Passzívház. Manapság menő téma. A játszótér sarkában az öko-tudatos apukák éppen úgy beszélnek erről a témáról, mint a komoly mérnökök a szakmai konferenciák szüneteiben. Szigetelésről, fenntarthatóságról és nulla forintos számlákról értekeznek. Ami közös bennük: nyitottak, érdeklődők, de van 11+1 dolog, amivel mindig összetalálkoznak.
Sariri – Baffia Enikőt kértük meg, mondja el mi az igazság a passzív házakkal kapcsolatban. A magyar származású mérnöknő a németországi Darmstadt városában található Passzívház Intézet egyik passzívház-minősítési joggal is rendelkező szakértője.
1. Tévhit: Tilos ablakot nyitni – klausztrofóbiás érzésünk lesz a házban.
Tény: Éppen ellenkezőleg: Egy passzívházban van – és szükséges is-, hogy legyen nyitható ablak, mivel ezt nyáron használják leginkább az éjszakai hűs levegő befogására. Télen lehet, de nem szükséges ablakot nyitni, mivel éjjel- nappal a levegő friss marad. Ha ablakot nyitunk, a kiáramló levegő nem megy át a hőcserélőn, ezért fizetnünk kell a hőveszteségért. Ez minden passzívház-épület esetében igaz, mert a hővisszanyerős szellőztető berendezés az épületgépészet része.
2. Tévhit: Az építkezés aránytalanul drága, nagyon rossz a megtérülése.
Tény: Éppen ellenkezőleg: a többletköltség alacsony, ha intelligens építési és célszerű építészeti megoldásokat alkalmazunk, amelyet bizonyítanak a már megvalósult magyarországi passzívházak. A Passzívház Nyílt Nap során az érdeklődők személyesen találkozhatnak az építtetőkkel, a felmerült költségekről információt kapnak.
3.Tévhit: Ha hidegnek érzem a lakást, nem tudok befűteni.
Tény: Éppen ellenkezőleg: Minden passzívházban van fűtés, ha minimális mértékben is. A közép-európában megszokott klímában – kint 0 °C alatt van a hőmérséklet – nem elegendő az ablakokon besugárzó napfény, vagy az épületben felszabaduló belső hő az épület belső hőmérsékletének fenntartásához. A hőmérséklet rendkívül lassan ingadozik a nap folyamán a passzívházban. (Előfordulhat, hogy a passzívház – a kinti hideg időjárás ellenére – egy teljes nap leforgása alatt csupán 0,5 °C-ot hűl – miközben nem is fűtik.) Ami biztos: egy passzívházban nem lehet megfagyni, mert soha nem hűl fagypont alá a hőmérséklet.
4. Tévhit: A vastag szigetelés és az egyéb komponensek előállítása több energiába kerül, mint amit a használata során meg lehetne velük takarítani.
Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívházak összes alkotóeleme hosszú élettartamú, ezalatt megtakarítják az előállításukhoz szükséges energia többszörösét. Az épület szerkezetét a vastag szigetelés védi az időjárás viszontagságaitól, így az hosszabb élettartamú, és ezáltal értéktartóbb.
5. Tévhit: A passzívház kialakítása annyiba kerül, hogy ezt az ingatlanpiacon nem lehet egy eladás során visszakapni.
Tény: Éppen ellenkezőleg: Ez jellemzően az olcsó módszerrel felújított épületekre igaz. Az ingatlanvásárlók egyre inkább az alacsony energiafogyasztású ingatlanokat keresik, és mellőzik a nagy energiaigényűeket. A takarékos házak értéke nő, míg ez utóbbiaké csökken. Nyugat-Európában ez a tendencia már egyértelműen megfigyelhető. Egy passzívház ma már megfelel annak az épületenergetikai színvonalnak, amely Európában csak 2020-tól lesz kötelező. Aki ma ezzel a módszerrel építkezik, az értéktartó épületbe fektet be.
6. Tévhit: A passzívház komponenseit csak külföldről lehet drága pénzen beszerezni.
Tény: Ez jelenleg részben igaz. A magyar piacon a külföldi termékeket sok éve forgalmazzák, beváltak, ismerik őket. A magyar cégek számára előnyös lehet a hasonló termékek fejlesztése. Sőt ez a tevékenység hazai érték- és munkahelyteremtő folyamatot eredményezhet: a külföldről érkező energiaellátás helyett hazai értékbe – helyi anyagokból előállított ingatlanba – fektetünk, amely évtizedekig jelentős pénzforrásokat tart idehaza.
7. Tévhit: A szigetelésbe nem lehet egy csavart becsavarni, az egerek megrágják.
Tény: A rágcsálók ellen – amelyek kb. 50 cm mélységig jelentenek gondot! – erős, a talajba helyezett fóliával lehet hatásosan védekezni. Kisebb és nagyobb terhek rögzítésére is meg van a megoldás, például egy spirál formájú tipli, mellyel lámpák, levélszekrények rögzíthetők. Szinte nincs is olyan tárgy, amit ne lehetne a szigetelésen keresztül hőhídmentesen rögzíteni. Azonban ez előrelátó tervezést igényel – épp emiatt fontos, hogy a megfelelő minősítésekkel rendelkező mérnökök szakértelmét vegyük igénybe passzívházunk tervezése során.
8. Tévhit: A passzívház egy bonyolult „High-Tech” ház, amelyet a laikus úgysem tud megfelelően kezelni, ezért nem tudja elérni a megcélzott energiatakarékossági szintet.
Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívház egy nagyon jóindulatú, könnyen kezelhető ház. Nem igényli bonyolult gépészeti megoldásokat beépítését. A passzív házban alkalmazott komfort szellőzés kevesebb gombbal jár, mint egy televízió. Az egyetlen karbantartási feladat a szűrőcsere , amelyet a tulajdonos – a porszívó szűrőjéhez hasonlóan – maga is elvégezhet, évente 2-3 alkalommal.
9.Tévhit: A szellőztető berendezés csővezetékei a baktériumok melegágyai, a készülék zajos és huzatos.
Tény: Pont ellenkezőleg: A friss szellőzőlevegővel működő berendezések nem hasonlíthatóak a kevert levegős klímaberendezésekhez. Mikroorganizmusok csak a rosszul gondozott klímaberendezésekben telepedhetnek meg, (ahol a pára lecsapódik). A passzívházban alkalmazott szellőztető berendezésben a friss levegő nem keveredik az elhasználttal, a külső levegő egy kiváló szűrőn keresztül pormentesen érkezik az épületbe. A készülékek csöndesek, a kevés zaj kiszűrésére hangtompítókat alkalmaznak. A levegő a helységbe a mennyezet alatt csak a feltétlenül szükséges mennyiségben, kis sebességgel érkezik, így a légáram kis mértékben – max. 1-2 m távolságban – érezhető, azon túl egyáltalán nem. Az érdeklődők legegyszerűbben úgy győződhetnek meg az ilyen épületek előnyeiről, ha a Passzívház Nyílt Nap keretében ellátogatnak személyesen egy lakott passzívházba és megkérdezik a tulajdonost a tapasztalatokról.
10. Tévhit: Ha kimarad az áram, vagy elromlik a szellőztető berendezés, megfulladunk a házban.
Tény: A szellőztető berendezéseket eleve hosszú élettartamra tervezik. Ha elromlanak, gond nélkül javíthatóak, mivel minimális és egyszerű technikával rendelkeznek. E módszer mellett természetesen alkalmazható az ablakon keresztül szellőztetés is. A fűtés – légfűtés hiányában – a belső hőforrások segítségével megoldható: pld. süteményt sütni, lámpákat gyújtani, stb. A fűtéshez – áram híján- gáztartályról működő fűtőláng is alkalmazható, a szkeptikusok és az otthonos hangulatot kedvelők pedig már eleve úgy terveznek, hogy fával tüzelő, külső levegővel üzemelő, légtömör kandallót építenek be. Azonban az áram hiányában fellépő probléma a passzív házban kismértékű, amely, elég valószinűtlen feltételezés.
11.Tévhit: A passzívházak rondák, kocka formájúak.
Tény: Passzívházak bármilyen építészeti stílusban kivitelezhetőek: nem az épület formája, hanem a minősége meghatározó. Az optimális megoldás elérését azonban célszerű különböző formákkal és tájolással segíteni, különböző módszereket /befektetések alkalmazásával optimálisabbá tenni. (Pl.: az épület déli tájolása, nagy ablakfelületek alkalmazása, kompakt épületforma) . Azonban ennek ellenkezőjére is akad bőven példa. A tényői – második minősített hazai – passzívházról kívülről nézve senki meg nem mondaná, hogy milyen különleges épületről van szó. A www.passivhausprojekte.de című oldalon található egy adatbázis, melyben megépült házak százait dokumentálták. Ezek között nagyon sokféle ház található, a tervezők fantáziájának megfelelően.
11+1 Tévhit: A vastag szigetelés alatt a fal nem tud lélegezni, bepenészedik
Tény: Pont ellenkezőleg: A vastag szigetelés alatt a fal szinte ugyanolyan meleg, mint az épületben található belső levegő, ezért szinte kizárt páralecsapódas. Az alkalmazott falszerkezetek a párát áteresztik, vagy a párazáró rétegek azt az épületen belül tartják. A pára eltávolításáról a szellőzés gondoskodik. (Ez minden épületre jellemző.) A szerkezeten keresztül távozó pára mennyisége bármilyen épület esetén elenyésző. Légcsere legfeljebb a fúgákon és lyukakon keresztül történhet, ami sok esetben a szerkezetben történő páralecsapódáshoz, nedvesedéshez, penészhez vezethet. Rosszul szigetelt szerkezetek a belső oldalukon hidegek, ezért a pára előszeretettel lecsapódik és penész képződik rajtuk. Mindezen problémák a passzívházak kiváló épületburka miatt kizártak, és inkább sok meglévő, vagy gondatlanul felújított épületre jellemzők.
Gyakori, hogy a passzívházban lakókat holmi különc, öko-őrült embereknek tartják, akiknek a házai a kívülállók számára elérhetetlenek, megközelíthetetlenek. E tévhitek ellen az egész világon, minden évben megrendezik a Nemzetközi Passzívház nyílt napot. Ezen a napon a passzív házak tulajdonosai megmutatják a házukba érkezőknek a passzívház előnyeit, és személyes tapasztalataikat megosztják az érdeklődőkkel.
Magyarországon jelenleg 5, hivatalosan minősített passzívház található. (Listájuk itt >> )
http://www.passzivhazak.info.hu/
Minősítés alatt további 3-4, és nem minősített 4 passzív ház mutatkozik be.
A Nemzetközi passzív ház nyílt napon, vagyis 2010. november 12-13-14-én minden ház tárt kapukkal várja az érdeklődőket!
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a Passzívházak megalkotójának, Prof. Dr. Wolfgang Feistnek igaza van: „Energiakonzum helyett értékteremtésbe kell befektetünk. Ez nem elsősorban anyagi megterhelést, hanem inkább kreativitást és intelligens megoldásokat igényel. A passzívház ezen gondolat tárgyiasulása. Bemutatja, hogy nem csak rezsiköltséget takarít meg ez a megoldási forma, hanem felhasználóbarát és komfortos is egyben. A magas energiaáramlás által okozott problémák eleve fel sem lépnek. Ez pedig nem csak a környezetnek és a népgazdaságnak éri meg, hanem az egyénnek is, mivel gazdaságos és meg is térül. A magas kockázatú, álom-megtérülést ígérő spekuláció helyett csakis a fenntarthatóságra való összpontosítás vezethet egy ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható fejlődéshez.“
Prof. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadti Passivhaus Institut vezetője, insbrucki Egyetem, épületfizikai tanszék – Drezda, 14. Nemzetközi Passzívház Konferencia, 2010. május 29.
Friss hozzászólások