Minősített Passzívház Plusz, alaprajzokkal, csomópontokkal
A plusz kategória azt jelenti, hogy azon túl, hogy passzívházról van szó, még plusz energiát is termel.
A művész házaspárt nem kellett győzködnie az építésznek, hogy passzívházat építsenek. Az építészt (Dr. Werner Friedl (Master of Science) Architekturbüro Friedl) azzal a határozott kéréssel keresték fel, hogy passzívházat szeretnének lakóházként, egy műteremmel kiegészítve.
A telken egy 60-as években épült lakóépület állt. Úgy döntöttek az építtetők, hogy az igényeiknek megfelelő kialakítást egy újépítésű passzívházban tudják elképzelni. Így a régi épület lebontásra került.
Az alaprajzi kialakításnál az energetikai igények jól összehangolhatóak voltak az építtetői belső kialakításra vonatkozó elképzelésekkel.
A minősített passzívház szerkezetei:
A vasbeton lemezalap alá nyomásálló XPS hőszigetelés került, így elkerülhetőek voltak a hőhidak.
A lábazati részen jól összehozhatóak a burkolati síkok a vastag hőszigetelés ellenére is.
A falszerkezet mészhomok tégla tartófal, amelyre EPS illetve cellulóz hőszigetelés került. A faburkolat alá fa tartóváz készült, amit befújt cellulóz hőszigeteléssel töltöttek ki.
A tetőszerkezet is fatartókkal készült, ahol szintén cellulóz hőszigetelés a vázkitöltő hőszigetelő anyag.
A csomóponti részletek kidolgozása elengedhetetlen még a tervezési fázisban a passzívház építésnél.
Így az attika fal kialakítása is természetesen először a tervező asztalon született meg.
A nyílászárók beépítésére, valamint az árnyékolók elhelyezésére különösen oda kell figyelni a passzívházak építésénél, hiszen jelentős hőhidat okozhat egy rossz csomóponti kialakítás. Gyakori megoldás a fal külső síkjára helyezett nyílászáró beépítés.
Ennél az épületnél zsaluzia a napvédő szerkezet.
A tetőn napelemeket helyeztek el, nem hagyományos módon kerültek beépítésre.
A tömbös megjelenés, a déli tájolás, a passzívház szintű szerkezeti elemek hozzájárultak ahhoz, hogy minimális hőigényű legyen az épület. A fűtést nem a szellőzőrendszeren keresztül oldották meg. Szerették volna elkerülni a száraz levegő problémáját, valamint a komfort érzet növelése miatt az egész épületben padlófűtést alakítottak ki. Így minden helyiségben külön szabályozható a hőmérséklet és nincs sehol hideg padlófelület. A gépészeti helyiségben került elhelyezésre a hőszivattyú valamint a hővisszanyerős szellőzőrendszer fő részei.
Az építtetők azóta is nagyon szeretik a passzívház otthonukat. A használat során nagyon jól hozza a ház a tervezett energetikai értékeket, minimális a fűtési költség.
Budapesten a 16. kerületben szeretnénk passzív ikerházat építeni. A telek mérete 36X17. A rendezési tervnek megfelelően a két ikerház teljes szélessége 11 méter a hossza 15 méter. Kérem tájékoztatni szíveskedjenek lehet-e ilyen adottságok mellett passzívházat építeni
Üdvözlettel: Lőrincz Róbert
Kedves Érdeklődő!
Javasoljuk, hogy forduljon passzívház tervező építészhez, mert nemcsak a telek méretén múlik az, hogy lehet-e a telekre passzívházat építeni. A szomszédok elhelyezkedésétől és nagy mértékben a tájolástól is függ. Mindenesetre az már előny, ha ikerház épül, az előnyt jelent a passzívház építésnél a szabadonálló családi házzal szemben. Ennél a beépítésnél van egy közös fal, amely nem számít a PHPP számításban (passzívházakra vonatkozó energetikai számítás) lehűlő felületnek.