E feladat megoldására egy olyan egyedi hőmérsékletmérő rendszert készítettünk, amely 0,1°C pontossággal képes mérni a hőmérsékletet. Az értékek feldolgozás után Excel táblázatba kerülnek mentésre, így a kapott adatok később kiértékelhetők.

A rendszer a National Instruments termékein és a LabView szoftveren alapul. Az egyedi programozással a célnak megfelelő mérést készíthetünk, illetve számtalan beavatkozási lehetőséget teremthetünk.

1. Bevezetés

A fenntartható fejlődés egyik alapeleme, hogy környezetbarát, és megújuló energiát használjunk fel minél több helyen. Ezen felül a legtöbben mi is szeretnénk kevesebbet költeni a lakásunk fenntartására, fűtésére. Így egyre többen választják a passzívház nyújtotta előnyöket, amely környezetbarát módon, megújuló energiaforrásokat felhasználva képes komfortos hőmérsékletet biztosítani egész évben, nagyobb teljesítményű fűtőberendezések nélkül.

Az Európai Unió döntése szerint 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén alkalmazni kell a szén-dioxid kibocsátást drasztikusan csökkentő megoldásokat! Ezeknek a kritériumoknak majdhogynem csak a passzívházak lesznek képesek megfelelni.

Kutatásunk során a passzívházak hőmérsékletének változását vizsgáltuk különböző helyzetekben. A célunk, hogy maximalizáljuk a beérkező sugárzási energia kihasználtságát, abban az időszakban, amikor fűtésre van szükség, illetve minimalizáljuk a hűtéshez szükséges energiamennyiséget átszellőztetés, passzív hűtés felhasználásával. A vizsgálathoz saját mérőrendszert kellett létrehoznunk, amely kielégítette a feladatunk során felmerülő igényeket.

2. A passzívház modell bemutatása

A méréseket egy általunk elkészített modell épületben végezzük, amelynek tulajdonságai teljes mértékben megfelelnek a passzívház kritériumainak. A modell belső méretei: 3,0×3,0×2,8 m. A falak fehér színű KINGSPAN hűtőházi panellemezekkel vannak fedve, melyek közt 20 cm vastagságú PUR hab réteg található. A szerkezet hőátbocsátási tényezője így 0,11 W/m²K, amely alatta van a passzívházakra vonatkozó 0,15 W/m²K értéknek.

A szoba egyik falán egy 1,5×1,5 m-es méretű nyílás van, amelybe különböző nyílászárók, ablakok, üvegek építhetőek be. Ez alapján vizsgálható az ablakokon keresztül felvett, illetve leadott hőmennyiség is.

Ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk tájolás alapján is a belső hőmérsékletet, az építményt egy forgózsámolyra helyeztük, melyen tetszőlegesen elfordíthatjuk az épületet a kívánt szögbe.

passzivhaz-modell

3. A mérési rendszer összeállítása

A modell épület elkészítése után a méréshez szükséges rendszerelemek kerültek beépítésre. Az alapkoncepció szerint 9-9 db felületi hőmérsékletérzékelő került felhelyezésre minden belső felületre, a falakra, és a plafonra, padlólemezre is. Az ablakfelületre ezeken túl 6 érzékelőt erősítettünk fel. A léghőmérséklet mérésére 27 db érzékelőt helyeztünk el kötelekre rögzítve 3×3×3-as elrendezésben a felületi érzékelőkkel egyvonalban. Az érzékelők vényvisszaverő borítással lettek ellátva, ezáltal csökkentve a nap közvetlen sugárzásából eredő zavaró hatást, amely hibás értékeket eredményezhet. További 8 érzékelőt hagytunk belső testek hőmérsékletének mérésére.

A mérésekhez 96 db LM335-ös szenzort használtunk fel. Ez egy nagy pontosságú hőmérsékletérzékelő, mely egy 2 kimenetű Zener-diódát használ. Ennek a levágási feszültsége egyenesen arányos az abszolút hőmérséklettel, együtthatója: 10 mV/°K. Tehát a kimenetén mért feszültség egyenes arányban változik a hőmérséklettel. 1°C eltérés esetén ±10 mV-al változik a feszültség. Kalibrálás során stabil 25°C-os hőmérsékleten tartottuk az érzékelőket, és lemértük a kimeneti feszültségüket. Ezt követően az eltéréseket szoftveresen korrigáltuk.

Mivel a kutatás során a National Instruments volt a partnerünk, rendelkezésünkre bocsátottak 6db NI BNC-2090A típusú modult, mely segítségével csatlakoztathattuk az érzékelőket, és 3db NI PCIe-6259 típusú mérőkártyát, amely az adatokat digitalizálja és továbbítja a számítógép PCI Express csatlakozóján keresztül.

A berendezések a szerkezeten kívül, az építmény tetején kerültek elhelyezésre, hogy a belső hőmérsékletet ne befolyásolják. A mérőszekrényt úgy kellett kialakítani, hogy az időjárásnak ellenálljon, így azt kellőképpen leszigeteltük, víztől való védelmét megoldottuk. Ebből adódóan a zárt térben a berendezések által termelt nagymennyiségű hő elvezetését kellett megoldanunk. Ezt két 12 cm-es számítógép ventilátor és két 47W-os hűtőtáska fedél hivatott megoldani, melyek vezérelten működnek a gépházban mért hőmérséklet alapján: A szellőztető ventillátorok 25°C felett kapcsolnak be, a hűtőventillátorok pedig 35°C feletti hőmérséklet esetén segítenek rá a hűtésre. A vezérlés a mérést végző programban került kialakításra.

Mérőszekrény

4. A mérést végző program

4.1. A program feladata

Ide tartozik a jelek beolvasása, átkonvertálása hőmérsékleti értékekké, és ezen adatok megjelenítése. Ezen felül a mért értékeket feldolgozza, rendszerezi, és Excel táblázatban elmenti. A ventillátorok vezérlését szintén a program végzi a mért hőmérsékletek, illetve további beállítható algoritmusok alapján. A program megírása során a National Instruments LabView szoftverét használtuk fel, mivel a felhasznált eszközök teljes mértékben kompatibilisek vele.

A hőmérsékletváltozás általában viszonylag lassan megy végbe, így a mintavételezést egy percben határoztuk meg. A program minden percben beolvassa a mérőkártya által szolgáltatott aktuális értéket, amely a felhasználói felületen azonnal meg is jelenik. Ahhoz, hogy a hőmérsékletváltozás követhető legyen, az elmúlt 24 óra adatai folyamatosan frissülő grafikonokon is megjelennek.

A program felhasználói felülete

A LabView szoftver segítségével egy grafikus programozói felületen tudunk méréseket összeállítani, számításokat végezni. Minden adatnak, értéknek, funkciónak külön „doboza” van. Ezek összehuzalozásával alakítható ki a program. Ez egy elég szemléletes, mérnök közeli szemléletet eredményez, hasonló módot reprezentál, mint a valós műszerekben összehuzalozott elemek, ellenállások, kapuk, erősítők. Ezért is kapta a „Virtual Instrument” (VI) nevet a program.

A jobb átláthatóság, és a logikus építés miatt szegmensekre, illetve subVI-okra osztottam a program egészét. Így különböztetve meg az adatgyűjtési (és kijelzési), a feldolgozási, és a mentési szegmensét. Ezek külön időállandók szerint is futnak le.

4.2. Az adatgyűjtési szegmens

A mérési alapegység tehát egy perc volt, az adatok percenként frissültek, így az adatgyűjtés 1 perces ciklusokban történt. Ebben a szegmensben történt értelemszerűen a kijelzés is, illetve a ventillátorok beavatkozására szánt programrészlet. Ez azt jelenti, hogy a szellőztetés vezérlése is 1 perces időállandóval történt.

A ventillátorok vezérlésére az aktuálisan mért hőmérsékletadatokat használtuk fel. A mérőszekrényben lévő túlhevülések elkerülésére a fentebb említett két módot használtuk fel. Ezek mellett 4 ventillátort vezéreltünk, amelyek segítségével a modell belső levegőjét szellőztethettük át. Ezek vezérlésére a program többféle szellőztetési módot is kínál:

-          Kézi vezérléssel kapcsolható

-          Automatikus hőmérsékletfüggő

-          Meghatározott, beállítható időszakban történő

Kézzel történő működtetés során a felhasználói felületen található kapcsolóval vezérelhetjük. Automatikus működéskor egy algoritmus szerint, a külső, illetve belső hőmérséklet alapján történik a szellőzés úgy, hogy megpróbálja tartani a 22°C-os belső hőmérsékletet. A harmadik mód szerint egy előre beállítható időpontban kapcsol be, illetve ki a szellőztető rendszer.

Az adatok három egy dimenziós tömbben kerülnek beolvasásra, mivel 3 db mérőkártyát olvasunk be. Ezeket a tömböket a programban össze kellett építenünk, majd újra különválasztanunk a zónák (falak, padló, plafon, külső, stb.) szerint, hogy az értékek átláthatóbbak legyenek. Az összeépített tömbök minden ciklus végén mentésre kerültek, így építve folyamatosan egy 2 dimenziós tömböt. A ciklusok végén ezen az adathalmazon felül mentésre kerültek az aktuális időcímkék és a ventillátorok állapotai. A szegmens minden nap, 00.00-kor került leállásra, aztán természetesen újraindulásra, ekkor indult a feldolgozási szegmens.

4.3. A feldolgozási és mentési szegmens

A fentebb említett értékek kerültek átadásra a következő szegmensnek, amely az adatok feldolgozását végezte. A mentett fájlban nincs szükség minden perc adatának lementésére, elég volt 5 perces adatokkal dolgozni, így 5 percnyi adat átlagát kellett képeznünk. Ez egyszerűen úgy történik, hogy 5 adatból képezünk egy átlagot, majd ezekből újra felépítjük a tömböt.

További kívánalom volt, hogy az egyes zónák értékei is legyenek átlagolva, így összehasonlíthatóvá téve a különböző felületek átlaghőmérsékleteit. Hasonló módon történik, mint az időbeni átlagképzés azokkal a kivételekkel, hogy a különböző zónákban különböző számú érzékelő van, illetve itt nem egy új tömböt képezünk, hanem az átlag értékeket illesztjük be a kiindulási tömb meghatározott részeibe.

A ventillátorok jelzői és az időcímkék is feldolgozásra kerültek, hogy megfelelő formában kerüljenek összeépítésre az adatokat tartalmazó tömbbel. Ez a tömb tartalmazta az összes adatot, amely mentésre került.

Excel táblázatba való mentés során definiálni kellett az oszlopok, illetve a sorok címkéit. Az oszlopok címkéire külön tömb készült, melyben az érzékelők zónáit, illetve sorszámait tüntettük fel. A sorok címkéi az előzőleg feldolgozott, kiválasztott időpontok lettek. A programnak a feldolgozó szegmense úgy lett megírva, hogy a paraméterek megváltozásával is működő képes legyen. (Például nem 5 percenként, hanem 10 percenként akarunk átlagot vonni.)

Érdekes probléma adódott a számok Excel táblázatba mentése során: A LabView program a tizedes értékeket a magyar nyelvterületi beállításoknak megfelelően vesszővel választotta el. Így is került át a mentési szegmensbe, ahol fájlba mentettük az értékeket. Viszont azzal kellett szembesülnünk, hogy az összes értéket szövegként kezeli az Excel, így további számolások nem végezhetőek velük.

A probléma ott keresendő, hogy az angolszász országokban, illetve a világ túlnyomó részében tizedes pontokat használnak. Így a táblázatba konvertálás során is így kell megadnunk az adatokat. Ennek kiküszöbölésére írtam egy programrészletet, amely a tizedes vesszőket pontokká képes alakítani, ezután hiba nélkül, számként jelentek meg az értékek.

5. Eredmények

A több éve folyamatosan működő információgyűjtés, és a kiértékelt adatok igazolják, hogy az általunk készített egyedi hőmérsékletmérő rendszer gyakorlatban is hasznosítható, tudományos kutatásokra felhasználható. A munkánkkal megfelelően vizsgálhatóak a passzívházban uralkodó belső hőmérsékleti viszonyok. Így további kutatásokat végezhetünk, amely kiterjed mint a passzív fűtés, mind a passzív hűtés felhasználhatóságára is.

Az eddig feldolgozott mérési adatokból kitűnik, hogy a belső hőmérsékletre nagy hatással van az ablakon keresztül besugárzott hőmennyiség. Így könnyen megtörténhet a túlhevülés, melyet kezelnünk kell. Jelenleg a szellőztető rendszerrel történő belső hőmérséklet visszahűtésének vizsgálata történik, amely segítségünkre lehet abban, hogy a klímaberendezéseket háttérbe szorítsuk.

6. Összefoglalás

Manapság egyre fontosabbá válik, hogy megújuló energiaforrásokat használjanak az épületek, és ezeket a lehetőségeket minél nagyobb hatásfokkal kiaknázhassák. Ezáltal mind a fűtés, mind a hűtés során energiát takaríthatunk meg. Ezen megoldások létszükségletének, hatásfokának mérésére készítettük el a passzívház modellünket, és a benne uralkodó hőmérsékletviszonyok mérésére az egyedi mérőrendszerünket. Az eredményeink bizonyítják, hogy mindennek van létjogosultsága. A mérőrendszer a kezdeti gyermekbetegségek kijavítása után alkalmassá vált a hőmérsékleti változások mérésére, illetve az automatikus szellőztetések vezérlésére is. A nagy pontosságának köszönhetően, és a paraméterek rugalmas változtathatósága miatt lehetővé teszi, hogy a további mérések során további tudományos következtetéseket is levonjunk.

Horváth Csaba

Felhasznált szakirodalom:

1. Bartha István: cikk – 15th „Building Services, Mechanical and Building Industry days” International Conference, 15-16 October 2009, Debrecen, Hungary
2. Hahn E., Harsányi G., Lepsényi I. és Mizsei J. (szerk: Harsányi, G.): Érzékelők és beavatkozók, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, 1999.
3. http://www.ni.com/labview (2011.09.26.)
4. http://sine.ni.com/nips/cds/view/p/lang/en/nid/203462 (2011.09.26.)
5. http://sine.ni.com/nips/cds/view/p/lang/en/nid/14128 (2011.09.26.)
6. http://www.passiv.de/ (2011.09.26.)

Kapcsolódó cikkek:

1. Milyen házban lakik a passzívház minősítő?
2. Megint Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP)!
3. Egyedülálló ökopanel Budapesten

Forrás: Internorm

Európa legmagasabban fekvő passzív háza, az új, alpesi menedékház, a 2.154m magasan található Schiestl-ház a Hochschwab tetején, Stájerországban, mely elnyerte az „Energy Globe“ első díját. Az Internorm EDITION passzívház ablakai jelentősen hozzájárultak ehhez az első passzívház minőségben kivitelezett menedékházhoz, mely energiatakarékos épületként a legmagasabb ökológiai követelményeknek is megfelel.

Egyedülálló hőtechnikai értékeket értek el a speciális üvegezéssel! Szenzációs értéket ér el a 4 szeres üvegezésű Internorm Edition passzívház ablak:

Uw = 0,68 W/m²K (!) hőszigetelési értéket.

A műanyag ablakok terén felmutatott, egyedülálló kompetenciája mellett az Internom az alacsony energiafelhasználású és passzívházak területén is Európa No. 1 ablakmárkája fa/alu termékeivel. Az Internorm több mint tíz éve fejleszt és gyárt kiemelkedő minőségű fa/alu ablakokat és ajtókat, melyek Európa-szerte iránymutatónak számítanak, és a darmstadti passzívház intézet tanúsítványával rendelkeznek.

A természetes első választás kifizetődik

Az ablakmegoldások maradandó értékű beszerzések. Ezért a minőségtudatos házépítőknek és felújítóknak ügyelniük kell a márka által garantált biztonságra. Ugyanis csak a márkás ablakok tartják meg hosszú távú ígéreteiket a méretpontos és egyedi igényekre szabott ablak- ill. energiatakarékossági megoldások tekintetében. Hőszigetelő, gazdaságos és környezettudatos, mint az Internorm EDITION és EDITION 4 passzívház ablakok.

Edition metszet, forrás: Internorm

Edition tanúsítvány, forrás: Internorm

Edition 4 metszet, forrás: Internorm

Edition 4 tanúsítvány, forrás: Internorm

Az EDITION az időjárásálló alumínium, a kiválóan szigetelő termohab (HFCKW-, HFKW- és FKW-mentes) és a kellemes fa különleges alapanyag-kombinációjából áll. Az U-érték ezáltal döntően javul, ezért az EDITION speciális üvegezéssel (Ug = 0,5 W/m²K) eléri a szenzációs, egyedülálló Uw = 0,68 W/m²K (!) hőszigetelési értéket. Az EDITION így kedvező izoterm görbét, tökéletes energiafelhasználást biztosít, így minden alacsony energiafelhasználású és passzívházhoz optimálisan felhasználható, plusz a darmstadti Passzívház Intézet tanúsítványával is rendelkezik. Három design változatban és egyedülálló termékválasztékban minden építészeti kívánságnak eleget tesz a passzívházak esetében is.

Az EDITION4 fa/alu ablak nemcsak passzívházba építhető, hanem négyféleképpen is véd: a kiváló hő- és hangszigetelés mellett ez a kapcsolt szárnyú ablak egyben árnyékoló funkciót is betölt, és betekintés elleni védelmet is nyújt. Ez utóbbiakat választhatóan reluxa, pliszé vagy duett formájában, az üvegek közé integrálva biztosítja. Ezzel a forradalmi technológiájú, kapcsolt szárnyú ablakkal a házépítők és felújítók nemcsak a fűtési szezonban csökkentik tartósan az energiaköltségeket. Az integrált árnyékolónak köszönhetően a szobák nyári túlmelegedése is hatékonyan elkerülhető. Ezáltal a belső terek hűtésének energiaköltségei is csökkennek. A különféle árnyékoló változatok segítségével akár 100%-os sötétítés is megvalósítható.

Szabadalmaztatott innováció

Az EDITION szabadalmaztatott üvegezési technikája (a szigetelőüveg összeragasztása az ablakszárnnyal, hasonlóan az autóipari technológiához) nagyobb szárnystabilitást és ezáltal hosszú távon kényelmes működtetést biztosít. A rejtett vasalatoknak és vízkivezetésnek, a design záróelemeknek (a falc területén is), a nemesacél jellegű vasalatoknak, valamint a hozzá illő kilincs-designnak köszönhetően ez a fa/alu ablak jól kidolgozott megjelenést kínál.

Passzívház ablakok

A „passzívház“ elnevezés onnan ered, hogy az ablakon beeső napsugárzás, valamint a készülékek és a lakók hőleadásából származó hő passzív felhasználása lényegében elegendő az épület kellemes belső hőmérsékletének biztosítására a fűtési szezonban.

Az ablakok fontos szerepet játszanak a passzívházakban, mivel egyrészt passzív szolár energiát nyernek, másrészt minimalizálják a hőátadás miatti hőveszteséget. A passzívház ablakok különösen pozitív konstrukciós jellemzője a csekély hőmérséklet-gradiens az ablakfelület és a szobahőmérséklet között.

A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésű ablakok nélkül nem valósíthatók meg. A passzívház ablakoknak 0,8 W/m²K alatti Uw értékkel kell rendelkezniük Ug = 0,7 W/m²K üvegezésnél és 50 %-os g-értéknél. Ehhez gáztöltésű, 3-rétegű üvegezésre és hőszigetelő bevonatra van szükség, valamint kiemelkedő hőszigetelésű tokra és optimált beépítésre.

Passzívház tanúsítással (Dr. Feist, Passzívház Intézet Darmstadt) rendelkező építőelemként az Internorm „EDITION passiv“ és „EDITION4 passiv“ modelleket, valamint fix üvegezésű elemeket kínál.

Passzívház ajtók

Az Internorm által kínált SELECTION fa/alu ajtó, egy passzívház tanúsítvánnyal rendelkező házbejárati ajtó, abszolút energiazseni. A beépített ajtó hőszigetelési értéke eléri a kitűnő 0,79 W/m²K U-értéket (a darmstandti Passzívház Intézet munkatársa, Dr. Feist szerint).

A SELECTION különleges, fa, termohab és alumínium alapanyag-kombinációs konstrukcióból áll. Az életteli fa nyersanyag a meleg és a kényelem szimbóluma. A fa szél és időjárás elleni védelme érdekében a külső oldalon alumínium orítás található. Ez a kombináció rendkívül könnyen kezelhető, és sokféle színben kapható.

Az Internorm azonban nem kész egyenajtókat kínál ügyfeleinek. Minden ügyfél személyes elképzeléseinek megfelelően állíthatja össze a kívánt ajtót. Lehet szó speciális méretelképzelésekről, kedvenc színekről, szigetelő- vagy díszüvegről, de még a kilincsek és biztonsági garnitúrák is testre szabottak lehetnek, így az Internorm pontosan olyan ajtót készít, amilyet az ügyfél kíván.

Forrás: Internorm

További információért, aktuális akciónk miatt  kérjük, forduljon az Internorm szakkereskedőkhöz, vagy keresse fel weboldalunkat a www. ablak-internorm.hu címen.

Kapcsolódó cikkek:

1. Hogyan válasszunk passzívház ablakot? 1.rész- Keret
2. Hogyan válasszunk passzívház ablakot? 3. rész – Távtartó
3. Hogyan válasszunk passzívház ablakot? 4. rész fa- műanyag

A tervezett hat aktívházból már a negyedik is elkészült a Model Home 2020 program keretében, ezúttal egy felújítás.Nem sokkal az osztrák Napfényház átadását követően, elkészült a „Fényaktív Ház” nevet viselő újabb aktívház Németországban. Különlegessége, hogy nem újépítésű házról van szó, hanem felújítás során alakították át egy ikerház egyik felét széndioxid-semlegessé a VELUX Cégcsoport által kezdeményezett Model Home 2020 program alapelveinek megfelelően.

Öt hónap alatt teljesen modernizáltak és kibővítettek egy ötvenéves házat Hamburgban, melynek köszönhetően az nemcsak kitűnően élhető, hanem egyben ideálisan energiahatékony is lett. A Fényaktív Ház (LichtAktiv Haus) az első széndioxid-semleges felújítási projekt a VELUX Cégcsoport által elindított Model Home 2020 kezdeményezésen belül.

A korábban szűkös és zárt épületstruktúrát tágas, sok napfényt beengedő terekké alakították át, ahol nagy szerepet kap a természetes szellőzés. A ház felújításának fő célja az volt, hogy az aktívházakra jellemző módon széndioxid-semlegessé tegyék, és minden energiaszükségletet önellátó módon és megújuló energiaforrásokból fedezzenek. Emellett fontos szempont volt annak megmutatása, hogy a jelenleg elérhető építőanyagokból is megvalósíthatók az EU által 2020-ra általánosnak tervezett közel nulla energiafelhasználású épületek.

„A Model Home 2020 projekt keretein belül épített aktívházak alapvető működési elve, hogy egyensúlyba kerül az energiatudatos tervezés az egészséges belső klímával és a kényelmes lakókörnyezettel szemben támasztott igényekkel. A projektben több különböző háztípust épít fel a Cégcsoport partnerei segítségével: már létrejött két új családi ház és egy egyetemi épület, a most elkészült negyedik pedig egy teljes körű épületfelújítás, amelyet az aktívház koncepcióelvei szerint valósítottak meg. Még két ház épül a közeljövőben, Franciaországban és Nagy-Britanniában” – mondta el Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze az új épülethez kapcsolódóan.

A Fényaktív Ház felújítása során a tervezők az egyes lakásrészeket három különböző költségvetés szerint alakították ki, megmutatva azt, hogy ez a jövőbe mutató elképzelés kivitelezhető kisebb, közepes és nagyobb költségvetéssel is. Az eredmény mindegyik esetben ugyanaz: az energiaszükséglet és az élhető környezet megteremtésével kapcsolatos elvárások összhangba kerülnek.

A ház – a projekt valamennyi épületéhez hasonlóan – a következő egy évben nyitva áll az érdeklődők előtt, majd az eredetileg bent lakó család fogja használat közben tesztelni. Ennek eredményeit folyamatosan mérik és értékelik majd, és az így szerzett tapasztalatokat felhasználják az újabb házak építése és a termékfejlesztés során.

Sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Átadták a Model Home 2020 kísérleti program utolsó előtti, ötödik épületét, a CarbonLight Homes aktívházat
2. Kísérlet- milyen házakban élünk majd a jövőben
3. Átadták a Model Home 2020 kísérleti program utolsó, hatodik épületét, a Maison Air et Lumière aktívházat

Gyakran felmerül a kérdés, mennyi energiát használnak fel a hőszigetelés gyártók a gyártás során, és mennyit spórolunk meg a hőszigetelő anyag használatával. Az új üveggyapot gyár példamutató arányszámot mutat, a gyártás során felhasznált energia 200-szorosát takarítja meg a hőszigetelés az életciklusa során.

Európa legnagyobb üveggyapot gyártósora kezdte meg működését a Knauf Insulation új szigetelőanyag gyárának felavatásával Franciaországban, Lannemezane-ban. A 130 millió eurós beruházásból épült gyár nem egy egyszerű zöldmezős beruházás, környezeti szempontból leginkább fenntartható és egyben a legenergiahatékonyabb üzem is.

Az új létesítmény napelemes tetővel rendelkezik ( 8.760 m² ), mely önmagában 420 MWh áramot termel évente. Ez megközelítőleg megegyezik a gyár éves áramszükségletével. Oxi-gázas kemencéje pedig jelentősen csökkenti a gyár gázfogyasztását a hagyományos üzemekhez képest.

Az üzem saját víztisztító rendszerrel is rendelkezik és az általánosnál magasabb, 80%-os arányban használ hulladéküveget az üveggyapot gyártási folyamatban.

A BNP Paribas becslései szerint az energiahatékony építőipari termékek iránti kereslet – a szigeteléssel az élvonalban –, 2008 és 2040 között Európában közel 6%-os évenkénti növekedést mutat majd, annak ellenére, hogy az új építkezések növekedése lassult. E mögött az a tény húzódik, hogy, mivel az európai lakóházak kétharmada 1975 előtt épült, a jelenlegi lakásállomány 75%-ának energiahatékonysági tulajdonságai nem megfelelőek, ezért a szigetelésnek óriási lehetőségei vannak a kontinensen.

A telek kiválasztása során vizuális szempontokat is figyelembe vettek. Éppen ezért a legkisebb környezeti beavatkozással alakították ki az üzemet, ennek köszönhetően a telephely illeszkedik környezetébe és 300 különböző fafajta telepítése után a nyitott, zöld terek változatlan képet mutatnak a Pireneusok-völgyi településen. A gyár területe 20 hektárt ölel fel, melyet, amennyiben a későbbiek során sor kerül rá, újabb 10 hektárral bővíthet tovább a Knauf.

A Knauf Insulation francia üzeme kizárólag a szigetelőanyag gyártásban forradalmi újításnak számító, bioalapú kötőanyagot alkalmazó, ECOSE technológiával készült üveggyapot szigetelőanyagot gyárt.

A Lannemezane-ban készült szigetelőanyagok a gyártásuk során felhasznált energia 200-szorosát takarítják meg életciklusok során.

Knauf Insulation sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Nem csak szigetelésünk, de a pénztárcánk is lehetne vastagabb
2. Légkondi helyett szigeteléssel is hűthetjük a pénztárcánkat
3. Épületeink energiafogyasztása – 0 és 1 literes ház fogalma

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre Magyarországon hazai szélerőműveknél, szélparkokban 2010. június 11.-15. között a Nemzetközi Szélnap.

A szélenergia hasznosításának népszerűsítését célul tűző rendezvénysorozat keretében világszerte több mint 100 helyszínen a látogatók személyesen gyűjthetnek tapasztalatot a szélben rejlő energiakincs hasznosításának módjáról, lehetőségeiről, a gyerekek játékosan ismerkedhetnek meg közelről az egyik legtisztább energiatermelési móddal. Ezen a napon nyílt napot tartanak az európai szélerőmű-, szárnylapát-gyártó vállalatok, illetve ingyenesen látogathatók a szélparkok. 2008.-ban Európában közel 90 000 érdeklődőt fogadtak a szélnap keretében. A korábbi években csak Európában tartott rendezvény 2009-től nemzetközivé vált. A dinamikusan fejlődő USA, Kína mellett Ausztráliában és Kanadában is tartanak hasonló rendezvényeket Június 15. környékén.
A Global Wind Day nemzetközi koordinátora az Európai Szélenergia Társaság, a Global WInd Energy Council, magyarországi szervezője a Magyar Szélenergia Társaság.

A nemzetközi szélnap célja, hogy:

• népszerűsítsék a szélenergia hasznosítást a világban, amely bárhol elérhető energiaforrás,
• tájékoztatást adjon arról, miért a szélenergia az egyik kulcs az éghajlati és energiakrízis megoldásában,
• ösztönözze az állampolgárokat, hogy zöld energiát használjanak háztartásukban.

A szélnap rendezvénysorozat magyarországi szervezői 2010. június 11-15 között 9 helyszínen várják a szélenergia iránt érdeklődőket, látogatókat: Budapesten, Bükkaranyoson, Erken, Kulcson, Vépen, Levélen, Szápáron, Ácson és Nyíregyházán.

További információk:  www.mszet.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. Épületfelügyeleti rendszerek az első magyarországi aktív készházban – fűtés- és melegvíz előállítás
2. Ismerkedjünk meg a pellettel
3. Frankfurtban 2005 óta kötelező a passzívházként építés az állami szektorban

Urbitális Majális programsorozat keretein belül a 7ed7 TérFesztivál rendezésében bemutatásra került Közép-Európa legnagyobb energetikailag megújult ökopanelháza. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a beruházás folyamataiba, önkormányzati, városépítészeti valamint kivitelezői szemléletből egyaránt.

Az óbudai önkormányzat 2005-ben csatlakozott az EU Concerto II. elnevezésű energetikai kutatás-fejlesztési program STACCATO projektjéhez, mely keretén belül egymillió eurós támogatást nyert el, egy tömbház energiahatékonysági mintaprogramjának megvalósításához. A választás az óbudai Szőlő utcai úgynevezett Faluházra esett, mely. Az 1,2 milliárd forint összköltségvetésű projekt finanszírozását 40%-ban az Önkormányzat (EU-s támogatással együtt), 33%-ban az állam (Panel Plusz program keretein belül) és 27%-ban a tulajdonosok állták. A kivitelezés hosszas – közel 3 éves – előkészítési munka után mindösszesen 6 hónap alatt zajlott le (2009. július – december).

A felújítás során a teljes ház hőszigetelésére sor került, a homlokzati panelek Weber.therm 15 cm hőszigetelést kaptak, az 1800 db régi ablak helyére, pedig energiahatékony 5 kamrás Fenstherm Veka műanyag nyílászárok kerültek. A tető hőszigetelése Austrotherm AT-N100 polisztirol. Ezzel az épület szigetelőképessége meghaladja az újépítésű épületekre előírt szabványokat.
A szigetelési felújítás mellett, az épület új homlokzati festést is kapott, melyről igen érdekes prezentációt hallhattak az előadássorozaton résztvevők. A falat a tervezés során, az épületet méreteiből adódóan, tájképi/városképi elemként kezelték és mivel korábban ezen a helyen szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoztak (melyet a Szőlő utca név is idéz), ezért a kiinduló kép egy kék szőlőfürt fotója lett. A homlokzat festése a mozaikos képalkotás szerint valósult meg (egy egység az egy panel, és a teljes kép pedig a homlokzat egésze). Természetesen a végleges kialakításnál nem az volt a szempont, hogy az eredeti kép felismerhető legyen. A zöld, a kék és a fehér színek tökéletes harmóniában állnak a panel mögötti hegyekkel, az előtte elnyúló parkkal, valamint az éggel, ezzel szinte beleolvad a környezetébe és a hatalmas tömege hangsúlytalanabbá válik.  A homlokzat változó színei mindemellett a lakóknak is elnyerte tetszését, hiszen így a lakások kívülről könnyebben beazonosíthatóak lettek.


A ház használati melegvíz ellátására, a panel tetejére 1500 négyzetméter, 1128 MWh teljesítményű napkollektor rendszert telepítettek, a földszinten, pedig helyt kapott két hatalmas 50m³-es puffertartály, valamint a hőközpontok, melyek a Főtávval együttműködve modernizálásra kerültek, annak érdekében, hogy, az új rendszerrel kompatíbilisak legyenek.

A hőenergia a kollektoroktól három csővezeték páron jut a szerelőszinten elhelyezkedő szivattyúállomásokig, ahonnan a földszinti puffertartályokba továbbítják a fűtővizet. A távhőrendszerhez további hőcserélőkön és szivattyúkon keresztül kapcsolódik a tartály. Az Öko-Planet Kft.  a Főtáv Zrt.-vel közösen kialakított egy speciális használati melegvíz előfűtő egységet (HMV), melynek lényege, hogy a hőközpontba belépő hideg vizet folyamatosan előfűti.
Ennek előnye, hogy a Főtáv Zrt. csak annyi energiát táplál a kollektorok által termelt meleg vízhez, ami ahhoz szükséges, hogy a kívánt hőmérsékletű víz a csapoknál mindenkor garantált legyen. A kiépített rendszer távfelügyelettel vezérelhető, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a szakemberek bármikor, bárhonnan figyelemmel kísérhessék és akár beavatkozhassanak a rendszer működésébe. Sőt ezen túlmenően mindenki számára on-line megtekinthető a napkollektoros rendszer aktuális adatai. (www.okoplanet.hu/szolo_utca)


A rendszer, a melegvíz igény körülbelül 50%-át fedezi éves szinten, míg a fűtést továbbra is a Főtáv szolgáltatja. Az egy lakásra jutó kivitelezési költség 10-15%-a a hasonló rendszerrel kialakított családi házakéhoz képest, ami a projekt volumenének köszönhető.

A Faluház felújítását követően 45-55% az elért energia megtakarítás a korábbi energiafelhasználásához képest, mindemellett elmondható, hogy az épületre jutó szén-dioxid kibocsátás is jelentősen csökkent. A szén-dioxid megtakarítás aktuális éréke az Ökoplanet Kft. honlapján on-line megtekinthető.

Magyarországon ez a beruházás egyedülállónak mondható, mind méreteit tekintve, mind technikai megoldásában, illetve a lakók támogatottsági hajlandóságában (több mint 80%), mely remélhetőleg további hasonló projekt megvalósítására ösztönözi a panelközösségeket.

Forrás:
http://epiteszforum.hu/node/13547
http://www.faluhaz.eu/
http://www.okoplanet.hu/megujulo_energiahasznositas/

Kapcsolódó cikkek:

1. A MOL környezetbarát töltőállomást nyit Budapesten
2. Megint Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP)!
3. Minden ház pincéjében egy VW motor állhat majd…

Felújított 0 literes lakóház. Forrás: Basf

Napjainkban szinte minden ember tisztában van azzal, hogy a mennyit fogyaszt az autója száz kilométeren, de teljesen más a helyzet akkor, ha lakásának energiafogyasztásáról kérdezzük.

Németországnak is szembesülnie kellett a helyzettel, ezért megpróbálták az otthonokat érintő műszaki paramétereket mindenki számára érthető formába önteni, mellyel megkönnyíthető a megfelelő szemléletmód bevezetése a köztudatba.

A 0 literes ház felújítás előtt. Forrás: Basf

Sajnos országunkat ismét a végletek jellemzik, így csak a szinte „elérhetetlen” passzívház és az elavult, leromlott állapotú lakásállomány jelenik meg (esetleg az új építés során az előírásokat éppen teljesítő).  Az új építés minimális elvárásai, amely a meglévő épületállomány jellemzőihez képest szigorúnak tekinthető és a passzívház elvárások közötti távolság indokolttá teszi több virtuális szint kialakítását.

Mennyit is fogyaszt a lakásunk „365”-ön?

Rendkívül fontos, hogy tegyük érthetővé épületeink energiafogyasztását mindenki számára!

Legyünk őszinték és lássuk be, hogy a kWh/m²a -ben megadott energiaszükséglet nehezen megfogható és megérthető, ezért célszerű érthetőbb fogalmak bevezetése.

Fűtési energiaszintek alakulása Németországban:

Németországban jellemzően használt fűtőolaj egyenérték egy jó megközelítést eredményezhet, mivel 1 liter (~ 1 m³ gáz) elégetésével nyerhető energia 10 kWh. Ezen összefüggés alapján látható, hogy az első generációs alacsony energiaszintű épületek fogyasztása max. 7 liter/négyzetméter (7m³), a második generációé max. 4 liter (4 m³) és a passzívházaké max. 1,5 liter (1,5 m³).

Ezt egy egyszerű példán megjelenítve:

Adott 100 m² lakóterű épületben a 7-literes szint 700 liter (700 m³ gáz), a 4 literes 400 liter (400 m³ gáz) és 1,5 literes 150 liter fűtőolaj (150 m³ gáz) felhasználást eredményez.

Milyen épületet építsünk vagy a felújítás során mely szintet érjük el?

A végletes gondolkodás következményeként elhangzik, hogy új épület építés célja legyen a passzívház, míg a felújítás során elkészült homlokzati hőszigetelő rendszerek csak 5-6 cm vastagságú polisztirol szigetelést tartalmaznak. Talán a legjobb megközelítés az lehet, ha figyelembe vesszük az épülettípus sajátosságait és a gazdaságosság határait, így kiválasztva az optimális megoldást. Az energia- és környezettudatosság egyik legnagyobb ellensége lehet, ha figyelmen kívül hagyjuk az emberek számára kézzelfogható előnyöket, például a felújítás költségei és a gázszámlában mutatkozó megtakarítás aránya.

A BASF Németországban ezen helyzet megoldásaként hozta létre tanácsadó cégét a Luwoge-Consult-ot, mely elsődleges feladata volt a saját épületállomány felújításának ill. építésének megalapozása. A munkák során a környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságosság is fontos szerepet játszott, melyek minden egyes épületnél mások és mások.

Felújított és új építésű BASF épületek Ludwigshafenben

• 6-literes épület / 1892-ben épült / felújítás

A felújítás különlegessége a speciális belső hőszigetelés Neoporral, napkollektorok alkalmazása.

• 3 literes épület / 1930-ban épült / felújítás

3-rétegű üvegezés, fűtőfólia az ablakok belső felületén, árnyékolás, a homlokzat hőszigetelése 20 cm vastagságú Neoporral készült.

• 0-literes önellátó épület / 1960-ban épült /felújítás

A napkollektorok a homlokzaton, az elektromos áramot termelő napelemek pedig a tetőn kerültek elhelyezésre, nagy hatásfokú hővisszanyerés a szellőzőrendszerben

• 1-literes passzív lakóházak / új építés

A blokkok közös fűtőberendezéssel rendelkeznek, a tetőszigetelés 60 cm Neoporból készült.

Új generációs hőszigetelő anyagok

A BASF hatvan éve van jelen szigetelőhabok (hőszigetelés, hangszigetelés, tűzvédelem) alapanyag- és késztermék gyártójaként.
A modern Neopor® szigetelőanyagot a normál polisztriolhoz hasonlóan habosítják, és habtömböket, táblákat és formázott elemeket készítenek belőle.
A döntő különbség az ezüstszürke színben rejlik, amely szabad szemmel is felismerhető: a Neopor® esetében grafitot kevernek a nyersanyagba, hogy a sugárzás útján távozó hőmennyiséget egy „tükör” segítségével csökkentsék.

A sugárzással távozó hő visszatartása

A grafit visszaveri a hősugárzást (az infravörös tartományban tükörként viselkedik), és jelentősen javítja a szigetelőképességet. Ez olyan előnyt jelent, ami ugyan egyszerű, de mégis döntő jelentőségű: azonos szigetelőképesség eléréséhez sokkal kevesebb erőforrásra van így szükség.

Elektromikroszkópos felvétel – jól láthatók a grafitszemcsék

Az alkalmazott anyagok  ökohatékonysága

Az ökohatékonysági elemzés gazdasági és környezeti szempontból vizsgálja a termékeket és eljárásokat és ez alapján állapítja meg, melyik hatékonyabb. Az alternatív termékekkel összehasonlítva a Neopor®-ból készült szigetelőanyagok több előnyt kínálnak, olcsóbban és kisebb környezeti hatással. 20-25%-kal vékonyabb szigetelőanyaggal lehet ugyanazt a hőszigetelési képességet elérni. Passzív és alacsony energiaigényű épületeknél ez akár 6-8 cm vastagságkülönbséget jelenthet a normál polisztirol vagy ásványgyapot lapokhoz képest. Mindez ökohatékony megoldásokat jelent a modern hőszigetelésben.

Kapcsolódó cikkek:

1. A legzöldebb szigetelőanyag gyár áramból önellátó
2. Egyedülálló ökopanel Budapesten
3. Húzzuk be a függönyt éjszakára!

Forrás: Knauf Insulation

Szigetelőanyag-gyártókkal és forgalmazókkal, köztük a Knauf Insulation észak-amerikai vezérigazgatójával folytatott egyeztetést Barack Obama. Az amerikai elnök a HOMESTAR, az új amerikai energiahatékonysági és felújítási program indításával kapcsolatban egyeztetett az iparág meghatározó szereplőivel. A 6 milliárd dollár (mintegy 1.200 milliárd forint) keretösszeggel útnak induló HOMESTAR program különböző kedvezményekkel ösztönzi majd az amerikai ingatlantulajdonosokat energiahatékonysági beruházások – szigetelés, nyílászárócsere és energiahatékony háztartási berendezések beszerzése – megvalósítására. A program megvalósítása révén az Egyesült Államokban várhatóan 3 millió családi ház utólagos szigetelése valósulhat meg, célja pedig az, hogy 168.000 munkahelyet teremtsen a jelenleg 24,7 százalékos munkanélküliségi mutatóval küzdő amerikai építőiparban. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, ha a 2,8 milliós magyarországi családi ház állomány 10%-át leszigetelnénk, az 10 éven keresztül mintegy 80.000 embernek adna munkát a magyar építőiparban. A Klímabarát Program jelenlegi, évenkénti 28 milliárd forintos keretösszegének felhasználásával a teljes hazai családiház állomány leszigetelése azonban csak 30 év alatt volna megvalósítható.

Forrás: Knauf Insulation

A HOMESTAR program ezt az elköteleződést különböző kedvezményekkel / visszatérítéssel kívánja előmozdítani. A családi házak tulajdonosai 1.000-1.500 dollár értékű kedvezményt / visszatérítést kaphatnak abban az esetben, ha egyszerűbb energiahatékonysági fejlesztéseket – szigetelés, csőcserék, nyílászárócsere, hőszivattyúk beszerzése – valósítanak meg. Azok, akik otthonaik teljes kőrű, legalább 20%-os energiafelhasználás csökkentést eredményező energiahatékonysági felújítását vállalják, 3.000 dollár értékű kedvezményt / adó visszatérítést kaphatnak.

A Knauf Insulation számításai szerint egy hasonló léptékű energiahatékonysági fejlesztéseket ösztönző programmal a teljes magyarországi családi ház állomány utólagos hőszigetelése megvalósítható lenne.

Hazánkban a 4 milliós lakásállomány közel 70%-a, azaz mintegy 2,8 millió ingatlan családi ház (800 ezer otthon pedig iparosított technológiával épített lakás), amelyeknek csak egy elenyésző hányada, a 2007 után épültek tekinthetők energetikailag megfelelőnek. Korábban épült társaik összességében sajnos kétszer több energiát használnak fűtésre, mint egy nyugat-európai ingatlan, miközben energiafogyasztásuk ¾-ét a fűtés teszi ki. Látható tehát, hogy a legnagyobb megtakarítást otthonaink hőszigetelésével lehetne elérni, de ehhez az ingatlantulajdonosok széles köre által elérhető, valóban ösztönző támogatási rendszer kialakítására van szükség, annak érdekében, hogy a recesszióban lévő hazai építőipar 2011-12-ben már szerény növekedést produkálhasson.

„A magyar családi házak energiahatékonysági beruházásait elősegíteni hivatott Klímabarát Otthon program a jó irányba tett szükséges, de nem elégséges lépésnek tekinthető, mert a program által nyújtott 30%-os támogatás nem jelent elegendő ösztönző erőt. A családi házak utólagos hőszigeteléséhez is igénybe vehető támogatás egyszerűen alacsony mértékű az érdemi változás eléréséhez energiahatékonyság javítása terén” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

A Knauf Insulation kalkulációi szerint, ha a 2,8 milliós magyarországi családi ház állomány 10%-át leszigetelnénk, az 10 éven keresztül mintegy 80.000 embernek adna munkát a magyar építőiparban. A Klímabarát Program jelenlegi, évenkénti 28 milliárd forintos keretösszegének felhasználásával a teljes hazai családi ház állomány leszigetelése azonban csak 30 év alatt volna megvalósítható, ami jelzi egy az ingatlantulajdonosok saját forrásainak bevonását jobban / nagyobb mértékben ösztönző kedvezményrendszer kialakításának szükségességét.

Knauf Insulation sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Világelsőség beltéri levegőminőségben
2. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is
3. Egy energiatudatos felújítás bemutatása, tanulságai

A LED ma már hétköznapi piaci szereplő, bár még nagyon nagy fejlődési potenciállal rendelkezik. Szerves kistestvére az OLED még inkább csak ígéret, még alig lépett ki a fejlesztő laboratóriumok kapuján. Az anyagban, a konstrukcióban és technológiában annyi lehetőség van, hogy mindenképp érdemes megismerni, és számolni vele, mint a közeljövő új fényforrása.

A hagyományos LED technológia alapja, hogy félvezető anyagra ún. egykristály réteget növesztenek, amely energia bevitel hatására fényt bocsát ki. Az OLED gyártásának lényege, hogy egy felületre igen vékony szerves vegyületet visznek fel, amely energia bevitel hatására világít. A szerves vegyületek, áramot vezetni képes szerves molekulákból állnak.

A hordozó anyagok lehetnek üveg, textil, és ebből adódóan hajlékony felületek is, melyek kiválasztásának szabadsága nagy lehetőségeket rejt magában. A lakás bármely sík, vagy hajlított felülete fényforrássá válhat. Világíthatnak a falak, a függönyök, a mennyezet, a szekrények vagy az asztalok.

Az OLED-ek kikapcsolt állapotban átlátszóak, így ha a hordozó anyag is az, akkor a teljes felület átlátszó marad, ezért ablakra vagy tetőablakra is felvihetők. Sötétedés után természet-azonos világítást biztosíthatnak a nyílászáró felületeken.

Az OLED fényforrások – mint minden más fényforrás – egy fejlődési folyamaton mennek át. Amint elérik az elvárt paramétereket, (élettartam, fényhasznosítás) és a gyártásuk olcsón, nagy termelékenységű módszerekkel megoldható, ezáltal az áruk is elfogadható szintre csökken, lakásunk mindennapi, részévé válhat.

Szerző: Kerekes Béla

Kapcsolódó cikkek:

1. Mit kell tudnunk az izzólámpa megszűnéséről?
2. Hol lehet használni a Földhőkosarat?
3. Minden ház pincéjében egy VW motor állhat majd…

Az épületet mobil szerkezetként alakították ki. Városról városra viszik az energiatermelő épületet, példaként bemutatva a városközpontokban egy innovatív építési módot.

Az épület több funkciót is elláthat, lakóházként, mobil konferencia teremként is működhet. Sokféle közösségi funkcióra is alkalmas a 40 főnek helyet biztosító belső tér.

Az épületszerkezetről:

Transzparens felületek:

Az épület üvegfelületei fontos szerepet játszanak a passzív energia nyereségben. A nagy üvegfelületek természetesen kitűnő hőtechnikai értékekkel rendelkező fa nyílászárókkal kerültek kialakításra.

Az északi homlokzaton a nyílászárók hőtechnikai adatai:

Uw = 0,6 W/m²K

A déli homlokzaton:

Uw = 0,7 W/m²K

A nagy nyílászáró felületeket lezárva, érdekes homlokzati elemekként kialakítva széthúzható zsalugáterként működő fa lamellákat alakítottak ki. A lamellákon helyezték el részben a napelemeket.

Néhány műszaki adat az épületről:

• Bruttó alapterület: 117 m²
• Nettó alapterület:     89 m²
• Bruttó lég m³:           350 m³

Éves fűtési hőigény:         16,0 kWh/m²év

Gépészeti megoldások:

Melegvíz előállítás: síkkolektorokkal történik
Melegvíz tároló: 200 liter
Fűtés-hűtés: Levegő/víz hőszivattyú

Szellőztetés: Természetes keresztszellőztetés.
Gépi szellőzőrendszer, 80 %-os hővisszanyeréssel

A falszerkezetről:

A tartószerkezet keveréke a favázas és fatáblákból álló építési módnak. Az ún. opake építési elemek (falak, tető, padló) 6 cm vákuum szigetelést kapott ( VIP panel, leírását lsd. korábbi cikkeinkben).

A falszerkezet 26 cm vastagságban eléri az U= 0,1 W/m²K értéket.

A falszerkezet rétegrendje:

• Gipszkarton
• 100 mm Faváz
• Farost lapok
• Párafékező réteg
• Vákuum szigetelés
• Lécezés
• Eternit homlokzati lapok
• Lamellás szerkezet – szolárpanelekkel

A JÖVŐ HÁZ megtervezésénél cél volt az energiafogyasztás minimalizálása.

Érdekes példa az energiát termelő ház, későbbiekben hírt adunk arról, épülnek-e ilyen prototípus házak még Németországban.

Ph-magazin.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. A hidrogén a jövő energiahordozója
2. Minden ház pincéjében egy VW motor állhat majd…
3. Épületeink energiafogyasztása – 0 és 1 literes ház fogalma

Forrás: Betatherm

A szabadalmazott földhőkosarat az úgynevezett felszínközeli geotermikus rétegben helyezik el.

Forrás: BetaTherm

A Betatherm földhőkosarak modern megoldást jelentenek minden házépítőnek és háztulajdonosnak, akik ki szeretnék használni a Föld hőenergiáját. A földhőkosarak 1-5 m mélységre tervezettek.

A földhőkosarak előnyei:

A nagy térfogatú földhőkosarak kúp formájuk által nagyobb felületet nyújtanak a talajhő felvételéhez, így az űrtartalmuk, mely sós víz (mint energia hordozó közeg), maximálisan és egyenletesen tudja biztosítani a talajból rendelkezésre álló hőt.

A BetaTherm földhőkosarai mellett a geotermikus rendszer kiépítéséhez szükséges egyéb kiegészítők:

• Több nyílásos bekötési egység
• Gyűjtő/elosztó egység
• PE cső
• Geopress összekötő idomok

Forrás: BetaTherm

Egy átlagos méretű, modern családi ház (120 – 160 m2 ) optimális ellátásához 6-9 BetaTherm Basic földhőkosár szükséges.

A kosarakat ideális esetben a talaj víztároló rétegében kell elhelyezni. A szükséges terület megtervezésénél kosaranként 15 m2 szabad földterületre van szükség.

Az OST földhőkosár működési elve ugyanaz, mint a talaj szondáké. Fűtési szakaszban a feltekert csőben cirkuláló sós víz hőt von ki a talajból. Az egyes kosarak hőelvonó teljesítménye a talaj adottságaitól függően 1,5-2.0 kW között mozog (1400 – 1800 órára vonatkoztatva évente).

Jó vízelnyelő képességű talaj esetén a berendezés hatékonysága nagy mértékben növelhető, ha a tetőre hulló csapadékot közvetlenül a kosarak felett vezetjük el.

Szerző:

Vajdai Tamás

Kapcsolódó cikkek:

1. Hogyan oldható meg a passzívházak hőcserélőjének fagymentesítése?
2. Földhőkosár került a német passzív családi ház kertjébe
3. Levegő-víz hőszivattyúk zajterhelései

Egészségtelen lakásklíma alakul ki, melyet a bent lakók is hamar érzékelnek: gyenge ellenálló képesség a betegségekkel szemben, fáradékonyság, rossz közérzet, fejfájás és allergia alakulhat ki. A modern, jól szigetelt, energiatudatos lakóépületekben az egészséges élethez szükséges légcsere természetes módon már nem tud megvalósulni, ezért új műszaki megoldásokra van szükség: az ilyen otthonokban hővisszanyerős szellőztető rendszerek biztosítják hangtalanul a folyamatos friss levegőt, miközben a fűtési költségek akár 50%-át is megtakarítják.

A légtömör technológiákkal szigetelt lakóépületekben megszűnt az egészséges élethez és jó közérzethez szükséges természetes légcsere. Ablaknyitással történő szellőztetéssel egyrészt rengeteg energiát „dobunk ki” az ablakon keresztül, másrészt nem biztosítható a belső légtér friss levegővel történő folyamatos ellátása.

Egy apró megjegyzés: (Passzívházakat nem lehet hővisszanyerős szellőzőrendszer nélkül építeni. Nem mondhatunk le a passzívházaknál a belső hőforrások hasznosításáról, illetve az ablaknyitás miatti hőveszeteség kiküszöböléséről. A PHPP számításban ellenőrizhetjük, mennyit módosít az energia mérlegen a hővisszanyerős szellőzőrendszerek hatásfoka. ) (Ph-magazin)

A szabályozott, ellenőrzött hővisszanyerős szellőztető rendszer fő feladata, hogy gondoskodjon a lakóépületek folyamatos friss levegő ellátásáról, s egyidejűleg az elhasznált, káros anyagokat is tartalmazó levegő és pára elszállításáról. A frisslevegős rendszer a páramentesítésen túl megoldja a külső levegő portól, kipufogógáztól és pollenektől való megtisztítását is, ezáltal megóvja mind a bentlakók egészségét, mind a lakóépület állagát.

A mai kor követelményeinek megfelelő frisslevegős rendszerekben a befúvásra kerülő levegőt télen egy – kb. 1,5 – 2 méter mélyen a föld szintje alatt elhelyezett – talajhőcserélő melegíti elő, nyáron pedig ugyanez a berendezés gondoskodik a levegő előhűtéséről.

A házon belül további hőcserére kerül sor. A lakóépületből távozó levegő rengeteg energiát tartalmaz. Télen a belső levegő sokkal melegebb, mint a hideg külső, és jelentős mennyiségű párát tartalmaz, így kondenzációval energiát lehet nyerni belőle. Ezen egyszerű elven alapul a szellőztető berendezésbe épített – házon belüli – hőcserélő működése. A rendszer az elhasznált meleg, nedves levegőt használja fel az előmelegített külső levegő további felmelegítésére. A talajhőcserélővel kombinált, s belső hővisszanyerővel rendelkező frisslevegős rendszer esetében a hővisszanyerés hatékonysága elérheti a 95%-ot, ezáltal a fűtési költségeknek akár az 50%-a is megtakarítható. Nyáron egy kicsit módosult a folyamat: a talajhőcserélővel előhűtött külső levegő a belső hőcserélőt kikerülve kerül befúvásra a lakóterekbe.

Speciális lapos légcsatornák segítségével lehetségessé vált, hogy az összes csővezeték a padlóba kerüljön (azaz a teljes légcsatorna hálózat a lakótéren belül kerüljön elhelyezésre), minimalizálva ezáltal a friss levegő hőveszteségét. A kereszt-ellenáramú hőcserélőkben a légáramok egymástól mindig elkülönítve haladnak, így a szennyeződés, illetve páratartalom a bejövő friss levegő felé nem kerül átadásra.

A kereszt- és forrásszellőztetés gondoskodik arról, hogy egyrészt az egész lakóépületet egyenletesen átjárja a friss levegő, kiszorítva az elhasznált levegőt, másrészt zaj- és huzatmentes módon történjék meg a szükséges légcsere. A légáramot ventillátorok továbbítják. Az ehhez szükséges energia azonban csekély mértékű, egy egész családi ház befúvásának és elszívásának az áramszükséglete alacsonyabb, mint egy izzólámpa áramfelvétele.

Szerző: Turcsányi Balázs
www.labaro.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. Passzívházak hűtése
2. Hogyan oldható meg a passzívházak hőcserélőjének fagymentesítése?
3. Milyen hővisszanyerős szellőzőrendszert válasszunk passzívházakba?

Forrás: Fotolia

Manapság a hőszivattyút vásárlók körében egyre népszerűbbek a levegő-víz hőszivattyúk, a víz-víz hőszivattyúkkal szemben. Ez általában abból adódik, hogy a levegő-víz hőszivattyúnak alacsonyabb a beruházási költsége, egyszerűbb a rendszer felépítése (kevesebb szerelvény, berendezés szükséges) és  telepítése (nem kell vertikális szondákat fúrni a talajba, vagy horizontális talaj kollektorokat telepíteni, vagy víz nyerő és nyelő kutakat fúrni).

Nem kell a szondákat bányakapitánysággal engedélyeztetni, vagy a kutakra vízjogi engedélyt kérni, ami nem csak külön procedúra, de komoly költségei vannak.

Az egyik előnye, a könnyű telepítés, komoly problémát is jelenthet. Minden egyes gyártó katalógusában megadja a szükséges védőtávolságokat az épülettől, egyéb berendezésektől, ezeket minden esetben érdemes betartani, mivel ezek figyelmen kívül hagyása, üzemeltetési problémákat generálhatnak (pl.: nem megfelelő légellátás, ezáltal hatásfokromlás következik be; hóhatár feletti telepítés; stb.).

A levegő-víz hőszivattyúk között három alapvető felépítési módot különböztetünk meg:

- Monoblokkos rendszerű, ahol a kültéri és a beltéri egység egyben található, általában kültéri kivitelűek.

- Szétválasztott (split) rendszerű, ahol a hőszivattyú egy kültéri és egy beltéri hidraulikus blokkból álló, egységekből épül fel.

- Beltéri légcsatornázható kialakítás (ami egyes gyártóknál kültérbe és béltérbe egyaránt telepíthető).

Minden levegő-víz hőszivattyú legfontosabb telepítési szempontja: a zajterhelés. Ez azért fontos, mert a nem megfelelő helyen telepített berendezés zajos lehet és ez által nem csak magunkat, de a környezetünkben élőket (pl.: szomszédok) is zavarhatja. Minden egyes gyártó katalógusában megadja a hangnyomásszinteket (Lp) db(A) – ban. Fontos megjegyezni, hogy a hangnyomásszint és a hangteljesítményszint (Lw) nem azonos. Míg a hangteljesítményszint (Lw) az adott hangforrásra vonatkozik, addig a hangnyomásszint (Lp) függ a hangforrás helyétől, a környezeti feltételektől, és a hangforrástól való távolságtól.

Ebből adódóan a katalógusokban megadott értékeket fenntartással kell kezelni, mert a környezeti feltételek épületenként eltérő lehet, és a tulajdonos nehogy abba a hibába essen, hogy a már elkészült épületbe való beköltözés után derüljön ki, hogy a berendezés jobb esetben csak saját magát, rosszabb esetben környezetét zavarja (pl.: szomszéd, aki esetleg feljelenti és ezáltal kötelezik a berendezés leszerelésére).

A legfontosabb előírás, ami épületgépészeti berendezések zajterhelési és rezgésterhelési határértékeket előír az a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. Az ide vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a későbbi problémák, esetleges viták elkerülése érdekében minden esetben fontos a gyári katalógusban található előírásokat betartani, és szükség esetén akár egy akusztikus szakember véleményét sem árthat kikérni.

Kurunczi György, gépészmérnök

Kapcsolódó cikkek:

1. Hol lehet használni a Földhőkosarat?
2. Passzívházak hűtése
3. Hogyan oldható meg a passzívházak hőcserélőjének fagymentesítése?

Forrás: Fotolia

Manapság mindenhol arról olvashatunk, milyen új gépeket vegyünk, ami energiatakarékosabb, és jobb, mint a régi. Ne feledkezzünk meg a viszonylag egyszerű energiaspórolási lehetőségekről sem!

Szinte minden lakásban van függöny, ezek használati módja is észrevehetően befolyásolja az ablakszerkezetek energia mérlegét. A megfelelően használt függöny, akár 10 %-al is csökkentheti az ablak hőveszteségét. Azért kell hangsúlyozni a megfelelő használatot, hiszen ha a fűtőtestet eltakarja, akkor nem javít, hanem akár 40 %-ot ronthat is, vagyis ennyivel megnövelheti a hőveszteséget.

Tehát vegyük a fáradtságot, és húzzuk be azt a függönyt éjszakára! Természetesen, ha lehet vastagabb anyagból készüljön a függöny.

A nyílászárók energiaveszteségének számítására a magyar szabványok is tartalmaznak értékeket éjszakai, és nappali hőátbocsátási tényező értékekre. Az éjszakainál figyelembe vesszük van-e roló, ill., függöny, valamint azt is milyen roló megoldás került beépítésre.

A redőnyök, a hőszigetelő zsalutáblák jelentősen növelik a hőátbocsátási ellenállást- természetesen a hőveszteség csökkenése rosszabb minőségű ablak szerkezeteknél viszonylag nagyobb.

Ilyen egyszerű módszerrel is spórolhatunk az energiával. Ha sok nyílászáró felület van a házban, ki lehet adni a gyerekeknek a feladatot, minden este mindenhol be kell húzni a függönyt.

Ha elmagyarázzuk nekik, hogy ezzel az egyszerű módszerrel mennyi energiát és ezzel mennyi pénz takaríthatunk meg, és ennek egy részét esetleg zsebpénzre átváltjuk, a család minden tagja jól jár. A gyerekek ezzel az ötlettel az iskolai energia-megtakarítási ötletpályázaton is indulhatnak.

• Vizsgálják meg az iskolában, nem lógnak –e a függönyök a fűtőtestre.
• Ha nincs függöny, próbáljanak beszerezni vastag, sötétítő függönyöket. (Az ára gyorsan megtérülhet)
• Húzzák be az esti takarításnál a függönyöket.

Ha egy iskola pályázni szeretne egy ilyen ötlettel, ki lehet mutatni a megtakarítási lehetőséget ezzel az egyszerű, nem nagy beruházást igénylő módszerrel.

Sok sikert kívánunk a gyerekek motiválásában!

Ph-magazin

Kapcsolódó cikkek:

1. Épületeink energiafogyasztása – 0 és 1 literes ház fogalma
2. Földhőkosár került a német passzív családi ház kertjébe
3. Egyedülálló ökopanel Budapesten

Energetikai koncepciό, művezetés és fotό: Sariri-Baffia Enikő

Ez a kétlakásos passzívház Essenheimben, Németországban épült 2007-2008-ban. 2020-tόl Magyarországon is ez lehet az új épületekre vonatkozό energetikai szabvány.

Megállapodás született az Uniόban az új épületekre vonatkozό EU-energiaszabványrόl.
Az EU-ban épülő új épületeknek rendkívül magas szintű energetikai szabványoknak kell a közeljövőben megfelelniük, mely megközelíti a zérό energiafelhasználást. A követelményeket a magánszektori beruházásoknál 2020 végétől, a közszférában 2018 végétől vezetnék be. Ezek lennének a világon a legszigorúbb új építésre vonatkozό szabályok. Kritikával illették azonban, hogy ezen szigorú szabályo¬zásnak egyelőre nem része az épületfelújítás. A végső jόváhagyás 2010 elején megtörténhet, és így két év állna a tagállamok rendelke-zésére hogy törvénybe iktassák és megkezdjék a fokozatos bevezetést.

Az eredeti angol nyelvű rendelkezés megtalálhatό ide kattintva.

Sariri-Baffia Enikő
Energie Planer Team
Passzívház Intézet által felhatalmazott minősítő iroda

Kapcsolódó cikkek:

1. Elkészült a passzívház standard szerinti felújítás
2. Felújítások passzívház standard szerint
3. Épület felújítás passzívház standard szerint

Passzív ikerház - Sariri-Baffia Enikő, munkatárs: Miskolczy Imre

A fenntartási költségek lényeges csökkenése miatt a fennmaradό bekerülési különbözet hiteltörlesztésével együtt is kevesebb lett a havi kiadásunk mintha “hagyományos” házat építettünk volna. (Ami persze szόba sem jött.)

A mi passzívházunk

Épület

Külvárosi kertes lakόövezetben épült kétlakásos passzív-ikerház.

Az egyik  ikerfél egy munkába járό házaspár igényeit szolgálja tágas tereivel, vendégszobájával, míg a másik félben saját otthonunkat alakítottuk ki.

A földszinten helyezkedik el a nappali az ékező és a konyha egyaránt, magábafoglalva a család napközbeni igényeit s ugyanitt kapott helyet az iroda is saját tárgyalόval, higéniai helységgel, külön bejárattal, megteremtve az otthoni munkahely közelségét a szükséges szeparáciόval egybefűzve. Az emelet ad helyet a gyermekszobának a szülői hálόnak a vendégszobának egy fürdővel és gépészeti helységgel.

Az épület az egyszerűség és az ésszerűség jegyében jutott végleges formájához mely 220 m² hasznos felületet foglal magába. Ez a gondolkodásmód kísérte végig a kivitelezés minden lépését is, és így az épület által nyújtott komfortérzet messze túlszárnyalja azt, amit egy  „hagyományos“ épület nyújthat.

Szerkezet

Az épület tartόfalai 12cm teherbírό szigetelésen fekvő lemezalapon állnak. Ezek mindösszesen 15cm vastag mész-homok téglábόl készültek mert kizárόlag statikai és hőtárolό szerepük van. Erre került kívülről egységsen 30 cm vastagságban NEOPOR szigetelés. A lemezalapra az ajzatbeton alá további 12 cm EPS került.

A falon 30 cm-es Neopor hőszigetelés.

A nyílászárόk 3-szoros üvegezésűek passzívházhoz alkalmas szigetelt kerettel, a külső falsík elé lettek elhelyezve a szigetelés síkjában speciális „L“- elemekkel. A hőhídmentes beépítéshez meg kellett oldani a párkányfogadást és emellett ügyelni kellett a légtömör kapcsolatokra is.

Blower Door teszt.

A két ikerfél 17,5cm-es mész-homok téglafala között 3 cm közetgyapot találhatό, melynek hangszigetelési szerepe van.

A tető hagyományos fa szerkezetű 6/24 szelemenekkel, kőzetgyapot kitöltéssel. A páraátersztő fόliát 4 cm-es légrés majd cserépfedés követi. A szerkezetre alulrόl polystyrol, és egy szintén páraátersztő de légtömör réteg került felfüggesztésre.
A gondos kivitelezés a nagyszerű légtömörségi mérés eredményében is láthatό: 0,38 1/h. (Passzívházak esetén max. megengedhető: 0,6 1/h.)

Készül a terasz hőszigetelés.

Gépészet

Egy passzívház épületgépészete elektromos- víz- és szennyvízhálόzatbόl, légtechnikábόl továbbá egy, a minimalizált hőveszteségeket pόtlό rendszerből tevődik össze.
Nálunk az épület szellőztetéséről egy hatékony hővisszanyerős berendezés gondoskodik, melynek hővisszanyerési hatásfoka 92%. (Passzívház Intézet tanusítványa szerint)

Paul Thermos szellőzőberendezés

A használati melegvíz-előállítást és a napsugárzás nélküli napokon a szükséges energiapόtást (max. fűtési hőigény: mindösze 2,5-3 KW) egy lángmoduláciόs, 0,9 – 9 KW-os fali kondenzáciόs gázkészülék végzi. Elsődleges hőleadό rendszer a légfűtés. A mi esetünkben két légfűtő elem került beépítésre, és így külön szabályozhatό a lakás és az iroda hőmérséklete. Tartalék fűtesi potenciálnak 500 W-os illetve 300 W-os fűtőtesteket helyeztünk; a nappalikban, a fürdőkben és az irodában.

Az energiapótlást egy kondenzációs gázkazán végzi.

(Ezekre olyankor van szükség amikor a légfűtés álltal biztosított egyenletes hőmérsékletnél rövid időn belül melegebbet szeretnénk, pl:fürdés.)
A késöbbiekben lehetőség van a HMV-tárolόhoz szolárkollektort csatolni, mellyel tovább faraghatόak a havi kiadások.
A világítást a legtöbb helyen melegfényű LED-lámpákkal oldottuk meg. Ahhol ez nem volt megfelelő, oda energiatakarékos izzόk kerültek.

A passzív ikerház PHPP eredményei és a légtömörségi mérés eredménye

De mit is jelentenek ezek a megoldások a komfortérzetünkre és a zsebünkre nézve ?

Nincsen szükség aktív klimatizálásra . A levegő páratartalma mindig optimális, minősége kívállόan tiszta, pormentes, és friss. Nyári hόnapokban is csupán éjszakai szellőztetéssel kellemes hőmérsékleten tarthatό egész nap az épület (25 – 26°C).

Átmeneti időszakban egyáltalán nem kell fűteni, csak miután kint fagy. (A szomszédok már javában fűtenek mikor nálunk még mindig 22°C van.)

A kivállό szigetelésű kűlső termikus burkon belül lévő szerkezetek mindig átveszik a belső hőmérsékletet és így nincsen a lakásban hideg felület, mely kellemetlen hőérzetet okozna.
A magasfokú légtömörség további nagyon kellemes „mellékhatása“ a jό zajvédelem: a zajok és a por kint maradnak, az ideális hőmérséklet pedig bennt.

Tehát így egy havi gázszámlánk: kb. 60 Euro

Kollektorral várhatόan: kb. 40 Euro

Ez az épület a passzív standard miatt csak néhány százalékkal került többe, mintha hagyományosan épült volna. Viszont a fűtési rendszer leegyszerűsödött s az itt megtakarított pénzt a jobb szigetelésre, jobb ablakra és a szellőztető berendezésre fordítottuk.A fenntartási költségek lényeges csökkenése miatt a fennmaradό bekerülési külömbözet hiteltörlesztésével együtt is kevesebb lett a havi kiadásunk mintha “hagyományos” házat építettünk volna. (Ami persze szόba sem jött.) A hitel visszafizetése után nyereséget termel az épület a magas fogyasztású szomszédaihoz képest, mert amit nem kell kifizetni az a miénk marad.

Energie Paner Team – www.passivhaus-info.eu – mail@passivhaus-info.eu
D-64342 Seeheim-Jugenheim, Ringstraße 26 – Tel: +49-6151-3965787

Kapcsolódó cikkek:

1. Milyen hővisszanyerős szellőzőrendszert válasszunk passzívházakba?
2. Földhőkosár került a német passzív családi ház kertjébe
3. Passzívház modell hőmérséklet mérése

Németország energia forradalom előtt áll, a jövő energia hálózata egy, az emberiség legmerészebb víziói közül.
Gigantikus szélerőmű parkok, a sivatagban óriási napkollektor- mezők, házi mini erőművek szolgáltatják a jövőben az áramuk nagy részét. Németországban már most tesztelik az intelligens energiagazdálkodás jövőbeli technológiáit.
A terv szerint 12 millió háztartás áramellátását oldja majd meg a tengeri szelet hasznosító 40 szélerőmű. Ha a szél gyengébb lesz, akkor lépnek majd be az áramtermelésbe az egyes háztartásokba telepített kis erőművek, melyek VW motorral működnek majd, egy generátort működtetve. Már tesztelik a rendszert német háztartásokban. A tulajdonosoknak a konszern még bérleti díjat is fizet azért, hogy helyet adnak a mini erőműveknek, amelyek az ország áramtermelésébe besegítenek.

“A minden idők legnagyobb infrastruktúra projektje”

A házak pincéjében egy gázmotor által működtetett generátor termeli az áramot. Az így keletkezett hő felfűti a vizet egy tárolóban, amelyet szükség szerint mosásra, vagy fűtésre használhatnak. A 100.000 mini erőmű adatait egy vezérlő központ gyűjti össze. Ez szabályozza a fogyasztást, és az áram betáplálását a közhálózatba. Ilyen módon egyfajta virtuális gázerőmű keletkezik, melynek teljesítménye elérheti a 2000 Megawattot. Ez két atomerőmű kapacitásának felel meg.
Hihetetlen lehetőségeket rejt magában az ötlet: elektromos autók, intelligens mosógépek, mini erőművek a pincében. A háztartásokban intelligens eszközök működnek: mosógép, szárító és hűtőszekrény, amelyek egymással összeköttetésben vannak és mindig akkor mosnak, szárítanak vagy hűtenek,amikor az áram szempontjából a legkedvezőbb. Az információ- korszak egy új dimenziót ért el, ez lesz az elektromosság- korszaka.
Németországban már elkezdődött a látványos jövő projekt: szélerőmű parkok építése, óriási naperőmű a Szaharában. Cégek jelentették be a napenergiával működő autógyártás megkezdését.
A keresőóriás Google intelligens áramhálózaton dolgozik. Az amerikai vállalat az interneten egymással összekapcsolt ellenőrző- technológia kidolgozásán fáradozik.
Hardvereket és szoftvereket fejlesztenek ki, amelyekkel a végfelhasználók energiaszükségletüket egy időben ellenőrizni, valamint automatikusan szabályozni tudják.
Energiabörzék jönnek létre, ahol a tulajdonosok a saját maguk által megtermelt öko áramot értékesíthetik majd.
Létrejött egy új szuperüzletág, kibővült konkurenciaviszonyokkal és potenciális partnerekkel. A meggyengült autóiparnak új üzleti területi lehetőségek adódnak ezzel a jövőben.
A felhasználók is profitálnak az energiagazdálkodás fordulatából- és velük a környezet is.

Kapcsolódó cikkek:

1. Látogasson el magyarországi szélerőművekbe!
2. Áramtermelés napelemmel – családi háznál
3. Frankfurtban 2005 óta kötelező a passzívházként építés az állami szektorban

Mint azt már bizonyára mindenki hallotta, az EU rendelete értelmében 2009. szeptember 1.-től fokozatosan megszüntetik a kevéssé energia hatékony fényforrások forgalmazását. Ennek oka a környezetünk védelme.

Előzetes számítások szerint a világban a világításra fordított energia több mint 1/3-a megtakarítható, ami világméretű széndioxid-kibocsátás 450 millió tonnával való csökkenését jelenti.

A hagyományos izzólámpák kivonása a piacról az alábbi menetrendben történik.

Mit vehetünk majd az izzólámpák helyett?

•    Kompakt fénycső
•    Törpefeszültségű halogénlámpa
•    LED (fényt kibocsátó dióda angolul rövidítve)
•    Fénycső

Mik az előnyök, hátrányok?

Kompakt fénycső:
Először is a színnel kell megbarátkoznunk, hiszen a színvisszaadás a kompakt fénycsőnél nem tökéletes. Kétségkívül ez az izzólámpáknál egy előny volt, hogy kellemes meleg fényt adott, és az ún. színvisszaadása nagyon jó volt. Vagyis a színeket úgy láttuk, mintha természetes fényben látnánk a tárgyakat. Sokat javítottak az utóbbi időben ezen a problémán, de tény, hogy az izzólámpáét nem tudták elérni.
Tehát ez egy hátrány a kompakt fénycsőnél, de nagy előnye, hogy ¼-e körülbelül a fogyasztása az izzólámpáénak. A másik összehasonlítási alap az ár. Jelenleg sokkal többe kerül, mint egy normál izzólámpa, de a jövőben biztosan változni fog az ár arány.

Törpefeszültségű halogén lámpa:
Az izzólámpához képest fele annyi a fogyasztása, és kb. 2-3 –szor hosszabb az élettartama. Hátránya, hogy kis teljesítményű, nem lehet nagyobb teljesítményben beszerezni.

LED:
A jelenlegi sztár a listában. Egy újdonság, ami nagyon sok lehetőséget rejt magában.
Röviden, kis teljesítmény, mai tudás szerint kb. 50-szer nagyobb élettartam, mint a hagyományos izzólámpáé. Hátrány kétségkívül, hogy igen borsos ára van.

Fénycső:
Sokan idegenkednek tőle, a régi beidegződés miatt (korábban induktív előtéttel üzemeltek, ezért villogtak, és rossz volt a színvisszaadásuk). A mai fénycsövek már sokkal jobbak, elektronikus előtéttel üzemelnek, kiküszöbölték a régi problémákat. A fényhasznosításuk a legjobb a lista többi tagjához képest. Vagyis az egységnyi villamos energiából a legtöbb fényt állítja elő. Ezért van sok az irodákban. Hátránya a nagy méret, és nem igazán esztétikus megjelenés egy lakás miliőjében. Bár manapság a loft hangulat divatja korában még ezt sem kell figyelmen kívül hagyni.

A passzívház tervezésénél még a fényforrások kiválasztásánál is körültekintően kell eljárni.

A primerenergia igény a használati melegvízzel és a villamos energiafelhasználással együtt nem haladhatja meg a 120 kWh/(m²év) értéket. Ez is passzívház kritérium.
Későbbiekben bemutatunk ún. intelligens családi házat, és kiderül, a tulajdonos milyen fényforrások mellett döntött.

Kapcsolódó cikkek:

1. Új áttörés a világítástechnikában: OLED
2. Épületeink energiafogyasztása – 0 és 1 literes ház fogalma
3. Bizonyítottan veszélyesek az energiatakarékos izzók

Mit nevezünk passzívháznak?

A több mint 10 éves gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy az elmúlt években épített és “belakott” passzívházak alapján kialakult passzívház-standard Közép-Európában elfoglalta az őt méltán megillető helyet.

Elégedett építtetők és lakók pozitív visszajelzései valamint a több mint 300 épületen végzett mérések tudományos kiértékelései igazolják, hogy az épületek energiafelhasználását ennek a technológiának az alkalmazásával a hagyományossal szemben több, mint 75%-kal lehet csökkenteni.

Passzívháznak nevezzük azt az épületet, amelynél a napenergiát, a belső hőforrásokból származó energiákat és a visszanyert energiákat úgy hasznosítjuk, hogy az épületben külön aktív fűtő rendszerre nincs feltétlen szükség a kellemes hőérzet biztosítására. A passzívház az alacsony energiaigényű házak továbbfejlesztett változata. A jelenleg érvényes szabvánnyal való összehasonlításban a passzívház 80%-kal kevesebb fűtési energiát igényel. A passzívház éves fűtési hőenergiaigénye négyzetméterenként kevesebb, mint 15 kWh.

Ezt a fantasztikus megtakarítást a következő két alapelvnek a betartásával lehet elérni:

Kerülni kell a hőveszteséget és a rendekezésre álló hőnyereséget fel kell használni.
Ily módon a meleg az épületben marad.
Jól szigetelt épületburok esetén, melynél 25…40 cm szigetelést és háromszoros hővédő üvegezésű ablakokat használnak, el lehet érni, hogy az épület meleg maradjon. Az épület frisslevegő ellátásáról egy hővisszanyeréses komfort-szellőztető berendezés gondoskodik. Az elszívott rossz levegő hőmennyiségének több mint 80%-át a hőcserélő átadja a beszívott friss levegőnek. Így pl. a 0 °C-os külső hőmérsékletű beszívott friss levegőt a 20 °C-os elszívott meleg levegő legalább 16°C-ra melegíti fel. A passzívházban lévő por- és pollenmentes levegőt mindenki nagyra értékeli.

A nap ingyen melegít. A passzívházban a hőnyereségek az ablakokon keresztül bejövő napsugárzásból, valamint a benntartózkodó személyek és a háztartási készülékek által leadott hőmennyiségekből tevődnek össze. Nyáron árnyékoló eszközök, pl. balkon vagy redőny akadályozzák meg az épület túlmelegedését. A hideg téli hónapokban a komfort- szellőztető berendezés gondoskodik a beszívott friss levegő előmelegítéséről, ily módon nincs feltétlen szükség különálló fűtésihő elosztó rendszerre.

Forrás: Passivhaus Institut

A passzívház energiát és pénzt takarít meg! Átlagos jövedelmű családok részére is megfizethető egy passzívház? Igen, mivel a passzívháznál kiválló szigetelésből, a különleges ablakokból, a szellőztető berendezésből és a szigetelésből adódó többletköltségek egy részére felvehető állami támogatás.

Forrás: Passivhaus Institut

A passzívházban elért komfort a bentlakók megelégedésére szolgál. Annak ellenére, hogy a passzívházzal energiát és fűtési költséget takaríthatunk meg, a lakás komfortján nem kell a jó szigetelés következtében takarékoskodni. A passzívházban lakók annak komfortfokozatát igen nagyra értékelik.
A jó hőszigetelés következtében a helységek határoló felületei azonos hőmérsékletűek; ez érvényes a hideg külső falak belsõ felületeire is. Ez idézi elő az épületben a kellemes hőérzetet. A hálóhelyiségekben éjjel sem rossz a levegő és nem azért, mert a zaj vagy a fagy miatt nem lehet az ablakokat nyitva tartani, hanem mert a komfort-szellőztető rendszer következtében a levegő állandóan friss és kellemes marad.

Németországban, Ausztriában és Svájcban már több mint 7000 passzívház létesült.

A passzívházakban az a különleges, hogy azok építési módja nem speciális. Léteznek monolitikus-, fa-, vagy vegyes építésű passzívházak. Ezen túlmenően a passzívház-standard a nem lakáscélú épületeknél is teret nyert. Iskolák, óvodák, igazgatási és termelő egységek épületei is, sőt szálloda is készült már a passzívház-standard szerint.

Szerző: Sariri-Baffia Enikő

Kapcsolódó cikkek:

1. 11 + 1 tipikus tévhit a passzívházakról
2. 144 lakásos társasház passzívház kritériumokkal
3. Az EU-ban kötelező lesz a passzívház standard szerinti építés

Két év után megjelent a Nemzeti Energiatakarékossági Program kiírása. A pályázatokat augusztus 1-től lehet benyújtani négy témakörben.

A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) a lakosság energiahatékonysági beruházásait ösztönzi, nyílászárók cseréjéhez vagy hőszigeteléséhez, fűtés vagy melegvíz-ellátás korszerűsítéshez, lakások hőszigeteléséhez, valamint a megújuló energiafelhasználáshoz kínál összesen 1,5 milliárd forint értékben vissza nem térítendő támogatást.

Én 2006-ban pályáztam, megújuló energiaforrások felhasználására, konkrétan, egy napkollektoros rendszer építésére. Házam – mely 18 éve épült – melegvíz ellátása hagyományos villanybojlerrel történt, azok vezérelt (éjszakai) árammal üzemeltek. Az elnyert pályázat összege akkor a beruházási költség legfeljebb 30%-a vagy 300.000 Ft lehetett. Az idei pályázati számokat nézve még kedvezőbbek a feltételek.

A tervezett rendszer szerint a jelenlegi villanybojler elé került a napkollektoros rendszer úgy, hogy a 6 nm kollektorban kering a fagyálló folyadék, és az egy hőcserélőn keresztül melegíti fel a 300 literes melegvíz tároló puffertartályban lévő vizet. A villanybojlerbe innen jön a víz. A bojler csak akkor kapcsol be, ha a víz hőmérséklete alacsonyabb a bojleren beállított értéknél. Ezzel a megoldással a melegvíztároló kapacitás megnövekszik 300 literrel.

A benyújtott pályázatomat a hivatal kb. fél év alatt bírálta el, így a tervezett napkollektoros rendszert csak a tél elmúltával 2007. márciusában szerelték fel. Az én rendszerem 925.000 Ft-ba került, ebből 300.000 Ft-ot fizetett az állam.

Azóta eltelt másfél év alatt folyamatosan figyelem a rendszert, és ennek tapasztalatát szeretném röviden leírni.
A megépített rendszer – néhány téli hónap kivételével – elegendő egy 4 tagú családnak. A téli hónapokban a meglévő villanybojler állítja elő a melegvizet. A megnövekedett tároló kapacitás miatt a bojler hőmérsékletét alacsonybbra tudtam állítani, 70-45 °C-ról 55-60°C-ra, így az év nagy részében elegendő, hogy a napkollektor erre az értékre felmelegítse a vizet. A rendszerrel együtt szállított vezérlésben 70°C-ra van maximálva vizhőmérséklet. A leírt beállítással nagy átlagban elmondható, hogy kb. havi 5.000 Ft-al csökkent a villanyszámlám az elmúlt évben. Ez kézzel fogható eredmény, de talán ennél fontosabb, hogy megújuló energiát használok fel.

További terveim a rendszerrel is vannak a rendszerrel kapcsolatban. Ugyanis jelenleg a mosó- és a mosogató gép hidegvizet vesz a hálózatból, melyet nappali árammal melegít fel. Ezeket is szeretném a melegvizes rendszerre kötni, de ezt jónéhány szabályozási és biztonsági megoldásnak kell megelőznie. Reményeim szerint ezzel is jelentős megtakarítást tudok elérni, mind a pénztárcámnak, mind a környezetünknek.

Kerekes Béla okl. gépészmérnök

A pályázatról bővebben a hivatalos honlapról:

http://www.operativprogram.hu/nemzeti_energiatakarekossagi_program_2009/

Kapcsolódó cikkek:

1. Egyedülálló ökopanel Budapesten
2. A napkollektoros hőtermelés lehetőségei Magyarországon
3. Húzzuk be a függönyt éjszakára!