80-as években épült lakóház felújítása
Külső szigetelés és a terasz felől meghagyott téglaburkolat
Egy Budapest, II. kerületi villaépület felújításának megtervezésére kaptunk megbízást. A tulajdonosok több szakaszra bontva újítják fel a két ütemben épült családi házat.
Az épület két részből áll, egy kisméretű téglából falazott, látszó tégla homlokzattal, ill., egy hozzáépítésből, amely a 80-as évek végén, már jobb értékű nyílászárókkal, és jobb hőszigetelési értékekkel rendelkező kétrétegű falazattal készült.
A kisméretű téglából falazott rész a kör alakú kiugróval 10 cm-es kőzetgyapot hőszigeteléssel láttuk el. A kifejezetten íves felületek hőszigetelésére is szolgáló kőzetgyapot típust használtunk ezen a felületen. Itt szükséges volt a hőszigetelő lapok dűbelezése is.
A thermovíziós felvételeken jól kirajzolódik, milyen pontszerű hőhidat jelentenek az íves falnál használt (jó minőségű!) rögzítő elemek. Az alsó sín is vonalmenti hőhidat jelent.
Érdemes a sínt nem fém anyaggal megoldani.
A tulajdonosok kérése szerint a 38 cm-es kisméretű téglafal látszó téglaburkolatát a terasz felől meg kellett hagyni. Ezért itt belső hőszigeteléssel oldottuk meg a nagyon rossz hőtechnikai értékkel rendelkező falazat energetikai felújítását.
Belső hőszigetelés
Belső téri hőszigetelés
A belső hőszigetelés nagyon problémás, ezért csak az erre a célra kiválóan alkalmas kalcium-szilikát anyagú belső hőszigetelő táblákat hoztuk be Németországból. (Már magyarországi forgalmazók is vannak. ) Ez a belső hőszigetelés egyszerűen alkalmazható, akár egyénileg is kivitelezhető. Az anyag meglehetősen drága, de ilyen esetekben megéri, hiszen ha kőzetgyapottal hőszigeteltünk volna, és még arra téglaburkolat kerül, az még költségesebb megoldás. A thermovíziós képek megmutatják, milyen jó értéket tudtunk elérni a külső és a belső hőszigeteléssel a régi 38-as tégla falazaton.
A felvételeken az is jól látszik, mennyivel jobb (alacsonyabb) a hőszigetelt régi falazat hőmérséklete, ellentétben az újabb, (eredetileg sokkal jobb hőtechnikai értékekkel rendelkező) fallal szemben. Ez a falazat még nem került felújításra, jól kirajzolódik a nagy hőhíd hatású kiváltó vonala a thermovíziós felvételen.
A felújításnak jelenleg a második szakasza folyik. Az első szakaszban a régi nyílászárók cseréje mellett döntöttünk a tulajdonosokkal. A felújítás tervezése során az újabb épületrészben már felmerül a kérdés, hogy csak az üvegek cseréje történjen meg. A második szakaszban kell megoldani a viszonylag nagy felületű üvegtégla hőszigetelését is.
Külső szigetelés – íves forma
Külső szigetelés
Passzívház minőséget nem lehetett elérni ennél a felújításnál, de a felújítás rengeteget számít nemcsak a gázfogyasztás szempontjából, hanem a sokkal jobb lakókomfort biztosítása miatt is.
Tisztelt Sigray Judit!
Eredetileg az ’50-es évek elején épített, majd a ’80-as évek végén felújított, tetőtérbepítéssel is bővített családi házunkat most tervezzük külső homlokzati hőszigeteléssel ellátni, ezzel kapcsolatban szeretnék néhány tanácsot kérni. Az első problémám a külső falazat: az alsó szinten 25-ös kisméretű tégla-fal + kb. 2 cm légrés + kisméretű kantfal. A felső szinten 38-as Rába téglafal. Milyen vastagságú hőszigetelést javasolna? Úgy tudom, az építési előírások szerint csak 10 cm-es lehet a telekhatáron átnyúló hőszigetelés a közterület felé.
Második kérdés a nyílászáró: Dunatherm ablakok – a neten fellelhető kommentekben elvileg hőszigeteltnek minősül, de adatot eddig sehol nem találtam róla, Ön szerint elengedhetetlenül szükséges a cseréje, vagy esetleg harmadik üvegréteg beépítése is szóba jöhet?
A harmadik probléma a ház keleti falához csatlakozó járda feletti féltető, illetve terasztető, amelyek acél tartószerkezetűek, egyrészt alátámasztva, másrészt a falba vésett acéltüskéken támaszkodnak – ami biztosan hőhidat képez. Van-e valami (akár trükkös) megoldás a hőhíd megszüntetésére?
Köszönettel: Németh Csaba
Két kérdésem volna. Lehet-e egy régi házat úgy átalakítani, hogy abból passzívház legyen?
Felújításnál nem elég, ha csak az ablakokat cseréljük ki, ha azok vannak a legrosszab állapotban?
Kedves György!
A két kérdése a két végletre vonatkozik, hiszen általában pont a köztes megoldás a járható és javasolt egy régi épület felújításánál.
El lehet érni a régi épületeknél is a passzívház kritériumot, de természetesen nem mindenhol. Vannak olyan épületek, ahol viszonylag könnyen elérhető egy sokkal jobb energetikai érték. Tehát a beruházás gyorsan megtérül. Van olyan helyzet, amikor nem érdemes ezen a ponton túllépni, vagyis nem érdemes mindenképpen ragaszkodni a passzívház kritériumhoz. Hiszen sok épületnél ezt csak a szerkezet megbontásával, ill., átalakításával lehet elérni, és ez már nem megtérülő beruházás lenne.
Németországban már számos példa van felújítás során elért passzívház kritériumra. Tehát általánosságban nem lehet megmondani, hol lehet, és hol nem, egyedileg kell megvizsgálni.
Az ablakcserére áttérve, biztos, hogy sokszor ez a legkönnyebben elvégezhető.
Ügyelni kell arra, hogy nehogy ezzel új problémák merüljenek fel, pl.penészesedés.
Itt is azt tudom tanácsolni, hogy előbb az egész épületet kell megvizsgálni, és utána dönteni a beruházásról.
Sigray Judit
Tisztelt Németh Csaba!
Az épületet egészében kell átvizsgálni, és utána lehet tanácsot adni az egyes szerkezetek energetikai felújítására. Vannak olyan esetek, ahol például nagyon rosszul szigetelt a rolótok, akkor kár addig egy drága ablakra költeni, ha nincs megoldva a nagyobb probléma. Tehát az egész épületet kell ismerni, hogy tanácsot tudjunk adni.
Az utólagos hőszigetelés 10cm lehet, ha azon túl már sértené az előírásokat (oldalhatár stb.)
Egy ilyen felújítás megtervezésénél elkészítünk az egész épületre egy energetikai vizsgálatot, és annak eredményei alapján adunk tanácsot, melyik szerkezetnél milyen anyagot, ill.,eljárást javasolunk.
A web oldalunkon található e-mail címen, vagy telefonon tud elérni, ha segítségére lehetek tanácsadással, vagy egyéb további információval a felújítással kapcsolatban.
Sigray Judit