Forrás: Fotolia
Manapság a hőszivattyút vásárlók körében egyre népszerűbbek a levegő-víz hőszivattyúk, a víz-víz hőszivattyúkkal szemben. Ez általában abból adódik, hogy a levegő-víz hőszivattyúnak alacsonyabb a beruházási költsége, egyszerűbb a rendszer felépítése (kevesebb szerelvény, berendezés szükséges) és telepítése (nem kell vertikális szondákat fúrni a talajba, vagy horizontális talaj kollektorokat telepíteni, vagy víz nyerő és nyelő kutakat fúrni).
Nem kell a szondákat bányakapitánysággal engedélyeztetni, vagy a kutakra vízjogi engedélyt kérni, ami nem csak külön procedúra, de komoly költségei vannak.
Az egyik előnye, a könnyű telepítés, komoly problémát is jelenthet. Minden egyes gyártó katalógusában megadja a szükséges védőtávolságokat az épülettől, egyéb berendezésektől, ezeket minden esetben érdemes betartani, mivel ezek figyelmen kívül hagyása, üzemeltetési problémákat generálhatnak (pl.: nem megfelelő légellátás, ezáltal hatásfokromlás következik be; hóhatár feletti telepítés; stb.).
A levegő-víz hőszivattyúk között három alapvető felépítési módot különböztetünk meg:
– Monoblokkos rendszerű, ahol a kültéri és a beltéri egység egyben található, általában kültéri kivitelűek.
– Szétválasztott (split) rendszerű, ahol a hőszivattyú egy kültéri és egy beltéri hidraulikus blokkból álló, egységekből épül fel.
– Beltéri légcsatornázható kialakítás (ami egyes gyártóknál kültérbe és béltérbe egyaránt telepíthető).
Minden levegő-víz hőszivattyú legfontosabb telepítési szempontja: a zajterhelés. Ez azért fontos, mert a nem megfelelő helyen telepített berendezés zajos lehet és ez által nem csak magunkat, de a környezetünkben élőket (pl.: szomszédok) is zavarhatja. Minden egyes gyártó katalógusában megadja a hangnyomásszinteket (Lp) db(A) – ban. Fontos megjegyezni, hogy a hangnyomásszint és a hangteljesítményszint (Lw) nem azonos. Míg a hangteljesítményszint (Lw) az adott hangforrásra vonatkozik, addig a hangnyomásszint (Lp) függ a hangforrás helyétől, a környezeti feltételektől, és a hangforrástól való távolságtól.
Ebből adódóan a katalógusokban megadott értékeket fenntartással kell kezelni, mert a környezeti feltételek épületenként eltérő lehet, és a tulajdonos nehogy abba a hibába essen, hogy a már elkészült épületbe való beköltözés után derüljön ki, hogy a berendezés jobb esetben csak saját magát, rosszabb esetben környezetét zavarja (pl.: szomszéd, aki esetleg feljelenti és ezáltal kötelezik a berendezés leszerelésére).
A legfontosabb előírás, ami épületgépészeti berendezések zajterhelési és rezgésterhelési határértékeket előír az a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. Az ide vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:
Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a későbbi problémák, esetleges viták elkerülése érdekében minden esetben fontos a gyári katalógusban található előírásokat betartani, és szükség esetén akár egy akusztikus szakember véleményét sem árthat kikérni.
Kurunczi György, gépészmérnök
Küzdünk Mi is a problémával, ha van építő jellegű megoldás osszuk meg egymással, köszönöm.
Azt mondják, “kérjük mondja el a véleményét”
Nekem az a véleményem, hogy ezeket a zaj határértékeket úgy állapították meg, hogy legyen is szabályozva és ne is.
Személyes tapasztalatom, ez miatt állok költözés előtt.
A szomszédomba épült ökoház. A kompresszor zaja rendkívül mély 50 hz alatti, minden rezeg tőle és lehetetlen ellene szigetelni. Néha meg süvít, a két fülem között ide-oda járni érzem az agyamban, olyan hangot ad. Persze biztosan határérték alatt van, mert a környező zajok el is tudják nyomni, vagy úgy modulálják hogy a folyamatos morajlás lüktetésként hallatszik.
Biztos hogy van egészségkárosító hatása, mert amikor megy, a szívemet a torkomban érzem dübörögni, a gyomrom folyamatos görcsben van, és nem tudok úgy ellazulni ami a rendes pihenéshez szükséges. Többször ébredtem fel éjjel a mély morajlás miatti rémálmok közben.
Szerintem nem szabadott volna engedélyezni ilyen berendezést. Egy ilyen telepítése több száz méteres körben zavaró. Egy fél utca. És kilátástalannak látszik olyan helyet találni ahol valaki még ne szerelte volna fel.
Amit tenni tudok az az, hogy igyekszem hogy szó essen arról hogy ez probléma, és sorstársakat keressek. PL. facebook – Zajos hőszivattyú csoport.
Köszönöm!
Szia Gábor!
Mi is hasonlókkal küzdünk.
Szeretném veled felvenni a kapcsolatot.