Milyen ablak kerülhet egy passzívházba?

A passzívházakat úgy építik, hogy a nullához közelítsen a fenntartásukhoz szükséges energia. Ehhez kiváló nyílászárók, például minőségi műanyag ablakok szükségesek.

Hogyan lesz passzív a passzívház?

Ha az eredeti definíciót nézzük: a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.

A kívánt hőmérséklet eléréséhez elsősorban a napenergia passzív “becsapdázását” használjuk, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által leadott hőből jön létre. Ez utóbbi hőösszetevők a nyári hónapokban nem segítik a megfelelő hőmérséklet elérését, de jól megválasztott árnyékolás technikával ezt a kis problémát ki lehet küszöbölni.

Egy passzívház építésénél az alábbi irányelveket kell figyelembe venni:

• legalább három rétegű, nemesgázzal (argon vagy kripton gáz) töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek
• megfelelő tájolás
• nyári hővédelem biztosítása (árnyékolás)
• extra hőszigetelés, homlokzat, födém, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése
• ne legyenek hőhidak a szerkezeteknél!
• légtömörség biztosítása
• nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással

Most nézzük a passzívház ablakokat!

Hőszigetelés és hőátbocsátási tényező

A passzívházak esetében az üvegezés Ug-értékének 0,80 W/(m²K) alatt kell lennie, magas összenergia-áteresztési hányaddal (g >= 50%), hogy télen is nettó nyereség legyen elérhető.

Az üvegperem szerkezetében termikusan elválasztott távtartókat kell alkalmazni, nem alumíniumot!

Nyílászárók esetében a hőátbocsátási tényező -az úgynevezett U érték- jellemzi a hőszigetelési képességet. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő az ablak.

Háromféle U érték létezik:

Ug (glazing = üvegezés): az üvegszerkezet hőátbocsátási értékét adja meg. A jelenleg elterjedt üvegezések általában 1,0 és 0,5 W/(m2K) közötti értéket érnek el.

Uf (frame=keret): az ablaktok és szárny profiljának a hőátbocsátási értékét adja meg. Műanyag nyílászárók esetében 1,4 és 0,7 W/(m2K) közötti értékek a jellemzőek.

Uw (window=ablak): a teljes szerkezet hőátbocsátási jellemzője egy szabvány méretű (1230×1480 mm) ablakra kiszámítva. A mai modern műanyag ablakok jellemzőek 1,2 és 0,6 W/(m2K) közötti tartományban mozognak.

Mik az előnyei a háromrétegű ablaknak?

Az első és legfontosabb előny a kiemelkedő hőszigetelő tulajdonság. Egy kétrétegű ablakhoz képest a háromrétegű ablak esetében fele akkora lesz a hővezetési tényezője egy háromrétegű üvegszerkezetnek.

Csak hogy a számokat is lássuk: Ug=1,0 W/m2K a kétrétegű ablaké (24 mm-es szerkezetvastagsággal, argongázzal kitöltött kettős hőszigetelő üveg), addig a háromrétegű üvegszerkezet esetében ez Ug=0,5 W/m2K értéket jelent.

Vagyis egységnyi felületen 50%-al kevesebb hőenergiát veszítünk, ha három rétegű üvegezést használunk!

Az energiaárak folyamatosan emelkednek, viszont az építészetben egyre inkább elterjednek a nagy bevilágító felületekkel rendelkező, sokszor földig érő üvegek, így energetikai szempontból komoly jelentősége van a háromrétegű üvegeknek.

Számoljunk utána: az év 12 hónapjából 6 hónap fűtési időszakra esik, fél éven át folyamatosan élvezhetjük a jobb hőszigetelő üvegezésből eredő előnyöket, és az ezzel járó megtakarítást. A klímázott lakások esetében ehhez még hozzászámolhatjuk a forró nyári időszakban felmerülő hűtési energia kapcsán elérhető megtakarítást is.

Tájolás

Ahhoz, hogy az ablakaink a legjobb hatást fejtsék ki az épület energetikai kiegyensúlyozottságánál, fontos a megfelelő tájolás. A napenergia aktív felhasználása (napelem, hőerőmű stb.) a technológiai fejlődésnek köszönhetően csak az utóbbi évtizedekben terjedt el, a napenergia becsapdázásának trükkjét azonban évezredek óta ismerik az építészek. Az üvegházhatás jelenség alkalmazása a passzívházak esetében is mérvadó.

Ahhoz, hogy a napsütésből származó hőenergiát a legoptimálisabban tudjuk felhasználni, megfelelő tájolásra van szükség.

A nagy üvegfelületeket leginkább déli irányba érdemes helyezni. Ez több szempontból is fontos: a nap nyáron magasabban áll, vagyis nem éri olyan sok sugárzás ezeket a déli ablakokat, így nem szükséges árnyékolni. Azonban a keleti vagy nyugati tájolásnál a nyári reggeleken vagy a délutáni napsütésben hamar túlmelegedhetnek a belső helyiségek, vagyis megfelelő árnyékolás technikát kell alkalmaznunk.

Általában úgy szoktak számolni ezzel, hogy a déli irányban elhelyezett ablakokhoz képest a keleti és nyugati ablakok 60 % -át, míg az északi ablakok 40 %-át fogadják a hasznos szoláris besugárzásnak.

A passzívházaknál a déli iránytól max. 10° -s lehet az eltérés. Ehhez figyelembe kell venni a helyi napállásokat és a helyi adottságokat (például egy másik épület vagy egy fa árnyékolását.)

Milyen anyagból legyen az ablak és az ablakprofil?

A fa nyílászáró legfőbb erénye, hogy szép, természetes hatást sugall, jól illeszkedik egy régebbi építésű ház arculatába és ha megfelelően, rendszeresen kezeljük a fafelületet, akkor aránylag hosszú ideig megőrzi a minőségét. Azonban a magas páratartalom, a hőmérséklet ingadozás hatására megvetemedhetnek ezek a nyílászárók.

A műanyag nyílászáróknak nagyon jó a hőszigetelő képessége, nem kell különösebb kezelésben részesíteni a felületet, tartós és kedvezőbb az ára a fánál. Egyedül az esztétikai szempontot szokták felhozni a műanyag nyílászáróval szemben, de ma már színezett kiszerelésben is megvásárolhatjuk ezeket az ablakokat, ajtókat. Ár-érték arányban jobban járunk egy minőségi műanyag nyílászáróval.

Ne feledkezzünk meg a megfelelő tömítésről sem!

Úgy kerülhetjük el a huzatos lakást, ha figyelünk arra is , hogy a légnyomás-különbség hatására ne induljon meg a légmozgás. Megfelelő tömítésekkel ez is elérhető. Legjobb választásnak az ablakszárnyon körbefutó, cserélhető, és az elöregedéssel szemben is időtálló minőséget képviselő tömítőanyagok bizonyulnak.

A megfelelően kiválasztott ablakokkal nemcsak a passzívház besorolást érjük el, de rengeteget spórolunk a rezsiköltségen, radikálisan csökkentjük az épület károsanyag kibocsátását, így hozzájárulunk a környezeti terhelések csökkentéséhez is.

(x)

Megosztás