Szalma hőszigetelés passzívháznál
© Passivhaus Institut
Interjú
Honnan jött az ötlet, hogy szalmabálák felhasználásával szigetelje a házát?
Ezt a kérdést Dr. Benjamin Krick-nek, a németországi Passzívház Intézet munkatársának tették fel.
Egyértelmű volt számára, hogy családiházát mindenképpen nagy energia hatékonyságú módon, vagyis passzívházként építse meg. Doktori disszertációjának témája a szalmabála építési felhasználása volt, így már csak el kellett jutni a szalmabáláknak a ház falára…
Ez hogy sikerült, és mit csinál a használt fürdővízzel, ezt meséli el az interjúban Dr. Benjamin Krick.
Leírnád a szalmabála hőszigetelésű házadat?
Forrás: © Passivhaus Institut
A szüleim házához történt hozzáépítéssel, egy saroktelken épült fel a házam. A Passzívház Intézet munkatársaként teljesen világos volt számomra, hogy csakis passzívházat szeretnék építeni és mivel a Kasseli Egyetemen a szalmabála építésből doktoráltam, így ebből adódott természetesen, hogy mivel fogom szigetelni a házat. A földszinten egy kétszobás lakást kiadásra alakítottunk ki.
A felső szint egy külső lépcsőn keresztül érhető el. A felső szinti lakás nettó területe 70 m2, amely egy nyitott galériával rendelkezik. A favázas konstrukció megengedett egy nagyvonalú saroküvegezést. A déli tetőfelületet szinte teljesen elfedi a kialakított napelem rendszer.
Zöldtető Forrás: © Passivhaus Institut
Az északi zöldtető lassítja az esővíz lefolyást, egy jobb mikroklímát biztosít és tehermentesíti az esőcsatornát.
Mi az előnye egy szalmából készült hőszigetelésnek?
Tudomásom szerint a szalma az egyetlen anyag, amely közvetlenül a szántóföldről a falba beépíthető hőszigetelő anyag. Kevés energia szükséges az előállításához és teljes mértékben természetes anyag, mindenféle károsanyagtól mentes, abban az esetben, ha nem permetezik túlzottan a gabonát. Különben rendszerint az eső lemossa a permetlét. Aki biztosra akar menni, bioszalmát is használhat.
Olcsó a beszerzés
A szalma nagyon olcsó szigetelőanyagnak számít. A kb. 25 tonna szalma, amit felhasználtam a házamnál, a szállítással együtt 1.800,- Euroba került. Meg kell persze említeni, hogy a szalmát, mint természetes építőanyagot, nem pontos méretekkel szállítják. Ezért időbe telik a beépítése és ezt hozzá kell kalkulálni a költségekhez.
A hőszigetelés vastagsága
A 0.052 W/(mK) hővezetési tényező értékkel a szalma egy relatív rossz hőtechnikai értékű hőszigetelő anyag. Azért, hogy elérjük a szokásos hőszigetelő anyagokkal elérhető passzívház szintű értékét, a szalma hőszigetelésnek kb. egyharmaddal vastagabbnak kell lennie.
Ha az építési telek beépíthetősége nagyon kiszámított, akkor hátrányt jelenthet a vastagabb hőszigetelő anyag szükséglet. A másik fontos dolog, amit meg kell említeni, hogy a szalmát nem érheti víz, különben, mint természetes anyag elrothad. Így különös figyelmet kell annak szentelni, hogy épületfizikai szempontból a beépítés száraz állapotban történjen.
Honnan érkeznek a szalmabálák?
A méretre vágott szalma hőszigetelés beépítése Forrás: © Passivhaus Institut
A házamnál felhasznált szalma közvetlenül a „szomszédos” szántóföldről érkezett, kb. 1 km-re a telektől. A szalmát külön nekem méretre vágták és présgéppel préselték össze 5 különböző méretben. A bálákat 1,20 m magas, 70 cm vastag és 0,9- 2,60 m közötti hosszúságban rendeltem. Ez volt a terv, de sajnos minden bála kicsit hosszabb lett, így az ablakaim méretén kellett módosítani. Erre azért volt szükség, mert a nagyobb, méretre vágott szalmabálák, vagyis inkább szalma téglatestek, mérete már nehezen csökkenthető utólag.
A szalmát a gazdálkodótól rendeltem meg, ő gondoskodott a kaszálásról, a cséplésről és a szalma összepréseléséről, valamint a szállításról is. Be kellett kalkulálni, hogy a szállítás természetesen függvénye volt az időjárásnak és a gabona betakarításnak.
Hogy került végül a szalma a ház falára és hogyan történt a rögzítése?
A házam egy favázas épület. A bálák egymásra rakva, 1,2 méterenként egy létraszerű faváz közé kerültek beépítésre.
Forrás: © Passivhaus Institut
300 kg nehéz
A bálák a létrafokok síkjában fekszenek, a rudak a vázhoz lettek csavarozva. A külső síkon pedig rostlapokkal történt a fedés. A bálák a 300 kg-ot is elérték, így darura volt szükség a beemeléshez.
Forrás: © Passivhaus Institut
Vannak szalmabála építők, akik vályogvakolatot alkalmaznak a külső homlokzaton és jó tapasztalataik vannak ezzel a módszerrel. Én ezt nem mertem bevállalni.
Tovább tart
A beépítés jóval tovább tartott, mint ahogy terveztem. Ha újra kezdeném, akkor kisebb bálaméreteket használnék, hogy kézi erővel is beépíthetőek legyenek. Ez, legalábbis egy ilyen kisebb méretű építkezésnél, előnyösebb.
A szalma hőszigetelés olcsóbb, mint a szokásos szigetelési módok?
Mint ahogy említettem, 1.800,- Euro körüli összeg volt a teljes mennyiség. Ezt az összeget tekintve, sokkal olcsóbb, mint az EPS és jóval kedvezőbb ár bármelyik öko szigetelőanyag árával összehasonlítva. Viszont az is igaz, hogy körülményesebb a beépítés és ez persze kihat az árra is.
Ez mindig az egyedi esetektől függ, de tény, hogy a hőszigetelés és annak a beépítése nem a legjelentősebb költségei a házépítésnek. Függetlenül attól, milyen hőszigetelést használunk. Úgy gondolom, nem jó motiváció, ha a hőszigetelés megválasztásánál csak a költségcsökkentést tartjuk szem előtt.
Érdekes, hogy rendszerint szalmabála nincs 36 cm vastagság alatt. Ez a vastagság kb. 0,15 W/(m2K) falszerkezeti U értéket eredményezhet (falszerkezettől is függ természetesen). Vagyis, ha az egyéb, a passzívházakra jellemző kritériumokat betartják, a szalma hőszigetelésű falszerkezettel elérhető a magas energetikai szint, a passzívház érték.
A megépült szalma hőszigetelésű passzívház Forrás: © Passivhaus Institut
Hogy néznek ki Nálad a belső falfelületek?
A falakon belül három rétegben vályogvakolatot alkalmaztam. Az agyag egy ún. mész-kazein-tejjel lett befestve. Egy ősrégi recept szerint készítettem saját magam túróból és mészből. Nagyon jó belső klímát biztosít a házban, ehhez persze az állandó, jó hőmérsékletű külső falfelületek is hozzájárulnak. És persze ne felejtsük el a szellőzőrendszer előnyét is, ami állandó friss levegőt biztosít a házban.
Forrás: © Passivhaus Institut
A belső térben vályogvakolat készült Forrás: © Passivhaus Institut
Forrás: © Passivhaus Institut
Fontos Neked, hogy ökológiai építőanyagokat használjál fel?
Természetesen. Ez mindenkinek fontos szempont kell, hogy legyen a jövőben. A legnagyobb károkat az épületek okozzák, mivel sok energiát fogyasztanak. Valamint problémát okoznak azon építőanyagok, melyeket nem lehet újrahasznosítani és így szintén terhelik az ökológiai folyamatokat.
Az ún. szürkevizet is újrahasznosítom. A zuhanyozó, a mosdók és a mosógép vizét egy nádtisztító ágyásba vezetem, amelyen keresztül egy esővízciszternába folyik be. Ezzel is nagyon jó tapasztalataim vannak.
A házad egy Passzívház Plusz minősítésű, hiszen több energiát termel, mint amit felhasznál?
Igen, így van. A 4,2 kWp-es napelem rendszerem éves szinten többet termel, mint amit felhasználunk. Így a nyári túltermelést betárolom, amit télen felhasználok.
Az interjút Katrin Krämer, a Passzívház Intézet munkatársa készítette.
2018. augusztus
KÉRJÜK, MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!