Az Internorm passzívház ablakok minden évben CO₂ milliókat spórolhatnának.

Hómentes telek, iszonyatos hőség már áprilisban, az évszázad árvize minden évben. A klímaváltozattal kapcsolatban még a legszkeptikusabbak szemét is drasztikus módon felnyitották az utóbbi években. Ez a fenyegető helyzet azonban egyszerre lehetőség is a vállalkozók számára. Az építkezés tekintetében megtett intézkedések, mint például a passzívházban alkalmazható ablakok, nemcsak jelentősen csökkenthetik az éves CO₂ kibocsátást, hanem rendkívül gazdaságosak is. Ez a konklúziója a McKinsey vállalati tanácsadó egyik új tanulmányának. A számos, alacsony energiafelhasználású és passzívházban alkalmazható ablakcsaládot kínáló Internorm, a vezető európai ablakgyártó, az elsődleges választás, ha arról van szó, hogy „ne fűtsük ki a pénzt az ablakon“. A vállalat így aktívan hozzájárul a klímavédelemhez, és bővíti egyidejűleg piaci lehetőségeit. „Ebből a szempontból Ausztria nemzetközileg is kivételes helyzetben van. Egyes osztrák vállalatok, mint az Internorm, vezetők ezen a területen, és profitálhatnak ebből“ – mondja Christian Klinger, az Internorm ügyvezetője.

Az energiafelhasználás csökkentése már a kezdetektől

A klímavédelem tekintetében sürgősen tenni kell valamit, mondja Klinger úr,  „A tanulmányok azt mutatják, hogy a két fokos hőmérsékletemelkedés még nagyobb gazdasági károk nélkül elviselhető, aztán azonban kritikus lesz a helyzet. A helyzet fenyegető, de nem reménytelen.“ Abban mindenki egyetért, hogy a klímaváltozásért elsősorban a világ szintű CO₂-kibocsátás a felelős.

Az energiafelhasználást kezdetektől redukáló intézkedések csökkentik az emissziót a leghatékonyabban és egyben a leggazdaságosabban is. A McKinsey vállalati tanácsadó egyik tanulmánya is ezen a véleményen van a klímavédelemmel kapcsolatban: a magenergiát és szélenergiát felhasználó, az erdőtelepítésre vagy a CO₂ eltárolására alapozó módszerek, ahol a CO₂-t utólag bontják le, további költségekkel járnak. Az energiafelhasználást már a kezdetektől csökkentő módszereknél azonban, mint például a bioüzemanyag vagy a napenergiával előállított melegvíz, nyereség marad. A McKinsey tanulmánya szerint a gazdaságos klímavédelem egyértelmű éllovasa a hatékony hőszigetelés. A megtakarított CO₂ minden tonnája után 150 euró nyereség marad.

A tonnaszámnyi CO₂ megtakarítás lehetséges

Ez a felismerés még érdekesebbé válik, ha megnézzük, honnan származik a CO₂ kibocsátás. Körülbelül egyharmadáért az ismert „bűnösök“, az ipar és a forgalom a felelős, közel 40 százaléka azonban a rosszul szigetelt épületek miatt keletkezik.

Mivel egy ház melegének 25-30 százaléka az ablakoknál távozik, és így nagyobb fűtési és hűtési igény keletkezik, ezért modern ablakok alkalmazásával minden évben több tonna CO₂ lenne megtakarítható. Christian Klinger szerint: „Ha egy átlagos, 20 ablakos házban a 25 éves ablakokat passzívház ablakokra cserélnék, akkor ez a ház pont két tonna CO₂-t takarítana meg nekünk évente. A régi, egyrétegű üvegezéssel rendelkező ablakok cseréje esetén, melyek még ennél is rosszabban szigetelnek, a megtakarítás már öt tonnára rúgna.“ További példa, ha Ausztriában minden ablak, azaz kb. 60 millió ablak passzívház színvonalú lenne, akkor Ausztria egész éves CO₂ kibocsátása több mint 5,7 millió tonnával, azaz több mint 6 százalékkal csökkenne. „Sarkított megfogalmazásban tehát, ha további intézkedésekkel is számolunk, mint a falak és a tető szigetelése stb., akkor a Kiotói Egyezményben megfogalmazott cél, a 20 százalékos CO₂ csökkentés egyedül az épületek energiafelhasználásának csökkentésével elérhető lenne“ – véli Christian Klinger.

Lehetőségek az innovatív vállalatok számára

Ezért foglal állást az Internorm kifejezetten a passzívház ablakok mellett, hiszen az Internom európai szinten az egyetlen ablakgyártó, aki nyolc, a Darmstadti Dr. Feist Passzívház Intézet által kiadott passzívház tanúsítvánnyal rendelkezik. A kiváló hőszigetelésű fa-alu ablakok terén az Internom egyértelmű piacvezető Ausztriában és Európában.

Ez a fejlődés alátámasztja, hogy a hatékony hőszigetelésben legalább annyi gazdasági, mint klímavédelmi potenciál rejlik. Az Internorm által értékesített ablakok 50 százaléka kifejezetten alkalmas az alacsony energiafelhasználású és passzívházakban történő felhasználásra. Az egyre növekvő ablak- és felújítási piacon itt még kihasználatlan lehetőségek rejlenek.

Potenciál a gyakorlatban

A fent említett példák nemcsak száraz teóriák, mert az Internorm már a gyakorlatban is igazolta a hatékony hőszigetelésben rejlő óriási klímavédelmi potenciált. Klinger úr itt a Solanova projektre utal, melynek keretében az Internom más vállalatokkal együttműködve egy régi, magyarországi panelházat modern, passzívház ablakokkal és új hőszigeteléssel látott el. A felújítás előtt az energiafelhasználás 220 kilowattóra volt évente és négyzetméterenként. A felújítás után a mért felhasználási érték 20 kilowattóra lett évente és négyzetméterenként! „És ez nem csillagászati összegre rúgó, luxusfelújítás volt“ – hangsúlyozza az Internorm ügyvezetője – “a projekt egyik fontos feltétele volt, hogy a felújítás gazdaságos legyen.“

Internorm – Biztos befektetés!

Megosztás