Napjainkban szinte minden ember tisztában van azzal, hogy a mennyit fogyaszt az autója száz kilométeren, de teljesen más a helyzet akkor, ha lakásának energiafogyasztásáról kérdezzük.
Németországnak is szembesülnie kellett a helyzettel, ezért megpróbálták az otthonokat érintő műszaki paramétereket mindenki számára érthető formába önteni, mellyel megkönnyíthető a megfelelő szemléletmód bevezetése a köztudatba.
Sajnos országunkat ismét a végletek jellemzik, így csak a szinte „elérhetetlen” passzívház és az elavult, leromlott állapotú lakásállomány jelenik meg (esetleg az új építés során az előírásokat éppen teljesítő). Az új építés minimális elvárásai, amely a meglévő épületállomány jellemzőihez képest szigorúnak tekinthető és a passzívház elvárások közötti távolság indokolttá teszi több virtuális szint kialakítását.
Mennyit is fogyaszt a lakásunk „365”-ön?
Rendkívül fontos, hogy tegyük érthetővé épületeink energiafogyasztását mindenki számára!
Legyünk őszinték és lássuk be, hogy a kWh/m2a -ben megadott energiaszükséglet nehezen megfogható és megérthető, ezért célszerű érthetőbb fogalmak bevezetése.
Fűtési energiaszintek alakulása Németországban:
Németországban jellemzően használt fűtőolaj egyenérték egy jó megközelítést eredményezhet, mivel 1 liter (~ 1 m3 gáz) elégetésével nyerhető energia 10 kWh. Ezen összefüggés alapján látható, hogy az első generációs alacsony energiaszintű épületek fogyasztása max. 7 liter/négyzetméter (7m3), a második generációé max. 4 liter (4 m3) és a passzívházaké max. 1,5 liter (1,5 m3).
Ezt egy egyszerű példán megjelenítve:
Adott 100 m2 lakóterű épületben a 7-literes szint 700 liter (700 m3 gáz), a 4 literes 400 liter (400 m3 gáz) és 1,5 literes 150 liter fűtőolaj (150 m3 gáz) felhasználást eredményez.
Milyen épületet építsünk vagy a felújítás során mely szintet érjük el?
A végletes gondolkodás következményeként elhangzik, hogy új épület építés célja legyen a passzívház, míg a felújítás során elkészült homlokzati hőszigetelő rendszerek csak 5-6 cm vastagságú polisztirol szigetelést tartalmaznak. Talán a legjobb megközelítés az lehet, ha figyelembe vesszük az épülettípus sajátosságait és a gazdaságosság határait, így kiválasztva az optimális megoldást. Az energia- és környezettudatosság egyik legnagyobb ellensége lehet, ha figyelmen kívül hagyjuk az emberek számára kézzelfogható előnyöket, például a felújítás költségei és a gázszámlában mutatkozó megtakarítás aránya.
A BASF Németországban ezen helyzet megoldásaként hozta létre tanácsadó cégét a Luwoge-Consult-ot, mely elsődleges feladata volt a saját épületállomány felújításának ill. építésének megalapozása. A munkák során a környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságosság is fontos szerepet játszott, melyek minden egyes épületnél mások és mások.
Felújított és új építésű BASF épületek Ludwigshafenben
- 6-literes épület / 1892-ben épült / felújítás
A felújítás különlegessége a speciális belső hőszigetelés Neoporral, napkollektorok alkalmazása.
- 3 literes épület / 1930-ban épült / felújítás
3-rétegű üvegezés, fűtőfólia az ablakok belső felületén, árnyékolás, a homlokzat hőszigetelése 20 cm vastagságú Neoporral készült.
- 0-literes önellátó épület / 1960-ban épült /felújítás
A napkollektorok a homlokzaton, az elektromos áramot termelő napelemek pedig a tetőn kerültek elhelyezésre, nagy hatásfokú hővisszanyerés a szellőzőrendszerben
- 1-literes passzív lakóházak / új építés
A blokkok közös fűtőberendezéssel rendelkeznek, a tetőszigetelés 60 cm Neoporból készült.
Új generációs hőszigetelő anyagok
A BASF hatvan éve van jelen szigetelőhabok (hőszigetelés, hangszigetelés, tűzvédelem) alapanyag- és késztermék gyártójaként.
A modern Neopor® szigetelőanyagot a normál polisztriolhoz hasonlóan habosítják, és habtömböket, táblákat és formázott elemeket készítenek belőle.
A döntő különbség az ezüstszürke színben rejlik, amely szabad szemmel is felismerhető: a Neopor® esetében grafitot kevernek a nyersanyagba, hogy a sugárzás útján távozó hőmennyiséget egy „tükör” segítségével csökkentsék.
A grafit visszaveri a hősugárzást (az infravörös tartományban tükörként viselkedik), és jelentősen javítja a szigetelőképességet. Ez olyan előnyt jelent, ami ugyan egyszerű, de mégis döntő jelentőségű: azonos szigetelőképesség eléréséhez sokkal kevesebb erőforrásra van így szükség.
Az alkalmazott anyagok ökohatékonysága
Az ökohatékonysági elemzés gazdasági és környezeti szempontból vizsgálja a termékeket és eljárásokat és ez alapján állapítja meg, melyik hatékonyabb. Az alternatív termékekkel összehasonlítva a Neopor®-ból készült szigetelőanyagok több előnyt kínálnak, olcsóbban és kisebb környezeti hatással. 20-25%-kal vékonyabb szigetelőanyaggal lehet ugyanazt a hőszigetelési képességet elérni. Passzív és alacsony energiaigényű épületeknél ez akár 6-8 cm vastagságkülönbséget jelenthet a normál polisztirol vagy ásványgyapot lapokhoz képest. Mindez ökohatékony megoldásokat jelent a modern hőszigetelésben.
Kedves Györe József,
a cikkben folyamatosan rosszul van hazsnálva a liter és a köbméter közötti váltás: 1 köbméter gáz ugyanis 1000 liter gáz.
Tisztelettel:
Csordás Péter
Az SZVT anyagtudományi szakosztály ez év őszére tervez egy konferenciát és ezt megelőzően egy kerekasztal beszélgetést a megújuló energia témában. Nagy örömömre szolgálna, ha az érdeklődők itt találkozhatnának.
Várom megkeresésüket: Till Frigyes
Kedves Györe József!
Nagyon jó a cikk, világossá teszi az építtetők számára, hogy milyen nagy lehetőségek vannak a felújításban, hiszen a megtakarítási potenciál túlnyomó része abból származik. Nem gondolt rá, hogy a német adatok mellé oda teszi a magyar szabványokhoz tartozó becsült fogyasztási értékeket?
Üdvözlettel
Radnay József