Födémszigetelés a tényői passzívház esetében

Egyre többen szeretnének Magyarországon is passzívházat, esetleg minősített passzívházat építeni. Családi ház, ikerház, társasház is szerepel már a kínálatban. Ezek nagy többsége nehéz szerkezetű, magastetős épület, melyek hőszigetelését sokféleképpen lehet megoldani.

A szarufák közötti szigetelés előnye az, hogy viszonylag olcsó, nem terhelhető hőszigetelő anyaggal lehet megoldani. Hátránya, hogy sok teret vesz el, hiszen a minimálisan ajánlott  hőátbocsátási tényezőhöz, a 0,15 W/m²K-hez kb. 30 cm vastag hőszigetelés kell, ami már pusztán a szarufák közé nem fér el. Szükség van tehát a kiegészítő, szarufák alatti hőszigetelésre is, és ez a hasznos lakótérből sokat elvesz, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tetőtér ferde határoló szerkezetei miatt a belmagasság is jelentősen csökkenhet a vastag hőszigetelés miatt.

A megkettőzött talpszelemen

Magyarországon az eddig megépült passzívházak esetében szinte kivétel nélkül nem vonták be a termikus burokba a padlásteret. Bár ebben az esetben a feljutás korántsem probléma mentes, viszont a padlástér vízszintes hőszigetelésének kialakítása egyszerű megoldás. A szükséges 30-50 cm vastagságú hőszigetelés több rétegben, hézagmentesen kialakítható. A járófelületet OSB lap biztosíthatja, de lehetőség van akár 30 cm vastag Padlap beépítésére is. Ez a faforgács lappal társított hőszigetelő lap gyors kivitelezést és hézagmentes hőszigetelést nyújt. Amennyiben a hőtechnikai számítások ezt megkövetelik, a Padlap lemezek alá elhelyezett AT-N100 lemezekkel tovább lehet növelni a hőszigetelés mértékét.

Külföldön nem újdonság már a passzív irodaépület vagy akár üzemépület sem, ami magával vonja a lapostetős fedést is. Egyenes rétegrend esetében, leterheléses vagy ragasztásos rögzítés mellett, lépcsős élképzésű elemek alkalmazásával, egy- vagy több rétegben elhelyezett hőszigeteléssel könnyen megoldható a tető hőszigetelés, legfeljebb az attikafal esetében szükséges a fokozott figyelem: a megszokott méretű attikafalak a passzívházak által megkövetelt hőszigetelési vastagságok esetében könnyen túl alacsonynak bizonyulhatnak.

Az összes eddig említett megoldásoknál problémamentes a hőszigetelés vastagsága, hiszen blokkhabosított termékekről van szó, a szükséges egyedi vastagságú termék legyártása csak a szállítási határidőben jelenthet kérdést. Nem így van viszont fordított rétegrend esetében.  Az úgynevezett „fordított tetők”-nél a nedvességálló hőszigetelést tesszük kívülre, hogy az alatta elhelyezkedő sérülékeny vízszigetelést megvédjük. Ez a megoldás biztonságosabb, mint a hagyományos, és kedvező hatással van a tető élettartamára.

A Zenit(R) már 40 cm-es vastagságban is rendelhető

A problémát az jelenti, hogy a fordított rétegrendben alkalmazott hőszigetelő anyagokat nem lehet két rétegben alkalmazni. Ezt több szigetelési irányelv mellett az extrudált polisztirolhabok alkalmazását szabályozó MSZ 7577 sz. magyar szabvány is rögzíti. Két rétegű fektetés esetén ugyanis a táblák között vízfilm tud kialakulni, így a vízszigetelés felett páranyomásos tér tud létrejönni, ami hosszú távon károsítja ezeket a termékeket. Ezért eddig passzívházakon nem lehetett tisztán fordított rétegrendű szigetelést létrehozni, csak „plusztető” (kettős hőszigetelésű tető, duodach) elégíthette ki a passzívház hőszigetelési követelményeit. Speciális az erre használható hőszigetelés is: csak extrudált habokat (XPS), vagy a tavaly bevezetett Zenit^® márkanevű formahabosított lemezek alkalmasak erre a célra. Utóbbi egy továbbfejlesztésnek köszönhetően már 40 cm-es vastagságban is kapható, így fordított tetőknél is elérhetővé vált a 0,09 W/m²K-es hőátbocsátási tényező, ami messzemenőkig kielégíti a passzívházak követelményeit.

Megosztás