Németországban a régi széntüzelésű kályhák, illetve az atomenergia kiváltásánál jelentős szerepet játszik a biomasszával, illetve biogázzal történő fűtés.

Jelentős eredményeket értek el a német városok az elmúlt években a környezetvédelemben. Berlinben évente fejenként 5.55 tonnával kevesebb a széndioxid kibocsátás, mint más német nagyvárosban. Az  elmúlt 20 évben mintegy negyedére csökkent az összes széndioxid kibocsátás.

A csökkenés főleg annak köszönhető, hogy manapság a berliniek másképpen fűtenek.

1990-ben még kb. 400.000 széntüzelésű kályha volt üzemben, ez a szám ma csak 60.000. A lakások többsége távhővel és gázzal fűthető. Nyugat Európában itt van az egyik leghosszabb távhő vezeték.

A német főváros célja rövid időn belül a széndioxid kibocsátás további 15%-al való csökkentése. Ezt többek között a biogáz, illetve biomassza használat jelentős növelésével szeretnék elérni. A nagyobb nedvességtartalmú biomasszák jól hasznosíthatóak a fűtéshez, és az üzemanyag előállításhoz is.

Frankfurtban, a passzívház fővárosban, 2005-től kötelező minden állami beruházást passzívházként megvalósítani. Már 1000 megvalósult passzívház van, és további 1.500 már építés illetve tervezés alatt áll.

Kapcsolódó cikkek:

1. A Közép-európai Egyetem kevésnek tartja az állami támogatást felújításra
2. Hogyan csökkenti egy ablakgyártó a széndioxid kibocsátását?
3. Minden ház pincéjében egy VW motor állhat majd…

Az első részben a légkezelést vettük górcső alá, a másodikban a fűtés volt napirenden, most a melegvíz előállítás kerül terítékre.

Melegvíz-előállítás

Meglepő információval fogom borzolni az olvasó idegeit. Leendő passzívházában ugyanannyi energiát igényel majd éves szinten a melegvíz-előállítás, mint a fűtés!

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy passzívházban többe kerül a melegvíz termelés, mint egy „normális” épületben. Inkább csak azt jelenti, hogy amíg az épület

fűtési- (és hűtési) energia fogyasztását töredékére tudjuk csökkenteni a passzívház technológiával, addig a hálózati hidegvíz felmelegítése pontosan ugyanannyiba kerül egy passzívházban is.

Van tehát egy éves költségünk (átlagos, napi 200 literes fogyasztással számolva) – egy 4 fős családnál 38.250-141.000 Ft – energiahordozótól függően –, amit szeretnénk minimalizálni.

Itt jegyezném meg – mert sokaknak meglepetést fog okozni – ennél lényegesen többet fizetnek azok, akiknek cirkuláltatva van a melegvíz-hálózatuk. Olykor ennek akár a többszörösét, azért a mellőzhető kényelemért, illetve vélt megtakarításért, hogy a csapolón azonnal meleg víz folyjon. Valóban vízmegtakarítással jár a cirkuláltatás, de az egész évben üzemelő „fal- vagy padlófűtés” (attól függően, hol halad a melegvíz-vezeték) hőenergia fogyasztása akár egy nagyságrenddel is meghaladhatja a vízmegtakarítás összegét. Aki nem hiszi, járjon utána, vagy kapcsolja ki egy hónapra a cirkulációs szivattyút, akkor maga is megtapasztalhatja.

A fűtési fejezetben felsorolt hőtermelők mindegyike alkalmas HMV előállításra is. Természetesen egy direkt villamos-árammal fűtő rendszerkialakításnál villanybojlerünk lesz. A szobai kandallót kizártuk a HMV előállításból (júniusban begyújtani a kandallóba…), bár a téli időszakban azért működtethető lehet megfelelő kialakításban.

Milyen költségekre számíthatunk a példaként említett napi 200 literes fogyasztásnál (cirkuláció nélkül!) éves szinten:

1. A. Villanybojlerrel (141 000 Ft)
2. B. Villanybojlerrel, csúcskizárt árammal (90 000 Ft)
3. C. Levegős hőnyerőoldalú kompaktkészülék (60 000 Ft)
4. D. Földgázkazán, itt a kondenzációs megtakarítás nem számottevő (42 000 Ft)
5. E. Pelletkazán (42 000 Ft)
6. F. Talajszondás hőszivattyú (38 250 Ft)

Ha már a cirkulációt kikapcsoltuk, milyen megtakarítási lehetőségeink vannak még?

Bevallom, mivel itt nincs lehetőség „hulladékhő” hasznosítására (tulajdonképpen van, nagyméretű kombi hűtőkről ingyenesen lehet meleg vizet előállítani, de a beavatkozás sajnos garanciavesztéssel jár), egy érdemi lehetőség van: egy napkollektoros rendszer. Az interneten beszerezhető „túlígéretekkel” szemben évi 60-65% megtakarításra, kiváltási arányra számíthatunk. Ezt ésszerű beruházással nem lehet fokozni, a napos órák számával való szoros összefüggés miatt. Amely napkollektor forgalmazó ettől nagyobb kiváltást ígér, ott kérni érdemes a tartalék Napot is, melyet borús decemberi napokon aktiválhatunk a tetőgerincen.

A legnagyobb megtakarítást a villamos bojlernél érhetjük el, 90 000 Ft-ot évente.

A hőszivattyúnál a legszerényebbet, évi 22 500 Ft körül.

Érdemes ezért nekem napkollektort telepíteni, kérdezheti most Ön?

Attól függ, milyen hosszú távon gondolkodik. Kérdezhetném most a 10 év múlva várható energiaárakat, de nem tennék fel ilyen kellemetlenkedő kérdést.

A leendő telepítés helyét és a gerincvezetéket mindenképpen érdemes kialakítani az építési fázisban, így később nem jár majd semmilyen rombolással a kiépítés.

Ha egyszer az épület nulla energiafogyasztása lenne majd a cél, akkor a melegvíz-termelésre inkább gazdaságos a napkollektor, mint a napelem. Napkollektorból egy 1 kW teljesítményű egység 2-3 m² helyigényű (ára 100-200 000 Ft), míg napelemeknél ehhez a teljesítményhez 8-9 m² szükséges (ára 700-800 000 Ft).

Így több hely marad a tetősíkon az egyéb fogyasztók táplálásához szükséges napelemes rendszer számára.

Mielőtt a „zéróenergiás” túlkapásaimért rossz hírbe keverednék, meg kell említenem, hogy 2021-től az EU-ban már csak ilyen házakat lehet majd építeni. Most még Ön építhet ettől „gyengébbet”, de nem árt erre lelkileg felkészülni!

Felmerülhet a kérdés, hol van itt az Energiakulcs^® szisztéma?

Kismértékben jelen van azért, elsősorban egy gondolkodásmód formájában.

Mi magyarok már régóta szeretnénk egy rókáról két bőrt lehúzni. Ez azon ritka esetek közé tartozik, amikor ez sikerült is.

Amikor egy talajkollektoros hőszivattyú melegvizet termel a nyári időszakban, akkor az előállított hőenergiával közel egyező mennyiségű „hideg” energiát tárol be a talajban, 1,5-2 méter mélységben.

Amikor az épületben túlmelegszik a belső tér, akkor ezt a már rendelkezésre álló hűtőenergiát szállítjuk be az épületbe – a hőszivattyú bekapcsolása nélkül – így szinte ingyenes (óránként 2-3 Ft) a hűtés.

www.energiakulcs.hu

Kardos Ferenc

Kardos Labor Kft.

Kapcsolódó cikkek:

1. A majdnem tökéletes fűtési rendszer- Energiakulcs® – 1.rész
2. Melyik fűtési rendszert válasszuk passzívházhoz? – Energiakulcs® – 2. rész
3. Nem képzelt riport egy épülő passzívházról

Mit jelent a SolarWall kifejezés?

A SolarWall egy utólagosan a homlokzatra vagy a tetőre szerelt, perforált fémlemezből készített falazat, melynek felülete a napsugárzás hatására felmelegszik és hőjét átadja a perforációkon beáramló levegőnek. A perforált lemezfal mögötti légcsatornában a levegő tovább hevül és előmelegített friss levegőként áramlik tovább a légkezelőbe.

Hány fokkal melegíti fel a levegőt?

Napsütésben bármilyen alacsony külső hőmérséklet esetén működtethető és ilyenkor – tervezéstől és méretezéstől függően 5-25C-kal is emelkedhet a levegő hőfoka a külső hőmérséklethez képest.

Forrás: SolarWall R

Amennyiben nincs napsütés, így nincs energianyereség, akkor a szolárfal mögött nem áramlik a levegő. Az álló levegő hőszigetel, csökkenti az épület veszteségeit.

Mi történik nyáron?

Forrás: SolarWall R

Nyári üzemmódban a légkezelő nem a szolárfal mögül érkező friss levegőt használja, hanem a környezeti levegőt, a szolárfal mögötti meleg levegő pedig a kéményhatás következtében felfelé áramlik és a fal felső részén távozik. Így egy hűtőáramot biztosít, miközben maga a szolárfal is árnyékolja az épületet.

Hol használható a rendszer?

Abban az esetben, ha a homlokzat nem használható erre a célra, létezik tetőre szerelhető változat is, a SolarDuct, sőt napelemmel is kombinálható, ekkor a napelem hulladékhőjét használja a rendszer a légkezelő frisslevegőjének előmelegítésére. A rendszer nagy előnye, hogy nagy hatékonyságú, kedvező árú, nem igényel karbantartást, mert nincsenek mozgó alkatrészei. Jelenleg olyan épületeknél gazdaságos a rendszer beépítése, ahol használnak légfűtést, a friss levegő igény jelentős és általában nappal merül fel. Ekkor ugyanis a napenergia rendelkezésre állása és a felhasználás ideje egybeesik.

Jelentős fűtési költségmegtakarítás érhető el például kereskedelmi épületek, irodaházak, iskolák esetében, vagy azokban az épületekben, ahol gyártó, mezőgazdasági feldolgozó vagy logisztikai tevékenység folyik. Magyarországon elsőként az Auchan miskolci áruházára került SolarWall rendszer.

Számos külföldi példa van már társasházak SolarWall által történő légfűtésére is. Kisebb épületekre való alkalmazása – a szükséges változtatásokkal – jelenleg tesztelés alatt áll és néhány hónapon belül várhatóak az eredmények.

Kapcsolódó cikkek:

1. A majdnem tökéletes fűtési rendszer- Energiakulcs® – 1.rész
2. A majdnem tökéletes épületgépészeti rendszer Energiakulcs® – 3. rész
3. Hogyan oldható meg a passzívházak hőcserélőjének fagymentesítése?

Cikksorozatunkban elkezdtük végig tanulmányozni a passzívházgépészeti feladatokat azért, hogy a végén megérthessük, mi jelenti az egyik épületenergetikai kulcsmegoldást a jövő épületeihez. 

Az első részben a légkezelést vettük górcső alá, ezúttal a fűtés lesz napirendi ponton.

Hohó, mondhatja néhány olvasó – aki előtanulmányokat folytatott már az interneten – egy passzívházba kell fűtés?

Sajnos igen, a hazai éghajlat mellett mindenképpen. Egy nem lakott passzívházban a fagymentesen tartáshoz valóban nem szükséges fűtés, ebben is jelentősen különbözik egy hagyományos építésű háztól.

De aki passzívházat épít, az általában lakni is kíván benne, így el kell fogadni, hogy a komfortérzéshez minimálisan szükséges hőmérséklet biztosításához sajnos fűteni kell, bár sokkal kevesebbet, mint más épületeknél megszokhattuk.

Általános szabályként elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a személyek és berendezések hőleadása, 1/3-át pedig valamilyen hagyományos hőtermelő fogja biztosítani.

Milyen hőleadókat használnak egy passzívházban?

-         A légkezelő berendezés elosztó csőrendszerén keresztül a fűtési energia egy része szétosztható az épületben, de szükséges lesz kiegészítő fűtés a tartózkodási célú helyiségekben. Ezt a megoldást akkor alkalmazzák, ha tisztán villamos fűtéssel működtetik az épületet. Két előnye van mindössze, a fajlagosan alacsony bekerülési költség és a karbantartás-mentesség, hátrányát – a relatíve magas fűtési számlát – viszont évtizedekig „élvezhetjük”.

-         Az előző megoldás kiegészítőjeként elektromos fűtőpanelek, amelyek „viszonylag” olcsóak (jogos kérdés a mihez képest?), üzemeltetésük viszont magasan a legdrágább.

-         Alkalmazhatóak radiátorok – szokatlanul kis méretek szükségesek –, de nem feltétlenül kell egy passzívházban az ablakok alá építeni őket, bárhol elhelyezhetőek. Hűtési feladatot a radiátorokkal nem tudunk ellátni, erre más megoldást kell választani (árnyékolástechnika, frisslevegő előtemperálás).

-         Padlófűtés, amelynek hűtési célú felhasználása sem szentségtörés egy passzívházban.

-         Falfűtés, amely tökéletesen megfelel a fűtési és a hűtési feladatokra is, bár sosem fogunk merni jó érzéssel egy tiplinek lyukat fúrni a falba. Későbbi lakás átrendezésnél az eltakarás egy szekrénnyel az adott rész kiiktatását jelenti a fűtési rendszerből.

-         Mennyezetfűtés (födémtemperálás), amely a passzívházak minimális fűtési/hűtési energiaigényét bőségesen fedezi a legkellemesebb sugárzó hőátadással. Óriási előnye, hogy a lakás átrendezésekor sem kerül takarásba, biztosan nem helyezünk rá új bútort, és igen ritkán akarunk bármilyen célból újabb lyukakat fúrni a mennyezetbe. A monolit betonfödém építési fázisában minimális költséggel kialakítható. 

Milyen hőtermelők közül választhatunk?

Zárójelben egy 130 m²-es passzívháznál várható éves fűtési költség (20°C-os belső hőmérsékletnél) a 2010-ben érvényes energiaárak figyelembevételével.

      A.  Elektromos fűtőpanelek, villamos fűtőbetét a légkezelő gépben (91 600 Ft)

      B. Passzívház kompaktkészülék (levegős hőszivattyú, 50.000 Ft)

      C. Pelletkazán vagy vízteres pelletkandalló (27 500 Ft pellet, plusz 5 500 Ft elektromos áram)

      D. Kondenzációs földgázkazán felületfűtéssel (26 000 Ft gáz, plusz 3 500 Ft elektromos áram)

      E. Talajszondás hőszivattyú (20 200 Ft)

A napkollektoros fűtésrásegítés nem véletlenül maradt ki a felsorolásból. A passzívház önmagában is egy méretezett napenergia hasznosító eszköz („a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a személyek és berendezések hőleadása, 1/3-át pedig valamilyen hagyományos hőtermelő fogja…”), így a fűtési szezon átmeneti, naposabb időszakában eleve nem igényel fűtést, amikor a napkollektorok be tudnának segíteni a fűtésbe. Az épület déli frontján lévő ablakok együttes hőnyeresége egy azonos felületű napkollektoros rendszerével közel megegyezik. 

-         Az elektromos fűtőpanelekről csak annyit, hogy ezek az olajradiátor mai karcsú kivitelű leszármazottai, kialakításuknál inkább a sugárzó hőleadásra törekednek, gyakran időprogramos elektronikával is rendelkeznek. A sugárzó hőleadásból származó megtakarítás vélhetően elmarad a túlreklámozott ígéretektől.

-         Földgázkazán, passzívházhoz illő, néhány kW teljesítményű, nálunk még nem került forgalomba, a nagyobbak azért alkalmazhatóak. A földgázellátás jövőjét figyelembevéve nem biztos, hogy ez a fűtési mód a legjobb választás.

-         A pellet használatával csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, és elérhető a földgáztól való függetlenség. A fűtőanyag költsége előre finanszírozandó, megoldandó feladat a tárolás száraz helyen. A pelletkazán használható lehet a meleg víz előállítására is, de ha vízteres pelletkandallót választunk, akkor annak a nyári bekapcsolása elkerülendő a melegvíz-termelés miatt. Mindkét készülék fajtánál teljesen zárt égésterű készülék szükséges, amelynél az égési levegőt külön vezetik be a készülékbe a külső térből. Ha a kazánt az épület hővédő burkán kívüli helyiségben helyezik el, akkor lehet szokványos nyitott égésterű is, ha a levegő-beáramlás biztosított.

-         A kompaktkészülék egy passzívházakhoz kifejlesztett berendezés, amely tartalmazza a légkezelő gépet, és egy levegős hőszivattyút fűtés és melegvíz-termelés céljára. Ezek a szerkezetek rendelkeznek még egy nagyteljesítményű villamos fűtőbetéttel is. Ennek oka, hogy nagy hidegben a szellőztető levegőből kinyerhető hőenergia nem elegendő a hőszivattyúnak, a gép a szabadtérből is „vételez” hideg levegőt (egyes gyártmányok nem „vételeznek” külön külső levegőt, ezeknél a villamos fűtőbetét magasabb üzemóraszámot kénytelen vállalni).

Ha a kettő együttesen sem tudja kielégíteni a fűtési energiaigényt, akkor bekapcsol a villamos fűtőbetét is. Az együttes üzem alatt az energetikai együttes hatásfok érték (COP) rendkívül alacsony. A kompaktkészüléknek is szüksége van még a szellőztető levegő előtemperálására, vagyis kell még egy levegő/talaj hőcserélő, vagy egy talajszondás kalorifer egység a korrekt működéshez. A kompaktkészülékhez tartozik még egy puffertároló, amelyből kinyerhető a meleg víz, és a fűtési célú fűtő víz is innen kerül elvételre. Ezen eszközök együttes bekerülési költsége viszonylag magas. A hőszivattyú optimális hatásfoka ezzel a módszerrel nem érhető el, mivel a felületfűtésekhez szükséges 30-35°C-os fűtővizet is a magas hőfokú tárolóból keveréssel állítják elő. Így a fűtési COP éppen olyan alacsony, mint a HMV (használati meleg víz) előállításhoz tartozó COP érték. A kompakt készülékek jellemzően német gyártóktól származnak, így nincsenek ellátva hűtési funkcióval, csak a beszívott levegő előtemperálásával juthatunk némi hűtési energiához (ismerjük el, erre a szolgáltatásra hazai pályán, a németországi időjárás mellett kevésbé is van szükség). Használatuknál ugyanúgy fokozott figyelmet kell fordítani a klimatikus árnyékolástechnikára, mintha kazánnal szereltük volna fel a házat. Ezt azért emelném ki, mert egy szondás (vagy kútpáros) hőszivattyúnál adott a hűtési lehetőség, kétféle módon is. Bővebben a következő bekezdésben.

A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy bár kevésbé ismertek nálunk, de léteznek talajhőt hasznosító kompaktkészülékek is. Ezekre természetesen a következő bekezdésben ismertetésre kerülő hőszivattyús rendszerek ismérvei vonatkoznak.

Fontos még megemlíteni, hogy azok a kereskedői kijelentések – melyek szerint a kompaktkészülékek akár 80%-kal jobb hatásfokúak, mint a külön-külön beépítésre kerülő szellőztetőgép + hőszivattyú kombináció – minden műszaki érvet mellőző ígérgetések mindössze. Az ilyen egybedobozolt készülékek valóban kevesebb helyet foglalnak el a gépházban, de a szervizelésnél vagy javításnál ezért súlyos árat fizethetünk. A közös elektronika azt is okozhatja, hogy ha elromlik a szellőztető gép, akkor a hőszivattyúnk sem fog működni. Ebben az esetben a helymegtakarítás szűkös vigasznak tűnik majd.  

-         A talajszondás hőszivattyú előtérbe helyezésén 3 éve jómagam is felhördültem volna, hiszen egy kútpáros üzemű géppel jobb COP értékek érhetők el legtöbb esetben. Ez eddig igaz is, de az éremnek van még néhány másik oldala is.

Az egyik az, hogy a kútpárok engedélyeztetési procedúrája és annak költségei az elmúlt években oly mértékben megnőttek – a hőszivattyús szakma tiltakozása ellenére – mintha a hőszivattyúk képesek lennének valamilyen mérgező anyagot juttatni a talajvízbe. De néha jó dolgok is történnek hazánkban és a megújuló ágazatban, a 20 méternél nem mélyebb hőnyerő szondák és talajkollektorok kikerültek az engedélyeztetés köréből, létesítésük illetékmentes. Így aztán a mérleg nyelve a szondás hőszivattyús rendszerek felé billent, különösen egy alacsony energiaigényű passzívház esetén, ahol ugyanakkora engedélyeztetési költséget fizethetnénk, mint egy tízszeres méretű kútpáros hőszivattyús rendszernél.

A másik, még jobb hír, hogy 2010-ben bevezetésre került az egész országban elérhető „H” tarifa, amely alapján a hőszivattyúk a fűtési idényben csúcskizárt áram tarifán (régen éjszakai áramnak neveztük) kaphatnak villamos energiát a nap 24 órájában, folyamatosan. Miért érdemes egy szondás hőszivattyús rendszert választani, hiszen a fűtési költség százalékosan ugyan jóval alacsonyabb, mint egy földgázkazánnál, de összegszerűen a megtakarítás soha meg nem térülő beruházásnak tűnik? Több oka is van. Egy készülékkel lefedhetjük a fűtési/HMV előállítási/hűtési feladatokat, és egy szolgáltatóval kevesebbel állunk majd kapcsolatban.

A hőszivattyúk hűtő/fűtő modelljei belső ciklusfordítással képesek fűtő módból hűtő módba kapcsolni. Ez a kompresszor járatása miatt egy költségesebb hűtési üzemet jelent. Free-cooling, magyarul szabadhűtés az az üzemmód, ahol csak a hőnyerő oldal (talajkör) hűtőhatását használjuk ki, mindössze kis fogyasztású keringető szivattyúk bekapcsolásával. Ez a szolgáltatás a levegős hőnyerő oldallal működő hőszivattyúknál nem elérhető.

Ezen az úton haladva később tovább fejleszthetjük a passzívházunkat egy igazi ZéróEnergia házzá, hiszen villamos áramot napelemekkel egyszerűbben tudunk otthon előállítani a hőszivattyú ellátására, mint a gázkazán ingyenes üzemeltetéséhez biogázt.

Igen, és a lényeg: az Energiakulcs^® legfontosabb része a hőszivattyú talajszondája, négy különböző feladatot fog ellátni, később részletesen taglalom ezeket.

Az Energiakulcs^® épületgépészeti rendszer előnyei tehát a hagyományos megoldásokhoz képest a fűtés tekintetében:

-         Semmilyen többletköltséget nem jelent, hogy egy fillérekből üzemeltethető hűtési rendszert is létrehoztunk.

-         A legendásan olcsó üzemű faelgázosító kazánokkal egyező fűtési költség érhető el, semmilyen kezelési feladattal, emberi beavatkozásra nincsen szükség.

-         Előre beprogramozott téli és nyári parancsolt hőmérsékletekkel nem is észlelhető, hogy működik a fűtés, vagy a hűtés. Úgy szolgálja ki a tulajdonost, hogy észre sem veszi a berendezés működését, egyszerűen tartja a komfortérzéshez tartozó hőmérsékletet és légállapotot.

-         Bármelyik hőszivattyú típussal kiváló szimbiózisban fog működni, de nem okoz észrevehető különbséget egy olcsó, csak alapszolgáltatásokkal rendelkező gép beépítése sem.

A cikksorozat következő részében a melegvíz-előállítási lehetőségeket tekintjük át passzívházak, illetve alacsony energiaigényű épületek esetében.

 Kardos Ferenc

Kardos Labor Kft.

www.energiakulcs.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. A majdnem tökéletes fűtési rendszer- Energiakulcs® – 1.rész
2. A majdnem tökéletes épületgépészeti rendszer Energiakulcs® – 3. rész
3. Milyen hővisszanyerős szellőzőrendszert válasszunk passzívházakba?

A hidrogén a jövő energiahordozója, előállítása azonban csak akkor környezetbarát, ha nem kell hozzá fosszilis tüzelőanyag: egy amerikai kutatócsoport most olyan baktériumról számolt be, amely tízszer annyi hidrogént termel, mint más ismert mikroorganizmusok.

A Cyanothece 51142 elnevezésű baktérium a cianobaktériumok csoportjába tartozik, amelyek már legalább 2,5 milliárd éve lakják a Föld tengereit. Louis Sherman, a Nature Communications című folyóiratban megjelent cikk társszerzője 1993-ban fedezte fel a fajt a Mexikói-öbölben – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de).

A cianobaktériumok a növényekhez hasonlóan képesek szén-dioxidból szénhidrátot előállítani fotoszintézissel. A Cyanothece ezen kívül a levegő nitrogénjét is hasznosítja ammónia formájában, a folyamat melléktermékeként pedig hidrogén keletkezik. A baktérium napközben a szén-dioxid és a napfény segítségével feltölti energiaraktárait, majd éjjel ezt az energiát használja a nitrogén átalakítására. Még folyamatos megvilágítás esetén is megtartja ritmusát, sőt ilyenkor még több hidrogént termel – derítette ki Anindita Bandyopadhyay, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatója és csapata.

Egy liternyi baktériumkultúra 48 óra leforgása alatt 900 milliliter hidrogén előállítására képes. Amikor a kutatók megnövelték a levegő széndioxid-koncentrációját, és glicerolt, egy élelmiszeradalékként használt alkoholt adtak a kultúrához, fokozódott a hidrogéntermelés. Ez azért is előnyös, mert mindkét anyag ipari folyamatok nagy mennyiségben keletkező mellékterméke.

A kutatók a baktérium géntechnológiai változtatásával tervezik erősíteni a kihozatalt. Más mikrobatörzsek hidrogéntermelését akár húszszorosára is lehetett növelni korábbi kísérletek során.

Egyelőre még nem lehet megjósolni, lehet-e majd nagyléptékű hidrogéntermelésre használni a Cyanothece-t. A siker többek közt olyan megfizethető bioreaktorok fejlesztésén is múlik, amelyekben a baktériumokat tartani lehet.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:

1. PLUSZ ENERGIA-HÁZ – a jövő háza
2. Mit jelent a Szolárfal rendszer?
3. A MOL környezetbarát töltőállomást nyit Budapesten

Megkezdődött a gyártása Kína első napenergiával működtetett légkondicionáló berendezésének, az első 50 ezer darabot az Egyesült Államokba szállítják – jelentette be a Gree elektromos eszközök gyártására szakosodott kínai vállalat szerdán.

A berendezés az elektromos energiatöbbletet visszavezeti a hálózatba.

Kínában csak az amerikai szállítás után lesznek kaphatók a légkondicionálók – tájékoztatták céges források a Hszinhua hírügynökséget.

A teljes mértékben a Gree által kifejlesztett légkondicionáló túlnyomó részt napenergia felhasználásával működik, kisebb részben – szükség esetén – fogyaszt normál elektromos áramot - tudatta Huang Huj (Huang Hui) fejlesztőmérnök, aki arra számít, hogy Amerikában népszerű lesz a termék. A kínai piacot ugyancsak ígéretesnek tartja.

A modell második generációjának gyártása 2011 januárjában kezdődik – közölte Huang azzal, hogy ez a típus már száz százalékban napenergiával fog működni, vagyis teljes mértékben környezetbarát lesz.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:

1. Minden ház pincéjében egy VW motor állhat majd…
2. A MOL környezetbarát töltőállomást nyit Budapesten
3. Áramtermelés napelemmel – családi háznál

Az elbírálás során a hőtechnika és épületenergetika, valamint a műszaki megfelelőség kérdései, a teljes élettartamra számított környezeti hatás (kiemelten a CO2 kibocsátás) mértéke, a beépített építőanyagok elérhetősége és toxicitása, a víz- és szennyvíz kezelésének módja, az építés helyi közösséggel való kapcsolata és a fenntartás valódi költségeinek elemzése és értékelése után nyert jogot a brüsszeli szereplésre. A Magyarkútra tervezett családi házat a Medgyasszay Péter vezette Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda jegyzi, a tervezésről és a kiválasztás szempontrendszeréről bővebb információk elérhetők a vonatkozó portálokon (pl fenntarthato.hu). Az épület az Európai Unió 26 tagállamának fenntartható projektjei között kerül bemutatásra 2010. november 29. és december 23. között az Európai Parlament épületében, majd a Palais des Beaux-Arts-ban, az Európai Építészek Szövetsége fennállásának 20 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállításon.

Az épület szerkezete valójában egy régebbi elgondolás finomított, aktualizált, és a helyi adottságokra optimalizált változata. Az első, szalmabálával hőszigetelt favázas épületet több, mint 125 évvel ezelőtt építették az Egyesült Államokban, közvetlenül a bálázás megjelenését követően. A technológia azóta mindenütt jelentős változásokon ment keresztül, a szalmabálákat ma elsősorban a házak (akár utólagos) hőszigetelésére használják. A hőtehetetlenséghez szükséges épülettömeget a magyarországi viszonyok között kézenfekvő módon vályogfalazat biztosítja. A konstrukció hőszigetelő képessége kiváló, fűtési energiaszükséglete alacsony, kiegyenlített és állandó belső páratartalmat, jó minőségű belső levegőt biztosít, alkalmazásával szinte teljesen kiküszöbölhetők az egészségre ártalmas párolgó ipari anyagok, festékek, egyéb oldószerek. Mindenhol megvalósítható helyben rendelkezésre álló anyagból, magasabb élőmunka-hányaddal és így, az üzemeltetést is figyelembe véve környezeti szempontból gyakorlatilag minden más épületszerkezetnél és koncepciónál kedvezőbb. Szalmabálával épült lakóházakat és középületeket szerte a világban, Németországtól Kanadáig mindenütt használnak, Magyarországon nyolc-tíz különféle szalmás ház ismert. A Magyar Szalmaépítők Egyesülete civil kezdeményezés célja, hogy Magyarországon is ismertebbé, elfogadottá és elérhetővé tegye a szalmabála-építést, ezért az egyesület ellenszolgáltatás nélkül nyújt információt és szakmai segítséget minden érdeklődőnek, építtetőnek, ha családi házat, közintézményt (iskolát, óvodát) vagy bármilyen egyéb épületet tervez szalmás konstrukcióval megvalósítani.

Magyar Építőművészek Szövetsége

Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda

Magyar Szalmaépítők Egyesülete

 Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége

OS  (c) Copyright MTI Zrt.

Kapcsolódó cikkek:

1. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is
2. Hőszigetelés? Természetesen!
3. Szigeteléssel teremt 168.000 munkahelyet Barack Obama

Home for Life- a jövőbe mutató kísérlet

6 kisérleti házat építenek fel. A klímasemleges épületeket használat közben fogjuk tesztelni 2020-ig.

A Model Home 2020 elnevezésű kezdeményezés során a VELUX Cégcsoport több partner közreműködésével hat teljes, a fenntartható építkezés jegyében készülő házat épít fel Európában. A projekt révén több ismeretet szerezhetünk a fenntartható építészetről, mint fogalomról, de arról is, hogy termékeink a jövő otthonai tekintetében milyen szerepet játszhatnak.

Kísérleti ház- dán aktív ház

A hat kísérlet teljesen különbözik egymástól, viszont mindegyik az úgynevezett Aktív Ház alapelvei szerint készül. Ez dióhéjban azt jelenti, hogy az épületekben a teljes energiafelhasználás és az életminőség – azaz a beltéri klíma, a napfény és a szellőzés – egyensúlya figyelhető meg. Az első két épület már elkészült Dániában, a következő négy pedig Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Angliában készül. Minden ház építésekor figyelembe és számításba kell venni annak az országnak az éghajlatából, a kultúrájából és építészetéből adódó különbségeket, ahol az felépül.

Nem hétköznapi ház

Ez alkalommal az elsőként átadott családi házról számolunk be, amely a dániai Århusban épült fel 2009 tavaszán és júliusban már egy harmadik gyermekét váró kétgyermekes család költözött be a házba. Az épület a megvalósítás során a „Home for Life” elnevezést kapta.

A házat úgy tervezték, hogy a napból érkező energia teljes mennyiségét kihasználja

Az „Otthon egy életre” koncepcióját a VELUX Cégcsoport és a VELFAC dolgozta ki az aart arkitekter építészeti és az Esbensen mérnöki tanácsadó céggel együttműködésben. A koncepció egy interdiszciplináris projekt eredménye, amelynek keretén belül az energiafogyasztás, a kényelem és az építészet harmonikus egységet alkot annak érdekében, hogy az otthonokban és azok közvetlen környezetében a lehető legjobb életminőséget biztosíthassuk.

A házat úgy tervezték, hogy a napból érkező energia teljes mennyiségét kihasználja a napkollektorok, napelemek és a szoláris hőnyereség segítségével, technológiája révén pedig automatikusan vezérli a szellőzést és biztosítja a kedvező beltéri klímát. Az ablakokat a nap járásának, az évszakok változásának és a lakók igényeinek megfelelően helyezték el, és a ház minden részét a környezetre gyakorolt hatás aprólékos figyelembevételével alakították ki. A felhasznált anyagok tekintetében is így történt: a közvetlen motiváció a tartósság igénye, az alacsony szén-dioxid-kibocsátás és a karbantartás szükségességének kiküszöbölése volt.

Kísérleti aktív ház belső tér

Az épület esetében a cél az, hogy a család szükségleténél több energiát termeljen. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó energiát értékesíteni lehet, amelynek következtében a villanyszámla bevételi forrássá válik. Az elkövetkező évek során bebizonyosodik, hogy a ház valóban az elvárt energiateljesítményt és belső klímát nyújtja-e. Arra is fény derül majd, hogy a házban élő család maga is megtapasztalja-e, hogy ez semmi esetre sem egy hétköznapi ház.

Kapcsolódó cikkek:

1. Ötvenéves házból az első széndioxid – semleges lakóépület
2. Átadták a Model Home 2020 kísérleti program utolsó előtti, ötödik épületét, a CarbonLight Homes aktívházat
3. Aktív ház építkezést látogattunk meg

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre Magyarországon hazai szélerőműveknél, szélparkokban 2010. június 11.-15. között a Nemzetközi Szélnap.

A szélenergia hasznosításának népszerűsítését célul tűző rendezvénysorozat keretében világszerte több mint 100 helyszínen a látogatók személyesen gyűjthetnek tapasztalatot a szélben rejlő energiakincs hasznosításának módjáról, lehetőségeiről, a gyerekek játékosan ismerkedhetnek meg közelről az egyik legtisztább energiatermelési móddal. Ezen a napon nyílt napot tartanak az európai szélerőmű-, szárnylapát-gyártó vállalatok, illetve ingyenesen látogathatók a szélparkok. 2008.-ban Európában közel 90 000 érdeklődőt fogadtak a szélnap keretében. A korábbi években csak Európában tartott rendezvény 2009-től nemzetközivé vált. A dinamikusan fejlődő USA, Kína mellett Ausztráliában és Kanadában is tartanak hasonló rendezvényeket Június 15. környékén.
A Global Wind Day nemzetközi koordinátora az Európai Szélenergia Társaság, a Global WInd Energy Council, magyarországi szervezője a Magyar Szélenergia Társaság.

A nemzetközi szélnap célja, hogy:

• népszerűsítsék a szélenergia hasznosítást a világban, amely bárhol elérhető energiaforrás,
• tájékoztatást adjon arról, miért a szélenergia az egyik kulcs az éghajlati és energiakrízis megoldásában,
• ösztönözze az állampolgárokat, hogy zöld energiát használjanak háztartásukban.

A szélnap rendezvénysorozat magyarországi szervezői 2010. június 11-15 között 9 helyszínen várják a szélenergia iránt érdeklődőket, látogatókat: Budapesten, Bükkaranyoson, Erken, Kulcson, Vépen, Levélen, Szápáron, Ácson és Nyíregyházán.

További információk:  www.mszet.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. Épületfelügyeleti rendszerek az első magyarországi aktív készházban – fűtés- és melegvíz előállítás
2. Ismerkedjünk meg a pellettel
3. Frankfurtban 2005 óta kötelező a passzívházként építés az állami szektorban

Urbitális Majális programsorozat keretein belül a 7ed7 TérFesztivál rendezésében bemutatásra került Közép-Európa legnagyobb energetikailag megújult ökopanelháza. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a beruházás folyamataiba, önkormányzati, városépítészeti valamint kivitelezői szemléletből egyaránt.

Az óbudai önkormányzat 2005-ben csatlakozott az EU Concerto II. elnevezésű energetikai kutatás-fejlesztési program STACCATO projektjéhez, mely keretén belül egymillió eurós támogatást nyert el, egy tömbház energiahatékonysági mintaprogramjának megvalósításához. A választás az óbudai Szőlő utcai úgynevezett Faluházra esett, mely. Az 1,2 milliárd forint összköltségvetésű projekt finanszírozását 40%-ban az Önkormányzat (EU-s támogatással együtt), 33%-ban az állam (Panel Plusz program keretein belül) és 27%-ban a tulajdonosok állták. A kivitelezés hosszas – közel 3 éves – előkészítési munka után mindösszesen 6 hónap alatt zajlott le (2009. július – december).

A felújítás során a teljes ház hőszigetelésére sor került, a homlokzati panelek Weber.therm 15 cm hőszigetelést kaptak, az 1800 db régi ablak helyére, pedig energiahatékony 5 kamrás Fenstherm Veka műanyag nyílászárok kerültek. A tető hőszigetelése Austrotherm AT-N100 polisztirol. Ezzel az épület szigetelőképessége meghaladja az újépítésű épületekre előírt szabványokat.
A szigetelési felújítás mellett, az épület új homlokzati festést is kapott, melyről igen érdekes prezentációt hallhattak az előadássorozaton résztvevők. A falat a tervezés során, az épületet méreteiből adódóan, tájképi/városképi elemként kezelték és mivel korábban ezen a helyen szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoztak (melyet a Szőlő utca név is idéz), ezért a kiinduló kép egy kék szőlőfürt fotója lett. A homlokzat festése a mozaikos képalkotás szerint valósult meg (egy egység az egy panel, és a teljes kép pedig a homlokzat egésze). Természetesen a végleges kialakításnál nem az volt a szempont, hogy az eredeti kép felismerhető legyen. A zöld, a kék és a fehér színek tökéletes harmóniában állnak a panel mögötti hegyekkel, az előtte elnyúló parkkal, valamint az éggel, ezzel szinte beleolvad a környezetébe és a hatalmas tömege hangsúlytalanabbá válik.  A homlokzat változó színei mindemellett a lakóknak is elnyerte tetszését, hiszen így a lakások kívülről könnyebben beazonosíthatóak lettek.


A ház használati melegvíz ellátására, a panel tetejére 1500 négyzetméter, 1128 MWh teljesítményű napkollektor rendszert telepítettek, a földszinten, pedig helyt kapott két hatalmas 50m³-es puffertartály, valamint a hőközpontok, melyek a Főtávval együttműködve modernizálásra kerültek, annak érdekében, hogy, az új rendszerrel kompatíbilisak legyenek.

A hőenergia a kollektoroktól három csővezeték páron jut a szerelőszinten elhelyezkedő szivattyúállomásokig, ahonnan a földszinti puffertartályokba továbbítják a fűtővizet. A távhőrendszerhez további hőcserélőkön és szivattyúkon keresztül kapcsolódik a tartály. Az Öko-Planet Kft.  a Főtáv Zrt.-vel közösen kialakított egy speciális használati melegvíz előfűtő egységet (HMV), melynek lényege, hogy a hőközpontba belépő hideg vizet folyamatosan előfűti.
Ennek előnye, hogy a Főtáv Zrt. csak annyi energiát táplál a kollektorok által termelt meleg vízhez, ami ahhoz szükséges, hogy a kívánt hőmérsékletű víz a csapoknál mindenkor garantált legyen. A kiépített rendszer távfelügyelettel vezérelhető, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a szakemberek bármikor, bárhonnan figyelemmel kísérhessék és akár beavatkozhassanak a rendszer működésébe. Sőt ezen túlmenően mindenki számára on-line megtekinthető a napkollektoros rendszer aktuális adatai. (www.okoplanet.hu/szolo_utca)


A rendszer, a melegvíz igény körülbelül 50%-át fedezi éves szinten, míg a fűtést továbbra is a Főtáv szolgáltatja. Az egy lakásra jutó kivitelezési költség 10-15%-a a hasonló rendszerrel kialakított családi házakéhoz képest, ami a projekt volumenének köszönhető.

A Faluház felújítását követően 45-55% az elért energia megtakarítás a korábbi energiafelhasználásához képest, mindemellett elmondható, hogy az épületre jutó szén-dioxid kibocsátás is jelentősen csökkent. A szén-dioxid megtakarítás aktuális éréke az Ökoplanet Kft. honlapján on-line megtekinthető.

Magyarországon ez a beruházás egyedülállónak mondható, mind méreteit tekintve, mind technikai megoldásában, illetve a lakók támogatottsági hajlandóságában (több mint 80%), mely remélhetőleg további hasonló projekt megvalósítására ösztönözi a panelközösségeket.

Forrás:
http://epiteszforum.hu/node/13547
http://www.faluhaz.eu/
http://www.okoplanet.hu/megujulo_energiahasznositas/

Kapcsolódó cikkek:

1. A MOL környezetbarát töltőállomást nyit Budapesten
2. Megint Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP)!
3. Minden ház pincéjében egy VW motor állhat majd…

Az már a tervezési fázisban világossá vált a mérnökök számára, hogy a megrendelő, a Grandács Tetőcentrum kft. a környezettudatosság jegyében a kényelmi funkciók mellett kiemelten fontosnak tartja az energiafogyasztás- és termelés minden értékének rögzítését és felügyeletét. Az egyes rendszerek számos – egy bemutató aktív ház esetében – értékes és tanulságos adattal szolgálnak. Az adatok többek között tartalmazzák a ház aktuális összegzett, illetve részletezett (dugaszoló aljzatok, világítás, villamos fűtés, háztartási gépek) fogyasztását és termelését. Ezt, és számos, a továbbiakban részletezett funkciót kényelmesen csak modern villanyszerelési megoldásokkal lehetett kielégíteni, ezért a tervezés során a Schneider Electric intelligens EIB/KNX buszrendszerét, valamint egymás közötti (ModBus) kommunikációra is alkalmas fogyasztásmérőit választottuk ki.

A beépített rendszer alkalmas kiugró fogyasztási adatok jelzésére, akár a közműszámlák ellenőrzésére vagy az aktuálisan fogyasztott energia forintosítására is. Egy az épület utcafrontján elhelyezett kijelző mindig az épület aktuális termelt energiáját mutatja. Ezek a funkciók nem csak egy bemutatóház, de egy szokványos családi ház illetve lakás számára is egyre fontosabbá válnak.

Mint minden épületnél, ebben az esetben is elmondható, hogy legtöbb energia a fűtéssel takarítható meg. Az épületet – többek között az egyedülálló termikus burok miatt is szükségessé vált – légcserélő berendezés hűti, illetve fűti.

A fűtési rendszer gyári vezérlési lehetőségeit továbbgondolva a légkezelő befúvóhelyeinél található elektromos fűtőbetétek intelligens eszközök segítségével fokozatmentesen állíthatóvá váltak. Ez a megoldás garantálja, hogy a betétek csak a szükséges időre és mértékben legyenek bekapcsolva, ezáltal minimalizálja a szabályzásnál gyakori túllövést is. Az egyedi szabályzás lehetővé teszi az egyes helyiségek hőmérsékletének egymástól eltérő, egyedi meghatározását, ezzel újabb megtakarításokat elérve. Csak a ténylegesen használt területek kerülnek felfűtésre, természetesen a bentlakók igényeihez alkalmazkodó mértékben.

A tervezés során nagy figyelmet fordítottunk a biztonságra, ezért a fűtőbetétek, ha a légkezelő keringtető ventillátora leállna, kikapcsolnak. Így nem fordulhat elő, hogy hiba esetén a fűtőbetétek a légmozgás hiányában túlmelegedjenek. Minden fűtött helyiségben dedikált dugaszoló aljzat található. Ezek az aljzatok nyáron hagyományosan működnek, télen, ha elektromos radiátort csatlakoztatunk, az aljatok áramellátásának ki- és bekapcsolását a fali termosztát végezheti szabályozott kiegészítő fűtésként szolgálva ezzel.

A rendszer rugalmasságának köszönhetően lehetséges a riasztó jelei alapján a helyiségek jelenlétfüggő fűtése is. A két rendszer összekötésének köszönhetően a fűtés és hűtés nyitott ablakot észlelve az adott szobában időzítve leáll, sőt, a készház csökkentett üzemmódba áll a riasztó élesítésével. Ezzel a beállított belső hőmérsékleteknél jóval energiatakarékosabb készenléti hőmérsékletet tart a házban.

A használati melegvizet az esetenkénti villamos fűtés mellett elsősorban a tetőn elhelyezett szolár rendszer állítja elő. Nagyon fontos emellett megjegyezni, hogy a mindennemű villamos ellátást korszerű napcellák segítik, melyek alkalmasak a hálózatba történő visszatáplálásra is. Látható tehát, hogy az épület villamos energián kívül más energiahordozót nem használ, egy kiegészítő szélkerékkel az épület még jobban függetlenedik az energiaárak ingadozásától és szolgáltatók megbízhatóságától.

Kapcsolódó cikkek:

1. Kiegészítő fűtés fával
2. Faapríték tüzelésű kazánnal a fűtés 30-40 %-kal olcsóbb lehet
3. Tapasztalatok a biomassza fűtés területén I. – pellet tüzelés

Forrás: Velux

A „panelbomba” nem csak nálunk ketyeg, hanem a tőlünk nyugatabbra és északabbra fekvő országokban is. A különbség csak annyi, hogy míg mi a hagyományos hatástalanítási lehetőségekkel kísérletezünk, addig dán szakemberek előálltak egy, a jövő követelményeit is figyelembe vevő megoldással.

Forrás: Velux

A várostervezők, építészek, energiahasznosítási és világítási szakértők, valamint építőanyag-gyártó cégek együttműködésének eredménye Soltag névre hallgat. Ez egy előregyártott és kulcsrakész lakás, melyet az építkezésre szállítanak, és egyszerűen daruval elhelyeznek a lapostetőn. A lakóegységek egymás mellé sorolhatók az adott épület teljes hosszában, mellyel máris megvalósult a magastető-ráépítés.

Forrás: Velux

A Soltag az EU Demohouse programjának része, amelynek célja, hogy a jelenlegi helyzethez képest legalább 30%-kal csökkentse az európai épületállomány fűtésre, hűtésre, szellőztetésre és használati melegvíz előállítására fordított energiafelhasználását. Ezen felül szándéka megmutatni, miképp lehet a felújításokat energiahatékony módon megoldani, és mintául szolgálni a jövőbeni szabványos házépítésre.

Mintaprojekt a jövőnek

A Soltag alkotói a fentieket figyelembe véve olyan otthont akartak készíteni, amely:

• egyensúlyban tartja a természetes fényt és a beáramló hőt,
• egészséges, és egyben
• építészeti értékkel is bír.

A lakást hő-újrahasznosító rendszerrel, napenergiával működő vízmelegítő berendezéssel, napelemekkel és hőpumpával szerelték fel. Ezáltal szén-dioxid-semleges ház jött létre, melynek nincs szüksége hagyományos fűtési rendszerre, és ami lényeges, nem kapcsolódik rá az anyaépület hálózatára sem, mert az energiát szolár rendszer állítja elő. A technikai és a költségcsökkentési szempontok mellett a Soltag figyelembe veszi a szervezeti és szociális tényezőket is, úgymint a kényelmi elvárásokat és a lakók ökológiai felelősségének tudatosítását.

Integrált fűtési rendszer

A lakóegységben a hőtermelés és a kívánt belső hőmérséklet fenntartása napenergia-hasznosítással valósul meg; egyrészt az ablakok természetes hőáteresztő képességével, másrészt a padlófűtéshez és a használati melegvíz előállításához napkollektorokkal.

A már felmelegített levegőtől egy beépített hővisszanyerő szellőzőegység és egy mechanikus ventillátor juttatja el a hőt a kívülről beáramló alacsonyabb hőmérsékletű levegőhöz, így 90%-a újrahasznosításra kerül. A átgondoltan elhelyezett nyílászárók, a falak 350 mm-es és a tető 400 mm-es hőszigetelése, valamint a hőhídmentes, légzáró szerkezet benn tartják a meleget.

Forrás: Velux

A 3,5 m² felületen elhelyezett napelemek elegendő áramot termelnek a napkollektorok és a padlófűtési rendszer pumpáinak, valamint a hőszivattyúk és a hővisszanyerő rendszer ventillátorainak működtetéséhez. A fenti gépészet teljes téli energiaigényét további 14 m² felületű napelem biztosítja, így az éves energiamérleg nullára jön ki. A háztartási berendezések, a világítás, stb. napi áramszükségletét ugyanakkor a külső áramhálózat adja. Egy egyenlegszámító mérőóra automatikusan az elektromos hálózatra kapcsolja át a lakást, amint a nap nem képes a szükséges energiát biztosítani. Amikor a napelemek többletenergiát termelnek, az óra visszafelé számol; gyenge napsütés esetén pedig, a hagyományos áramellátásra kapcsol.

Forrás: Velux

A tetőbe innovatív légfűtő rendszert építettek be, amely pumpával együtt működik. A levegő a külső tetőlemezek és az alatta lévő rétegek közé bejutva, a napelemekkel felszerelt, cinkfedésű tető alatt felmelegszik. Melléktermékként a levegőáram lehűti a napelemek alját, így biztosítva azok optimális működését.

Forrás: Velux

Fenntartható épület

Egy lakóegység két egymáshoz illeszkedő alapmodulból áll.

Az egyik a fő szerelvényeket, valamint a konyhát, a fürdőszobát, az előszobát és a hálószobát tartalmazza, a másik pedig a felfelé megnyitott nappali-étkezőt. Az északi homlokzaton kialakított külső folyosó a legrugalmasabb megközelítést teszi lehetővé. A déli oldalon egy konzolos erkély található, amely jól kihasználja a ház mélységét.

Forrás: Velux

A Soltag vázszerkezete egyben a külső folyosó és az erkély alapja is, mely vagy az újépítésű ház részévé válik, vagy felépítményként is szolgálhat a meglévő épületeken. A tetőszerkezet acélvázas, fa fogópárokkal. A gépészetnek helyt adó, és a szerelvényeket rejtő konyhai fal térelválasztóként is funkcionál. A nyitott nyeregtető pedig nagyvonalú térkialakítást tesz lehetővé. A fa- és gipszkarton felületeket páraáteresztő, lélegző bevonatottal látták el. A bepattintható cink tetőlemezek függőleges hornyait eleve a tetőtéri ablakok, napkollektorok és napelemek befogadására képezték ki. A cinklemez tető egyben tartalmazza a légfűtési rendszer felső héját is.

Jól megtervezett fényviszonyok

A ház alapterületének 28%-a üvegfelület, ami energetikai szempontból nagy kihívást jelentett.

Forrás: Velux

Ezért energiahatékonyan kellett elhelyezni az anyagcsoportokat, hogy az üvegezett és hőszigetelt felületek arányát egyensúlyba hozzák, figyelembe véve az építészeti stílust és a bevilágítást is. A legtöbb természetes fény a felülvilágítóként működő tetőtéri ablakokon jut a házba, és a fénysávok az egész teret átszelik. Mivel a tetőtéri ablakok a belső válaszfalak mentén helyezkednek el, a fény végigfut a falakon, visszatükröződve szétterjed a helyiségben a felfelé nyitott tetőtér felé, majd le a nappali-étkezőbe, és minden árnyékot eltöröl.

Forrás: Velux

Az egyes építőelemek: az üvegezés, a vázszerkezet, a párkányok, a megnyitások és a falak közötti átmenet olyan finom, hogy a természetes fény fokozatos változása és szétterjedése a helyiségben vakító hatás és erős kontrasztok nélkül megy végbe. A falak és a padló halvány színvilága a lehető legjobb beltéri fényviszonyokat teremti meg.

A gerinc magasságában elhelyezett tetőtéri ablakok különösen jó hőszigetelő képességűek – minimális hőveszteséget biztosító, passzívházakhoz készült ablakok.

A Soltagot az io-homecontrol® épületirányítási protokollal szerelték fel, mely az ablakok, a kiegészítők, a fények kézi (távirányítós) vagy előre beprogramozott működtetését teszi lehetővé. A belső hőmérséklet szintén távirányítóval szabályozható, mégpedig az árnyékolók és szellőztetés összehangolásával.

Iránymutatás

A Soltag a több tudományágat is felölelő fejlesztések irányát és értelmét mutatja meg. Az épület egyes funkciói kiegészítik egymást, és az intelligencia, a puszta erő és a minőség újfajta kombinációit hozzák létre. A napfény és a levegő hasznunkra fordításával egészséges, önfenntartó, szén-dioxid-semleges házakat építhetünk. A koncepció megmutatja az előre gondolkodás jelentőségét például abban, hogy a környezet javítása érdekében a meglévő épületek testéhez új technológiák csatlakoztathatók.

Kapcsolódó cikkek:

1. Napelemes működtetésű tetőtéri ablakok
2. Extra energiatakarékos tetőtéri ablak
3. Faházimádók is élhetnek passzív házban vagy akár aktív házban is!

A faapríték a fafeldolgozás során keletkező hulladékból, feldolgozásra alkalmatlan fatörzsből, faipari hulladékból, leselejtezett raklapból, hulladékfából is előállítható. Az előállításhoz egy aprítógép szükséges.

A faapríték jó fűtőanyag, utánpótlása folyamatos.

Tőlünk nyugatabbra, de főleg, Ausztriában az elmúlt 10-15 évek fejlesztésének köszönhetően, egyre korszerűbb pelletes és aprítékos bio kazánokat fejlesztettek ki. A fejlesztés nagy eredménye, hogy közel olyan komfortfokozatot lehet vele elérni, mint a gázberendezésekkel.  A kazánok fa aprítékot, pelletet használnak fel tüzelőanyagként. Ezek a berendezések közül az aprítékos tüzelő mód olcsóbb megoldás. Egyszerű okból, hiszen az energia mérlege kedvezőbb a pelletnél, az apríték előállítási költsége sokkal kevesebb, emiatt az eladási ára is kedvezőbb lehet.

Nézzük számokkal:

Feltételezve, hogy 1m^₃ gáz energia tartalma 34 MJ , míg az apríték  energiatartalma 14 MJ  Egy köbméter gáz kiváltására 2,4 kg apriték szükséges. Ma a fa apriték piaci ára 12-14 Ft/kg.

Környezetükben nagymennyiségű vágási hulladék keletkezik, amit okosan begyűjtve felapríthatunk, de felhasználhatjuk a kertészeti hulladékot, szőlészeti nyesedéket is. A mezőgazdaság is termel bőven felhasználható hulladékot, vagyis környezetünkben számtalan olyan hulladék keletkezik amit felhasználhatunk fűtőanyagként.

A faapríték kazánt választók segítséget kapnak az üzembe helyezésben. A faaprítékot házhoz szállítják, valamint lehetőség van igénybe venni szolgáltatói szerződést, amelynek keretében a szolgáltató felvállalja a telepítés költségét, a berendezések árát és természetesen az üzemelés minden gondját, költségét.  A megrendelő a hőmennyiségmérő alapján elszámolt, termelt hő után fizet díjat. A hőszolgáltató szervezetek célja, hogy a hő díj a földgázból előállított hő áránál mindig kedvezőbb legyen. Jelenleg ez a különbség csaknem 35-40%. A fogyasztók nem csak a kalkulált megtakarítással, számolhatnak, hanem mentesülnek az évenkénti karbantartási és üzemelési költség alól is. A legtöbb üzemelő gázkazán hatásfoka alig éri el a 70%-ot, de mértek már 48%-ot is. Elavultak, a legtöbb a tíz évnél idősebb generációhoz tartozik, felújításuk és karbantartásuk is csak korlátozott módon valósult meg. Ezek mind visszaigazolhatók a mért hatásfokukkal.

A pellet kazánok telepítésének fizikai, illetve megvalósíthatósági határai vannak. A kialakult urbanizációs folyamatok miatt ez a hőszolgáltatás csak korlátozott, meglévő feltételek mellett telepíthető.

A telepítési feltételek a következők:

• Az építmény rendelkezzen külső vagy belső térrel, ahová a kazánokat és az üzemanyag tárolót telepíteni lehet. Ehhez akár egy konténer helye is elegendő.

• Az üzemanyag (apríték) szállító 30 méteren belül megközelíthesse a tárolót.

A kazánházban (pl. pincében) elhelyezett, kialakított tárolónak (tartály) alkalmasnak kell lennie apríték befogadására. Az apríték tartálykocsiban érkezik, és sűrített levegő segítségével, egy vastag csövön keresztül pumpálják a tárolóba, fizikai munkavégzés nélkül. A kazánt és a tárolót egy konténerben az épület mellé is el lehet helyezni. Az apríték tárolóból egy spirálorsó automatikusan továbbítja a fűtőanyagot a kazánba, mindig a megfelelő időben és a fűtéshez éppen szükséges mennyiségben. Az apríték kazán használata során a fűtési rendszerhez szükség szerint kapcsolható egy melegvíztároló tartály (HMV) is. A tartály alkalmazásával és a megfelelő hőcserélő közbeiktatásával külön energia és költség ráfordítása nélkül melegvíz is szolgáltatható.

A kazánokat rugalmasan lehet telepíteni. Ha a létesítmény nem rendelkezik megfelelő helységekkel, akkor akár konténerben is elhelyezhető, a berendezés és az üzemanyag tároló.

A kazánokat soros kapcsolásban is üzemeltethetőek, ennek nagy előnye, hogy mindig a külső hőmérséklet figyelembe vételével indulnak el a kazánok, így teljesítményük a hőtermelésük az igényekhez programozhatóak.

A fa aprítékokat és a pelletet is eltüzelő kazánok tulajdonságai:

Magas komfort

- Egyszerű, gyors kezelhetőség

- Egyszerű tisztítás

- Környezetbarát

Gazdaságos üzemmód

- Szabályozott fűtőteljesítmény

- Minimális hamu mennyiség

- Automata hamuzó és kormoló

- Magas hatásfok  94 %

Környezetbarát

- Magas emissziós érték

- Alacsony széndioxid kibocsátás

- Füstgázméréssel szabályozott égéstér

Központi szabályozó egység

- Fűtőkör szabályozás

- Melegvízkészítés

- Szolárkör szabályozás

- Távfelügyelet

- Vizualizáció

Többféle kazán típusból lehet választani:

A kazán több célú fűtőanyagot is tud hasznosítani, alkalmas apriték, pellet és fahasáb elégetésére, Tárolóval rendelkezik, amit időszakonként fel kell tölteni.

Minden igényt kielégít a HÖTAG 30-as típusú kazán:

Üzemeltetésére több célú tartozékok kapcsolható, rendelkezik üzemanyag behordó szerkezettel, így a betárolás a tároló nagyságától függ,

Jellemzője, hogy elgázosító rendszerű, ami még nagyobb hatékonysággal képes az üzemanyagot hasznosítani.

Minél több helyen terjed el ez a technológia, annál hamarabb váltható ki a földgáz használata. Ez pedig mint tudjuk, azzal jár, hogy nem szorulunk több importra, hiszen az apríték Magyarországon termelődik. Az elsődleges cél, hogy minél több intézményben és társasházban ezzel a takarékos megoldással állítsuk elő a hőenergiát, és így csökkentsük Magyarország energiafüggőségét is.

Szmolenszky István
Enviro-Contact Kft.

Kapcsolódó cikkek:

1. Tapasztalatok a biomassza fűtés területén I. – pellet tüzelés
2. Épületfelügyeleti rendszerek az első magyarországi aktív készházban – fűtés- és melegvíz előállítás
3. Kiegészítő fűtés fával

A napelemek olyan szilárdtest eszközök, amelyek a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják.

A napelemes (vagy idegen nevén fotovoltaikus) rendszer napelem egységekből (PV-panelekből) áll, melyeket egymással sorosan illetve párhuzamosan kapcsolunk a megfelelő áram,- és feszültségparaméter eléréséhez. Az elérhető teljesítmény nagyban függ az alkalmazott napelem típusától. Általánosságban elmondható, hogy 1m2 napelem felület kb. 90-130W teljesítmény leadására képes. A napelemek által termelt egyenáramot a tetőtérben (vagy közel a napelemekhez) elhelyezett inverter(ek)be kell bevezetni. Az inverter az egyenáramot váltakozó árammá alakítja.
Az energia felhasználása két módon lehetséges:

• A megtermelt energiát, minden időpillanatban elfogyasztja az épület. Ha az épület fogyasztása kevesebb, mint a termelt energia, akkor a felesleget akkumulátorokban tároljuk el. Az akkumulátoros tárolók kiépítésének költsége meglehetősen magas, de azok nélkül a felesleg nem hasznosítható, így az kárba vész. Ennél a kialakításnál az áramszolgáltatói hálózatba nem kerül energia betáplálásra. A szerződést kötő energiakereskedő cégtől függ, hogy engedélyezik-e az AD-VESZ fogyasztásmérő üzemeltetését. Ebben az esetben egy fogyasztásmérő méri a betáplált és a vételezett energia mennyiségét, és csak a különbségért kell fizetni. Ez a kialakítás jelenleg sokkal gazdaságosabb, hisz a saját megtermelt energiáját, használja el a ház.
• A megtermelt energiát értékesítjük. Külön-külön ki kell építeni egy „AD” mérőt és egy „VESZ” mérőt. Ebben az esetben a napelemes rendszer termelői kiserőműnek számít, a teljes hálózat kiépítés, csatlakozás, stb. a beruházó költségét képezi. Az engedélyeztetés bonyolultabb, több engedély szükséges (pl. mérlegközi tagság, termelői engedély), valamint menetrendet kell készíteni a rendszerirányító, azaz MAVIR részére. Utóbbi menetrendhez tudni kell, hogy adott időszakra előre kell megadni. A menetrendtől történő eltérés esetén komoly büntetést rónak ki a rendszer tulajdonosára, üzemeltetőjére. (Napelemes rendszerek energia termelését nehéz előre becsülni és számolni a gyakorlati tapasztalatok szerint). Külföldön ez a kialakítás előnyösebb, ott a szolgáltató kb. 150Ft-ért köteles megvásárolni az alternatív erőművektől az energiát, míg ők 50-60Ft körüli értéken szolgáltatnak energiát.

A jelenleg érvényes energiadíjak a www.eh.gov.hu –n a „Villamos Energia” menü alatt található.

Jelenleg legelterjedtebb inverter a német SMA cég Sunny Boy és Sunny Mini Central inverter családja. Berendezések 10kW teljesítmény szintig rendelkeznek a hazai áramszolgáltatói engedélyekkel. Az inverterek teljesen automatikus működésűek, emberi beavatkozást nem igényelnek.

Végezetül egy 2,5kW teljesítményű napelemes rendszer költségbecslése:

Boy 2,5kW-os inverter ára bruttó 500,000Ft.

Egy darab 210W-os polikristály napelem bruttó 205,000Ft, ebből 11db szükséges, az összesen: 2,255,000Ft.

Egyéb kiegészítő tételek (rögzítés, tartószerkezet kiépítése), továbbá a kábelezés: 150,000-200,000Ft között mozog.

A becslés nem tartalmazza a tervezés és engedélyezés költségeit, sem a kivitelező munkadíját.

Turi Ádám
Villamos tervező

Kapcsolódó cikkek:

1. A majdnem tökéletes épületgépészeti rendszer Energiakulcs® – 3. rész
2. Földhőkosár került a német passzív családi ház kertjébe
3. Mit jelent a Szolárfal rendszer?

Németország energia forradalom előtt áll, a jövő energia hálózata egy, az emberiség legmerészebb víziói közül.
Gigantikus szélerőmű parkok, a sivatagban óriási napkollektor- mezők, házi mini erőművek szolgáltatják a jövőben az áramuk nagy részét. Németországban már most tesztelik az intelligens energiagazdálkodás jövőbeli technológiáit.
A terv szerint 12 millió háztartás áramellátását oldja majd meg a tengeri szelet hasznosító 40 szélerőmű. Ha a szél gyengébb lesz, akkor lépnek majd be az áramtermelésbe az egyes háztartásokba telepített kis erőművek, melyek VW motorral működnek majd, egy generátort működtetve. Már tesztelik a rendszert német háztartásokban. A tulajdonosoknak a konszern még bérleti díjat is fizet azért, hogy helyet adnak a mini erőműveknek, amelyek az ország áramtermelésébe besegítenek.

“A minden idők legnagyobb infrastruktúra projektje”

A házak pincéjében egy gázmotor által működtetett generátor termeli az áramot. Az így keletkezett hő felfűti a vizet egy tárolóban, amelyet szükség szerint mosásra, vagy fűtésre használhatnak. A 100.000 mini erőmű adatait egy vezérlő központ gyűjti össze. Ez szabályozza a fogyasztást, és az áram betáplálását a közhálózatba. Ilyen módon egyfajta virtuális gázerőmű keletkezik, melynek teljesítménye elérheti a 2000 Megawattot. Ez két atomerőmű kapacitásának felel meg.
Hihetetlen lehetőségeket rejt magában az ötlet: elektromos autók, intelligens mosógépek, mini erőművek a pincében. A háztartásokban intelligens eszközök működnek: mosógép, szárító és hűtőszekrény, amelyek egymással összeköttetésben vannak és mindig akkor mosnak, szárítanak vagy hűtenek,amikor az áram szempontjából a legkedvezőbb. Az információ- korszak egy új dimenziót ért el, ez lesz az elektromosság- korszaka.
Németországban már elkezdődött a látványos jövő projekt: szélerőmű parkok építése, óriási naperőmű a Szaharában. Cégek jelentették be a napenergiával működő autógyártás megkezdését.
A keresőóriás Google intelligens áramhálózaton dolgozik. Az amerikai vállalat az interneten egymással összekapcsolt ellenőrző- technológia kidolgozásán fáradozik.
Hardvereket és szoftvereket fejlesztenek ki, amelyekkel a végfelhasználók energiaszükségletüket egy időben ellenőrizni, valamint automatikusan szabályozni tudják.
Energiabörzék jönnek létre, ahol a tulajdonosok a saját maguk által megtermelt öko áramot értékesíthetik majd.
Létrejött egy új szuperüzletág, kibővült konkurenciaviszonyokkal és potenciális partnerekkel. A meggyengült autóiparnak új üzleti területi lehetőségek adódnak ezzel a jövőben.
A felhasználók is profitálnak az energiagazdálkodás fordulatából- és velük a környezet is.

Kapcsolódó cikkek:

1. Látogasson el magyarországi szélerőművekbe!
2. Áramtermelés napelemmel – családi háznál
3. Frankfurtban 2005 óta kötelező a passzívházként építés az állami szektorban

Mi is az a pellet?

A pelletálás egy régóta ismert eljárás, melynek során az alapanyagot kötőanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomáson kis rudakká préselik, ami maga a pellet. A tömörítési eljárás előnye, hogy tiszta, jól kezelhető, csomagolható és gazdaságosan szállítható anyagot eredményez.

A minősített fapellet jellemzői:

- 2 – 6 cm hosszú, 6 mm átmérőjű kis henger;
- természetes alapanyagokból készül;
- nedvességtartalma alacsony, ezért sokkal jobb a hatásfoka, mint a tűzifáé;
- egyáltalán nem tartalmaz kötőanyagot (ragasztó, stb.);
- nagy a fűtőértéke, kb.: 18 – 22 MJ/kg (4900 – 5800 Kcal/kg)
- hamutartalma 0,6 – 1,8 %, környezetbarát, kiskertekben tápanyagként
hasznosítható;
- füstje környezetre káros anyagot nem tartalmaz;
- EU besorolás szerint megújuló, zöld energiának számít.

Milyen a jó pellet?

Magyarországon sorra alakulnak a nagy pellet üzemek, illetve a környező országokból érkezik be sok forgalmazóhoz a pellet.
A jó pellet kiválasztásánál ne az ár legyen a fő szempont, mert egy rosszul megválasztott pellet minőséggel akár tönkre is tehetjük az új pelletkandallónkat. A legjobb választás a keményfa pellet, mert annak sokkal magasabb a fűtőértéke, mint a puha fáé, igaz a puhafa olcsóbb, de mennyiségben többet használunk el belőle; tehát ugyanott vagyunk.

A jó minőségű pellet felülete sima, fényes – mintha lakkozva lenne – hosszirányú repedésektől mentes, az ilyen felületű pellet nagy valószínűséggel megfelelő tömörségű, morzsalékolódása is megfelelő.
Egy egyszerű törésteszttel is következtethetünk a pellet megfelelő tömörségére; válasszunk ki pár darab pelletet a halmazból és törjük ketté őket.
- ha nehezen, roppanva törnek éles törésvonalat hagyva, az a megfelelő tömörség jele;
- ha a pellet kézzel elmorzsolható, inkább reped, mint törik, akkor biztosan nem jó minőségű, nem megfelelő a sűrűsége.

A szemrevételezéses eljárás is segíthet, ha a csomagolás átlátszó, megvizsgáljuk a zsák alján található morzsalék mennyiségét, ha nagy mennyiségben van jelen az azt mutatja, hogy a gyártási technológia, illetve az alapanyag nem volt megfelelő. Érdemes a méreteloszlásra is odafigyelni, ha sok apró is van a halmazban, az szintén a nem megfelelő minőségre utal.
Amennyiben szürkés foltokat látunk a pellet felületén, az az alapanyag nem megfelelő tárolására, és ennek következtében megkezdődött káros biológiai folyamatokra (gombásodás) utalnak, melyek jelentős minőségromláshoz vezethetnek.

A fapellet a kereskedelmi forgalomban kisebb, könnyen mozgatható zsákokban (15 – 25 kg), illetve nagy ipari zsákokban (750 kg – 1500 kg) található meg. A kis zsákokat általában a kandallók adagolásához használják, míg a nagy zsákokkal a kazánok újratöltéséről gondoskodnak.
Mivel pelletre vonatkozó magyarországi szabvány nem létezik, ezért pellet vásárlásnál figyeljünk a csomagoláson található jelzésekre és a nemzetközi szabványokra, amelyek a következők lehetnek: a svéd SS187120, a német DIN 51731, illetve az osztrák ÖNORM M1735. Amennyiben a pellet csomagolásán nincs feltüntetve semmilyen szabvány, akkor a jó minőségű pellet kiválasztásánál csak a felhasználói tapasztalatokra hagyatkozhatunk, de ez általában sok negatív élmény után vezet eredményre. Azonban szemrevételezéssel nem állapíthatjuk meg, hogy milyen minőségű a pellet, csak konkrét használat után tudunk érdemben ítélkezni. Célszerű az internetes fórumokat böngészni és más pellet felhasználókkal tapasztalatot cserélni, így megkímélhetjük magunkat a felesleges pénzkidobástól és a biztosak lehetünk abban, hogy készülékünkben sem teszünk kárt.

Forgács Nikoletta

http://www.pelletplaza.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. Tapasztalatok a biomassza fűtés területén I. – pellet tüzelés
2. Minden ház pincéjében egy VW motor állhat majd…
3. Áramtermelés napelemmel – családi háznál

Fűtsünk okosan, gazdaságosan és környezetünket kímélőn!

Magyarországi fűtési viszonyok

Magyarország világviszonylatban is az egyik legkiszolgáltatottabb a fűtési energiafelhasználás, egyoldalúan gáz energiára alapozott berendezkedése miatt. A közelmúlt áremelései és politikai eseményei is jelzik, hogy érdemesebb felkészülni és időben átállni más, kiszámíthatóbb fűtési alternatívákra is.
Jelenleg is több lehetőség kínálkozik a fűtési rendszer hatékonyabb, olcsóbb és biztonságosabb megvalósítására, átalakítására. Nem kell lemondani a már megszokott kényelemről sem, mert a korszerű és környezetkímélő alternatívák is biztosíthatják a fűtés automatikus üzemeltetését.

Az optimális pelletkandalló kiválasztása…

A pelletkandallóknak – gyártótól függően – többféle típusa létezik, ezért célszerű már az ajánlatkérés folyamatában avatott szakemberek segítségét kérni.

Mivel a pontos paraméterek tudatában a nagyobb hazai pelletkandalló forgalmazó cégek számos ismert és még kevéssé ismert megoldást kínálnak, amiből már csak ki kell választani az igényekhez és a pénztárcához a legjobban illeszkedőt.
Amennyiben kialakult a változtatás igénye és koncepciója, a tervezésre és megvalósításra is külön gondot kell fordítani, már az ajánlatkérés fázisában célszerű ezt is tisztázni.

Árajánlatkérésnél fontos szem előtt tartani, hogy a forgalmazó ne legyen elkötelezve egyik megoldás és eszközrendszer iránt sem, mivel ismertetnie kell a lehetséges megoldások más és más előnyeit, illetve hátrányait is egyaránt.

Az optimális pelletkandalló kiválasztásánál a következő paramétereket kell figyelembe venni:

- az ingatlan alapterülete;
- a hőszigetelés mértéke, típusa;
- nyílászárók állapota;
- beruházás nagysága;
- a meglévő fűtésrendszer típusa, állapota;
- fűteni kívánt helyiségek elrendezése;
- esztétikai igény;
- használati időtartam;
- helyigény.

A pelletkandallók a legmodernebb technológiát ötvözik a megújuló energiák hasznosításával; a kandallók technológiájának megalkotásánál a környezettudatosságot ötvözték a kényelemmel.
A pelletkandallók esztétikai élményét csak fokozzák a különböző anyagú burkolatok, amelyek lehetnek fémből, kerámiából vagy zsírkőből. Az anyagok kombinálásával még kifinomultabb formákat alkothatunk, amelyek hagyományos és modern környezetben is kiválóan alkalmasak.
A készülék önálló és biztonságos működése, a programozás lehetősége, könnyű kezelhetősége, elegáns esztétikai élménye, magas hatásfoka, mind olyan tulajdonságok, melyek egyedivé és különlegessé varázsolják a pelletfűtést az Ön számára.

Kényelem és megtakarítás a programozhatóságnak köszönhetően…

A gázfűtéssel szembeni előnyök:

- a készülék önálló és biztonságos működése,
- előprogramozás lehetősége,
- használattól függően kb. havonta egyszer porszívó segítségével könnyen és gyorsan eltávolítható az égéstermék (hamu),
- a programozhatóságnak köszönhetően energiatakarékos működés,
- szabályozható üzemmód,
- magas esztétikai érték a lakásban,
- kis helyigény,
- biztonságos külső felületvédelem,
- mobilitás,
- különleges design, amely egyedivé varázsolja otthonát.

Az alap paramétereket tekintve általában minden pelletkandalló csigarendszer segítségével önadagolással továbbítja a pelletet az égéstérbe, távirányítással működtethető, programozható, beépített pellettartállyal rendelkezik, működéséhez elektromos energia szükséges.

Működési mechanizmus szempontjából többféle típust különböztetünk meg:

1. Standard hőlégbefúvásos pelletkandalló modellek:
- a forró levegő egy turbó ventilátor segítségével jut be a légtérbe;
- a füstgáz egy kis átmérőjű csövön távozik;
- alkalmasak nagyobb helyiség(ek) alternatív hő-szükségletének az ellátására;
- figyelni kell a teljesítmény optimális megválasztására;
- nagy előnyük a könnyű mozgatás, mobilitás.

2. Standard hőlégbefúvásos, beépíthető pelletkandalló modellek:
- működési elvük megegyezik a sima standard hőlégbefúvásos modellekével, csak egy sínrendszer segítségével megoldott a hátsó nagyobb méretű pellettartály falba süllyesztett burkolattal történő eltakarása is;
- az egyedi külső burkolat és a design kialakításának csak a képzelet szabhat határt.

3. Központi fűtést ellátó, hőlégbefúvásos pelletkandalló modellek:

- a forró levegőt külön csőrendszer segítségével juttatja a különböző helyiségekbe;
- felújításnál és újépítésnél egyaránt kiválóan alkalmazható;
- előnye, hogy több helyiség hő-szükségletét is tudja biztosítani, de bekötésénél nem szükséges a már esetlegesen meglévő vízteres rendszert átalakítani.

4. Központi fűtést ellátó, vízteres pelletkandalló modellek:

- alkalmasak egy közepes méretű családi ház teljes hő-szükségletét is ellátni, illetve teljesítménytől függően a használati meleg vizet is tudják biztosítani;
- ezen rendszer használatára akár a már meglévő csővezetékek és radiátorok is alkalmasak lehetnek.

Tehát az optimális pelletkandalló kiválasztásánál minden fűtési rendszerre irányuló tényezőt figyelembe kell venni, ami alapján kerül meghatározásra a pelletkandalló típusa (standard, beépíthető, hőlégbefúvásos, vízteres).
Minden pelletkandallónak a teljesítményével arányos pellettartálya van, amely önállóan gondoskodik a tüzelőanyag folyamatos és optimális adagolásáról. Nekünk csak annyi dolgunk van, hogy a tartályt időnként feltöltsük pellettel.

Forgács Nikoletta

http://www.pelletplaza.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. A különleges látszóbeton titka
2. Különleges lehetőség belső terek dekorálására – 3 dimenziós falpanel
3. Felújítás homlokzatszínezéssel

Építészet: Faktor 10

A 13. németországi passzívház konferencia Frankfurtban került megrendezésre. Igazán megfelelő helyszín egy ilyen témájú konferencia számára, hiszen, ahogy Dr. Feist úr, a német Passzívház Szövetség elnöke is említette záró szavaiban, ott rendeznek konferenciát, ahol van mit mutatni.

Frankfurtban az első passzívház 1995-ben épült. A jövőbeni cél pedig, hogy 2012-től minden középület passzívházként épüljön.
A passzívház konferencián a fő téma a többlakásos társasházak, iskolák bemutatása mellett a passzívház kritériumot vagy még azt meghaladó átépítések, épület felújítások lehetőségeinek vizsgálata volt.

Rövid beszámolóinkban bemutatunk egy-egy példát a fenti témákból:

• 1956-ban épült lakóépület felújítása ún. nulla emissziós épületté
• 144 lakásos társasház passzívház kritériummal
• Passzívház általános iskola

1956-ban épült lakóépületek felújítása passzív házzá

Az épületegyüttes 3 lakótömbből áll. Cél volt a felújítás megtervezésénél a passzívház kritériumon túl egy ún. nulla CO2 kibocsátású épület kialakítása.
A lakóépületekben eredetileg 45 lakás volt, a felújítási tervben szerepel a lakásszám kibővítése 61-re. A felújítás során az épületek teljesen új tetőt, ill. emeletráépítést kapnak.

A régi épület, háttérben az átépítés alatt álló szárny

A meglévő falszerkezetre favázas szerkezet kerül, kitöltve cellulóz hőszigeteléssel. Fontos szempont volt az anyagok kiválasztásánál az ökológiai szemlélet, ezért esett a választás a cellulóz hőszigetelésre, mind a falszerkezetnél, mind a tetőszerkezetnél. Az eredeti, 220 kWh/m2-es éves fűtési igényt az átalakítás után 15 kWh/m2-re csökkentik.

A tetőn napkollektorokat helyeznek el, 25 m2 felület jut a kb. 20 lakást magába foglaló lakótömb tetejére. Minden házba egy 1500-2000 literes víztartály kerül. Egy központi generátor termeli majd az áramot, amely repceolajjal működik.

1 liter repceolaj 1 Euróba kerül. 5 liter/ óra a generátor szükséglete kb. A megtakarítás nem nagy a hagyományos elektromos árhoz képest, de nagy lépés a környezetbarát megoldás felé.
Az épület felújításnál nem az volt a cél, hogy a felmerülő igényeket megoldják más módszerekkel, pl. napelemes áramtermeléssel, hanem a fő cél volt, hogy úgy alakítsák ki az új szerkezeteket, szerkezeti csomópontokat, hogy az energiafogyasztás legyen a lehető legkevesebb.

Az új favázas homlokzat cellulóz hőszigeteléssel lesz kitöltve

A lakásokon belül is alkalmaznak olyan megoldásokat, amellyel segítik a bent lakókat abban, minél kevesebb energiát fogyasszanak. A bejárati ajtó mellett beépítenek egy olyan központi kapcsolót, amelyet ha lekapcsolnak, azzal az összes elektronikai berendezés áramtalanítása megtörténik.

A felvonókkal kapcsolatban is újításokat szeretnének bevezetni. A betervezett új lifteknél az áramfogyasztás megoszlása mozgó, ill., nyugalmi állapotban 1/3, 2/3 arányban oszlik meg, vagyis álló helyzetben a felvonók többet fogyasztanak a készenléti és biztonsági berendezések miatt. Erre is kidolgoznak a tervezők egy olyan eljárást, amivel természetesen nem a biztonság rovására, lecsökkenti a ház összes energiafogyasztásában jelentős részt vállaló felvonók fogyasztását.

A későbbiekben bemutatjuk majd az elkészült átépítést, és beszámolunk további felújítási példákról, amelyek elérik a passzívház kritériumot.

Kapcsolódó cikkek:

1. Jó beruházásnak bizonyult a régi bérház felújítása passzívház követelmények alapján
2. Német példa passzívházként épült családi házra
3. Passzívház komponensekkel épült családi ház