A passzívház tervezés alatt már az első skiccekhez készítünk egy ún. durva energetikai számítást, amellyel ellenőrizzük a lehűlő felületek és a fűtött térfogat arányát.
Ebből a számból már lehet következtetni a tapasztalatok alapján, milyen esélyünk van a passzívház kritériumok elérésére ésszerű határok mellett. Ezt azért kell hangsúlyozni, hiszen a cél, hogy egy megfizethető, nem drága passzívházat hozzunk létre.
Az energetikai mérlegnél nagy szerepet játszik a szoláris energia. Emiatt az árnyékolással óvatosan kell bánni. Másrészről viszont a nyári túlmelegedés miatt gondoskodni kell a napvédelemről.
Az energetikai számításoknál figyelembe vesszük a tágabb és szűkebb környezetet is. A környező beépítés összefüggése a benapozással egyértelmű. A szűkebb környezetben a növények telepítésével befolyásolhatjuk a benapozást. Természetesen a kerttervezésnél figyelni kell a növények típusára, örökzöld vagy lombhullató növényzetet telepítünk a ház közvetlen környezetébe. A növényzetnek több szerepe is van, porszűrőként is szolgál, a ház körüli légmozgást is befolyásolja.
A növényzetnek légmozgást élénkítő, vagy csillapító hatása is lehet, telepítéstől, növény fajtától függően. A növények vizet párologtatnak, amely a levegő nedvesség tartalmát növeli. Ezért nemcsak a házon kívül telepített növények játszanak fontos szerepet, hanem a lakásban lévő szobanövények is.
Tehát a növényzet telepítésével, helyes megválasztásával a tágabb környezettől eltérő helyi mikroklímát is kialakíthatunk.
Természetesen a növényzet az energetikai hatásokon túl esztétikai élményt is nyújt. A közvetlen környezetnek szervesen kell illeszkednie a tervezett épülethez, a külső burkolatokkal, növényezettel, kerti berendezésekkel.
A passzívházak tervezésénél is nagy üvegfelületeket nyitunk a kert felé, szinte a kert a lakás részévé válik látványban, és használatban is.
Későbbiekben tervezzük, hogy a kerttervező kollégákkal kertalakítási megoldásokat mutatunk be, illetve információkat adunk közkedvelt növény típusokról.
Nálam menyezetig érő pálma és szobafenyő van a szobában.Télen a cserépből az öntözés után a padlófűtés hatására van kipárolgás.Sűrűbben is kell öntözni mint nyáron, de jobban is nőnek.
A lakások mikroklímájához tartozik a téli alacsony páratartalmú levegővel történő szellőztetés. A hagyományos (huzatos) házakban ez jól ismert gond. Ez jelentkezhet egy passzív háznál is, ahol gépi szellőztetéssel ugyanez az alacsony páratartalmú levegő kerül a meleg lakótérbe, csökkentve ott a relatív páratartalmat és ezzel az ott lakók komfort érzetét.
A hagyományosan kialakult védekezési forma a radiátorra tett párologtató edény a passzív házaknál radiátor hiánya miatt nem kivitelezhető. Zöld növények lakáson belüli nevelésén, vagy nedves ruhák lakótérben való szárításán kívül (ami nem esztétikus) milyen megoldások alakultak a probléma kezelésére a passzívházakat régebben építő Németországban?
Egyetértek.
A tervezés a kompromisszumokon át vezet. Egyensúlyt kell teremteni a téli benapozást kissé csökkentő (akkor) lombtalan fák árnyékoló hatása és a nyári nagy melegben nagyon értékes hűs helyet biztosító lomb között. Írom ezt Magyarországról, ahol egyre hosszabb és elviselhetetlenebb hőséggel jár a nyár.
Meggondolva azt is, hogy a nyári lakás hűtés energia igénye többszörös a téli fűtéshez képest.
(most május 20 körül már kánikula van, mi lesz nyáron?)
A németországi tapasztalatok szerint nincs szükség párásításra, ha jól van méretezve, és beállítva a szellőző rendszer. Emellett persze a szobanövények is szívesen látottak a passzívházakban is.