E feladat megoldására egy olyan egyedi hőmérsékletmérő rendszert készítettünk, amely 0,1°C pontossággal képes mérni a hőmérsékletet. Az értékek feldolgozás után Excel táblázatba kerülnek mentésre, így a kapott adatok később kiértékelhetők.

A rendszer a National Instruments termékein és a LabView szoftveren alapul. Az egyedi programozással a célnak megfelelő mérést készíthetünk, illetve számtalan beavatkozási lehetőséget teremthetünk.

1. Bevezetés

A fenntartható fejlődés egyik alapeleme, hogy környezetbarát, és megújuló energiát használjunk fel minél több helyen. Ezen felül a legtöbben mi is szeretnénk kevesebbet költeni a lakásunk fenntartására, fűtésére. Így egyre többen választják a passzívház nyújtotta előnyöket, amely környezetbarát módon, megújuló energiaforrásokat felhasználva képes komfortos hőmérsékletet biztosítani egész évben, nagyobb teljesítményű fűtőberendezések nélkül.

Az Európai Unió döntése szerint 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén alkalmazni kell a szén-dioxid kibocsátást drasztikusan csökkentő megoldásokat! Ezeknek a kritériumoknak majdhogynem csak a passzívházak lesznek képesek megfelelni.

Kutatásunk során a passzívházak hőmérsékletének változását vizsgáltuk különböző helyzetekben. A célunk, hogy maximalizáljuk a beérkező sugárzási energia kihasználtságát, abban az időszakban, amikor fűtésre van szükség, illetve minimalizáljuk a hűtéshez szükséges energiamennyiséget átszellőztetés, passzív hűtés felhasználásával. A vizsgálathoz saját mérőrendszert kellett létrehoznunk, amely kielégítette a feladatunk során felmerülő igényeket.

2. A passzívház modell bemutatása

A méréseket egy általunk elkészített modell épületben végezzük, amelynek tulajdonságai teljes mértékben megfelelnek a passzívház kritériumainak. A modell belső méretei: 3,0×3,0×2,8 m. A falak fehér színű KINGSPAN hűtőházi panellemezekkel vannak fedve, melyek közt 20 cm vastagságú PUR hab réteg található. A szerkezet hőátbocsátási tényezője így 0,11 W/m²K, amely alatta van a passzívházakra vonatkozó 0,15 W/m²K értéknek.

A szoba egyik falán egy 1,5×1,5 m-es méretű nyílás van, amelybe különböző nyílászárók, ablakok, üvegek építhetőek be. Ez alapján vizsgálható az ablakokon keresztül felvett, illetve leadott hőmennyiség is.

Ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk tájolás alapján is a belső hőmérsékletet, az építményt egy forgózsámolyra helyeztük, melyen tetszőlegesen elfordíthatjuk az épületet a kívánt szögbe.

passzivhaz-modell

3. A mérési rendszer összeállítása

A modell épület elkészítése után a méréshez szükséges rendszerelemek kerültek beépítésre. Az alapkoncepció szerint 9-9 db felületi hőmérsékletérzékelő került felhelyezésre minden belső felületre, a falakra, és a plafonra, padlólemezre is. Az ablakfelületre ezeken túl 6 érzékelőt erősítettünk fel. A léghőmérséklet mérésére 27 db érzékelőt helyeztünk el kötelekre rögzítve 3×3×3-as elrendezésben a felületi érzékelőkkel egyvonalban. Az érzékelők vényvisszaverő borítással lettek ellátva, ezáltal csökkentve a nap közvetlen sugárzásából eredő zavaró hatást, amely hibás értékeket eredményezhet. További 8 érzékelőt hagytunk belső testek hőmérsékletének mérésére.

A mérésekhez 96 db LM335-ös szenzort használtunk fel. Ez egy nagy pontosságú hőmérsékletérzékelő, mely egy 2 kimenetű Zener-diódát használ. Ennek a levágási feszültsége egyenesen arányos az abszolút hőmérséklettel, együtthatója: 10 mV/°K. Tehát a kimenetén mért feszültség egyenes arányban változik a hőmérséklettel. 1°C eltérés esetén ±10 mV-al változik a feszültség. Kalibrálás során stabil 25°C-os hőmérsékleten tartottuk az érzékelőket, és lemértük a kimeneti feszültségüket. Ezt követően az eltéréseket szoftveresen korrigáltuk.

Mivel a kutatás során a National Instruments volt a partnerünk, rendelkezésünkre bocsátottak 6db NI BNC-2090A típusú modult, mely segítségével csatlakoztathattuk az érzékelőket, és 3db NI PCIe-6259 típusú mérőkártyát, amely az adatokat digitalizálja és továbbítja a számítógép PCI Express csatlakozóján keresztül.

A berendezések a szerkezeten kívül, az építmény tetején kerültek elhelyezésre, hogy a belső hőmérsékletet ne befolyásolják. A mérőszekrényt úgy kellett kialakítani, hogy az időjárásnak ellenálljon, így azt kellőképpen leszigeteltük, víztől való védelmét megoldottuk. Ebből adódóan a zárt térben a berendezések által termelt nagymennyiségű hő elvezetését kellett megoldanunk. Ezt két 12 cm-es számítógép ventilátor és két 47W-os hűtőtáska fedél hivatott megoldani, melyek vezérelten működnek a gépházban mért hőmérséklet alapján: A szellőztető ventillátorok 25°C felett kapcsolnak be, a hűtőventillátorok pedig 35°C feletti hőmérséklet esetén segítenek rá a hűtésre. A vezérlés a mérést végző programban került kialakításra.

Mérőszekrény

4. A mérést végző program

4.1. A program feladata

Ide tartozik a jelek beolvasása, átkonvertálása hőmérsékleti értékekké, és ezen adatok megjelenítése. Ezen felül a mért értékeket feldolgozza, rendszerezi, és Excel táblázatban elmenti. A ventillátorok vezérlését szintén a program végzi a mért hőmérsékletek, illetve további beállítható algoritmusok alapján. A program megírása során a National Instruments LabView szoftverét használtuk fel, mivel a felhasznált eszközök teljes mértékben kompatibilisek vele.

A hőmérsékletváltozás általában viszonylag lassan megy végbe, így a mintavételezést egy percben határoztuk meg. A program minden percben beolvassa a mérőkártya által szolgáltatott aktuális értéket, amely a felhasználói felületen azonnal meg is jelenik. Ahhoz, hogy a hőmérsékletváltozás követhető legyen, az elmúlt 24 óra adatai folyamatosan frissülő grafikonokon is megjelennek.

A program felhasználói felülete

A LabView szoftver segítségével egy grafikus programozói felületen tudunk méréseket összeállítani, számításokat végezni. Minden adatnak, értéknek, funkciónak külön „doboza” van. Ezek összehuzalozásával alakítható ki a program. Ez egy elég szemléletes, mérnök közeli szemléletet eredményez, hasonló módot reprezentál, mint a valós műszerekben összehuzalozott elemek, ellenállások, kapuk, erősítők. Ezért is kapta a „Virtual Instrument” (VI) nevet a program.

A jobb átláthatóság, és a logikus építés miatt szegmensekre, illetve subVI-okra osztottam a program egészét. Így különböztetve meg az adatgyűjtési (és kijelzési), a feldolgozási, és a mentési szegmensét. Ezek külön időállandók szerint is futnak le.

4.2. Az adatgyűjtési szegmens

A mérési alapegység tehát egy perc volt, az adatok percenként frissültek, így az adatgyűjtés 1 perces ciklusokban történt. Ebben a szegmensben történt értelemszerűen a kijelzés is, illetve a ventillátorok beavatkozására szánt programrészlet. Ez azt jelenti, hogy a szellőztetés vezérlése is 1 perces időállandóval történt.

A ventillátorok vezérlésére az aktuálisan mért hőmérsékletadatokat használtuk fel. A mérőszekrényben lévő túlhevülések elkerülésére a fentebb említett két módot használtuk fel. Ezek mellett 4 ventillátort vezéreltünk, amelyek segítségével a modell belső levegőjét szellőztethettük át. Ezek vezérlésére a program többféle szellőztetési módot is kínál:

-          Kézi vezérléssel kapcsolható

-          Automatikus hőmérsékletfüggő

-          Meghatározott, beállítható időszakban történő

Kézzel történő működtetés során a felhasználói felületen található kapcsolóval vezérelhetjük. Automatikus működéskor egy algoritmus szerint, a külső, illetve belső hőmérséklet alapján történik a szellőzés úgy, hogy megpróbálja tartani a 22°C-os belső hőmérsékletet. A harmadik mód szerint egy előre beállítható időpontban kapcsol be, illetve ki a szellőztető rendszer.

Az adatok három egy dimenziós tömbben kerülnek beolvasásra, mivel 3 db mérőkártyát olvasunk be. Ezeket a tömböket a programban össze kellett építenünk, majd újra különválasztanunk a zónák (falak, padló, plafon, külső, stb.) szerint, hogy az értékek átláthatóbbak legyenek. Az összeépített tömbök minden ciklus végén mentésre kerültek, így építve folyamatosan egy 2 dimenziós tömböt. A ciklusok végén ezen az adathalmazon felül mentésre kerültek az aktuális időcímkék és a ventillátorok állapotai. A szegmens minden nap, 00.00-kor került leállásra, aztán természetesen újraindulásra, ekkor indult a feldolgozási szegmens.

4.3. A feldolgozási és mentési szegmens

A fentebb említett értékek kerültek átadásra a következő szegmensnek, amely az adatok feldolgozását végezte. A mentett fájlban nincs szükség minden perc adatának lementésére, elég volt 5 perces adatokkal dolgozni, így 5 percnyi adat átlagát kellett képeznünk. Ez egyszerűen úgy történik, hogy 5 adatból képezünk egy átlagot, majd ezekből újra felépítjük a tömböt.

További kívánalom volt, hogy az egyes zónák értékei is legyenek átlagolva, így összehasonlíthatóvá téve a különböző felületek átlaghőmérsékleteit. Hasonló módon történik, mint az időbeni átlagképzés azokkal a kivételekkel, hogy a különböző zónákban különböző számú érzékelő van, illetve itt nem egy új tömböt képezünk, hanem az átlag értékeket illesztjük be a kiindulási tömb meghatározott részeibe.

A ventillátorok jelzői és az időcímkék is feldolgozásra kerültek, hogy megfelelő formában kerüljenek összeépítésre az adatokat tartalmazó tömbbel. Ez a tömb tartalmazta az összes adatot, amely mentésre került.

Excel táblázatba való mentés során definiálni kellett az oszlopok, illetve a sorok címkéit. Az oszlopok címkéire külön tömb készült, melyben az érzékelők zónáit, illetve sorszámait tüntettük fel. A sorok címkéi az előzőleg feldolgozott, kiválasztott időpontok lettek. A programnak a feldolgozó szegmense úgy lett megírva, hogy a paraméterek megváltozásával is működő képes legyen. (Például nem 5 percenként, hanem 10 percenként akarunk átlagot vonni.)

Érdekes probléma adódott a számok Excel táblázatba mentése során: A LabView program a tizedes értékeket a magyar nyelvterületi beállításoknak megfelelően vesszővel választotta el. Így is került át a mentési szegmensbe, ahol fájlba mentettük az értékeket. Viszont azzal kellett szembesülnünk, hogy az összes értéket szövegként kezeli az Excel, így további számolások nem végezhetőek velük.

A probléma ott keresendő, hogy az angolszász országokban, illetve a világ túlnyomó részében tizedes pontokat használnak. Így a táblázatba konvertálás során is így kell megadnunk az adatokat. Ennek kiküszöbölésére írtam egy programrészletet, amely a tizedes vesszőket pontokká képes alakítani, ezután hiba nélkül, számként jelentek meg az értékek.

5. Eredmények

A több éve folyamatosan működő információgyűjtés, és a kiértékelt adatok igazolják, hogy az általunk készített egyedi hőmérsékletmérő rendszer gyakorlatban is hasznosítható, tudományos kutatásokra felhasználható. A munkánkkal megfelelően vizsgálhatóak a passzívházban uralkodó belső hőmérsékleti viszonyok. Így további kutatásokat végezhetünk, amely kiterjed mint a passzív fűtés, mind a passzív hűtés felhasználhatóságára is.

Az eddig feldolgozott mérési adatokból kitűnik, hogy a belső hőmérsékletre nagy hatással van az ablakon keresztül besugárzott hőmennyiség. Így könnyen megtörténhet a túlhevülés, melyet kezelnünk kell. Jelenleg a szellőztető rendszerrel történő belső hőmérséklet visszahűtésének vizsgálata történik, amely segítségünkre lehet abban, hogy a klímaberendezéseket háttérbe szorítsuk.

6. Összefoglalás

Manapság egyre fontosabbá válik, hogy megújuló energiaforrásokat használjanak az épületek, és ezeket a lehetőségeket minél nagyobb hatásfokkal kiaknázhassák. Ezáltal mind a fűtés, mind a hűtés során energiát takaríthatunk meg. Ezen megoldások létszükségletének, hatásfokának mérésére készítettük el a passzívház modellünket, és a benne uralkodó hőmérsékletviszonyok mérésére az egyedi mérőrendszerünket. Az eredményeink bizonyítják, hogy mindennek van létjogosultsága. A mérőrendszer a kezdeti gyermekbetegségek kijavítása után alkalmassá vált a hőmérsékleti változások mérésére, illetve az automatikus szellőztetések vezérlésére is. A nagy pontosságának köszönhetően, és a paraméterek rugalmas változtathatósága miatt lehetővé teszi, hogy a további mérések során további tudományos következtetéseket is levonjunk.

Horváth Csaba

Felhasznált szakirodalom:

1. Bartha István: cikk – 15th „Building Services, Mechanical and Building Industry days” International Conference, 15-16 October 2009, Debrecen, Hungary
2. Hahn E., Harsányi G., Lepsényi I. és Mizsei J. (szerk: Harsányi, G.): Érzékelők és beavatkozók, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, 1999.
3. http://www.ni.com/labview (2011.09.26.)
4. http://sine.ni.com/nips/cds/view/p/lang/en/nid/203462 (2011.09.26.)
5. http://sine.ni.com/nips/cds/view/p/lang/en/nid/14128 (2011.09.26.)
6. http://www.passiv.de/ (2011.09.26.)

Kapcsolódó cikkek:

1. Milyen házban lakik a passzívház minősítő?
2. Megint Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP)!
3. Egyedülálló ökopanel Budapesten

Mit jelent a SolarWall kifejezés?

A SolarWall egy utólagosan a homlokzatra vagy a tetőre szerelt, perforált fémlemezből készített falazat, melynek felülete a napsugárzás hatására felmelegszik és hőjét átadja a perforációkon beáramló levegőnek. A perforált lemezfal mögötti légcsatornában a levegő tovább hevül és előmelegített friss levegőként áramlik tovább a légkezelőbe.

Hány fokkal melegíti fel a levegőt?

Napsütésben bármilyen alacsony külső hőmérséklet esetén működtethető és ilyenkor – tervezéstől és méretezéstől függően 5-25C-kal is emelkedhet a levegő hőfoka a külső hőmérséklethez képest.

Forrás: SolarWall R

Amennyiben nincs napsütés, így nincs energianyereség, akkor a szolárfal mögött nem áramlik a levegő. Az álló levegő hőszigetel, csökkenti az épület veszteségeit.

Mi történik nyáron?

Forrás: SolarWall R

Nyári üzemmódban a légkezelő nem a szolárfal mögül érkező friss levegőt használja, hanem a környezeti levegőt, a szolárfal mögötti meleg levegő pedig a kéményhatás következtében felfelé áramlik és a fal felső részén távozik. Így egy hűtőáramot biztosít, miközben maga a szolárfal is árnyékolja az épületet.

Hol használható a rendszer?

Abban az esetben, ha a homlokzat nem használható erre a célra, létezik tetőre szerelhető változat is, a SolarDuct, sőt napelemmel is kombinálható, ekkor a napelem hulladékhőjét használja a rendszer a légkezelő frisslevegőjének előmelegítésére. A rendszer nagy előnye, hogy nagy hatékonyságú, kedvező árú, nem igényel karbantartást, mert nincsenek mozgó alkatrészei. Jelenleg olyan épületeknél gazdaságos a rendszer beépítése, ahol használnak légfűtést, a friss levegő igény jelentős és általában nappal merül fel. Ekkor ugyanis a napenergia rendelkezésre állása és a felhasználás ideje egybeesik.

Jelentős fűtési költségmegtakarítás érhető el például kereskedelmi épületek, irodaházak, iskolák esetében, vagy azokban az épületekben, ahol gyártó, mezőgazdasági feldolgozó vagy logisztikai tevékenység folyik. Magyarországon elsőként az Auchan miskolci áruházára került SolarWall rendszer.

Számos külföldi példa van már társasházak SolarWall által történő légfűtésére is. Kisebb épületekre való alkalmazása – a szükséges változtatásokkal – jelenleg tesztelés alatt áll és néhány hónapon belül várhatóak az eredmények.

Kapcsolódó cikkek:

1. A majdnem tökéletes fűtési rendszer- Energiakulcs® – 1.rész
2. A majdnem tökéletes épületgépészeti rendszer Energiakulcs® – 3. rész
3. Hogyan oldható meg a passzívházak hőcserélőjének fagymentesítése?

A VELUX Cégcsoport ismét egy világhírű formatervezővel, ezúttal Karim Rashiddal kötött együttműködést, mégpedig egy egyedi árnyékoló kollekció megtervezésére. A cég tavaly mutatta be a VELUX fénycsatorna by Lovegrove termékét, melyet Ross Lovegrove sztárdizájner tervezett, és amelyet Magyar Formatervezési Díjjal is kitüntettek. A dizájnerekkel való közös munka új utakat nyit a cégcsoport számára a terméktervezésben.

A VELUX Cégcsoport és Ross Lovegrove együttműködése volt az első alkalom, hogy a vállalat külső formatervezőt kért fel terméktervezésre. A nemzetközi együttműködés pozitív eredményei alapján a vállalat ez alkalommal a tetőtéri ablakok szinte nélkülözhetetlen kiegészítőinek, az árnyékolók új kollekciójának kidolgozását bízta sztár-formatervezőre.

Karim Rashid egyedi motívumok és színek (pink, neonsárga és metálszínek) felhasználásával teremtette meg a csak rá jellemző összhatást, így a rolók nem egyszerűen a fény kizárását szolgáló eszközként, hanem egyfajta művészeti alkotásként dekorálják a lakást.

A virágmotívumokkal, illetve digitális, absztrakt alakzatokkal díszített árnyékolók a formatervezett alumínium sínek segítségével a VELUX tetőtéri ablakokra pillanatok alatt, könnyedén felszerelhetők, így minden nehézség nélkül különleges hatást érhetünk el a belső terekben. Az exkluzív termékek VELUX árnyékoló kollekció by Karim Rashid néven Európa-szerte kaphatók lesznek.

Karim Rashid, aki a közelmúltban hazánkban is járt, a modern formatervezés kulcsfigurája, generációjának egyik legfoglalkoztatottabb dizájnere. Ezidáig már több mint 35 országban dolgozott, 300 különböző szakmai díjjal tüntették ki, s igen gazdag életműve 3000-nél is több terméket ölel fel.

Az együttműködéssel kapcsolatban elmondta: „Örömmel tettem eleget a VELUX Cégcsoport felkérésének, hiszen számomra mindig is fontos volt, hogy egy termék vizuális megjelenése és funkciója tökéletes összhangban álljon egymással – ehhez pedig kiváló keretet adott a közös munka. Az árnyékolók tervezése során olyan új mintákat szerettem volna alkotni, melyek a mai otthonokba egyfajta digitális jelleget csempésznek. Ugyanakkor azt is elsődleges célnak tekintettem, hogy az emberek ne csak szükséges belsőépítészeti elemként tekintsenek a termékre, hanem egyúttal dizájnalkotásként is, mely a belső teret szebbé teszi, és meghatározza az enteriőr stílusát is”.

„Büszkék vagyunk arra, hogy már második alkalommal dolgozhatunk együtt neves dizájnerrel. A Ross Lovegrove-val megvalósult közös munka sikere alapján bízom benne, hogy a Karim Rashid által kidolgozott dizájn is legalább annyira népszerű lesz mind a szakma képviselői, mind vásárlóink körében, mint amilyen a VELUX fénycsatorna by Lovegrove volt”, mondta Őz Beáta, a VELUX Magyarország Kft. értékesítő vállalatának ügyvezetője.

Kapcsolódó cikkek:

1. Dekoráció és energiahatékonyság energiarolóval
2. Hogyan alakítsuk ki a garázst a passzívháznál?
3. Nosztalgikus üvegházak, üvegházi növények

A zöldtetők építése manapság már nem csak hóbort, vagy divat. Egyre inkább az élhető város részévé válik. Kialakítása pedig összefogott ismereteket követelő szakmai feladat.

Az egységes, összeillő rendszerű zöldtető, mint építészeti szerkezet bizonytalanságot, vagy pozitívan fogalmazva számtalan kihívást rejthet magában mind a tervező, mind a kivitelező, mind az építtető szemszögéből. Mindez nincs, ha a teljes zöldtető rendszert, vagy annak minél több elemét egy megoldás biztosítja. Erre mutat jól hasznosítható példát az AlkorGreen – a komplett zöldtető.

Az Alkor egy olyan anyagcsalád, amelynek tagjai az építőipar, azon belül a vízszigetelés számos helyén bizonyították már kiválóságukat, sok országban. Gyártója, a RENOLIT cégcsoport pedig a világ egyik legnagyobb műanyag fóliákat készítő vállalatcsoportja, több nyugat-európai, ázsiai, amerikai és afrikai gyárral. Az Alkor anyagokat így több millió négyzetméteren használták már szerte a világon, így Magyarországon is.

Mi is tehát az AlkorGreen?

Egy olyan zöldtető rendszer, melynél az alkalmazott rétegeket, azaz a talajtakarótól a szűrő, szivárgó rétegeken át le a vízszigetelésig mindent egy egységesen átgondolt, biztonságos szemlélet ad. Nem kell a különböző rétegek, rétegelemek jellemzőit, összeférhetőségét, és egységes működőképességét keresni, vizsgálni, mert azt már kitalálták. Csak alkalmazni kell, a következőkben leírtak szerint, egy csokorban összefogva kínálva annak kifejlesztőjétől, gyártójától.

Mielőtt alkalmaznánk, azért még néhány szó arról, mit is nyújt ez a zöldtető rendszer, és mit is tartalmaznak annak elemei, mit érdemes róla előzetesen tudni.

Az AlkorGreen rendszer az AlkorPlan^® vízszigetelő lemezre épül. Ez egy olyan műanyag vízszigetelő anyag, amely 100%-ban visszaforgatható, sőt szemben sok más szigetelőanyaggal, a gyártó vissza is veszi bárkitől egész Európában a Roofcollect program keretein belül. Az AlkorPlan^® lemezek élettartama az angol BBA minősítő intézet által igazoltan, 30 évnél is magasabb.

Az AlkorGreen-t extenzív zöldtetőkhöz ajánljuk, ahol ebből következően a növényzet aljzatául szolgáló ültetőközeg vastagsága 3-15 cm közötti, így az ebből származó tetőteher 30-150 kg/m².

A fenntartási igény minimális, alapvetően ezek nem járásra, állandó közlekedésre való tetők, a növényzet jellemző fajtái például a különböző varjúháj félék, egyéb, kisebb lágyszárú növények, fűfélék.

Forrás:Renolit

Forrás: Renolit

Az AlkorGreen rendszer részei

Ezt a rendszert 1° és 5° közötti lejtésű tetőkhöz javasoljuk használni.

• AlkorPlus^® 81017 – növényzet és táptalaj keveréke

Ez egy olyan ásványi- és szervesanyag keverék, amely mint táptalaj egyben tartalmazza a növényállomány alapkeverékét, víztartalékot, oxigént, és a gyökérszerkezet megkötéséhez szükséges adalékokat. A szemcsemérete 0-12 mm közötti, szállítási sűrűsége 0,95 t/m³ (szétterítve kb. 1,50 t/m³), pH értéke 6,5-8 közötti, tömege cm vastagságonként 13,5 – 15,5 kg. 25 kg-os zsákokban, 40 zsákot tartalmazó raklapokon szállítjuk. Igény esetén nagyobb zsákos, ömlesztett, silós kiszerelés is lehetséges.

• AlkorPlus^® 81016 – víztartó réteg

Ez a réteg még szárazság, vagy tartós hőség idején is megfelelő mennyiségű vizet biztosít a növényzet tartós létéhez, növekedéséhez, fejlődéséhez. Olyan ásványi szál keverék, amely tartós, korhadásra, rothadásra nem képes, arra nem érzékeny. Sűrűsége 70 kg/m³, vastagsága 25 mm, 9 m hosszú, 1 m széles feltekercselt állapotban kerül kiszállításra. Egy tekercs 15,75 kg-os.

• AlkorPlus^® 81015 – vízelvezető és szűrőréteg

Dombornyomott kemény műanyag lemez (polipropilén), amelynek felső felületére gyárilag (nem szőtt szerkezetű) szövetfilcet rögzítettek. Ez a szövetfilc meggátolja, hogy a fentebbi rétegekből, a táptalajból származó részecskék a szűrőrétegbe jussanak, megakadályozva annak eltömődését. A szűrő (drén) réteg pedig lehetővé teszi a fölösleges vízmennyiség eltávozását, elvezetését. Átlagos vízelnyelése 1,0 l/m², átlagos víztároló kapacitása 3,5 l/m². Vastagsága 8 mm, tekercshossza 25 m, a domborlemez szélessége 2,2 m, a szűrőfilcé 2,4 m. Súlya 1,2 kg/m², így 1 tekercs 66 kg-os.

• AlkorPlus^® 81014 – csúsztató réteg, vagy AlkorPlan^® 35121 – védőréteg

Ez biztosítja az alatta lévő réteg mechanikai sérülések elleni védelmét. Az AlkorPlus^® 81014 csúsztató réteg egy 3-rétegű, kétszeresen fonott szerkezetű polipropilén anyag, amely kiváló páraátbocsátású, 1,5 m x 25 m-es tekercsben kerül forgalomba. Alternatívaként az AlkorPlan^® 35121 védőréteg pedig egy olyan kétrétegű lemez, amelynek felső rétege egy PVC fólia, melyre alulról műanyag filcet lamináltak. Összvastagsága 0,6 mm, 2,10 m x 25 m-es tekercsekben szállítják.

• AlkorPlan^® LA 35177 – vízszigetelő lemez

Ez biztosítja a tető teljes, és garantált vízhatlanságát. Az anyag egy 1,5 mm vastag, különleges összetételű, lágyított PVC lemez, melynek külön üvegszálas filc erősítése van, aljára pedig 300 g/m²-es poliészterfilcet kasíroztak. Sikeresen átment az FLL gyökérállósági teszten. Teljes vastagsága 3,3 mm. 2,05 m széles, 20 m hosszú tekercsekben gyártják. Felületi súlya 2,12 kg/m², így egy tekercs kb. 65 kg-os. Javasolt bedolgozási módja a forró levegős hegesztés – mint felületfolytonosító eljárás, és a teljes felületű ragasztás az AlkorPlus^® 81068-as jelű ragasztóval. Ezzel biztosítható, hogy a szigetelőlemez soha ne mozduljon el, még a nagyobb lejtések esetében sem.

• A vízszigetelés alatti hőszigetelést azzal tudjuk megvédeni az alulról, az épület belseje felől támadó párától, ha a hőszigetelés alá a szintén rendszertartozékként kapható AlkorPlus^® 81012-es jelű polietilén párazáró fóliát fektetjük.

Az AlkorGreen rendszer előnyei

• komplett, esztétikus, gazdaságos tetőrendszer

• bár alapvetően extenzív zöldtető rétegrendű, de könnyen adaptálható intenzív zöldtetőkhöz is
• kiváló zajcsillapítást biztosít

• csökkenti a fűtési-, és hűtési költségeket

• kiváló élettartamot garantál a vízszigetelés által

• elenyésző a fenntartási költsége

• alacsony súlyú

• szép, barátságos környezeti képet ad

• csökkenti az esővíz elszivárgást, javítja az esővíz felhasználást

• oxigént termel

• csillapítja, vagy elnyeli az elektromágneses sugárzást

• minden elemét egy helyen megkapja, mellyel időt és fáradságot takarít meg.

Kapcsolódó cikkek:

1. Hőszigetelés mész, cement, és kvarchomok alapanyagokból
2. Világelsőség beltéri levegőminőségben
3. Bemutatunk egy passzívház óvodát

Talán újra reneszánszát élhetik az üvegházak az energiatudatos építészetben. Az energetikai szempontból jól megtervezett épületek már önmagában is jó napenergia hasznosító rendszerek. A továbblépés egyik lehetősége az épülethez csatlakoztatott, általában kiegészítő funkciójú, zárt, üvegezett terek (veranda, üvegház) építése.

Egy kis rövid összefoglaló, miért jó az üvegház energetikailag:

Az üvegházba bejutott és itt elnyelt energiát tárolhatjuk, és továbbítjuk a mögöttes szerkezeteknek. Az energia tárolásához rásegíthetünk kavicságy, kőágy, vagy akár saját kivitelezésben készült vízzel teli hordók elhelyezésével is.

Az üvegházban tárolt hőenergia részben a határoló szerkezetek hővezetésével, részben a szellőző levegő közvetítésével jut át a határoló helyiségbe.

Nyáron a csatlakozó üvegezett tér és az épület túlmelegedése ellen az üvegfelületek éjszakai megnyitásával, árnyékolók alkalmazásával, valamint növények telepítésével célszerű védekezni.

A 30 – 40-es éveikben járó építtetőknek előjönnek emlékeikben nagymamáik verandás háza. A falusi házaknál gyakori megoldás volt üvegezett veranda kialakítása.

Mindannyian szeretnénk becsempészni életünkbe a beivódott gyerekkori kedves emlékeket, hangulatokat. Talán ez is segíti majd az energetikai szempontból is hasznos üvegházak, verandák újbóli elterjedését.

( ph-magazin.hu)

Milyen növényeket telepíthetünk az üvegházakba, télikertekbe, verandára?

Miután házunkban télikertet alakítottunk ki, következhet a növények kiválasztása.  Többféle hangulatú térrészt választhatunk attól függően, hogy mire szeretnénk használni a télikertet. Ezután következhet a domináns növények kiválasztása. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy igyekezzünk azonos élőhelyről származó növényeket telepíteni az egységesebb kép érdekében.

Dézsás növények

Téli időszakban fagyérzékeny dézsás növényeinket tárolhatjuk itt. E fajok az 5^oC körüli hőmérsékletet kedvelik. Mediterrán hangulatot a megfelelő fonott bútorok mellett az alábbi növényekkel varázsolhatunk otthonunkba:

- Babér (Laurus nobilis)

- Gránátalma (Punica granatum)

- Leánder (Nerium oleander)

- Citromfa (Citrus limon)

- Rozmaring (Rosmarinus officinalis)

- Mirtusz (Myrtus communis)

- Édes füge (Ficus carica)

A felsorolt növények között találunk egzotikus gyümölcsöket is. Ezek a fák és cserjék csak akkor hoznak termést, ha beszemezzük őket (kétlaki növények), ám anélkül is látványos elemei lehetnek kertünknek.

Pálmák

A különböző pálmafajok is kiválóan társíthatók ebbe a környezetbe. Segítségükkel „esőerdővé” változtathatjuk házunk egy szegletét.

Ezek a növények a 10-20^oC közötti hőmérsékletet, a mérsékelt klímát kedvelik.

- kenderbanán (Musa basijoo)

- Főnix pálma (Phoenix canariensis)

- Cikász fajok

- legyezőpálma  (Livistona chinensis)

- Washingtónia pálma (Washingtonia filifera)

- Chamaerops humilis

A kísérő

A domináns, úgynevezett szoliter növények kiválasztása után, fontos a megfelelő kísérő növények kiválasztása. Erre a célra használhatunk orchideákat, valamint páfrányokat is, amennyiben a télikert klímája ezt megengedi. Ezen kívül jó szolgálatot tehetnek a kúszó szobanövények is.

Homonyik Dóra tájrendező és kertépítő mérnök hallgató

Kapcsolódó cikkek:

1. A növények méregtelenítő hatása a házban
2. Kertek a falon
3. Miért és milyen növényekkel telepítsünk zöldtetőt?

Sajnos kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése.

A Magyarországra is jellemző kontinentális éghajlat alapvető tulajdonsága a nagy téli hideg és az ugyancsak nagy nyári meleg, ezért mindkét időszakban igencsak pénztárcánk mélyére kell nyúlnunk, hogy télen a fűtés miatt megemelkedett gázszámlát, nyáron pedig a légkondi miatt az egekbe szökött villanyszámlát kifizessük.

„Pedig mindkét problémára van megoldás! – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Mindkét hőmérsékleti tényező ellen eredményes védekezési eszköz a házak, lakások homlokzati szigetelése. Egy legalább 10 cm vastag – ásványgyapot vagy üveggyapot – szigetelés révén télen 35-40%, de akár 60-65%-os megtakarítás is elérhető a falak állapotától függően, miközben nyáron, megfelelő árnyékoló-eszközök alkalmazása mellett, a szigetelés akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét” – tette hozzá a szakember.

A légkondicionáló-berendezések fokozott térnyerése az elektromosáram-felhasználás növekedésének egyik jelentősebb tényezője. Köszönhetően az elmúlt évtized kiemelkedően meleg nyarainak, a klímaberendezések száma az Európai Unióban oly annyira megugrott, hogy e berendezések áramfogyasztása mintegy 7-10 TWh, ami közel annyi, mint hazánk teljes, éves háztartási elektromosenergia-szükséglete!

„A légkondicionáló berendezések használata modern világunk rossz válasza a globális klímaváltozás és felmelegedés problémájára” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A klímaberendezések áramfogyasztásával ugyanis, ördögi körbe kerülve, tovább erősítjük azokat a nem kívánt folyamatokat, melyek magát az éghajlatváltozását eredményezik, ennek következményeként pedig a klímaberendezések használatát szükségessé teszik. A bezáruló körből csak szemléletváltozással és energiahatékonyságunk javításával nyerhetünk kiutat” – tette hozzá.

A szigetelés nyáron megakadályozza a hő tetőn és födémen valamint falakon keresztüli behatolását. Ennek alkalmazásával pedig hatásosabban idézzük vissza a hűvös parasztházak szigetelési technikáját, mint elektromos áramfogyasztókkal – nem csupán egészségünk, de környezetünk és pénztárcánkat is kímélve.

Knauf Insulation sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Nem csak szigetelésünk, de a pénztárcánk is lehetne vastagabb
2. A legzöldebb szigetelőanyag gyár áramból önellátó
3. Egyedülálló ökopanel Budapesten

Mint egy darab esőerdő Párizs közepén, és már sok más helyen is a világban, magasodnak a sokféle növénnyel betelepített dús növényzetű homlokzatok. Már kezdjük megismerni és alkalmazni, hogy a tetőre telepítsünk növényeket. De ez más, hiszen föld nélkül, és függőleges felületen kell megélniük a növényeknek.

A függőleges falon filcszerű, gyapjú anyagban kerülnek elhelyezésre a növények

Nem egyszerű a növények kiválasztása egy függőleges kert kialakításánál. Egy madridi épületnél 25 m magas külső falat telepítettek be 250 különböző növényfajtával, a törpefenyőtől kezdve a mediterrán fűszernövényekig, mint zsálya és rozmaring.

A francia botanikus, Patrick Blanc homlokzati kertjei kialakításához a trópusi esőerdőkben keres növényeket az utazásai során. Olyan növényfajtákat keres, amelyek a fák alatt napsütés nélkül is megélnek, valamint olyan típusokat, amelyek a sziklákon és barlangokban indával függeszkednek, és amelyeknek nincs szükségük másra csak vízre és fényre.

A 70-es években a francia botanikus kifejlesztett egy ötletet, amely még ma is függőleges kertjeinek alapja:

Egy szintetikus anyagot használ, a függőleges felületen a fémváz között, amely anyagot a növénytermesztő ágyásokban használtak, persze természetesen ott vízszintes felületen. Víz csörgedezik a homlokzatokon a műanyag locsolócsövekből.

Függőleges zöldkert bemutató, interjú Patrick Blanc-al:

Így készül egy függőleges zöldfelület:

Nagy építészeket inspirál a függőleges kertépítészet, szívesen betervezik a különlegességet épületeikbe. Nemcsak külső homlokzaton, belső térben is, élő tapétaként helyezhető el a zöld fal. Az esztétikai élményen túl a zöld függőleges falak oxigént termelnek, és megkötik a levegőben lévő széndioxidot.

A belső térben a zöldfal szabályozza a belső téri klímát. Német építészek ezt az előnyt is kihasználva javítják például bankok, amúgy szürke, metál, hideg image-t. A burjánzó zöldfal belső térben is kialakítható. A falak gondoskodnak a levegő páratartalmáról, így különösen alkalmas nagyterű irodákban, ahol a dolgozók gyakran szenvednek a száraz levegőtől.

Kapcsolódó cikkek:

1. Miért és milyen növényekkel telepítsünk zöldtetőt?
2. Nosztalgikus üvegházak, üvegházi növények
3. Bejárati megoldások családi házaknál

Extenzív zöldtető - Fotó: Gerzson László

A tető növényekkel borításának számos előnye van: hőszigetelő hatás, födémek élettartamának növekedése, csapadékvíz visszatartó hatás és még sorolhatnánk…

A klímaváltozás már Magyarországon is egyre népszerűbb téma. Egy-egy eső után hatalmas mennyiségű csapadék zúdul a csatornákba, az egyre növekvő beépítés miatt a víz már csak így tud lefolyni. Emellett az épületek hőelnyelése is jelentősen módosítja a helyi klímát. A városok sűrűn beépített területein üde színfoltként tűnnek fel a „zölddel” borított tetők. Ezek a természetes vízelfolyást segítő, a zöldfelületeket növelő területek. Az épített szerkezeteken kétféle zöldfelület fordul elő: a vertikális zöldhomlokzat, valamint a zöldtető. Zöldtető az a növényzettel telepített tető, amelyben az épületszerkezet, a tetőszigetelés rétegei, valamint a kertészeti felépítmény szerves egységet alkotnak.

Vertikális zöldhomlokzat

A tetőszigetelés két fő rétege a csapadékvíz-szigetelés és a hőszigetelés. A kertépítő és a szigetelő együttműködése szükséges a vízhatlanság eléréséhez. A kertészeti munkák csak ezután kezdődhetnek. Meglévő tetők átalakításakor minden esetben statikai vizsgálat szükséges.

Fotó: Gerzson László

Megkülönböztetünk extenzív és intenzív zöldtetőt, valamint tetőkertet. Az extenzív zöldtető kizárólag kondicionáló céllal létesül, ilyenkor a födém nem elég teherbíró nagyobb kertészeti felépítmény elhelyezésére, és általában nem járható. Ide szárazságtűrő, télálló, alacsony tápanyagigényű fajok valók, a termőréteg kb. 10 cm vastag. Ilyenek a mohák, a varjúhájfélék, valamint fűfélék:

Euphorbia myrsinites - szürke kutyatej

Festuca  glauca – deres csenkesz

Opuntia sp. – medvetalp kaktusz

Sedum album – fehér varjúháj

Sedum spurium – kaukázusi varjúháj

Az intenzív zöldtető kétszintes, azaz a gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt, ahol a rekreációs és a kondicionáló funkciók keverednek. A termőréteg vastagsága 25-50cm között ingadozik, rendszeres karbantartást igényel. Telepítésre az alábbi félcserjék, cserjék használhatók:

Cotoneaster sp. – madárbirs

Hypericum calycinum – örökzöld orbáncfű

Lavandula angustifolia – orvosi levendula

Potentilla aurea – arany pimpó

Potentilla fruticosa – cserjés pimpó

Tetőkertekről abban az esetben beszélünk, ha fák is megjelennek. Ilyet találunk egy népszerű budapesti bevásárlóközpont tetején is. Összetett vegetációval rendelkezik: gyep, gyeppótlók, évelők, cserjék, valamint fák. A tetőkertekbe csak kistermetű fákat ültessünk, mint az

Acer pseudoplatanus ’Brillantissimum’ – hegyi juhar,

Acer platanoides ’Globosum’ – korai juhar, gömb juhar

Amelanchier lamarckii ’Ballerina’ – rézvörös fanyarka

Betula pendula ’Youngii’ – közönséges nyír, szomorú

Tetőkert - Fotó: Gerzson László

Remélhetőleg Magyarországon is egyre népszerűbbé válik ez a zöldfelület létesítő forma, és egyre több ilyen tetőben gyönyörködhetünk.

Kapcsolódó cikkek:

1. Növényeket a kukatárolókra is!
2. Kertek a falon
3. Ismerkedjünk a bambuszokkal!