, míg 50-75 mikrogramm szálló por mennyiség között kifogásolható a levegő minősége.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Több ország szénkitermelésbe fekteti a pénzét a magas nyersanyagárak miatt.
2. Megjelentek az otthonteremtési kamattámogatás feltételei
3. Mennyire nő egy átlagos 52 m2-es lakás éves távfűtési költsége?

A városi beépítésnél a passzívház kritériumok szerinti tervezésnél nagy szerepet játszik a benapozás vizsgálat. A Brooklinban felépült, passzívház követelményeket megcélzó társasház a Loadingdock 5 Építésziroda munkája.

A földszinten egy üzlethelyiségnek, felette pedig egy többszintes apartmannak ad otthont az épület.

A ház bejárata

Az ablakok 3 rétegűek, passzívház minőségűek. Nagy felületeket nyitottak a déli fronton.

A 20cm-es beton falazóblokkból épített falakra kívül 18cm-es külső szigetelés és hőszigetelő vakolatrendszer került.

A passzívház ablakok beépítése a 20 cm-es falazóblokkokba L acéllal került rögzítésre a fal síkjában elhelyezve.

Jól látszik az ablakok – szomszédokétól eltérő – jó hőszigetelőképessége.

A ház fűtését, hűtését hőszivattyúval, szellőztetését hővisszanyerős szellőztetővel oldották meg.

Az apartman belső tereire a nyitottság és átláthatóság jellemző.

Passzív napenergia hasznosítás

Egy ház energiaháztartását nagyban befolyásolja a passzív napenergia hasznosítás lehetősége. Minél nagyobb a passzívan hasznosítható energiamennyiség, annál kevesebbet kell szigetelésre, nyílászárókra és gépészetre költeni.

A cikkben bemutatott ház esetében a nagyvárosi környezetben adott volt a ház tájolása. A déli nagy ablakfelületek segítenek kihasználni a napban rejlő lehetőséget.

A benapozás vizsgálatot már a tervezés során el kell végezni a passzív és alacsony energia szintet megcélzó épületeknél. A környezeti tárgyak (épületek, növények, domborzat) akadályozzák az épületet érő direkt sugárzást. Ezek hatását is figyelembe vesszük a PHPP számításnál.

Természetesen a benapozás vizsgálathoz a meteorológiai, ill., a pontos földrajzi hely adatai is szükségesek. A városi beépítés a szabad területekhez viszonyítva eltérő energiamérleggel jellemezhető. Többek között egyik ok a kevesebb direkt sugárzás, a légszennyezés miatt.

Lényeges szerepe van a településtervezőknek a városi épületek energiamérlegének alakításában, hiszen egyik meghatározó tényező az utca vezetés, az utcák tájolása. 

A fenti fényképeket az apartman alsó szintjének ablakából készítették. Ezeken jól látszik, hogy a decemberi napból ezen a szinten nem sokat lehet hasznosítani (kék vonal), mindössze 1 órát láthatjuk a napot, és azt is zavarják a szomszéd telken álló fák. Márciusban viszont (sárga vonal) már sokkal magasabban jár a nap, így sokkal rövidebb ideig árnyékolják a szomszédos épületek és fák. Szerencsére New Yorkban az átlaghőmérséklet is akkor a legalacsonyabb a tél folyamán, amikor a nap már magasabban jár, január közepétől, így felsőbb szinteken sokkal kedvezőbb a helyzet.

 A nyári túlmelegedés ellen a déli ablakfelületek külső árnyékolókat kaptak.

A képek forrása: www.loadingdock5.com

Kapcsolódó cikkek:

1. 144 lakásos társasház passzívház kritériumokkal
2. Bemutatunk egy passzívház óvodát
3. Minősített passzívház építésének folyamata 2. Nyílászárók, árnyékolók, légtömörség teszt

Németországban a régi széntüzelésű kályhák, illetve az atomenergia kiváltásánál jelentős szerepet játszik a biomasszával, illetve biogázzal történő fűtés.

Jelentős eredményeket értek el a német városok az elmúlt években a környezetvédelemben. Berlinben évente fejenként 5.55 tonnával kevesebb a széndioxid kibocsátás, mint más német nagyvárosban. Az  elmúlt 20 évben mintegy negyedére csökkent az összes széndioxid kibocsátás.

A csökkenés főleg annak köszönhető, hogy manapság a berliniek másképpen fűtenek.

1990-ben még kb. 400.000 széntüzelésű kályha volt üzemben, ez a szám ma csak 60.000. A lakások többsége távhővel és gázzal fűthető. Nyugat Európában itt van az egyik leghosszabb távhő vezeték.

A német főváros célja rövid időn belül a széndioxid kibocsátás további 15%-al való csökkentése. Ezt többek között a biogáz, illetve biomassza használat jelentős növelésével szeretnék elérni. A nagyobb nedvességtartalmú biomasszák jól hasznosíthatóak a fűtéshez, és az üzemanyag előállításhoz is.

Frankfurtban, a passzívház fővárosban, 2005-től kötelező minden állami beruházást passzívházként megvalósítani. Már 1000 megvalósult passzívház van, és további 1.500 már építés illetve tervezés alatt áll.

Kapcsolódó cikkek:

1. A Közép-európai Egyetem kevésnek tartja az állami támogatást felújításra
2. Hogyan csökkenti egy ablakgyártó a széndioxid kibocsátását?
3. Minden ház pincéjében egy VW motor állhat majd…

A lap hangsúlyozza, hogy a döntésnek komoly következményei vannak az orosz szenet importáló Lengyelország számára.

Egy tonna lengyel szén kitermelése 63 euróba kerül, míg Oroszországban 9-16 euróba, ezért várhatóan nőni fog a behozatal.

Elemzők szerint 2025-ig Mongólia 12-szeres GDP-növekedést ér el, egyebek közt az 5 milliárd tonnára becsült nyersanyagkészletnek köszönhetően.
Az orosz és a mongol szenet várhatóan elsősorban Kína fogja importálni, mert gazdag nyersanyagtartaléka becslések szerint 35 éven belül kiapad.

Forrás: mti

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. A készletekből több hónapra elegendő a földgáz Magyarországon
2. Szálló por – Veszélyes a levegő minősége az ország négy településén
3. Több legyet egy csapásra: szigeteléssel védekezhetünk leghatékonyabban az ingatlan-árkrízis ellen

Geotermikus energiával fűtött szállodák a debreceni Erdőspusztán:

Nagy Levente, a megvalósíthatósági tanulmányt készítő Porció Kft. projektmenedzsere elmondta: az erdőspusztai térségben 400-500 méter mélységben ivóvizet, alatta 600-1400 méter mélységben 40-80 Celsius fok közötti termálvizet tártak fel.

A leendő Arborétum és a már elkészült Erdőspuszta gyógyászati és wellness szállodákat távvezetékkel kötik össze a termálvíz eljuttatására mindkét komplexumba. A beruházás során egy termelő és egy visszasajtoló kutat fúrnak - magyarázta a projektmenedzser.
Hozzátette: utóbbi segítségével a kitermelt és a szállodák illetve a fürdőmedencék fűtésére használt 80 fokos termálvizet 20 fokra hűlve juttatják vissza a föld alatti rétegekbe.

A szakember szerint a beruházás megvalósulásával 95,6 százalékban hasznosítják fűtésre a termálvizet, amellyel évi 837 ezer köbméter földgázt váltanak ki. 
E mellett évente 405 tonna széndioxid-egyenértékű gáztól óvják meg a környezetet - fűzte hozzá.
Bitay Endre, a Vízkutató és Fúró Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kutatófúrást Erdőspusztán elvégezték, s 1350 méter mélységben találtak termálvizet. E fúrás helyén alakítják ki az úgynevezett visszasajtoló kutat.
Elmondta azt is, hogy cégük évente 20-25 termelő, illetve visszasajtoló kutat fúr az országban.
Szita Gábor, a Magyar Geotermikus Egyesület elnöke hozzátette: 2005 óta több mint 9 milliárd forint értékű, geotermikus energiát hasznosító rendszert építettek ki, illetve van folyamatban ilyen beruházás.
Az erdőspusztai Hotel Arborétum a tervek szerint 2013-tól fogadhat majd vendégeket.

Forrás: mti

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Önfenntartó lesz a Dunaújvárosi főiskola két felújított épülete
2. Biomassza tároló épült. A termelt pellet 95%-át Olaszországban adják el.
3. Miből finanszírozzák a szelektív hulladék gyűjtését?

A szárazföldi növényekkel szemben számos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák.

 Eddig hiányzott a megfelelő technológia, hogy ezeket a szénhidrátokat ipari mértékben etanollá lehessen alakítani. Amerikai kutatók most közelebb kerültek a probléma megoldásához – a Science című folyóiratban bemutatják, hogyan képes az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja az alga-szénhidrátot etanollá változtatni. 
A kutatásban részt vevő Bio Aschitecture Lab (BAL) biotechnológiai vállalat közlése szerint az algák szárazanyag-tartalma mintegy 60 százalékban szénhidrátokból áll, ennek a fele az úgynevezett alginátból. A BAL és a Washingtoni Egyetem kutatói az osztrigafarmok kártevőjeként ismert Vibrio splendidus baktérium génjeit juttatták be az E. coli baktériumokba, amelyek lehetővé tették az alginát megemésztését. A módosított baktériumok a tengeri moszatok szénhidráttartalmának több mint 80 százalékát képes voltak így etanollá alakítani - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de).

A kutatók szerint ezzel a módszerrel egy hektárnyi területről akár 19 000 liter üzemanyagot is lehetne előállítani évente, márpedig ez a hozam kétszerese annak, amely ugyanekkora területnyi cukornádból, és ötszöröse annak, amely kukoricából nyerhető. 
A kutatást az amerikai energiaügyi minisztérium támogatta. Az eljárás körül több szabadalmat is bejelentettek a BAL szerint, amely együttműködik többek közt a norvég Statoil olajipari vállalattal és az amerikai DuPont vegyipari céggel.

Forrás: mti

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Festék alakíthatja a napfényt elektromossággá
2. A magyar lakosság 85 százaléka fogyaszt csapvizet
3. Önfenntartó lesz a Dunaújvárosi főiskola két felújított épülete

A tároló pénteki avatásán Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere elmondta: a több mint ezer négyzetméter alapterületű építmény megvalósítása 102,5 millió forintba került. A beruházáshoz a Nyugat-dunántúli Operatív Program telephelyfejlesztési pályázatán csaknem 51,3 millió forintot nyert a társaság.

 Moór András, a kft. ügyvezetője kifejtette: a három évvel ezelőtt indult gyárban mintegy 60 – zömében zalai és somogyi – beszállítótól vásárolják meg a pelletgyártáshoz szükséges alapanyagot. Ez túlnyomó többségében fűrészport jelent. A mostani fejlesztés jóvoltából keverő- és tisztítórészleg segíti a nem egyenletes színvonalú alapanyag minőségjavítását, illetve csökkenti a szárításhoz szükséges energiafelhasználást.
 A többségében egy magyar tulajdonú cég, valamint 12 magánszemély tulajdonában álló Pannon Pelet Kft. évente 13 ezer tonna terméket állít elő.

A pellet mintegy 95 százalékát Olaszországban értékesítik, a fennmaradó hányad magyarországi és részben szlovéniai vevőkhöz kerül.
A zalai-somogyi megyehatáron, közvetlenül a horvát határ mellett fekvő település gyárában a három évvel ezelőtti induláskor 11-en dolgoztak, jelenleg 23 embert foglalkoztatnak folyamatos munkarendben.
A pellet nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy a belekevert kötőanyag tart össze. Az egyik legismertebb pellet-fajta a tüzeléstechnikában egyre inkább elterjed fapellet, amelynek előállításakor fűrészport préselnek formába.

Forrás: mti

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Miből finanszírozzák a szelektív hulladék gyűjtését?
2. Mennyit fogyaszt évente egy A+-os lakás? Mikor kötelező az energiatanusítvány?
3. A készletekből több hónapra elegendő a földgáz Magyarországon

    
 Az építtetők részéről egyre nagyobb igény merült fel energiatakarékos vagy passzívházak építésére – idézi fel a kezdeteket Bertók Sándor, Zalaegerszeg főépítésze. – Az engedélyeket azonban sorra el kellett utasítani, mert a város olyan pontjain terveztek alacsony energiafelhasználású épületeket, ahol lehetetlen volt beilleszteni az utcaképbe, és nem volt lehetőség kihasználni az előnyöket sem.
    A főépítész szerint a passzívház ugyanis nemcsak arról szól, hogy a lakóépület alacsony energiafelhasználású legyen, hanem az egész környezetet tudatosan kell felépíteni; az alternatív energiafelhasználáshoz például kapcsolódhatna a víztisztítás, a hulladékfelhasználás vagy a közvilágítás más jellegű üzemeltetése is. A tervek megvalósításához álláspontja szerint azonban önkormányzati tulajdonú területre van szükség, mert így – ha nem is a város a beruházó – irányíthatnák a folyamatot, hogy a lakóparkban csak ilyen épületeket építsenek.
    
Az én házam, az én váram
    
A tervek szerint a háromhektáros területen a legkisebb telek alapterülete 1500 négyzetméter lesz, így tizennyolc, egyenként 120 négyzetméteres lakóház építésére van lehetőség. Az épületek azonos tervek alapján készülnek, de a családok igényeinek megfelelően fejleszthetők, bővíthetők, átalakíthatók lesznek.

A tetőtérben három szobát lehet kialakítani, a 60 négyzetméteres földszinti részhez pedig épülhet garázs, gazdasági és gépészeti rész is. Az építészeti, alaprajzi kialakítással, a házak megfelelő tájolásával, a környezeti adottságok figyelembevételével, a falak, a tetők és a nyílászárók megfelelő hőszigetelésével csökkenthető az épület hővesztesége, így földhővel vagy napkollektorral megoldható a fűtés. A napkollektor például elektromos energiát is termel, így napsütéstől függően biztosítani tudja a melegvíz-igény 60-80 százalékát is.
 Az energiatakarékos házakban a villamos energián kívül más energiára nincs szükség, gázra is csak legfeljebb főzéskor, következésképpen a fenntartási költség független az előre nem látható energiaráváltozásoktól is.
    
Passzívház vagy energiatakarékos épület?
    
    - Alsóerdőn energiatakarékos vagy a passzív házak épülnek?
    - Az előtanulmányokból kiderült, hogy Zalaegerszegen az alacsony energiafelhasználású épületek lennének ideálisak. A passzívház nehezebben valósítható meg, kialakítása pedig annyi plusz költséget jelentene, ami nehezen térül meg – érvel a főépítész.

Húsz százalékkal drágább, de megtérül
    
    - Eddig nem beszéltünk a költségekről. Mennyivel drágább egy energiatakarékos ház kivitelezése, mint egy “normál” házé?
    - Az energiatakarékos házak felépítése átlagosan 20 százalékkal kerül többe, de a beruházás költsége az energiaárak emelkedésétől függően 10-12 év alatt megtérül - közli.

 A konkrét költségekről elmondja, hogy egy 120 négyzetméteres energiatakarékos lakóépület kivitelezése 30 millió forintba kerül. A lakópark kialakításához, a 18 ház felépítéséhez több mint félmilliárd forintra lenne szükség, de a város ekkora összeget nem tud beruházni, ezért konzorciumi szerződést kell kötni a kivitelezővel.

    A főépítész szerint jelenleg nehéz ennyi tőkével rendelkező építtetőt találni.
    - Öt évvel ezelőtt a befektetők havonta 4-5 tervet nyújtottak be a tervtanácshoz, most kéthavonta érkezik egy-egy építési terv - tárja fel. – Hiányzik az alaptőke, a bankoktól is egyre nehezebb feltételek mellett lehet hitelt felvenni. Leálltak az építkezések, a gazdasági válság miatt több konkrét építési terv is meghiúsult, egy lakóépület például kétharmados készültséggel áll már hónapok óta.
    A nehézségek ellenére azonban befektetői támogatással fél éven belül felépül az első mintaház, majd fokozatosan, az igények szerint elkészülnek a többi lakóházak is, és megvalósulhat Zalaegerszegen az első energiatakarékos lakópark.

Forrás: mti

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Festék alakíthatja a napfényt elektromossággá
2. 95,6%-ban százalékban hasznosítják fűtésre a feltárt termálvizet.
3. Önfenntartó lesz a Dunaújvárosi főiskola két felújított épülete

50 százalék feletti energiamegtakarítás, alternatív energiahasznosítás, 10 tonna CO₂ gáz kibocsátásának semlegesítése és az újrahasznosított anyagok tudatos alkalmazása a töltőállomás kialakításakor. Ezzel lehetne összefoglalni a fenntartható fejlődés iránt évek óta elkötelezett MOL most átadott, Istenhegyi úti (Budapest. XII. kerület) zöld töltőállomását. Az új benzinkút bizonyíték arra is, hogy a környezettudatosság és az előremutató design nem ellentmondás: a több mint 300 millió forintos beruházás nem csupán a jövő, de a jelen fogyasztóit is szolgálja.

A MOL-csoport arculati elemeire épülő megújult töltőállomás figyelemfelkeltő, de egyben megnyugtatóan barátságos külsővel rendelkezik, szinte beleolvad a „hegyvidéki” környezetbe. Az Istenhegyi úti MOL-kút homlokzatának jelentős részét és tetejét is örökzöld növények borítják, amelyek télen szigetelnek, meleg nyári napokon pedig csökkentik a hőmérsékletet az épületben, valamint egész évben, oxigénben dús friss levegőt biztosítanak a környezetnek, és nem mellesleg mintegy 10 tonna CO₂ gázt semlegesítenek évente.

A MOL évek óta folytatja „A jövő töltőállomása” elnevezésű kutatást, s a most átadott kút megoldásai is erre épülnek. A MOL zöld megoldásainak egyik fő irányvonala a töltőállomások energiaháztartásának és alternatív energiahasznosításának fejlesztését veszi célba. A kútoszlopok feletti un. előtetőn, és a fölé magasodó „szolárfán” elhelyezett integrált napelemek  a megújuló napenergiát átalakítják elektromos árammá, és ellátják vele a töltőállomást. Az így nyert energiát is példás hatékonysággal használják fel, hiszen az épület és a külső kiszolgáló területek megvilágítására Power LED lámpákat építettek be, melyek energiafelhasználásukat és élettartamukat tekintve a leggazdaságosabbak.

MTI Fotó: Soós Lajos

Az önellátáshoz már csak az épület fűtését-hűtését és melegvíz ellátását kellett megoldani, amit az egyik legkorszerűbb „levegő-víz” hőszivattyús rendszer biztosít, mely messze költséghatékonyabb a modern kazánoknál és villanybojlereknél.

„Az alternatív energiaforrások bevonása és a hatékony energiafelhasználási technológiák önmagukban mintegy 20%-os többletköltséget okoztak a hagyományos építéshez képest, ugyanakkor több, mint 7000 m3 gáz- és 120 ezer kWh elektromos energiát takarítunk meg évente.

A töltőállomás napsütéses nyári napokon önállóan megtermeli a saját energiaszükségletét. „A jövő töltőállomása” kutatásunkat természetesen folytatjuk: a környező országokban is tervezünk további  innovatív megoldásokkal rendelkező töltőállomásokat nyitni.” – mondta el Horváth Dori Jenő, a MOL magyarországi kiskereskedelmi igazgatója.

De nem csupán az energiafelhasználásban érhető tetten a kút zöld jellege. A shop kialakításakor igyekeztek minél inkább újrahasznosított alapanyagokra támaszkodni, és az élelmiszerkínálatból sem hiányozhatnak a bio-termékek.

„Kutatásainkból az derült ki, hogy az üzemanyagok terén még várat magára a zöld forradalom, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk érdemi megoldásokat találni a fenntartható működésre”– mondta Pánczél Andrea, a MOL magyarországi kommunikációs igazgatója. „Az Istenhegyi úti projektnél a legmodernebb környezetvédelmi technológiákat alkalmaztuk, és a kút kialakításával nem kevesebb a célunk, mint bebizonyítani: még a tankolásnál is van lehetőség a tudatos környezetkímélésre. E gondolat mentén kezdtük el kútjainkon tavaly a lakossági használt sütőolaj gyüjtését és alakítottunk ki BringaPontokat is országszerte.”

A külföldön egyre népszerűbb elektromos autók rohamos elterjedésére még várni kell, de az úttörőkre is gondol a MOL, karöltve az ABB-vel: az új töltőállomáson, Magyarországon elsőként helyeznek üzembe olyan gyorstöltőt, ami mindössze 20 perc alatt képes feltölteni egy elektromos autó akkumulátorait menetkészre.

Nem csak a kút külső megjelenése szokatlan, de a belsőépítészet terén is teljesen új irányvonalat követ.  A tervezés során, amely elsősorban az Európa Stúdió designereinek munkáját dicséri,  a magyar innováció bizonyítékai is teret kaptak. Az üzlet belső kialakításában pl az egyedi, újrahasznosított papírból készült berendezések, polcok, asztalok, sőt még a székek is (Terbe Design) magyar szellemi termék eredményei. Különlegességnek tekinthető a három darab zöld északi zuzmóval díszített gömb is, amely az eladótér páratartalmából nyeri táplálékát, miközben kellemes mikroklímát teremt a helyiségben.

MTI Fotó: Soós Lajos

Innovációk:

• Az épület jelentősen megnövelt hőszigetelése, beleértve a háromrétegű speciális üvegfelületeket  jelentősen csökkenti a téli-nyári hő veszteségét és a fűtésre, illetve hűtésre fordítandó energiát.
• Az örökzöld növényekkel borított zöldfal és –tető, évente 10 tonna CO₂ gázt semlegesít, amellett hogy a szigetelés révén energiát takarít meg, csökkenti a téli-nyári nagy hőmérsékletingadozások épületre gyakorolt hatását. A megtakarított energia további kb 100 tonna CO2 kibocsájtásától mentesíti az energiaellátó hálózatot.
• Az esővíz összegyűjtésével és ciszternában való tárolásával a tetőn és a falakon elhelyezett növények öntözése egyszerűbb, és ily módon minimális ivóvíz felhasználást igényel.
• Az épület fűtését-hűtését és melegvíz ellátását az egyik legkorszerűbb „levegő-víz” hőszivattyús- és hőcserélővel ellátott rendszer biztosítja, amely teljesíti a zéró CO₂ kibocsátást.
  • A kiszolgáló terület feletti  tető és a fölé magasodó egyedi kialakítású “szolárfa” ágain együttesen  250 m² felületre integrált napelemes rendszer közel 31.000 kWh energiát termel évente, jelentősen csökkentve ezzel a töltőállomás üzemeltetéséhez szükséges kiegészítő energiaigényt.
  • Magyarországon elsőként üzembe helyezett gyorstöltő, ami mindössze 20 perc alatt képes feltölteni egy elektromos autó akkumulátorait menetkészre.
  • Az épületet és a külső kiszolgáló területet Power LED lámpákkal világítjuk meg. A beépített 355 darab LED lámpa jelentős, (évi 6000 KWh feletti) elektromos energia megtakarítást eredményez.
  • Környezetbarát anyagokból kialakított belső tér: újrahasznosított kartonpapírból készült egyedi üzlet berendezések, vinyl textile padlóburkolat, mennyezetről belógatott „dugó” lámpatest 512 darab használt parafa dugó felhasználásával készült - természetesen LED világítással, valamint három darab zöld északi zuzmóval díszített gömb elem.

Sajtótájékoztató

Kapcsolódó cikkek:

1. Egyedülálló ökopanel Budapesten
2. Áramtermelés napelemmel – családi háznál
3. “Made in China” szolár légkondicionálók indulnak az amerikai piacra

Az idén mintegy 15 milliárd forint áll rendelkezésre a lakossági szelektív hulladék gyűjtésére és újrahasznosítására, ez mintegy 80 ezer tonna hulladék begyűjtésére elegendő, a jövőben ezt a mennyiséget növelni kívánják – közölte Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár.

A szelektív gyűjtés arányának növelése érdekében országos megállapodást kötnek a közszolgáltatókkal a lakossági szelektívhulladék-gyűjtésről, emellett pedig bevezetik a tonnánkénti 20 eurós, mintegy 6.000 forintos lerakási díjat, hogy a gyűjtést a lakosság körében ösztönözzék. 
Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője hozzátette, hogy a jövőben szeretnék elérni a 60 százalékot meghaladó szelektívhulladék-gyűjtési arányt a lakosságnál, ám ez csak távoli cél lehet, mert jelenleg ez az arány a csomagolóanyagokat tekintve is csupán mintegy 10 százalék.

A szelektív gyűjtést a termékdíjból származó bevételekből finanszírozzák, az idén a várhatóan 60 milliárd forint körüli bevételből 15 milliárdot fordítanak erre a célra. Jövőre a termékdíjbevétel a tervek szerint 85 milliárd forintra nő, amiből 30 milliárd forintot szánnak a szelektív gyűjtésre.

 A sajtótájékoztatót követően az OHÜ ügyvezetője öt közszolgáltató céggel írt alá megállapodást a szaktárcánál. A megállapodásban részt vevő cégek az FKF Zrt. (Budapest), a Biokom Kft. (Pécs), az A.K.S.D. Kft. (Debrecen), továbbá a Térségi Hulladékgazdálkodási Kft. (Nyíregyháza), valamint az AVE Miskolc Kft. (Miskolc). Az említett cégeken kívül még több mint 100 közszolgáltatóval szeretnének szerződést kötni ezen a területen. 
Vámosi Oszkár az MTI kérdésére válaszolva elmondta: Magyarországon évente mintegy 4-4,5 millió tonna hulladék keletkezik, ebből a lakossági hulladék 2,5 millió tonnát tesz ki.

A lakossági hulladékmennyiségből 860 ezer tonna a csomagolási hulladék, amelyből szelektíven mintegy 80 ezer tonnát szeretnének begyűjteni az idén. Hozzátette: ez a mennyiség mintegy 20-25 százalékkal több, mint tavaly és tavalyelőtt volt.

Forrás: mti

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. A készletekből több hónapra elegendő a földgáz Magyarországon
2. Biomassza tároló épült. A termelt pellet 95%-át Olaszországban adják el.
3. Mennyire nő egy átlagos 52 m2-es lakás éves távfűtési költsége?

Különösen fontos egy passzívháznál a nyílászárók minősége, hiszen a legtöbb energia az ablakokon keresztül távozhat. Ezért a szegedi passzívháznál háromrétegű minősített ablakra és bejárati ajtóra esett a választás. Az ablakokkal szemben támasztott követelmények nagyon szigorúak a minősítésnél. A teljes ablakra vetített U-értéket kell figyelembe venni, nem elég kizárólag az üvegezést vizsgálni. vizsgálni. Az U-érték fogalma: hőátbocsátási tényező  azt mutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt mennyi energia távozik.

Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb az ablak hőszigetelő képessége. A   passzívház ablak U-értéke – üvegezés és keret együtt – nem lehet magasabb 0,8 W/m2K-nél. Energiatakarékos házaknál jó érték az 1,0-1,2 W/m2K.

Az ablak minősége mellett a másik kritikus kérdés az ablakok beépítésének módja. Minden nyílászárót – a hagyományos kávába történő beépítéssel szemben – a tartófal síkján kívül, konzolokkal kellett rögzíteni. A hőhíd minimalizálást  az ablakkerethez alulról rögzített purenit szigetelés, a légtömör beépítést pedig azok a speciális vakolható ragasztószalagok biztosították, melyek az ablakkeret és az ablakkáva közé kerültek belülről. A vízszigetelést kívülről dagadó tömítőszalagokkal oldották meg. Az ablakok szigetelése a homlokzati szigetelés rögzítésével lesz teljes, mert annak az ablakkeretre is rá kell fordulnia.

Az nyílászárókról bővebben itt olvashat.

Árnyékolók

A passzívházaknál a nyári árnyékolásra is gondolni kell, hiszen a passzív napenergia-hasznosítás miatt szükséges nagy déli ablakfelületek mellett csak így lehet elkerülni a nyári túlmelegedést. A legoptimálisabb megoldás az állítható lamellás külső árnyékoló, vagy zsaluzia, melynek segítségével úgy zárhatjuk ki a nyári erős napsugárzást, hogy közben a természetes fényről nem kell lemondanunk. Passzívháznál a légtömörségi követelmény miatt a motoros működtetésű zsaluzia jöhet szóba és a beépítésnél a zsaluziatok szigetelésére kellett különösen odafigyelni. A zsaluziák nagy része vakolható tokos, így be kellett építeni azokat még a homlokzati szigetelés munkái előtt.

Látszó tokos zsaluzia és vakolható tokos zsaluzia

Mivel a zsaluziák, zsaluziatokok könnyen megsérülhetnek az építés további munkái közben, érdemes őket megfelelően bevédeni.

A nyílászárók és árnyékolók beépítése után a gépészeti és villamos csövezés következett, majd a belső gipszes vakolást követően készen állt az épületszerkezet a légtömörség mérésre.

Légtömörség teszt (Blower Door teszt)

Az energia elszökésének megakadályozására nagyon fontos a passzívháznál a légtömör épületszerkezet, ami a szabályozott, hővisszanyerős szellőztetés előfeltétele is. A légtömörséget a Blower Door teszt segítségével lehet mérni, ami azt mutatja meg, hogy 50 Pa külső/belső légnyomáskülönbségnél 1 óra alatt hányszor cserélődik ki az épület légtérfogata, vagyis mennyi levegő szökik ellenőrizetlenül az épületszerkezeten át.  A tesztet lehetőleg még a homlokzati szigetelés elkészülte előtt érdemes elvégezni. A tesztet végző ugyanis a mérésen és a teszteredmény közlésén kívül a hibák okaira is rámutat, így azok még könnyen javíthatók. A cikkben szereplő ház eredménye n50=0,46 1/h lett, ami megfelelt a passzívház követelménynek (n50≤0,6 1/h), így a tesztet nem kellett megismételni.

A légtömörség tesztet minden olyan háznál érdemes elvégezni, ahol fontos, hogy minél kevesebb energiával fűthető legyen. Egy átlagos házból óránként akár térfogatának többszöröse is elszökik, és a távozó levegő helyett beáramló hideg levegőt újra fel kell fűteni télen, vagy le kell hűteni nyáron. A minél jobb légtömörség eléréséhez a tervezés mellett a kivitelezés minősége is meghatározó.

Sorozatunk következő részében a ház tetőszigeteléséről, víz- és hőszigeteléséről olvashatnak majd.

Kapcsolódó cikkek:

1. Minősített passzívház építés bemutatása. 1.rész: alapozás-falazás
2. Az első magyar építész, aki minősített passzívház tervezői címet kapott a német Passzívház Intézettől
3. Új minősített passzívház Magyarországon!

A Magyar Mérnöki Kamaránál eddig 1.172 arra jogosított szakértő regisztráltatta magát energiatanúsítvány készítésére, de hogy eddig hány tanúsítvány készült, annak még a becslésére sem talált szakértőt az MTI.

Ez év elejétől kötelező elkészíttetni az energiatanúsítványt, minden 50 négyzetméternél nagyobb lakás adásvétele, illetve egy évnél hosszabb idejű bérbeadása előtt. A cél az, hogy a lakás energiafogyasztásának megismerésével is olyan beavatkozásra késztesse az állam a tulajdonosokat, amely csökkenti az energia felhasználását.
Európában a teljes elfogyasztott energia 40 százaléka jut az épületekre, így az itt elért csökkenés érezhetően kihat a térség energiamérlegére.

Az energiatanúsítvány lényege:

felmérés után kiszámolja a szakértő, hogy négyzetméterenként és évente mennyi energiát fogyaszt a lakás fűtésre. A fajlagos fogyasztás – akár a háztartási gépeknél – egy A+-tól I-ig tartó jelet kap. Az alap a C-kategória, új lakás nem kaphat építési engedélyt, ha nem felel meg ennek a követelménynek. Az MTI által megkérdezett szakértő ezt évi 160 kilowattórában határozta meg, egy négyzetméterre vetítve. Ehhez képest az A+ kategória 55 százalékon, azaz 88 kilowattórán áll.

Több európai országban az alap, tehát a C-kategória mindössze 50 kilowattóra. A magyar átlagos lakás F-kategóriás, vagyis az éves fajlagos fogyasztása 240-300 kilowattóra négyzetméterenként.
Magyarországon jelenleg mintegy 4 millió lakás található, ezek kétharmada családi ház, amely azért rossz arány, mivel – a nagy hűlő felület miatt – az ilyen lakások fogyasztják a legtöbb energiát. Becslések szerint a lakások 24 százalékában vannak korszerű nyílászárók, de a fűtését csak 16 százalékuknak újították fel.
A kormány januártól hatályos lakásépítési – szocpol – támogatásról szóló rendelete is tartalmaz szabályokat az épületek energiafogyasztására. A vásárolni kívánt új lakás négyzetméterenkénti ára nem haladhatja meg a 300 ezer forintot, de alacsony fogyasztású lakás esetén elérheti a 350 ezer forintot.

Alacsony fogyasztású az a lakás, amely legfeljebb 25 kilowattórát fogyaszt négyzetméterenként és évente.

A rendelet a gyermekek számától és a lakás alapterületétől függően határozza meg a szocpol összegét. Az A-kategóriás lakásnál ez a támogatás 1,1, az A+ kategóriásnál 1,2, míg az alacsony energiafogyasztásúnál 1,3 szorzóval emelkedik.

Forrás: mti

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Mennyire nő egy átlagos 52 m2-es lakás éves távfűtési költsége?
2. A magyar lakosság 85 százaléka fogyaszt csapvizet
3. Miből finanszírozzák a szelektív hulladék gyűjtését?

Magyarországon a szomszéd országokhoz és más európai uniós tagállamokhoz viszonyítva pozitívabb képet mutat az ivóvíz értékelése a lakosság körében - olvasható a közleményben. A víziközmű szövetség szerint ez annak is köszönhető, hogy a csapvíz az ország legalapvetőbb és legszigorúbban ellenőrzött élelmiszere.

Ugyanakkor a többség hasonlónak, vagy jobbnak véli a lakóhelyén elérhető ivóvizet, mint az ország más területein lévőt – derült ki a felmérésből.  A megkérdezettek szerint az ivóvíz legmeghatározóbb előnyei környezetkímélőségében és a kedvező árában rejlenek.
A MaVíz a közleményben kiemeli, hogy a magyarországi víziközmű ágazat azért is szorgalmazta határozottan a 2012. január 1-jén hatályba lépett víziközmű szolgáltatásról szóló törvény megalkotását, mert fontosnak tartják, hogy a vezetékes ivóvíz- és csatornaszolgáltatás az eddiginél is kiszámíthatóbb, stabilabb körülmények között működjön.

Ivóvíz csak olyan víz lehet, amely eleget tesz a jogszabályban rögzített szigorú határértékeknek. Ez azt jelenti, hogy mintegy kétszáz alkotóelem jelenlétének felső határértéke jogszabályban rögzítve van. Ezen előírásnak Magyarországon az összes csapvíz megfelel, amelyet a szolgáltatók és a hatóságok a fogyasztási pontokon is ellenőriznek – hangsúlyozza a közlemény.

A Magyar Víziközmű Szövetség mintegy 100 vízi közművet üzemeltető tagszervezete a magyarországi vízi közmű szolgáltatás 95 százalékát, további több mint 100 tagszervezete a magyarországi vízipart, kereskedelmet és annak üzleti hátterét képviseli.

Forrás: mti

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Mennyit fogyaszt évente egy A+-os lakás? Mikor kötelező az energiatanusítvány?
2. Rekordszámú pályázat érkezett a 13. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjában megvalósuló kiállításra
3. Önfenntartó lesz a Dunaújvárosi főiskola két felújított épülete

Korábban hírt adtunk Ausztrália első szén-dioxid semleges épületéről, a Pixel Building-ről, amely irodaházként működik és Melbourne-ben épült fel egy régi sörgyár helyén. Az épület teljesen önfenntartó, megújuló energiát – napelem és szélturbina segítségével- és esővizet hasznosít. Az épület elérte a Green Star minősítés minden idők legmagasabb pontszámát, az építtető célja az is, hogy mind az amerikai LEED, mind az angol BREEAM minősítésnek megfeleljen.

A Green Star minősítés a „Green Building Council Australia” által kidolgozott kereskedelmi és közösségi épületeket, többlakásos lakóházakat a környezetükre gyakorolt hatásuk alapján értékelő és minősítő rendszer. Figyelembe veszi a környezetre gyakorolt hatást a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig. Pontokat lehet szerezni többek között az épület energiaigényének csökkentéséért, az energia hatékony felhasználásáért, megújuló energiaforrások bevonásáért, takarékos vízfelhasználásért, esővízhasznosításért, a fenntarthatóságot figyelembevevő anyaghasználatért, a közvetlen környezet eredeti növény- és állatvilágának megtartásáért, de azért is, ha megközelítése lehetséges közösségi közlekedéssel, így elkerülhető a környezetszennyezőbb autózás.

Fotó: Ben Hosking

Az épület a tervek szerint megtermeli a saját maga által felhasznált energiát, sőt a rendszerbe táplálja a felesleget, amivel az építése során keletkezett szén-dioxid mennyiséget kompenzálja (ez a mennyiség egyébként már eleve csökkentett a szerkezeti betonhoz felhasznált újrahasznosított anyagoknak köszönhetően).

Fotó: Ben Hosking

A tetőn napelemek és szélturbinák működnek majd és intelligens hővisszanyerős szellőzőrendszer biztosítja a mindig friss levegőt. Az energiatermelés és felhasználás hatékonyságát növeli a napelemek napot követő állványrendszere és az éjszakai átszellőztetés érdekében a hűvös éjszakákon ablakot nyitó automatika.

Fotó: Studio505

A kizárólag esővízzel öntözött extenzív zöldtető természetes módon megszűri az esővizet, amely egy méretes esővíz tartályba kerül.

Itt a tárolt esővíz újabb szűrésen és fordított ozmózisos tisztításon esik át, melynek erdeményeképpen ivóvíz minőségű lesz és megoldja a mosdók, zuhanyzók és wc-k vízellátását. A mosdók és zuhanyzók által használt szürkevizet elvezetik az észak-nyugati oldalon lévő árnyékolóként is használt előtető-szerű növényágyásba, ahonnan természetes szűrést követően a víz elpárolog. Vezetékes ivóvizet csak a konyhai csapoknál használ az épület. A rendkívül víztakarékos wc-k fekete vizét egy épület alatti tartályban gyűjtik. Az ebből, valamint a konyhai szerves hulladékból kivont metángázzal a tetőn lévő vízmelegítőket fűtik. A maradék feketevíz végez csak a csatornahálózatban.

Fotó: Ben Hosking

A számítások szerint az elmúlt 10 év átlagos egy évre jutó esővíz mennyisége fedezi az épület teljes évi vízszükségletét.

A tervek szerinti optimális működés persze csak a használatban fog kiderülni. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen tipusú bérlői lesznek az épületnek, milyen és mennyi elektromos eszközt fognak használni, hányan tartózkodnak egyszerre egy helyiségben, és milyen energia és vízhasználati szokásaik lesznek.

A Pixel Building tervezőcsapata már a következő épületen dolgozik, amely egy 10 emeletes, 50 lakásos épület, és ugyanannak a használaton kívüli sörgyárnak a területén épül, ahol a Pixel áll. Az új épülettel már az európai Passzívház Intézet által meghatározott passzívház követelményeket is megcélozzák.

A passzívházakra vonatkozó előírások még szigorúbbak, mint a fent említett minősítő rendszerek, az épületek energiafelhasználását illetően. A darmstadti Passzívház Intézet által kidolgozott követelményrendszer az épület egyes szerkezeteire vonatkozik, amelyeket minden részletre kitérően úgy kell kialakítani, hogy az épület minimális fűtési, illetve hűtési igényű legyen.

Kapcsolódó cikkek:

1. Ötvenéves házból az első széndioxid – semleges lakóépület
2. Passzívház vagy fenntartható ház? Minősítés angol módra
3. Átadták a Model Home 2020 kísérleti program utolsó előtti, ötödik épületét, a CarbonLight Homes aktívházat

 Köztérmegújítási nívódíj-pályázatra és települési önkormányzatok számára meghirdetett Hild János-díjra várja a jelentkezéseket a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), mindkét kiírásra március 9-ig lehet nevezni.

A MUT és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Köztérmegújítási Nívódíját azok a 2005 óta megújult közterek nyerhetik el, amelyeken az adott település arculatát befolyásoló, új, illetve értéknövelő rehabilitáció történt. Elsősorban központi vagy alközponti jelentőségű közterek, közparkok, sétálóutcák, és üzletutcák nevezhetők a díjra – olvasható a MUT honlapján. 
A pályázatok városközpont és főtér, valamint lakókörnyezet közterei kategóriában kerülnek elbírálásra és díjazásra.

A társaság települési Hild János-díjára – amelyet 33. alkalommal adnak majd át – olyan önkormányzatok pályázhatnak, amelyek kimagasló eredményeket értek el az adott település céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztése terén. Feltétel továbbá, hogy az adott önkormányzat bemutassa, hosszabb ideje – legalább nyolc éve – dokumentáltan tudatos, célszerű stratégia alapján tervezi és valósítja meg fejlesztéseit.
A települési Hild János-díj egy alkalommal legfeljebb három pályázónak adható.
A három díj elosztása során külön kerülnek elbírálásra a 2000 fő alatti, a 2000 és 20 000 fő közötti, és a 20 000 fő feletti lakos számú települések pályázatai.
Mindkét kiírásra március 9-én 12 óráig várják a nevezéseket. A pályázatok részletes feltételeiről a MUT honlapja ad bővebb felvilágosítást.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. Várják a pályázatokat a városi közterek 2012-es európai díjára
2. Megjelentek az otthonteremtési kamattámogatás feltételei
3. Biomassza tároló épült. A termelt pellet 95%-át Olaszországban adják el.

Forrás: mti

Megosztás

Kapcsolódó cikkek:

1. A magyar lakosság 85 százaléka fogyaszt csapvizet
2. 95,6%-ban százalékban hasznosítják fűtésre a feltárt termálvizet.
3. Megjelentek az otthonteremtési kamattámogatás feltételei

Szeptemberben adták át Magyarország új, európai szinten is kiemelkedően korszerű cementgyárát Királyegyházán. Az ipari létesítmény nem csak méreteivel, de egyedi mélyépítési megoldással is meglepi a szemlélőt.

A Nostra Cement irányításával az építkezésen csaknem 3500-an dolgoztak. A 105 méter magas a hőcserélő torony, a 60 méteres a klinkersiló, és az 5 kilométer hosszú iparvágány mellett felépült egy, hazánkban még újdonságnak számító, polisztirolhabbal kikönnyített töltés is.

A nem kellően szilárd, összenyomható talajok komoly kihívást jelentenek a mélyépítők számára. A talaj terhelését ezekben az esetekben minden eszközzel csökkenteni kell. A megszokott könnyű feltöltésekhez (pl. salak) az utóbbi években az expandált polisztirolhab is felsorakozott.

A hőszigetelés területén már 1960 óta ismert termék számos előnyös tulajdonságát a mélyépítőipar is jól ki tudja használni. Kis sűrűsége révén a teherhordó talajra nehezedő terhelés csak százada a megszokott eljáráshoz képest, ezért jól használható rézsű mögötti töltés könnyítésére. Az EPS blokkok alkalmazásával csökken a vízszintes irányú nyomás, így kisebb teherbírású, karcsúbb, olcsóbb tartószerkezet is megfelelő stabilitást eredményez. További előnye ennek a megoldásnak, hogy csökken a műtárgyak alatti vezetékek és egyéb sérülékeny létesítmények függőleges terhelése, ami költségtakarékos és biztonságos építést tesz lehetővé. Jól használhatók az EPS blokkok alagutak fölött a földtöltés súlyának csökkentésére, de akár stadionok lelátói alá is beépíthetők.

A geohabnak (Geofoam) ismert eljárást először 1972-ben alkalmazták a norvégiai Oslóban, a Flom hídjánál terhelés csökkentésére. Csak Japánban 1985 és 1987 között mintegy 2000 építkezésen 1,3 millió köbméter polisztirolhabot építettek be. Az Amerikai Egyesült Államokban 1989-ben használták először, de itt található a legnagyobb projekt is: a Salt Lake City melletti 2×6 sávos észak-déli autópálya építéséhez 100.000 m³ EPS blokkot használtak fel. Az EPS egyedi alkalmazását találjuk a sanghaji Forma1 pálya esetében is. A talajterhelés csökkentése érdekében a mocsárra épült komplexum kialakításánál is EPS blokkokkal váltották fel a földtöltést.

Magyarországon még nem gyakori, hogy töltések belsejében, útpályák, repülőtéri burkolatok, vasúti pályaszerkezetek alatt, vagy különösen hideg folyadékokat tároló tartályok alá polisztirolt építsenek be. Az Austrotherm extrudált polisztirolhaboknak ugyan volt már hasonló alkalmazása a Budapest-Pécs vasútvonal talpfái alatt, de EPS alkalmazására most először került sor.

Királyegyházán egy 30 és egy 70 méter hosszú, 2-5 méter magas, 7 méter széles támfal mögötti földtöltés könnyítésére volt szükség. Az 1300 m³ anyagot a pécsi Sztráda 92 Kft. építette be.  A 2 m³-es Austrotherm Strada blokkokat munkagépek nélkül, kézi erővel könnyen a helyükre lehetett tenni. Az elemek beépítése igen gyors, a szállítás jól ütemezhető, munkahelyi tárolás nélkül is megoldható volt.

A külföldi tapasztalatok kedvező képet festenek az élettartamról is. Norvégiában 20 évvel ezelőtt egy építkezés során kísérleti célból EPS tömböket helyeztek a föld alá. Ezeknél eddig minőségromlást nem tapasztaltak. Az EPS hab nem bomlik, így környezeti terhelést a talajba elhelyezve sem jelent, sőt kis tömege miatt a normál feltöltésekhez képest jelentősen kisebb a szállítási üzemanyag-felhasználási igénye.

Austrotherm Strada

Az Austrotherm Strada elemek nem kellően teherhordó talaj esetén töltések, gátfal, autópályák önsúlyának csökkentésére használhatók.

Alkalmazásának előnyei:

     Kis tömeg

     A nyomóigénybevétel szerint választható szilárdság

     Gyors kivitelezés, nehézgép igénye nincs

     Száraz technológia

     Hosszú élettartam

     Ütemezhető szállítás

     Csökkenti a csővezetékek és egyéb sérülékeny mélyépítési létesítmények függőleges terhelését

     Nem okoz tájsebeket

     Alacsony szállítási költség

(Sajtóközlemény-Austrotherm)

Kapcsolódó cikkek:

1. Hőszigetelő anyag újdonságok
2. Intenzív hőszigetelés – Austrotherm Grafit
3. Hőszigetelés nélkül ne legyen felújítás