Közel 3 havi fűtésköltségének megfelelő összeget, vagyis 40.302 Ft-ot spórolt meg szeptember 27-től december 2-ig az a 4 tagú hajdúnánási család, akinek otthonát az első magyarországi Referenciaház Program keretében korszerű szigeteléssel látta el a Knauf Insulation. A valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító programban részt vevő szigetelt ház lakóinak szeptember vége óta mindössze 27.691 Ft volt a gázszámlája, míg a referenciaházként szolgáló, hasonló paraméterekkel rendelkező szigeteletlen házban élő hajdúdorogi család fűtésre fordított kiadása meghaladta a 67.993 Ft-ot, pedig az igazán téli napok még csak most kezdődnek. A Referenciaház Program mérései már most bizonyítják, hogy az energiahatékonysági beruházások közül csak szigeteléssel akár 60-70, de minimum 30-40 %-os rezsi megtakarítás érhető el.
A szigeteletlen házban élők már 663 m3 gázt használtak fel, míg a hőszigetelt családi ház gázfogyasztása mindössze 201,8 m3 volt, vagyis csak szigetelésnek köszönhetően ez a család 2 hónap alatt 461,2 m3-el kevesebb gázt fogyasztott. A két családi ház vizsgálata során a szakemberek azt is figyelik, hogy hogyan változik az épületek energiafelhasználása a külső hőmérséklet függvényében. A december 2-ig vizsgált időszakban a napi hőmérsékleti adatok között a legmarkánsabb különbség akkor mutatkozott, amikor az átlaghőmérséklet 10 Celsius fok alá esett, ekkor a szigeteletlen ház fogyasztása meredeken nőtt. November 28-án például, amikor -1,8 ˚C volt a napi középhőmérséklet a szigeteletlen ház 0,453 GJ energiát használt fűtésre, míg a szigetelt ház mindössze 0,191 GJ-t, vagyis csak a leghidegebb napon majdnem 2,5-szeres volt a különbség a két ingatlan energiafelhasználása között. Emellett, amíg a szigeteletlen épületben napközben a kazán folyamatosan üzemelt, addig a szigeteletlen házban még a reggeli felfűtés után is csak a délutáni időszakban kapcsolt be újra a kazán. A vizsgált időszakban 4 olyan nap is volt, amikor a szigetelt ház egyáltalán nem is használt energiát a belső hőmérséklet szinten tartásához.
MIT JELENT MINDEZ A LAKÓK SZÁMÁRA?
TENDENCIÁK, ÉRDEKESSÉGEK SZAKMAI NYELVEN, DE KÖZÉRTHETŐEN
A mérés online érkező eredményeit Lengyel Ágoston, építészmérnök vezetésével, a Knauf Insulation Kft. közreműködő szakmai partnere, a Pannon Építőműhely Kft. szakemberei a fűtési szezon alatt folyamatosan aktualizálják, és olvasóink számára elemzik.
Lássuk, milyen következtetések, érdekességek figyelhetőek meg a kísérlet második hónapjának eredményei alapján.
1. Talán nem meglepő, de az enyhe őszi időjárás ellenére a két épület fűtési energia fogyasztása között a különbség továbbra is nő.
A szigetelt és szigeteletlen épület fűtési célú energiafogyasztása kumulált összehasonlításban továbbra is markáns különbséget mutat: egyértelmű tendencia, hogy az „olló” tovább nyílik. A fogyasztási adatokban az abszolút különbség egyértelműen tovább nőtt.
A százalékos eltérés azonban valamelyest csökkent, hiszen hidegebb idő beköszöntével a szigetelt épület belső hőmérséklete is az alá a határhőmérséklet alá esett, ahol a kazán nélkül már nem tartható fenn a kívánt nappali 22˚C hőmérséklet.
2. 10˚C alatt meredeken nő az energiafelhasználás különbsége
Ezúttal az adatok napi szintű elemzése során a külső hőmérséklettel összehasonlítva vizsgáltuk az épületek energiafelhasználását.
Ebben a hónapban a külső hőmérséklet tekintetében igen szélsőséges különbségeket regisztráltunk: a napi átlaghőmérséklet 4-19˚C között változott.
A vizsgált időszakban 4 olyan napi is volt, amikor a szigetelt ház egyáltalán nem fogyasztott energiát az épület belső hőmérsékletének szinten tartásához.
A fogyasztási adatok között azonban igen markáns különbség mutatkozott 10˚C átlaghőmérséklet alatt: ahogy a tendencia az ábrán is követhető, a hőszigeteletlen ház fogyasztása 10˚C alatti külső hőmérséklet esetén meredeken nő.
3. Több mint 2x annyi energiafelhasználás a hónap leghidegebb napján
A megfigyelt időszak leghidegebb napján, november 18-án kb. 5˚C-os napi középhőmérsékletet mértünk. Az adatok órás felbontású, részletesebb elemzésével megvizsgáltuk a két épület energiafelhasználása közötti különbséget. Azt tapasztaltuk, hogy a szigeteletlen ház 0,275 GJ energiát, míg a szigetelt ház 0,116 GJ energiát használt fűtésre úgy, hogy a hőszigeteletlen épületben a napközbeni időszakban a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban a reggeli felfűtés után csak a délutáni időszakban kapcsolt be.
4. Nem mindegy milyen gyakran kapcsol be a kazán
Az épületekbe telepített adatgyűjtő rendszer a fogyasztási adatok napi szintű elemzése mellett lehetőséget biztosít az adatok részletesebb, órás vagy akár 15 perces elemzésére is.
Az alábbi ábrán a november 18-i adatok 15 perces felbontásban láthatóak. Megállapítható, hogy a szigeteletlen házban a nap folyamán 30 negyedórában, míg a szigetelt házban csupán 11 negyedórában kapcsolt be a kazán. Ennek magyarázata, hogy a szigetelt ház jóval lassabban hűl ki, emiatt ritkábban kell a kazánnak bekapcsol- nia, ami a nagymértékű energia-megtakarítás mellett a kazán élettartamára és a karbantartási költségekre is jótékony hatással van.
ÉS MI TÖRTÉNIK AZ ÉPÜLETTEL? ÉPÜLETFIZIKAI KÉRDÉSEK KÖZÉRTHETŐEN, DE INKÁBB SZAKEMBEREKNEK
Folytatjuk a kísérlet épületfizikai vonatkozásainak elemzéseit Bakonyi Dániel, okl. építészmérnök segítségével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársával.
A hazai épületenergetikai felújítások leggyakoribb szerkezete a falazatok külső oldali hőszigetelése valamilyen THR (teljes hőszigetelő rendszer) felhasználásával. A tervezőnek a legkülönbözőbb állapotban lévő eltérő falszerkezet hőszigetelését kell megoldania, amelyhez számos gyártó számtalan terméke és rendszere közül választhat.
Az olyan relatív egyszerű és épületfizikailag „veszélytelennek” tűnő szerkezetek esetében is, mint amilyen a falazat vagy a födém szigetelése, felmerülhetnek későbbiekben problémák, amelyekkel a tervezés és a kivitelezés során is foglalkozni kell.
MIÉRT FONTOS A LÉGZÁRÁS KÉRDÉSE?
Sokszor nem gondolunk rá, hogy a külső oldali hőszigetelések kialakításánál is nagy szerepe lehet a légzáróságnak, első sorban a külső térelhatároló szerkezetek páratechnikai tervezésében. A falazatokat a legtöbb számítás (pl. az MSZ 04-140-2 szerinti páratechnikai méretezésnél – Glaser módszer) teljesen légzárónak tekinti, holott ez közel sincs feltétlenül így. Különösképpen a különböző vázkerámia falazóblokkok esetében maga a falazat nem képes kielégítő légzárást biztosítani a szerkezetnek a folyamatos vízszintes és függőleges habarcshézagok hiánya és a tégla lukacsos kialakítása miatt. Ebben az esetben csak a vakolat az, ami ezt a zárást biztosíthatja (ezért szükséges egy új építésű ház esetében is a külső falfelületen egy légzáró alapvakolatot elkészíteni mielőtt hőszigetelni lehetne azt). Egy meglévő épület esetében belülről gépészeti és elektromos vezetékek, konnektorok és kapcsolók, a külső felületen pedig kisebb nagyobb repedések és akár vakolat leválások és egyéb hibák jellemezhetik ezt a fontos védelmi síkot, ahogy azt egy Blower door mérés is bizonyíthatja.
A nem kívánt légáramlatok az egyértelmű többlet hőveszteségeken túl komoly nedvességtechnikai gondokat is okozhatnak, ugyanis a filtrációs levegőáram nem csak hőt, hanem nedvességet is szállít magával. Míg egy átlagos vázkerámia falazat 1 m2-én egy téli nap alatt csak pár gramm nedvesség tud keresztülhatolni páradiffúzió útján, addig egy pár mm-es résen keresztül már néhány Pa nyomáskülönbség hatására is ennek a sokszorosa kerülhet a falszerkezetbe [1]. Kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy az új, jó légzáróságú vékonyvakolat mögött a meglévő falszerkezet és vakolat hibái miatt ez a nedvességtartalom feltorlódik és kondenzálódik.
Minden esetben ellenőrizni kellene a meglévő szerkezetek légzáróságát és a hőszigetelés beépítése előtt el kellene végezni a megfelelő javításokat. Szintén fontos a hőszigetelő táblák megfelelő ragasztása, hogy ne alakítsunk ki nagy légréseket a hőszigetelések és a falazat között.
E jelenség vizsgálatára a „Te mire költenéd a rezsid?” program során a hőszigetelt Hajdúnánási házon két minta falfelületet is kialakítottunk.
FELÚJÍTÁS ESETÉN A MEGFELELŐ CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA MINDIG HOZZÁÉRTÉST IGÉNYEL
Meglévő szerkezetek tervezése során mindig nagyobbak a megkötések, mint egy új építésű háznál, így a csomópontokat sem mindig lehetséges épületenergetikailag és épületfizikailag optimálisan kialakítani. Minden esetben felmerülhet a kérdés: mekkora lesz az elkerülhetetlen kisebb nagyobb hőhidak szerepe az épület energiamérlegében, és a nem megfelelő kialakítás (és különösen a légzáróság egyidejű növelése) esetén nem áll-e fenn a veszélye a belső oldalon felületi állagvédelmi meghibásodásoknak (penészesedésnek)? Mivel minden épület más, ezeket a kérdéseket megnyugtatóan csak egyedi méretezéssel, mégpedig hőhídszimulációk segítségével tudjuk megválaszolni. A szerkezeti tervezés e hazánkban is egyre szélesebb körökben terjedő eszközével a vonalmenti hőátbocsátási tényező (Ψ) és a legalacsonyabb felületi hőmérsékletek (θi,min) számított értékeinek ismeretében dönthetünk a pontos csomóponti megoldásokról.
Az 1. és 2. ábra a hajdúnánási épület oldalsó és felső ablakkáva csomópontjának néhány alternatíváját mutatja be (az értékek tájékoztató jellegűek). A jó állapotú és minőségű meglévő nyílászárók és a redőnyszerkezet megtartásának igénye jelentősen behatárolta a szóba jöhető megoldásokat. Azonban ez a tény nem lehet ok a probléma teljes megkerülésére (lásd az első ábra bal oldalán a teljesen befordítás nélküli hőszigetelés nagyon nagy hőveszteségeit). A tervező feladata a geometriai kötöttségek mellett az optimum megtalálása.
1. ábra: Különböző lehetőségek a hőszigetelés kialakítására meglévő nyílászáró függőleges éle mentén. Vonal- menti hőátbocsátási tényező és a belső felületen mért legkisebb felületi hőmérséklet értékek (DIN 4108-2 állagvédelmi ellenőrzés szerint).
2. ábra: Különböző lehetőségek a hőszigetelés kialakítására meglévő nyílászáró párkánya mentén. Vonalmenti hőátbocsátási tényező és a belső felületen mért legkisebb felületi hőmérséklet értékek (DIN 4108-2 állagvédelmi ellenőrzés szerint). (x) www.knaufinsulation.hu
Tisztelt Szerkesztőség!
Azt szeretném kérdezni, hogy vegyesfalazat/vályog, tégla/ esetén is alkalmazható-e az a szigetelési forma, vagy nem ajánlott?
Megtisztelő válszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Kecskés LÁszló
Tisztelt Érdeklődő!
Az említett vegyes falazatnál kőzetgyapot hőszigetelés javasolt. A cikkben szereplő üveggyapot a tetőbe került. A homlokzatra vakolható kőzetgyapot ajánlott. A vakolat kiválasztására is figyelni kell, mindenképpen ehhez a termékhez ajánlott vakolatot kell használni. Sokszor falusi házakon lehet látni, amikor ledobja a vályog fal a vakolatot, mert nem szilikát alapú vakolatot használnak.