A városi beépítésnél a passzívház kritériumok szerinti tervezésnél nagy szerepet játszik a benapozás vizsgálat. A Brooklinban felépült, passzívház követelményeket megcélzó társasház a Loadingdock 5 Építésziroda munkája.

A földszinten egy üzlethelyiségnek, felette pedig egy többszintes apartmannak ad otthont az épület.

A ház bejárata

Az ablakok 3 rétegűek, passzívház minőségűek. Nagy felületeket nyitottak a déli fronton.

A 20cm-es beton falazóblokkból épített falakra kívül 18cm-es külső szigetelés és hőszigetelő vakolatrendszer került.

A passzívház ablakok beépítése a 20 cm-es falazóblokkokba L acéllal került rögzítésre a fal síkjában elhelyezve.

Jól látszik az ablakok – szomszédokétól eltérő – jó hőszigetelőképessége.

A ház fűtését, hűtését hőszivattyúval, szellőztetését hővisszanyerős szellőztetővel oldották meg.

Az apartman belső tereire a nyitottság és átláthatóság jellemző.

Passzív napenergia hasznosítás

Egy ház energiaháztartását nagyban befolyásolja a passzív napenergia hasznosítás lehetősége. Minél nagyobb a passzívan hasznosítható energiamennyiség, annál kevesebbet kell szigetelésre, nyílászárókra és gépészetre költeni.

A cikkben bemutatott ház esetében a nagyvárosi környezetben adott volt a ház tájolása. A déli nagy ablakfelületek segítenek kihasználni a napban rejlő lehetőséget.

A benapozás vizsgálatot már a tervezés során el kell végezni a passzív és alacsony energia szintet megcélzó épületeknél. A környezeti tárgyak (épületek, növények, domborzat) akadályozzák az épületet érő direkt sugárzást. Ezek hatását is figyelembe vesszük a PHPP számításnál.

Természetesen a benapozás vizsgálathoz a meteorológiai, ill., a pontos földrajzi hely adatai is szükségesek. A városi beépítés a szabad területekhez viszonyítva eltérő energiamérleggel jellemezhető. Többek között egyik ok a kevesebb direkt sugárzás, a légszennyezés miatt.

Lényeges szerepe van a településtervezőknek a városi épületek energiamérlegének alakításában, hiszen egyik meghatározó tényező az utca vezetés, az utcák tájolása. 

A fenti fényképeket az apartman alsó szintjének ablakából készítették. Ezeken jól látszik, hogy a decemberi napból ezen a szinten nem sokat lehet hasznosítani (kék vonal), mindössze 1 órát láthatjuk a napot, és azt is zavarják a szomszéd telken álló fák. Márciusban viszont (sárga vonal) már sokkal magasabban jár a nap, így sokkal rövidebb ideig árnyékolják a szomszédos épületek és fák. Szerencsére New Yorkban az átlaghőmérséklet is akkor a legalacsonyabb a tél folyamán, amikor a nap már magasabban jár, január közepétől, így felsőbb szinteken sokkal kedvezőbb a helyzet.

 A nyári túlmelegedés ellen a déli ablakfelületek külső árnyékolókat kaptak.

A képek forrása: www.loadingdock5.com

Kapcsolódó cikkek:

1. 144 lakásos társasház passzívház kritériumokkal
2. Bemutatunk egy passzívház óvodát
3. Minősített passzívház építésének folyamata 2. Nyílászárók, árnyékolók, légtömörség teszt

Különösen fontos egy passzívháznál a nyílászárók minősége, hiszen a legtöbb energia az ablakokon keresztül távozhat. Ezért a szegedi passzívháznál háromrétegű minősített ablakra és bejárati ajtóra esett a választás. Az ablakokkal szemben támasztott követelmények nagyon szigorúak a minősítésnél. A teljes ablakra vetített U-értéket kell figyelembe venni, nem elég kizárólag az üvegezést vizsgálni. vizsgálni. Az U-érték fogalma: hőátbocsátási tényező  azt mutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt mennyi energia távozik.

Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb az ablak hőszigetelő képessége. A   passzívház ablak U-értéke – üvegezés és keret együtt – nem lehet magasabb 0,8 W/m2K-nél. Energiatakarékos házaknál jó érték az 1,0-1,2 W/m2K.

Az ablak minősége mellett a másik kritikus kérdés az ablakok beépítésének módja. Minden nyílászárót – a hagyományos kávába történő beépítéssel szemben – a tartófal síkján kívül, konzolokkal kellett rögzíteni. A hőhíd minimalizálást  az ablakkerethez alulról rögzített purenit szigetelés, a légtömör beépítést pedig azok a speciális vakolható ragasztószalagok biztosították, melyek az ablakkeret és az ablakkáva közé kerültek belülről. A vízszigetelést kívülről dagadó tömítőszalagokkal oldották meg. Az ablakok szigetelése a homlokzati szigetelés rögzítésével lesz teljes, mert annak az ablakkeretre is rá kell fordulnia.

Az nyílászárókról bővebben itt olvashat.

Árnyékolók

A passzívházaknál a nyári árnyékolásra is gondolni kell, hiszen a passzív napenergia-hasznosítás miatt szükséges nagy déli ablakfelületek mellett csak így lehet elkerülni a nyári túlmelegedést. A legoptimálisabb megoldás az állítható lamellás külső árnyékoló, vagy zsaluzia, melynek segítségével úgy zárhatjuk ki a nyári erős napsugárzást, hogy közben a természetes fényről nem kell lemondanunk. Passzívháznál a légtömörségi követelmény miatt a motoros működtetésű zsaluzia jöhet szóba és a beépítésnél a zsaluziatok szigetelésére kellett különösen odafigyelni. A zsaluziák nagy része vakolható tokos, így be kellett építeni azokat még a homlokzati szigetelés munkái előtt.

Látszó tokos zsaluzia és vakolható tokos zsaluzia

Mivel a zsaluziák, zsaluziatokok könnyen megsérülhetnek az építés további munkái közben, érdemes őket megfelelően bevédeni.

A nyílászárók és árnyékolók beépítése után a gépészeti és villamos csövezés következett, majd a belső gipszes vakolást követően készen állt az épületszerkezet a légtömörség mérésre.

Légtömörség teszt (Blower Door teszt)

Az energia elszökésének megakadályozására nagyon fontos a passzívháznál a légtömör épületszerkezet, ami a szabályozott, hővisszanyerős szellőztetés előfeltétele is. A légtömörséget a Blower Door teszt segítségével lehet mérni, ami azt mutatja meg, hogy 50 Pa külső/belső légnyomáskülönbségnél 1 óra alatt hányszor cserélődik ki az épület légtérfogata, vagyis mennyi levegő szökik ellenőrizetlenül az épületszerkezeten át.  A tesztet lehetőleg még a homlokzati szigetelés elkészülte előtt érdemes elvégezni. A tesztet végző ugyanis a mérésen és a teszteredmény közlésén kívül a hibák okaira is rámutat, így azok még könnyen javíthatók. A cikkben szereplő ház eredménye n50=0,46 1/h lett, ami megfelelt a passzívház követelménynek (n50≤0,6 1/h), így a tesztet nem kellett megismételni.

A légtömörség tesztet minden olyan háznál érdemes elvégezni, ahol fontos, hogy minél kevesebb energiával fűthető legyen. Egy átlagos házból óránként akár térfogatának többszöröse is elszökik, és a távozó levegő helyett beáramló hideg levegőt újra fel kell fűteni télen, vagy le kell hűteni nyáron. A minél jobb légtömörség eléréséhez a tervezés mellett a kivitelezés minősége is meghatározó.

Sorozatunk következő részében a ház tetőszigeteléséről, víz- és hőszigeteléséről olvashatnak majd.

Kapcsolódó cikkek:

1. Minősített passzívház építés bemutatása. 1.rész: alapozás-falazás
2. Az első magyar építész, aki minősített passzívház tervezői címet kapott a német Passzívház Intézettől
3. Új minősített passzívház Magyarországon!

Cub House fotó: Peter White, BRE

Európa legtöbb országában a német Passzívház Intézet passzívházakra vonatkozó szabványát tekintik mértékadónak a környezettudatos építési megoldások kapcsán, Nagy-Britanniában azonban más minősítési rendszer alapján értékelik az épületeket.

A házakat a CSH (Code of Sustainable Homes), vagyis a fenntartható otthonokra  előírt szempontrendszer alapján minősítik.

Ez a többszintű értékelési rendszer  a fenntarthatóságot helyezi előtérbe, így az energetika mellett az épület környezetre gyakorolt hatását is értékeli. A megszerezhető pontszám 1-6-ig terjedhet és számos részterület vizsgálata alapján adható.  Vizsgálják az épület energiafelhasználását, a szén-dioxid kibocsátást, a kinti és benti vízfelhasználást, a hulladékkezelést, a környezetszennyezést, a csapadékkezelést, de még magának az építkezésnek az ökológiai lábnyomát is, így például plusz pontokat jelenthet a komposztáló vagy esővíztároló megléte, illetve a nagyüzemi technológiával, sorozatgyártás keretében előállított építőanyag is.

A London melletti BRE Innovációs Park lehetőséget ad arra, hogy az oda látogató szakemberek, diákok bepillanthassanak a jövő fenntartható otthonaiba és közösségi épületeibe és megismerkedhessenek a fenntartható építészethez kapcsolódó technológiákkal, építőanyagokkal.

BRE Innovációs Park fotó: Peter White, BRE

A park bemutat nyolc fenntartható házat, a jövő egészségközpontját, egy felújított Viktoriánus házat és több mint 400 építészeti és technológiai újítást. Emellett megtekinthetőek a modern közösségi tájépítészet megvalósult példái is, amelyeknek természetesen része a tervezett hulladékkezelés, energia-, és vízgazdálkodás.

Néhány példa a parkban megtalálható épületek közül:

A Látogatóközpont épülete maga is jó példa egy meglévő épület fenntartható módon történő felújításának és bővítésének. A fenntartható módon megtervezett és felépített szerkezeten kívül alacsony energiaigényű világítás és fűtés, valamint esővízhasznosító rendszer jellemzi. Itt tájékozódhatnak a parkba látogatók a területen megtalálható épületekről, a felhasznált innovatív technológiákról és anyagokról.

A Park első épülete a Barrat Green House volt, amely 2007-ben megnyerte a Mail on Sunday lap “A jövő otthona” pályázatát. A versenyen indulók pályázatát nem csak a design, hanem a fenntarthatóság, a nagy tömegben való előállíthatóság szempontjából is értékelték.  Az épület a CSH szempontrendszer 6-os szintjét éri el.

A Hanson Ecohouse a CSH 4-es szintjét elérő, gyorsan felépíthető, hagyományos építőanyaqgokat innovatív módon alkalmazó, megújuló energiaforrásokat felhasználó épület.

Hanson EcoHouse, Barrat Green House fotó: Peter White BRE

A nagy volumenben építők számára nyújthat vonzó lehetőséget a Prince’s House, egyszerűen felépíthető, alacsony energiaigényű, természetes anyagokból épített ház.

Prince’s House fotó: Peter White, BRE

A Cub House ultramodern, alacsony energiaigényű moduláris ház többféle méretben, nagyrészben újrahasznosított anyagokból teljesen előregyártva, így a gyártás ideje és a keletkező hulladék is nagymértékben csökkenthető.

Cub House fotó: Peter White, BRE

Fejlesztési tervek:

Az Innovációs Park terveinek egyik legfontosabb eleme megfizethető passzívház építése a parkban, melynek tervezésére pályázatot hirdettek a 2011. október végén Londonban tartott Passzívház Konferencián.

A pályázat célja két – lehetőleg helyileg, kevés energiát felhasználva előállított vagy újrahasznosított alapanyagokból – passzívház követelmények szerint épített, majd minősített épület tervezése. Mindkét épület ikerházként épül majd meg a jelenlegi Látogatóközpont parkolójának területén. Az elképzelések szerint az egyik épület félkész állapotban marad, hogy a parkba látogatók tanulmányozhassák az építés folyamatát is.

A jövőbeli tervek között szerepel többek között a teljes park szén-dioxid semlegessé tétele az elkövetkező két évben. Ehhez meg kell határozni a park teljes energiaszükségletét és meg kell tervezni, majd piaci szereplőkkel meg kell valósítani a szén-dioxid semlegességhez szükséges energiatermelést. A park házai közül hatban most is folyamatosan mérik és elemzik a gáz- és villanyfogyasztást, ami szintén hozzájárulhat az energiafogyasztás optimalizálásához.

A BRE Innovációs Parkban egy helyen találkozhatnak a látogatók számos olyan megoldással, mely lehetővé teszi azt, hogy az épületek, közösségi terek a lehető legkisebb hatással legyenek környezetükre, miközben a modern élethez szükséges komfortot nyújtják.

Kapcsolódó cikkek:

1. Faházimádók is élhetnek passzív házban vagy akár aktív házban is!
2. Az első magyar építész, aki minősített passzívház tervezői címet kapott a német Passzívház Intézettől
3. Magyarországi aktív ház energiafogyasztási adatai

Tervező: Sigray + Partner Építész Iroda Forrás: Szentesi

Korábban írtunk a szegedi minősített passzívház tervezésének folyamatáról. Visszautalva előző cikkünkre elmondhatjuk, hogy már a telek kiválasztása is fontos volt az épület szoláris nyereség szempontjából ideális tájolásához. A tervezésnél pedig a legapróbb részleteket is át kellett gondolnia és ki kellett dolgoznia a tervezőnek a hőhidak elkerülése, minimalizálása és a légtömör épület létrehozása érdekében. A kiviteli tervek számos csomóponti rajzot is tartalmaztak. Ebben a fázisban történt az előminősítés is, amely az építészeti és gépészeti tervek, valamint az ekkorra már elkészült energetikai számítás előzetes vizsgálatát jelenti. Az előminősítés megléte bizonyítja, hogy az elkészült tervek pontos kivitelezésével minősített passzívház épülhet. A hat hónapos tervezési, engedélyezési folyamat után kezdődhetett a lapostetős passzívház kivitelezése.

Alapozás

Az alapozáshoz szükséges földmunkával egyidőben történt a tervezett szellőzőrendszerhez kapcsolódó földhőhasznosító rendszer csöveinek a fektetése is. A ház mellett 1,8 méter mélyen kellett a csöveket elhelyezni, ez a rendszer vesz részt a levegő előhűtésében nyáron, valamint előfűtésében télen.

Falazás, födémek

Az épület tartófalai 20 cm-es Silka mészhomoktéglából épültek. A mészhomoktégla nagyon tömör és jó hőtartó képességgel rendelkezik.

A 30 cm-es Austrotherm Grafit Reflex szigeteléssel együtt a hőátbocsátási tulajdonságai is alkalmasak passzívház építésére. A mészhomok tégla falazása vékonyágyazatú habarcsba történt.

A tégla vágása, mozgatása, vésése nehezebb, mint a hagyományos kerámia tégláké, de rendelkezésre állnak olyan szerszámok (pl. vizes vágó, habarcsterítő szánkó), amelyek megkönnyítik vágását, rakását. A tartófalak esetében ajánlott a szennyvízcsövek részére eleve hornyot meghagyva falazni, elkerülve a későbbi horonyvágást. A földszinti tartófalak és betonpillérek elkészülte után került helyére az előregyártott vasbeton lépcső, majd következhetett a földszint feletti födém zsaluzása és vasalása.

Ekkor kerültek be a Schöck Isokorb hőhídmegszakító elemek is a fedett terasz födémlemeze és a termikus burkon belüli födémlemez közé, valamint az attikafal pilléreihez.

Forrás: Szentesi

Passzívháznál arra is figyelni kellett, hogy a megfelelő légtömörség érdekében ajánlatos a tartófalak és válaszfalak találkozási felületét gipszes vakolattal ellátni még a válaszfal felhúzása előtt. A hagyományos kiékelés helyett rugalmasan kellett a födémhez kapcsolódást megoldani a födém esetleges lehajlását figyelembe véve. A falazáskor és a födémek betonozása folyamán nagyon pontos kivitelezésre van szükség, mert a légtömör épületszerkezetet és a szigetelés folytonosságát így lehet csak elérni.

Kapcsolódó cikkek:

1. Egy német passzívház építés bemutatása
2. Új minősített passzívház Magyarországon!
3. Minősített passzívház építésének folyamata 2. Nyílászárók, árnyékolók, légtömörség teszt

Egy németországi passzívházban élő családtól kaptuk meg a feljegyzéseiket tapasztalataikról a ház működésével kapcsolatban.  Két éve lakik a 3 tagú család a passzív családi házban. Magyarországi passzívház  gépész tervező véleményét is megkérdeztük a passzívház lakók felvetett javaslatairól.

Néhány adat az épületről:

A családi ház háromszintes, a pince is teljesen a termikus burok része.

Az energetikai számításba bevont terület 223 m2.

A passzívház falszerkezete 17.5 cm szélességű mészhomok tégla falazat, amelyre 32 cm vastag EPS Grafit hőszigetelés került.

A gépészeti rendszer: 

A ház körül lefektetett talajkollektoron keresztül történik a bejövő levegő előmelegítése, illetve nyáron az előhűtése. A külső levegő természetesen hővisszanyerővel ellátott szellőzőrendszeren keresztül kerül az egész lakásban elosztásra. A passzívházban minimális a fűtési igény, ezt hőszivattyú látja el.

Néhány tapasztalat, javaslat a németországi passzívház lakóktól:

Nyári túlmelegedéssel kapcsolatos megjegyzések: 

• A német passzívház lakók tapasztalata szerint az emeleten nyáron 2 C-al magasabb a hőmérséklet, mint a pincében. Ezért felmerült a lakókban, hogy valamilyen formában jó lenne, ha a pince levegőjét fel tudnák vezetni a felső szintre.

Gépésztervező véleménye: A passzívházak nagyon jól szigetelt házak, emiatt a belső hőáramok kiegyenlítik az épületben lévő hőmérsékletet. Az itt előforduló 2 C fok különbség adódhat a pince és a lakószintek között, hiszen valószínű, hogy  a pincében vannak az elszívások, ezért a levegő általános esetben lefelé áramlik.  A német passzívház lakók elképzelése, hogy a levegőt felvezessék, a központi szellőző rendszerrel nem megoldható.

• Nyári éjszakákon a felső szinten a hálószobákban bukóra állítják az ablakokat. Nagyon hatékonynak tartják az éjszakai ablakokon történő szellőztetést is, emiatt javasolják, hogy minden helyiségben legyen egy, legalább buktatható ablak.
•  Megtérülő beruházásnak tartják a ház körül vezetett talajkollektort. Ennek segítségével a nyári hűtés jobban szabályozható.
•  Javasolják, hogy a keleti és nyugati oldalon is építsünk be nap elleni védelmet. Ők zsaluzia rendszert választottak. Hasznosnak tartják, ha az árnyékoló rendszer automatikával ellátott, vagyis automatikusan reagál a napsütés intenzitására.

Gépészettel kapcsolatos feljegyzések, javaslatok:

•  Figyeljünk a szellőzőgép kiválasztásánál, milyen zajhatású a gép. Különösen a hálószobákban fontos a nagyon halk üzemmód. A német passzívház lakók javaslata: olyan szellőzőgépet válasszunk, amelynél a gyártó által megadott érték nem lépi túl a 27 dB-t. 
•  A szellőzőrendszer kiépítésénél véletlenül se spóroljunk a zajcsillapítók beépítésével, különösen a levegő befúvásnál.

Gépész tervező megjegyzése:  A zajcsillapítók fontos szerepet játszanak a helyiségek közötti áthallás csökkentésében is.

•  Olyan szellőzőrendszert válasszunk ki, amely az elszívott párát is újrahasznosítja.

 Gépész tervező megjegyzése: Túl nagy légcsereszám esetén az elszívással szárítjuk a levegőt, ezért érdemes a szellőzőrendszert a téli üzemben, a passzívházakra kifejlesztett energetikai számításban, a PHPP-ben számított légmennyiséggel üzemeltetni. A csúcsüzemet csak az extra igények esetén (pl. vendégség) érdemes használni

Néhány általános javaslat a passzívház lakóktól:

• A kislányukhoz gyakran jönnek át az iskolatársak játszani, és gyakran használják a bejárati ajtót hideg időben is a kert felé.  Javasolják, hogy tervezzünk a bejáratnál szélfogót.
• A házuk olyan telken épült, ahol talajvíz, illetve rétegvizek vannak. Ez nagy többletköltséget jelentett a családnak. Javasolják, amennyiben ilyen adottságú telekre épül a passzívház, ne építsünk pincét a magas többletköltségek miatt.

Hamarosan beszámolunk cikk sorozatban egy magyarországi passzívház építéséről, illetve a lakók tapasztalatairól is.

Kapcsolódó cikkek:

1. Új minősített passzívház Magyarországon!
2. Az első magyar építész, aki minősített passzívház tervezői címet kapott a német Passzívház Intézettől
3. Jó beruházásnak bizonyult a régi bérház felújítása passzívház követelmények alapján

2011. augusztusában költözött be az 5 fős család a német minősítéssel rendelkező passzívházba. Nagyon jól érzik magukat, kíváncsian várják a téli napokat is, hogyan működik majd a passzívház. A tervezőt már a telekválasztásba bevonta a család, hogy megvalósíthassák a minimális energiafogyasztású álomház tervüket.

Az első lépés, a jó tájolású és adottságú telek kiválasztása volt. Ezután kezdődhetett meg a tervező és az építtető család között a szoros együttműködés, amíg minden részlet a rajzlapokra került. A nettó 170 m2 területű lakótér mellett egy kétállásos garázs, és egy tároló is kapcsolódik közvetlenül a lakóépülethez.

A földszinten a középpontba került étkezőhöz kapcsolódik közvetlenül a konyha, illetve a nappali is. A földszinten kapott még helyet a vendégszoba, zuhanyozó, kamra és a gépészeti helyiség is.

Az emeleten 4 hálószoba, fürdőszobák, gardrób került elhelyezésre.

A passzívház tervezés elveivel jól találkozott az építtetői igény, az egyszerű, de elegáns tömegforma alakítás. 6 hónapig folyt a tervezés, az építésztervező ( www.passzivhaz-tervezes.hu ) elkészítette a részletrajzokat is, hogy a kivitelezés során már minden részlet a passzívház építési elvek szerint történhessen.

A család több lehetőséget végiggondolva a mészhomok tégla falazat mellett döntött. A külső hőszigetelés EPS Grafit, 30 cm-es vastagságban. A garázs tető zöldtetőként került kialakításra, melynek egy részét teraszként használhatják.

A nyílászárók Internorm műanyag, természetesen 3 rétegű üvegezésű ablakok, illetve terasz, és bejárati ajtók.

A passzívház építése nem ördöngős dolog, ha jók a telek adottságok, illetve az építtetők szeretik, vagy megbarátkoznak a kompakt tömegformálással. Ezek után a részleteket kell a passzívház tervezés elvei szerint megoldani. Ami egyszerűnek tűnik, de mégsem mondható annak, hiszen szinte minden részlet másképpen kerül megoldásra, mint egy hagyományos ház építésénél. Amennyiben elkészülnek a részletes tervek, egy jó szaktudású kivitelező már fel tudja építeni a passzívházat.

A későbbiekben beszámolunk a tapasztalatokról, milyen egy passzívházban élni!

Kapcsolódó cikkek:

1. Az első magyar építész, aki minősített passzívház tervezői címet kapott a német Passzívház Intézettől
2. Minősített passzívház építés bemutatása. 1.rész: alapozás-falazás
3. Hazai siker- Első magyar passzívház minősített termék

A passzívház kritériumhoz a ház légzárásának  mértéke is hozzátartozik. Lehet légzárási próbamérést készíteni ( Blower Door teszt) a passzívház építés során. Így lehetőség nyílik még a korrigálásra, de alapvetően nagyon figyelmesen kell a részleteket megoldani légzárás szempontjából is a passzív és alacsony energiájú épületeknél.

140 m2 nettó lakóterű passzíhváz épül, 2 szintes lakóépület (földszint + pince). A homlokzati falszerkezetre részben a már hagyományosnak számító EPS Grafit kerül fel. A könnyűszerkezetes falrészeket cellulózzal szigetelik. Cellulóz hőszigetelés kerül befúvásra a megemelt tetőszerkezetbe is.

A 20 cm magas szarufákat meg kellett toldani ahhoz, hogy elérjék a passzívház kritériumnak megfelelő hőtechnikai értéket a tetőszerkezetben is. Többféle mód van a kellő magasság kialakítására. Ebben az esetben félbevágott zsalutáblákat szögeltek a szarufákhoz, így el lehetett érni a 45 cm-es szigetelés vastagságot.

Nagyon fontos a hőszigetelés mértéke mellett a kellő légzárás is. Hiszen, ha a tetőben használt fóliákat nem illesztjük megfelelően, akkor hiába adjuk ki a pénzt a hőszigetelésre, az illesztéseknél kiszökik a levegő, és ez nagy hőveszteséget jelent.

Figyelni kell a tetőfóliák illesztésére.  A felhasznált fóliák ISOCELL termékek (www.forelockbt.hu). A tetőn OMEGA 180g páradiffúziós tetőfólia került beépítésre. Az  átfedéseket QILLI tömítőmasszával oldották meg. Ausztriában sokszor az egész felületet aládeszkázzák a héjalás alatt, abban az esetben jól használhatók az integrált fóliák. Az integrált fóliák ragasztócsíkkal vannak ellátva, így nem kell külön felragasztani a tömítőcsíkot. 

A bemutatott passzívháznál belül AIRSTOP párafékaző fóliát (Sd 18 m) használtak. Az átfedéseknél, és fali találkozási pontoknál AIRSTOP Flex 60mm ragasztószalaggal történt a ragasztás.

Az ablakok beépítésénél ISOWINDOW márkanevű tömítőszalaggal oldották meg a légzárást.

A tömítőmassza AIRSTOP Sprint típus, szintén Isocell termék. A sok típus és név nem véletlen, hiszen többféle fóliát kell a tetőszerkezetben alkalmazni. A belülről kijövő párát zárni kell, a külső fóliának pedig páraáteresztőnek kell lennie. A különböző típusoknál még figyelni kell a páraáteresztő képesség mértékére is.

Sokakat érint a nyílászárók beépítésénél használandó szélzáró csíkok helyes használata is. Nemcsak új építésnél, felújításoknál is lényeges az ablakcseréknél a megfelelő tömítőszalagok használata.

Itt is megjegyezzük: Ügyeljünk a részletekre! Sokat spórolhatunk azzal, ha a megfelelő kiegészítő anyagokat vásároljuk, és hozzáértő szakemberek végzik a beépítéseket.

Kapcsolódó cikkek:

1. “Made in China” szolár légkondicionálók indulnak az amerikai piacra
2. A hidrogén a jövő energiahordozója
3. A MOL környezetbarát töltőállomást nyit Budapesten

 

 Magazinunkban már többször hangsúlyoztuk, az egyszerű házak is lehetnek szépek! A szépségen túl, energetikai haszna is van az egyszerűségnek. Most néhány épületet mutatunk be, ahol az építészek szép burkolatokkal, színekkel tették az egyszerű formát elegánssá, érdekessé. 

A faházak talán több lehetőséget adnak passzívházaknál a burkolatok megválasztására. A bemutatott épület is egy passzívház. Egy szűk telekre épült, emiatt is a keskeny házforma. A homlokzat teljes felülete eternit lapokból készült. A favázat ásványgyapottal töltötték ki.

A tégla burkolat elegáns megjelenést kölcsönöz az épületeknek. A tégla burkolat mögött átszellőztetett légréteg segíti a nyári túlmelegedés elleni védelmet. A szép részletmegoldások is emelik az épület szépségét, és elegáns megjelenését.

Egyre több építkezni vágyó jelöli meg az épülettel szemben támasztott igényként az egyszerű, de elegáns időtálló épületformát. Kicsit kezd már Magyarországon is lecsendesedni az ún. mediterrán stílus iránti igény, bár sok ember számára azért idegen a másik pólus, vagyis a minimál stílusú, nagyon tiszta vonalvezetésű épületforma.

Szép és igényes megoldás a burkolatok összehangolása a terasznál

Ezeket a nagyon ridegnek tűnő, épületformákat is lehet színnel, külső burkolatokkal oldani. Bár az egyszerű formákhoz nagyon jól illik a teljesen fehér homlokzati megjelenés is, ami a belsőépítészettel is jól harmonizál.

Azért nagyon szép és érdekes feladat  családi házat tervezni, hiszen ott igazodhat az építész a megrendelők személyiségéhez, igényeihez. Hiszen minden ember más, más életvitellel, más szokásokkal, és más igényekkel. Van, aki a nagymamája házának szeretetét, és emlékeit szeretné visszacsempészni az új otthonteremtésbe. Érdekes elemezni, milyen tulajdonságú, életvitelű megrendelő, aki a minimál stílust, aki a mediterrán, és aki a klasszikus formákat kedveli. Sokszor nem könnyű az építész feladata, mert férj és feleség nem mindig ért egyet, különböző személyiségek.

Szép feladat, bármilyen kicsinek is tűnik, egy családi házat egy család számára megteremteni, amely egyéniségükhöz illő élettér lesz. Mert nemcsak a bútorok, berendezések, a ház maga is nagyon árulkodik az építtető jelleméről. Ezért érdemes olyan építészt megkeresni az építtetőknek, aki változatos házakat készít, nemcsak egy stílusirányt képvisel.

Kapcsolódó cikkek:

1. Bejárati megoldások családi házaknál
2. A kerttervezésben is hódít a minimál stílus
3. Fürdőszobai trendek

Egy négyfős család részére épült a passzívház az energetikai számításba bevont, 160 m2-es területtel. Az építést mutatjuk be, néhány szerkezeti megoldást kiemelve. Azért alkalmazzuk a meghatározást- energetikai számításba bevont terület- a passzívházaknál, mert igazán az a jellemző ezeknél a házaknál, vagyis ez a terület, amely az ún. termikus burkon belül van.

Nem feltétlenül kell, hogy ez a terület lakóterület legyen, hiszen a termikus burokba akár pincét (lakófunkció nélküli) is be lehet venni, ha alkalmazzuk a passzívház szabályait. A bemutatásra kerülő ház részben került alápincézésre, amely a terep adottságokból is adódik. Az alápincézett részben egy vendégszoba,és a gépészeti helyiség kapott helyet. A vendégszoba igaz a kis ablakai miatt nem sokáig vendégmarasztaló, de a célnak megfelel, és így nem kellett emiatt a funkció miatt a földszinti, vagy emeleti hasznos területet növelni. A vendégszobát még dolgozóként is használják majd, a számítógéppel történő munkához úgysem szükséges a nagy ablak felület.

A passzívház kritériumoknak megfelelő lakóépület szinteltolással épült.

A jellemző szerkezetek:

Főfal: 20 cm-es pórusbeton tégla + 26 cm EPS (polisztirol ) hőszigetelés

U érték:            0,104 W/m²K

Padló lemez: 28 cm XPS polisztirol

monolit vasbeton lemezalap

5 cm hőszigetelés

Estrich réteg

U érték:             0,112 W/ m²K

Tetőszerkezet: 44 cm üveggyapot szarufák között, illetve alatti hőszigeteléssel

U érték:            0,0097 W/ m²K

Az alapozásnál a kavicsréteg elterítése után a vasbeton lemezalap alá került az ún. XPS polisztirol hőszigetelő lemez 28 cm vastagságban. Azért szükséges az XPS anyag használata, mert a talajban a felszívódó nedvesség miatt csak olyan anyagot használhatunk, amely nem vesz fel nedvességet. Különben, már kis nedvesség felvételnél is jelentősen romlana a hőszigetelő képessége.

A falazat a pinceszinten is pórusbetonból készült. A közbenső födém vasbeton födém, a felső záró födém pedig fa szerkezetű.

Természetesen itt is, mint minden passzívháznál a garázs a termikus burkon kívül helyezkedik el. A kétállásos garázs kapcsolódik ugyan az épülethez, de a lakóépület szerkezete attól termikusan leválasztásra került.

Itt is az egyszerű tömegformálás a jellemző. Érdekesség, hogy a homlokzaton megjelenő fa zsindely burkoló lapokat helyben gyártották kézi munkával. Igaz, a homlokzaton ápolást igényel, de az eltolásból adódó síkváltásnál, favázzal megoldott szerkezetnél szép felületű burkolást értek el a kis fa zsindelyek használatával.

A padlószerkezetben cellulóz szigetelést alkalmaztak. Házilag is könnyen elkészíthető volt a faváz közé betöltött hőszigetelés.

A ház gépészeti rendszerének lelke a hővisszanyerős szellőzőrendszer, amelybe elektromos fűtőpatront építettek be a rásegítő fűtés felfűtésére. A tetőn napkollektorok, és napelemek is helyt kaptak. A beépített napelemek területe: 4.6 m². 300 literes puffertartályt helyeztek el a pinceszinti gépészeti helyiségben.

A Blower Door teszt eredménye: n50= 30 lett.

A félszint eltolással kialakított, de egyszerű tömegformájú passzívház kellemes, és komfortos lakókörnyezetet nyújt a 2010-ben beköltözött fiatal családnak.

Kapcsolódó cikkek:

1. Minősített passzívház építés bemutatása. 1.rész: alapozás-falazás
2. Az első magyar építész, aki minősített passzívház tervezői címet kapott a német Passzívház Intézettől
3. Bemutatunk egy német passzívház iskolát

Az államok egyik legjobb energetikai értékű épülete készült el New York államban, rekord teljesítményű légtömörség teszttel. Az építési költsége 2500- 3000$ között mozog.

A projektet a New York-i székhelyű Dennis Wedlick Architect LLC építésziroda tervezte. A minősítéssel járó dokumentáció is rendben zajlott, így ez az első hivatalosan minősített passzívház  New York Államban.

A családi ház 150 m2-es, három hálószobát és két fürdőszobát alakítottak ki az egyterű nappali, konyha, étkező funkciók mellett.

Az épület különlegessége többek között a rekord alacsony értékű légcsereszám. A Blower door teszten mért érték mindössze 0,149 volt. Erre a kiváló értékre is szükség van ahhoz, hogy 90%-al csökkentsük a fűtési energia felhasználást. Ugyanakkor, a Zehnder ComfoAir hő visszanyerő szellőztetője gondoskodik a levegő frissességéről, hőmérsékletéről és elosztásáról.

Az épület tartószerkezetének határoló falai előregyártott hőszigetelő panelek, 32 cm-es teljes vastagsággal. A panelek belseje EPS szigeteléssel kitöltött.

Az épület alapja pedig egy zártcellás szigetelésre készített vasbeton lemezalap. A déli homlokzaton nagy üvegfelület gyűjti be a szoláris energiát, a függőleges üvegezést a Serious Windows szállította míg a tetőablakokat a Fakro.

A Hudson Passzívház Projekt fűtési rendszerét két Mitsubishi Mr. Slim hőszivattyúval oldották meg, amelyek három Cadet gyártmányú falszegély fűtést táplálnak. A családi házban a háztartási készülékek is minimális energia igényűek, legalább Energy Star minősítésűek, amely minősítés minimális energiafelhasználást jelez.

A magas minőségi követelmények ellenére mégsem lesz költségesebb egy ilyen épület elkészítése itt New York Államban mint egy hagyományos, köszönhetően az előre gyártott építőelemeknek. Az építész, Dennis Wedlick az építési költségeket 2500-3000$ -os négyzetméterenkénti árként becsüli ennél a technológiánál passzívház minőségben.

Fordítás: Urbán Krisztián(urbanus.design@gmail.com)

Kapcsolódó cikkek:

1. Pályázat támogatásra passzív
2. Hazai siker- Első magyar passzívház minősített termék
3. Passzív házak vákuum hőszigeteléssel

2010-ben adták át Drezda Loschwitz nevű kertvárosában Szászország első új építésű, passzívház szabványnak megfelelő általános iskoláját, amelyben ősszel évfolyamonként két-két osztály kezdte meg a tanévet.  

Az épületegyüttest Drezda Tartományi Főváros megbízására az Architektbüro Raum und Bau GmbH  tervezte. A projektet Európai Uniós támogatással valósították meg.

                           1. kép  Az Unió  támogatását jelző tábla a bejáratnál

Az épület megvalósulásának minőségét jelzi a régióban hirdetett Kivitelezési versenyen elnyert I. helyezés.

2. kép Az utcai frontról a tornaterem sávos ablakain keresztül a szülők is figyelhetik a sportoló gyerekeket

Az épület ismertetése

Az iskolaépület hasznos alapterülete 2 777m ². A beépített térfogat 19 171 m³.

Az építészeti tervezés az energiahatékony működtetés érdekében kitért a nagy légszigeteltség biztosítására, a magas hőszigetelő képességű termikus burok kialakítására, a hőhidas kapcsolatok minimumra csökkentésére.   

A földszint és az alagsor a fogadótérnek, illetve a tornacsarnoknak és a használatához kapcsolódó helyiségeknek, valamint a gépészetnek biztosít helyet. A tornacsarnok az alagsorból közelíthető meg, innen emelkedik ki mintegy két szint magassággal. Ez a megoldás azt eredményezte, hogy az energetikai számításkor kedvezőbb besorolású a viszonylag nagy alapterületű tornacsarnok határoló falainak jelentős hányada, hiszen nem a külső légtérrel érintkeznek.

3. kép A tornaterem. Az ablakok a külső járdaszinttel egy magasságból indulnak

Az épület aulája és belső folyosói nagyméretű szélfogókon keresztül közelíthetők meg az utcáról és az udvarról is. Ezzel biztosítható, hogy a „zsilip” működik, nagyobb létszám esetén is csukhatók az ajtók. Ebben a szélfogóban helyezték el az utcai ruházat tárolásához szükséges szekrényeket is.

                            4. kép Szekrények és pad a szélfogóban

  5. kép Baleseteket megelőző, a nyíló szárny és a tok közé kifeszülő gyöngyvászon

6. kép Az emeletre vezető lépcsőkarok az aula terében hangsúlyos elemként jelennek meg

                                     7. kép Tanterem 20-24 fő részére

Az emeleteken az osztálytermek és a csoportszobák főként D-K-i illetve D-Ny-i fekvésűek, az igazgatósági, hivatali helyiségek északra tájoltak. A nyílászárók háromrétegű üvegezéssel készültek, napvédőként reluxával vannak ellátva.

A tanulók számára barkácsműhelyeket, étkezőt, és természetesen számos vizesblokkot is elhelyeztek.

8. kép Barkácsműhely munkaasztalokkal és az asztalok fölött elérhető magasságban található elektromos gépek számára csatlakozási lehetőséget biztosító egységekkel.

Főzőkonyha nincs az épületben. A tanulók ellátását az étel helyszínre szállításával és melegítőkonyha üzemeltetésével oldják meg.

Épületgépészeti rendszer

A gépészeti rendszer felépítésének legfontosabb célja a primer energiaigény minimalizálása és megújuló energiák bevonása volt. Magas hatékonyságú hővisszanyerő szellőzőberendezés dolgozik a megfelelő levegőminőség érdekében. A szükséges fűtési energiát szolárberendezések és maguk a teremben tartozkodók (testhőmérséklettel) biztosítják. A téli napokban, és főként a reggeli órákban a gyors felfűtéshez ez nem elegendő, hőszivattyút is üzembe kellett állítani.

A helyiségek hőmérséklete a mindenkori használathoz igazodik, az üres termek csak temperáltak. A tartós használathoz igényelt kellemes hőmérséklet létrejöttében az éppen ott tartózkodó tanulók és tanárok testhője is szükséges. A fűtés szabályozása termenként szabályozható, az ablakok nyitása is felügyelettel történik.  

Az energiamegtakarításhoz hozzájárul a napi szükséges fénymennyiség szabályozása, amely a helyiségben tartózkodókhoz és az éppen folyó tevékenységhez igazodik. Energiamegtakarítást eredményez az aula természetes megvilágítására szolgáló Shed- tető is.

9. kép Az épület belsejében található aula jelentős mennyiségű természetes fényt kap

A környezettudatos szemlélet kialakítása már kisgyermekkorban kezdődik. Az épület működését, működtetését szemmel láthatóan áthatja ez a gondolat. A környezetvédelem fontosságát mutatja az épület helyiségeiben elhelyezett szelektív gyűjtőedények sora is.

                                       10. kép Hulladékgyűjtők  tantermekben

A diákok folyosói tablókon láthatják az iskola építésének mozzanatait. Az itt olvasható magyarázatok ismertetik a legfontosabb lépéseket, elveket. Az iskola tervezői és fenntartói  ezzel is igyekeznek elmélyíteni a kapcsolatot a korszerűen kialakított intézmény és a használók között, hogy a gyermekek sajátjukként kezeljék a létesítményt, az energiatakarékos működtetés előírásainak megfelelően használják azt, és óvják annak berendezéseit.      

A megbízó és a fenntartó elvárásai szerint a passzívház szabvány elérése érdekében szükséges többletráfordítás kb. 15 év alatt térül meg. Ez az első év, a működés minden mérhető adatát feljegyzik, hogy az érdeklődőknek és a követőknek is átadhassák a tapasztalatokat.  

Az iskolaépület energetikai és funkcionális szempontokat szem előtt tartva valósult meg, barátságos, kellemes megjelenésű, színvonalasan kivitelezett épület, amelyet a gyermekek és a szülők is örömmel vettek birtokba 2010 őszén.

Kapcsolódó cikkek:

1. Bemutatunk egy passzívház óvodát
2. Passzívház iskola Frankfurtban
3. Az első magyar építész, aki minősített passzívház tervezői címet kapott a német Passzívház Intézettől

Az üvegházhatásról és klímaváltozásról szóló viták, valamint a robbanásszerűen emelkedő energiaárak – elsősorban a fosszilis energiahordozókat illetően – egyre gyakrabban kiáltanak valamilyen következetes alternatív megoldás után.

A passzívház fogalma nem egy épület típus, vagy építési eljárás, hanem valójában egy koncepciót takar.  A passzívház tervezésénél szükséges az un. PHPP (Passzív Ház Tervezési Csomag) számítás. Ezzel a részletes energetikai számítással igazolható, hogy az épület megfelel-e a passzívház kritériumainak.

A passzívházat leginkább az különbözteti meg a „mai átlagos épületektől”, hogy az előbbi tökéletesen működik hagyományos, aktív fűtési rendszer nélkül is. A szükséges fűtési energiát kizárólag olyan passzív forrásokból nyeri, mint pl. hőszivattyúkból érkező, természetes úton előmelegített és bevezetett friss levegő, a helyiségek elhasznált levegőjéből nyert maradék hő vagy olyan belső hőforrásokból nyert meleg, melyet a lakók biológiai működése, ill. mindennapi tevékenységeik (főzés, sütés, zuhanyozás) hoznak létre.

Magyarországon az első, PHPP számítással készült lakóház Ytong fal- és födémszerkezettel épült fel. Azóta számos projekt indult el, áll befejezés előtt hasonló szerkezeti megoldással.

A Lanzarotte nevű passzívház típusterv Ytong teherhordó szerkezet (Ytong A+ falazat, Ytong födémpalló, és áthidalók) és Ytong Multipor ásványi hőszigetelő lapok kombinációjából épül fel. Az épület a Passzívház Kft. és a Xella Magyarország Kft. mérnökeinek gondos tervezési munkája eredményeképp előminősítést kapott a darmstadti Passzív Ház intézettől, bizonyítva a rendszer működését, hitelességét.

Érveket az Ytong termikus burok választása mellett:

• Pórusbeton tartószerkezettel könnyen tudunk légtömör épületszerkezeteket létrehozni, a hőhidakat már a hőszigetelő burok alatt a minimálisra tudjuk szorítani a homogén kiegészítőelemek (áthidalók, födémelemek, stb.) segítségével
• Ytong Multipor kiegészítő hőszigeteléssel még passzív házak szuper hőszigetelése esetén is tud érvényesülni az a követelmény, hogy a falszerkezetben a külső felület felé haladva növekedjen a páraáteresztő képesség, a falszerkezet ki tud szellőzni (páratechnikai szempontból nyitott)
• A darmstadti Passzívház Intézet előminősítése bizonyítja, hogy nem csak önálló falszerkezetben felel meg az Ytong a passzívház követelményeknek, hanem komplett rendszerben is jól működik

Kapcsolat:

Xella Magyarország Kft.

1139 Budapest, Teve u. 41.

Tel.:06 37 814-100

Fax: 06 37 814-190

E-mail: xella@t-online.hu

Kapcsolódó cikkek:

1. Hazai siker- Első magyar passzívház minősített termék
2. A passzívház egyszerűen jó!
3. Egy német passzívház építés bemutatása

Építészet, tömegalakítás: 

Az épület földszint és tetőtér beépítésű kompakt tömege – a terep és környezeti adottságok miatt – az ideálisnál kissé nyújtottabb, de így a hosszabb D-i homlokzatra tájolt szinte az összes helyiség, biztosítva a passzív napenergia hasznosítást. Az összes üvegezett szerkezet felülete 34 m², ebből 28 m² D-i tájolású. A nyári túlmelegedés ellen véd a 2 méter kinyúlású erkély és a felette lévő tető, amelyek szerkezete nem sérti meg az épület termikus burkát. 

Határoló szerkezetek: 

A külső falak 40 cm  vastag ProKoncept Neopor grafit adalékos elemekből állnak, amelyre – elsősorban a nyílászárókra kerülő külső építésű vakolható redőnyszekrények miatt – még 5 cm vastag hőszigetelés került, U= 0,1 W/m²K. 

A tetőszerkezet szarufái közé 15 cm hőszigetelés, a szarufák fölé 12 cm hőszigetelés került, U=0,12 W/m²K.  Érdekes az eresz kialakítása, ahol a szarufák végét is hőszigetelés zárja. 

Az Internorm edition alu-hőszigetelőhab-fa szerkezetű három rétegű üvegezéssel készült nyílászáróinál U_w=0,75 W/m²K. 

Gépészet: 

Az épület szellőztetését DANTHERM tipusú központi szellőzőberendezés biztosítja. 

Kereszt ellenáramú hővisszanyerővel, automata by-pass-szal, páratartalom és CO₂ érzékelővel. 

A ház fűtése és melegvíz előállítása Buderus hőszivattyúval történik, a primer oldalon talajszondákkal. A rendkívül alacsony hőveszteség fedezésére és a komfortérzet növelésére padló- és mennyezetfűtés lett beépítve. 

A keletkező szennyvizet házi szennyvíztisztító berendezés kezeli, majd gyökérzónás szikkasztásra kerül. 

Technikai adatok: 

Hasznos alapterület: 176 m² 

Külső felület: A = 422 m² 

Fűtött térfogat: V = 481 m³ 

A/V = 0,88 

Sugárzási hőnyereség:      5438 kWh/a 

Hőszivattyú:           6 kW-os folyadék/víz 

Víztárolók: 370 l melegvíz, 500 l puffertartály 

Hővisszanyerős szellőztető kapacitása: 350 m³ /h 

földszinti alaprajz

emeleti alaprajz

Építész tervező: Bihari Zoltán   tel.: 30-402 7846, email: biharia@tolna.net 

Épületgépész tervező: Fazekas Gyula   tel.: 30-251 6311

Kapcsolódó cikkek:

1. Német példa passzívházként épült családi házra
2. 1956-ban épült lakóépület felújítása ún. nulla emissziós épületté
3. Passzívház példa Csehországból:

Sok házat kínálnak manapság eladásra az országban. Nagy a kínálat, kicsi a kereslet. Így válogathatnak a vevők, akik ma már más szemmel nézik a házakat, mint évekkel ezelőtt. Milyen energiafogyasztású, illetve milyen jól felújítható energetikailag az ingatlan. Ezek is fő szempontok ma az ingatlan vásárlásnál.        

A passzívházakat építők fejében az is megfordul a döntésnél, ha mégis évek múlva el kell adni a házat, erre legyen esély. Ebben segít a jövőben a passzívházak falára kikerülő kis táblácska, amely jelzi, ez az épület egy minősített passzívház.        

Passzívház Tervező: Sigray + Partner Építész Iroda

Kis tábla, nagy értéknövelő hatás. Hiszen ezeknél a házaknál biztosak lehetünk abban, mennyit fogyaszt az épület. A tervezés során, és a kivitelezésnél is minden részletre kiterjedően készült el a ház, minimális energiafogyasztást megcélozva.        

Büszkén tették ki a passzívház minősítéssel rendelkező ház tulajdonosai a kis táblát, amelyet a darmstadti Passzívház Intézet küld meg a tulajdonosoknak, ha minősített passzívházat építettek.       

Egy német iskola tornacsarnoka is megkapta a kis táblát. A bejáratnál elhelyezett, a darmsatdti Passzívház Intézet kapott tábla jelzi a tornacsarnok is minősített passzívház.      

Architekturbüro: D' Inka Hoffmann Architekten

Meglévő iskolaépületet kellett egy tornateremmel bővíteni. Mivel Németországban már a köz és főleg oktatási intézményeknél az új építésű beruházásoknál már szinte csak passzívház minőségű épületeket építenek, nem is csoda ezért, hogy az új tornacsarnok is passzívház minőségű szerkezeteket kapott.      

A minősített passzívház tornacsarnok bejárata

Darmstadti Passzívház Intézet igazoló táblája a minősített passzívházról

Néhány adat a szerkezetek U értékeiről:      

Fal:      

( favázas épület, átszellőztetett légréteggel, és üvegtábla borítással):   U= 0,107 W/m2K      

Padló:                                             U= 0,173 W/m2K      

Tető:         

( Zöldetető , 36 cm vastag hőszigeteléssel)    U= 0,1 W/m2K      

Az épület összes hőszükséglete a PHPP számítás szerint:           14 kWh/(m²a)      

Reméljük Magyarországon egyre több passzívház épül majd a jövőben, és egyre több ilyen tábla elhelyezéséről tudósíthatunk.

Kapcsolódó cikkek:

1. Passzívházak minőségbiztosítása
2. Milyen házban lakik a passzívház minősítő?
3. Milyen hővisszanyerős szellőzőrendszert válasszunk passzívházakba?

A beruházás érdekessége, hogy a bérleményeket egy olyan fix bérleti díjjal adták ki, amely gyors megtérülést ígér a tulajdonosoknak. A passzívház standard szerinti felújítás befektetési költségei megtérülnek, a bérlők megfizetik a magasabb bérleti díjat. Hiszen egy hosszantartó költségbiztonságot élvezhetnek, tehát nem függ a bérleti díj az energiaáraktól, a fűtési szezon hosszától, és akár hosszú éveken át változatlanok maradnak a fűtési költségek.

A 2007-es év elején a 32 lakás és két földszinti üzlethelyiség bérbeadásával kezdődött a projekt. A lakásokat alaposan átalakították, az alaprajzaikat újrarajzolták: a 29m²-estől a 130m²-es tetőtéri penthouse lakásokon át minden megtalálható itt. Egy felújítás során érdemes hozzányúlni az alaprajzokhoz, hiszen ma már más életteret keresnek a lakás bérlők és vásárlók is. Divatossá és keresetté váltak manapság az egy légterű konyha- étkező- nappali funkciók. Újra divatba jött a nagy belmagasság, a loftszerű lakások is keresettek.

Ennél az épületnél a beruházó bátran hozzányúlt a lakások átalakításához, alaprajzi, és energetikai vonatkozásban is.

Az energetikai optimalizálás miatt csökkentették az épület külső lehűlő felületét azáltal, hogy egy korábbi belső udvart lezártak egy 6 emelet magas átriummal. Az így megnövekedett hasznos belterülettel kisebb lett az energiaveszteség. A tetőteret 3 penthouse lakással bővítették. A belső udvari lakásokhoz erkélyt alakítottak ki. Egy átfogó, teljes mértékben modernizáló felújításról volt tehát szó.

A felújítás ára kb. 800 euro/m ², amely olcsónak semmiképpen sem mondható, ám az ingatlan értéke jelentősen megnövekedett ezáltal, fenntartási költsége pedig drasztikusan csökkent. Ráadásul üzemeltetésével alig terheli környezetünket.

A homlokzatra 22 cm vastag hőszigetelés került, a tetőbe 36 cm ásványi szálas hőszigetelés, a nyílászárókat teljes mértékben kicserélték 3 rétegű üvegezésűekre / U= 0,8 W/m²K/. A nyílászárók általi hőnyereség ezáltal több lett, mint a hőveszteség, ráadásul a külső, beszűrődő zajok is csökkentek a jó minőségű ablakok beépítésével.

 Minimalizálták a hőhidakat, növelték a légtömörséget, hővisszanyerő szellőző gépet építettek be, illetve hőszivattyút és napelemeket is telepítettek, amelyek megújuló energiával működnek. A nyári hővédelmet elhúzható árnyékoló szerkezetekkel növelték, amely az épület külső megjelenésére is pozitívan hatott. A nyári túlmelegedés veszélyéneknek különösen kitett tetőtéri lakások nagyrészt északra néző ablakfelületeket kaptak. A tetőtéri lakásokat és a földszinti üzlethelyiségeket passzív klímaberendezésekkel szerelték fel.

Ezeknek az átalakításoknak köszönhetően, az épület a felújítás után körülbelül 10%-át fizeti a korábbi fűtés- és melegvízköltségeknek. Ennek a 34 lakásos társasháznak a főtésszámlája kb. megegyezik egy régi építésű családi házéval.

A felújított épület gépészeti rendszerei:

Több szempontból is  indokolt volt a szellőztető berendezés kialakítása:

• Egyrészt egy magas hatékonyságú hővisszanyerővel a szellőztetés általi hőveszteség tizedére csökken az ablakon keresztüli szellőztetéssel szemben.
• Másrészt a jól hőszigetelt lakásoknál fennáll a penészedés veszélye, ha nincs szellőzőrendszer beépítve. A szellőzőkészülék általi elégséges légcsere garantált, függetlenül a bérlők szellőztetési szokásaiktól, amelyek nagyon eltérőek lehetnek.

A hannoveri projektben decentralizált szellőztetési rendszert terveztek, lakásonként azonos nagyságú légkezelőkkel. Így a tervezési (mivel típusterveket használtak) és a kivitelezési költségek is lecsökkennek. Minden lakás illetve működési egység önálló szellőztető berendezést kapott, amelyek egymástól függetlenül szabályozhatóak. Még a 30 m²-nél kisebb lakások is elláthatóak a légkezelők visszaszabályozhatóságával, anélkül hogy a szükséges légcsereszámot túllépjék. A kisebb lakásoknál a frisslevegő térfogatáramokat akár 30 m³/h-ig is korlátozhatják. A nagyobb rendeltetési egységeknél és az átriumnál/ lépcsőháznál a szellőztetőkészülékek akár 300 m³/h térfogatárammal is üzemeltethetőek.

Minden berendezés automatikusan szabályozza az előre beállított légmennyiségeket. Így a készülék kiegyenlített szellőzést biztosít, ezzel egyensúlyt teremtve az elszívott és befújt légmennyiség között, melynek segítségével a hővisszanyerés optimálisan üzemelhet.

Minden konyhai elszívó berendezéshez tartozik egy szűrő, amely a zsírlerakódások ellen védi az elszívó légcsatornákat. A házmester a szűrőket rendszeresen cseréli.

A minimális fűtési energiaszükségletet hőszivattyúkkal fedezik. A hőszivattyús rendszer két szétválasztott rendszerből áll, amelyek egy közös kút létesítményből látnak el, és különböző hőmérsékletű rendszerekben alkalmazzák őket. Egy 13kW-os hőszivattyú az alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszereket látja el, a másik, 18kW-os, a magasabb hőmérsékletű fűtési rendszerekre (radiátoros fűtési körök) van kapcsolva.

A hőszivattyúk olyan módosított termékek, amelyeket családi házaknál szoktak alkalmazni. A módosítás abból állt, hogy a normál hőszivattyút helyettesítették egy nagyobb hatékonyságú hőszivattyúval, illetve a 18kW-os készülék esetén módosították a szabályozását, amely egy magasabb fűtő középhőmérsékletet enged meg. A hőszivattyú áramellátása napelemekkel történik.

A tetőtéri, illetve földszinti használati egységeket padlófűtéssel látták el.

A társasház közbülső szintjeinél fűtőtestek kerültek beépítésre, az alacsonyabb beruházási költségek miatt. Mindez komfortveszteség nélkül megvalósítható, mivel rendelkezésre állnak a szükséges bel- ill. parapetmagasságok.

Mindkét rendszer jól szabályozható.

Németországban már évek óta támogatja az állam a meglévő épületek energetikai felújítását. Többek között ezért is valósulhatott meg ez a projekt.  Magyarországon sajnos ez még gyerekcipőben jár, de reményeink szerint a ma még hiányzó forrásokat a közeljövőben  pótolni tudjuk különböző zöldberuházási támogatásokkal és hírt adhatunk egy hasonló, magyar projektről. 

Kapcsolódó cikkek:

1. 1956-ban épült lakóépület felújítása ún. nulla emissziós épületté
2. Elkészült a passzívház standard szerinti felújítás
3. 144 lakásos társasház passzívház kritériumokkal

 Nemzetközi szinten legismertebb, energiatakarékos épületekre alkalmazott minősítési rendszer a német “passzívház” szabvány, melyhez a régióban elsőként csatlakozott egy hazai építőaanyaggyártó- és forgalamzó cégcsoport terméke, az IsoteQ^® GROUP IsoteQ^® PASSZÍV elemcsaládja.

Világszinten a passzívházak száma mára elérte a húszezret. Bár hazánkban is ugrásszerűen növekszik az érdeklődés a szabvány iránt, még mindig kevesebb, mint 10 regisztrált passzívház található Magyarországon (szemben mondjuk a németországi 13.000 épülettel), így még inkább felértékelődik az elért eredmény.

A darmstadt-i Passzívház Intézet és az IsoteQ GROUP másfél éves együttműködése során górcső alá vette az IsoteQ PASSZÍV határoló szerkezetet, megvizsgálva annak légtömörségét, modellezve az épületszerkezet minden részletét. Az eredmény: a vizsgált IsoteQ építőelemek maradéktalanul teljesítik a Passzívház Intézet által támasztott roppant szigorú követelményeket, ezáltal elnyerték a regisztrált “Passzívházak építéséhez alkalmas komponens”, azaz “Passivhaus geeignete Komponente” minősítést.

A Tanúsítvány átadása a “7. Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok” rendezvénysorozat keretében, 2010. november 13-án, ünnepélyes keretek között a Darmstadt-i Egyetemen került átadásra . A tanúsító oklevelet és a hozzá tartozó minősítő dokumentumot Dr. Wolfgang Feist, az Innsbrucki Egyetem fizikus-professzora, a passzívház szabvány megalkotója adta át az IsoteQ GROUP képviselőjének.

Az elért siker jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az Európa Parlament azon törekvése, amely az építmények energiafelhasználásának minimalizálását tűzte ki célul.  A 2010. elején elfogadott határozat szerint az új energiaszabvány – mely megközelíti a zéró energiafelhasználást – 2018 végétől a közszférában, 2020 végétől pedig a magánszférában épülő új építményre is érvényes lesz az Európai Unió tagállamaiban. A szabványt elfogadó bizottság úgy véli: 8 év átfutási idő elegendő minden tagállamnak, hogy megkezdje a szabályok fokozatos bevezetését, illetve törvénybe iktatását.

A jövő általános érvényű energiastratégiája tehát a következő lehet: szabaduljunk ki a gázcsapdából, fokozottan takarékoskodjunk az energiával, valamint a fennmaradó energiaigényt megújuló forrásból biztosítsuk.

Közös a felelősségünk és közösek a lehetőségeink, hogy egészségesebb és biztonságosabb világot építsünk.

Sajtóközlemény

Kapcsolódó cikkek:

1. Az első magyar építész, aki minősített passzívház tervezői címet kapott a német Passzívház Intézettől
2. Új minősített passzívház Magyarországon!
3. Az EU-ban kötelező lesz a passzívház standard szerinti építés

A szép példa ismét egy német példa, de talán a közeljövőben már nálunk is épül majd óvoda, amely passzívházként üzemelhet.

Az egyik legjobb funkció az óvoda, egy passzívházként üzemelő épülethez, hiszen a sok kis apróság sok hőt termel, ők maguk is fűtik az épületet.

Az épületben mindig friss levegő van, a csoportszobák hőmérsékletének szabályozása is megoldott.

Egyszerű használat

A nagy ablakfelületek előtt lamellás árnyékoló rendszert ( raffstore, vagy zsaluzia néven is ismert ) építettek ki. A lamellák állása a napállástól, és a napsugárzás erősségétől függően automatikusan változik. A tetőn elhelyezett szélérzékelő berendezés pedig erős szél esetén leadja a jelet, a lamellák automatikus felhúzására. Így nem fordulhat elő, hogy nagy szélviharban a lamellák megsérüljenek.

Építészet: sdks Architekten

Az éjszakai szellőzés is megoldott. Nem kell a nagy nyílásokat kinyitva hagyni éjszakára. Hálóval védetten kialakítottak egy felső ablakrészt, amellyel jól megoldható a szellőztetés a meleg nyári napokon.

Az óvoda vezetője büszkén kalauzolt bennünket az új óvoda épületben. 6 óvodás, és bölcsődés csoportszobákat alakítottak ki. A tervezés az első gondolattól a megvalósításig kb.2 évig tartott. Az első kapavágástól számítva viszont már 1 év alatt megépült a masszív falszerkezetű birodalom a kis csemeték számára. A masszív fal meghatározás a német nyelvben használatos, magyarul a nehéz falszerkezetet használjuk inkább. Azért érdemes itt megemlíteni a falszerkezet anyagát (mészhomok tégla), mert köztudott, hogy az ún. könnyűszerkezetes épületekre a rövid építési idő jellemző.

Az 1172 m² területű passzívház óvoda annak ellenére, hogy a nehéz szerkezeti csoportba tartozik, gyorsan megépült.

Építészet: sdks Architekten

A mészhomok téglából épült falszerkezet egy külső favázat kapott, amire színes homlokzatburkoló lapok kerültek. A favázak közé cellulóz (újrahasznosított újságpapír) hőszigetelés került.

Az óvoda gépészete:

A gépészeti rendszer megtervezésénél fontos cél volt a halk üzemmód. A tervezők a fűtési és szellőztető rendszerek szétválasztása mellett döntöttek. A hővisszanyerős szellőzőrendszer alacsony hatásfokon üzemel, beállítva a szükséges légcserére. Mivel nem a szellőzőrendszeren keresztül történik a hideg napokon a pótfűtés, így akkor sem kell a hatásfokot növelni amiatt, hogy a megfelelő hőfokot előállítsák.

Az óvoda telke egy termálvizes, védett területen fekszik. Így nem volt megoldható a vizes hőszivattyú kialakítása. Úgy döntöttek a tervezők, hogy gázkazánnal oldják meg a padlófűtésű fűtési rendszert.

A tetőn elhelyezett napkollektorok nyáron teljes egészében ellátják az óvodát melegvízzel. Télen pedig rásegítenek a fűtésre.

A tornaterem feletti tető zöldtető

Érdekesség, hogy a WC-k öblítéséhez esővizet használnak.

A megvalósult óvoda épülete nemcsak energetikai és ökológiai szempontból  egy kitűnő példa, a kellemes épület megjelenésében bizonyítja, egy passzívház is lehet szép, építészetileg színvonalas épület.

Kapcsolódó cikkek:

1. Bemutatunk egy német passzívház iskolát
2. Jó beruházásnak bizonyult a régi bérház felújítása passzívház követelmények alapján
3. Passzívház követelményt megcélzó társasház New York-ban

A német Passzívház Intézet nemcsak termékekre ad ki minősítéseket, a tervezőket is kiemeli ezzel a címmel. Magyarországon első építészként Sigray Judit, okleveles építészmérnök, a Sigray + Partner Építész Iroda  tervezője kapta meg a minősített passzívház tervezői címet a darmstadti intézettől.

Nehéz eligazodni az építkezni vágyóknak manapság, hiszen nagyon sokan állítják, hogy terveztek már passzívházat. Nagyon sok házra rámondják már Magyarországon, hogy passzívház. Pedig nagyon óvatosan kell ezzel a jól meghatározott, pontos számításokkal alátámasztott fogalommal bánni. Arra a házra, ami nem éri el, csak megközelíti a szigorú kritériumokat, nem lehet azt mondani, hogy passzívház. Az alacsony energiájú házak kategóriájába esik a passzívház kritériumot el nem érő, de azt megközelítő érték.

Sokan bizonytalanok, hogy megcélozzák-e a passzívház kritériumokat az új ház építésénél, vagy akár felújításnál. Ezt nem kell mindenképpen a tervezés elején eldönteni. Meg kell vizsgálni a tervezés során a feltételeket, előírásokat, adottságokat, mennyire alkalmasak a passzívház kritériumok elérésére.

Abban az esetben, ha nagyon jók az adottságok, jól összehangolhatóak az építtetői igények a passzívház irányelvekkel, akkor nagyon érdemes megcélozni a passzív ház építését. A felmerülő többletköltségeket  a vázlattervek elkészítésénél kell elemezni. Azért javasolt ebben a fázisban ezt megbeszélni, hiszen először a feltételeket kell tisztázni.  A jó adottságú telek, a jól összehangolható építési előírások, illetve építtetői igények már sokat jelentenek anyagilag, vagyis már nem lesz magas a többlet költség, amivel elérhető a passzívház kritérium.  Hogy mennyi lesz az a plusz ráfordítás, azt a vázlattervek elkészülte után már jól lehet kalkulálni.

A vázlattervi szinten már lekérhetnek az építkezők árajánlatokat, a gépésztervezővel elemezhetik a különböző rendszerek árait.

A tervezőnek feladata az építtetőket a döntéshozatalban segíteni, tájékoztatni, a különböző építészeti, gépészeti megoldások milyen többletköltséget jelenthetnek. Ezen adatok birtokában, már könnyebb a döntés, passzívház épül-e, vagy az alacsonyenergiájú épület lesz a cél.

Tervező: Sigray + Partner Építész Iroda

Szegeden egy fiatal házaspár határozta el, hogy passzívházat épít, és hamár passzívház lesz, minősíttetni is szeretnék. Már a telek kiválasztásába is bevonták az építészt. Több telek is szóba jöhetett a vásárlásnál.  Az építésszel együtt mérlegelve a lehetőségeket (telek ár, telek adottságok, energetikai és építészeti szempontok, előírások, környezet …) döntöttek arról, melyik telket vásárolják meg.

Zöldtető kerül a passzívházra

Szinte minden tényező segítette a passzívház cél elérését - az előírások, a telek adottságok, és az építtetői igények is.

• Előírások: Többek között fontos szempont volt az építménymagasság értéke. Hiszen, abban az esetben, ha kétszintes épület tervezése a cél, akkor sokat jelent energetikailag, ha az építménymagassági előírást nemcsak nagyon megmozgatott tömeggel lehet elérni.

• Telek adottságok: A jó tájolású telek nagyon sokat jelent energetikailag, hiszen a fő funkciókat, gyerekszobákat jó tájolású helyiségekként lehet kialakítani. Természetesen, hogy mit jelent a jó tájolás, ezt az építtetői igények, szomszédok felmérése, és egyéb helyi adottságok (növényzet, kilátás…) is meghatározzák.

• Építtetői igények: Ennél a pontnál a formai igényt emelnénk ki. Hiszen aki szereti az egyszerűbb formákat, nem igényli a nagyon megmozgatott tömeget, akkor már elmondható, hogy ez az igény jól összehangolható a passzívház tervezés elveivel. Természetesen mozgalmasabb tömeggel is lehet passzívházat kialakítani, de abban az esetben nőnek a költségek.

A jövőben bemutatjuk az építkezés részleteit. Jövő télen már ezt a házat is tesztelhetik, mint minősített passzívházat a bentlakók.  Így majd az energetikai fogyasztásokról, és a ház működéséről is beszámolhatunk, a tényleges fogyasztás megegyezik-e az energetikai számításokkal kalkulált fogyasztási értékekkel.

Kapcsolódó cikkek:

1. Hazai siker- Első magyar passzívház minősített termék
2. Új minősített passzívház Magyarországon!
3. Minősített passzívház építés bemutatása. 1.rész: alapozás-falazás

Passzívház. Manapság menő téma. A játszótér sarkában az öko-tudatos apukák  éppen úgy beszélnek erről a témáról, mint a komoly mérnökök a szakmai konferenciák szüneteiben. Szigetelésről, fenntarthatóságról és nulla forintos számlákról értekeznek. Ami közös bennük: nyitottak, érdeklődők, de van 11+1 dolog, amivel mindig összetalálkoznak. 

Sariri – Baffia Enikőt kértük meg, mondja el mi az igazság a passzív házakkal kapcsolatban.  A magyar származású mérnöknő a németországi Darmstadt városában található Passzívház Intézet egyik passzívház-minősítési joggal is rendelkező szakértője.  

1. Tévhit:                     Tilos ablakot nyitni – klausztrofóbiás érzésünk lesz a házban. 

Tény:   Éppen ellenkezőleg:  Egy passzívházban van – és szükséges is-, hogy legyen nyitható ablak, mivel ezt nyáron használják leginkább az éjszakai hűs levegő befogására.  Télen lehet, de nem szükséges ablakot nyitni, mivel éjjel- nappal a levegő friss marad. Ha ablakot nyitunk, a kiáramló levegő nem megy át a hőcserélőn, ezért fizetnünk kell a hőveszteségért. Ez  minden passzívház-épület esetében igaz, mert a hővisszanyerős szellőztető berendezés az épületgépészet része. 

2. Tévhit:                       Az építkezés aránytalanul drága, nagyon rossz a megtérülése. 

Tény: Éppen ellenkezőleg: a többletköltség alacsony, ha intelligens építési és célszerű építészeti megoldásokat alkalmazunk, amelyet bizonyítanak a már megvalósult magyarországi passzívházak. A Passzívház Nyílt Nap során az érdeklődők személyesen találkozhatnak az építtetőkkel, a felmerült költségekről információt kapnak. 

3.Tévhit:                         Ha hidegnek érzem a lakást, nem tudok befűteni.  

Tény: Éppen ellenkezőleg: Minden passzívházban van fűtés, ha minimális mértékben is. A közép-európában megszokott klímában – kint 0 °C alatt van a hőmérséklet – nem elegendő az ablakokon besugárzó napfény, vagy az épületben felszabaduló belső hő az épület belső hőmérsékletének fenntartásához. A hőmérséklet rendkívül lassan ingadozik a nap folyamán a passzívházban. (Előfordulhat, hogy a passzívház – a kinti hideg időjárás ellenére – egy teljes nap leforgása alatt csupán 0,5 °C-ot hűl –  miközben nem is fűtik.) Ami biztos: egy passzívházban nem lehet megfagyni, mert soha nem hűl fagypont alá a hőmérséklet. 

4. Tévhit:                       A vastag szigetelés és az egyéb komponensek előállítása több energiába kerül, mint amit a használata során meg lehetne velük takarítani. 

Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívházak összes alkotóeleme hosszú élettartamú,  ezalatt  megtakarítják az előállításukhoz szükséges energia többszörösét. Az épület szerkezetét a vastag szigetelés védi az időjárás viszontagságaitól, így az hosszabb élettartamú, és ezáltal értéktartóbb. 

5. Tévhit:                       A passzívház kialakítása annyiba kerül, hogy ezt az ingatlanpiacon nem lehet egy eladás során visszakapni. 

Tény: Éppen ellenkezőleg: Ez jellemzően az olcsó módszerrel felújított épületekre igaz. Az ingatlanvásárlók egyre inkább az alacsony energiafogyasztású ingatlanokat keresik, és mellőzik a nagy energiaigényűeket. A takarékos házak értéke nő, míg ez utóbbiaké csökken. Nyugat-Európában ez a tendencia már egyértelműen megfigyelhető. Egy passzívház ma már megfelel annak az épületenergetikai színvonalnak, amely Európában csak 2020-tól lesz kötelező. Aki ma ezzel a módszerrel építkezik, az értéktartó épületbe fektet be.  

6. Tévhit:                       A passzívház komponenseit csak külföldről lehet drága pénzen beszerezni. 

Tény: Ez jelenleg részben igaz. A magyar piacon a külföldi termékeket sok éve forgalmazzák, beváltak, ismerik őket. A magyar cégek számára előnyös lehet a hasonló termékek fejlesztése. Sőt ez a tevékenység hazai  érték- és munkahelyteremtő folyamatot eredményezhet: a külföldről érkező energiaellátás helyett hazai értékbe – helyi anyagokból előállított ingatlanba – fektetünk, amely évtizedekig jelentős pénzforrásokat tart idehaza. 

7. Tévhit:                       A szigetelésbe nem lehet egy csavart becsavarni, az egerek megrágják.
Tény:  A rágcsálók ellen –  amelyek kb. 50 cm mélységig jelentenek gondot! – erős, a talajba helyezett fóliával lehet hatásosan védekezni. Kisebb és nagyobb terhek rögzítésére is meg van a megoldás, például egy spirál formájú tipli, mellyel lámpák, levélszekrények rögzíthetők. Szinte nincs is olyan tárgy, amit ne lehetne a szigetelésen keresztül hőhídmentesen rögzíteni. Azonban ez előrelátó tervezést igényel – épp emiatt fontos, hogy a megfelelő minősítésekkel rendelkező mérnökök szakértelmét  vegyük igénybe  passzívházunk tervezése során.   

8. Tévhit:                     A passzívház egy bonyolult „High-Tech” ház, amelyet a laikus úgysem tud megfelelően kezelni, ezért nem tudja elérni a megcélzott energiatakarékossági szintet. 

 Tény: Éppen ellenkezőleg:  A passzívház egy nagyon jóindulatú, könnyen kezelhető ház. Nem igényli bonyolult gépészeti megoldásokat beépítését. A passzív házban alkalmazott komfort szellőzés kevesebb gombbal jár, mint egy televízió. Az egyetlen karbantartási feladat a szűrőcsere , amelyet a tulajdonos – a porszívó szűrőjéhez hasonlóan – maga is elvégezhet, évente 2-3 alkalommal. 

9.Tévhit:                        A szellőztető berendezés csővezetékei a baktériumok melegágyai, a készülék zajos és huzatos.
Tény: Pont ellenkezőleg:  A friss szellőzőlevegővel működő berendezések nem hasonlíthatóak a kevert levegős klímaberendezésekhez. Mikroorganizmusok csak a rosszul gondozott klímaberendezésekben telepedhetnek meg, (ahol a pára lecsapódik). A passzívházban alkalmazott szellőztető berendezésben a friss levegő nem keveredik az elhasználttal, a külső levegő egy kiváló szűrőn keresztül pormentesen érkezik az épületbe. A készülékek csöndesek, a kevés zaj kiszűrésére hangtompítókat alkalmaznak. A levegő a helységbe a mennyezet alatt csak a feltétlenül szükséges mennyiségben, kis sebességgel érkezik, így a légáram kis mértékben – max. 1-2 m távolságban – érezhető, azon túl egyáltalán nem. Az érdeklődők legegyszerűbben úgy győződhetnek meg az ilyen épületek előnyeiről, ha a Passzívház Nyílt Nap keretében ellátogatnak személyesen egy lakott passzívházba és megkérdezik a tulajdonost a tapasztalatokról. 

10. Tévhit:                   Ha kimarad az áram, vagy elromlik a szellőztető berendezés, megfulladunk a házban.
Tény:  A szellőztető berendezéseket eleve hosszú élettartamra tervezik. Ha elromlanak, gond nélkül javíthatóak, mivel minimális és egyszerű technikával rendelkeznek. E módszer mellett természetesen alkalmazható az ablakon keresztül szellőztetés is. A fűtés – légfűtés hiányában – a belső hőforrások segítségével megoldható: pld. süteményt sütni, lámpákat gyújtani, stb. A fűtéshez – áram híján- gáztartályról működő fűtőláng is alkalmazható, a szkeptikusok és az otthonos hangulatot kedvelők pedig már eleve úgy terveznek, hogy fával tüzelő, külső levegővel üzemelő, légtömör kandallót építenek be. Azonban az áram hiányában fellépő probléma a passzív házban kismértékű, amely, elég valószinűtlen feltételezés. 

11.Tévhit:                    A passzívházak rondák, kocka formájúak. 

Tény:  Passzívházak bármilyen építészeti stílusban kivitelezhetőek: nem az épület formája, hanem a minősége meghatározó.  Az optimális megoldás elérését azonban célszerű különböző formákkal és tájolással segíteni, különböző módszereket /befektetések alkalmazásával optimálisabbá tenni. (Pl.: az épület déli tájolása, nagy ablakfelületek alkalmazása, kompakt épületforma) . Azonban ennek ellenkezőjére is akad bőven példa. A tényői – második minősített hazai – passzívházról kívülről nézve senki meg nem mondaná, hogy milyen különleges épületről van szó. A www.passivhausprojekte.de című oldalon található egy adatbázis, melyben megépült házak százait dokumentálták. Ezek között nagyon sokféle ház található, a tervezők fantáziájának megfelelően. 

   11+1 Tévhit:             A vastag szigetelés alatt a fal nem tud lélegezni, bepenészedik
Tény: Pont ellenkezőleg: A vastag szigetelés alatt a fal szinte ugyanolyan meleg,  mint az épületben található belső levegő, ezért szinte kizárt páralecsapódas. Az alkalmazott  falszerkezetek a párát áteresztik, vagy a párazáró rétegek azt az épületen belül tartják. A pára eltávolításáról a szellőzés gondoskodik. (Ez  minden épületre jellemző.) A szerkezeten keresztül távozó pára mennyisége bármilyen épület esetén elenyésző. Légcsere legfeljebb a fúgákon és lyukakon keresztül történhet, ami sok esetben a szerkezetben történő páralecsapódáshoz, nedvesedéshez, penészhez vezethet. Rosszul szigetelt szerkezetek a belső oldalukon hidegek, ezért a pára előszeretettel lecsapódik és penész képződik rajtuk. Mindezen problémák a passzívházak kiváló épületburka miatt kizártak, és inkább sok meglévő, vagy gondatlanul felújított épületre jellemzők. 

Gyakori, hogy a passzívházban lakókat holmi különc, öko-őrült embereknek tartják, akiknek a házai a kívülállók számára elérhetetlenek, megközelíthetetlenek. E tévhitek ellen az egész világon, minden évben megrendezik a Nemzetközi Passzívház nyílt napot. Ezen a napon a passzív házak tulajdonosai megmutatják a házukba érkezőknek a passzívház előnyeit, és személyes tapasztalataikat megosztják az érdeklődőkkel. 

Magyarországon jelenleg 5, hivatalosan minősített passzívház található. (Listájuk itt >> ) 

http://www.passzivhazak.info.hu/ 

Minősítés alatt további 3-4, és nem minősített 4 passzív ház mutatkozik be. 

A Nemzetközi passzív ház nyílt napon, vagyis 2010. november 12-13-14-én minden ház tárt kapukkal várja az érdeklődőket! 

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a Passzívházak megalkotójának, Prof. Dr. Wolfgang Feistnek  igaza van: „Energiakonzum helyett értékteremtésbe kell befektetünk. Ez  nem elsősorban anyagi megterhelést, hanem inkább kreativitást és intelligens megoldásokat igényel. A passzívház ezen gondolat tárgyiasulása. Bemutatja, hogy nem csak rezsiköltséget takarít meg ez a megoldási forma, hanem felhasználóbarát és komfortos is egyben. A magas energiaáramlás által okozott problémák eleve fel sem lépnek. Ez pedig nem csak a környezetnek és a népgazdaságnak éri meg, hanem az egyénnek is, mivel gazdaságos és meg is térül. A magas kockázatú, álom-megtérülést ígérő spekuláció helyett csakis a fenntarthatóságra való összpontosítás vezethet egy ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható fejlődéshez.“ 

Prof. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadti Passivhaus Institut vezetője, insbrucki Egyetem, épületfizikai tanszék – Drezda, 14. Nemzetközi Passzívház Konferencia, 2010. május 29. 

Kapcsolódó cikkek:

1. 10 éve gyűjtik a tapasztalatokat a passzívházakról
2. Hazai siker- Első magyar passzívház minősített termék
3. Az első magyar építész, aki minősített passzívház tervezői címet kapott a német Passzívház Intézettől

Megszoktuk már, hogy a meleg takarók alapanyaga a birkagyapjú lehet, de hogy házakat is ezzel szigeteljünk, az még szokatlan gondolat. Pedig akár gabonát, például lent is használhatunk a hőszigetelésre.

Ma már egyre több ember gondol a jövőre, és energiatudatosan építkezik. A környezetbarát építéshez hozzátartozik a természetes anyagok használata, amelyek bőségesen rendelkezésünkre állnak: fa, szalma, len, gyapjú- csak néhány az említendő anyagok közül, melyek leginkább a hőszigetelés területén váltak be.

Az öko – hőszigetelések egyre inkább terjednek Nyugat- Európában. Ezek ugyanis két területen is csökkentik a károsanyag kibocsátást:

általában jó hőszigetelő értékkel rendelkeznek, így kevesebbet kell fűteni az épületben, illetve előállításuk a szintetikus hőszigetelésekkel szemben kevesebb energiát igényel.

Természetesen egyéb, élettani szempontok miatt is egyre népszerűbbé váltak:

• szabályozzák a belső tér páratartalmát, képesek gyors pára felvételre és leadásra

• jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, védenek a külső zajhatásoktól

• nem okoznak allergiát

• beépítésük folyamán sem kell tartani káros élettani hatásoktól

• könnyen komposztálhatók

• előállításuk folyamán általában természetes kötőanyaggal dolgoznak, mint például gyanta vagy burgonyakeményítő.

Sok előnyük ellenére hazánkban sajnos nagyon ritkán találkozunk öko- hőszigetelésekkel, ám aki valóban fontosnak tartja az egészséges lakóteret, annak már itthon is van lehetősége ezek beszerzésére.

A következő természetes anyagokból készült szigetelések a legelterjedtebbek:

1.LEN

A len az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. A szigetelő termékek alapanyaga a lenrost. A lenrostokat natúr ragasztóval/ keményítővel/formastabilan összekötik. Gyakran a textilipar maradványtermékeinek szálait is hozzáadják, illetve szintetikus rostokat. Ezek később nehezítik a komposztálását. A könnyű éghetőség megakadályozására boraxxal kezelik. Könnyen feldolgozható, mivel rendkívül bőrbarát. Ezen kívül jó pára- és nedvességszabályozó.

2. BIRKAGYAPJÚ

A szigetelőanyagot tiszta birkagyapjúból állítják elő, amelyet megtisztítanak és gyapjút vagy filcet állítanak belőle elő. Az általában 10 cm vastag gyapjúszőnyegeket poliészter szálakkal erősítik. Az éghetőség javítására borax-al kezelik. Könnyen feldolgozható, flexibilis és korhadásmentes. Tömegének 33%-át képes nedvességként felvenni és ezt gyorsan le is adni, anélkül, hogy elveszítené szigetelő képességét. További nagy előnye, hogy a szálszerkezetének köszönhetően a káros anyagokat, pl. a formaldehidet képes lebontani.

3. FAROST

A farostlemez- hőszigetelés olyan farostból áll, amely a fafeldolgozó ipar hulladékát hasznosítja. A fát feldarabolják és szálakra bontják. Kötőanyag a gyanta. A szárítási és áztatási folyamatok után tűz és kártevők elleni impregnáló szerekkel kezelik. A farostlapok könnyen vághatók egyszerű, favágásra alkalmas eszközökkel. A befújt szigetelési eljárást azonban csak szakképzett kivitelező cég végezheti el. A farost lemez jó hőmérséklet- kiegyenlítő és a helyiség páratartalmát is képes szabályozni. Komposztálható, így teljes egészében környezetbarát. Főként a skandináv országokban terjedt el, a fafeldolgozó ipar melléktermékeként.

4. PARAFA

A parafát a paratölgy kérgéből nyerik, amelyet Spanyolországban, Portugáliában, Algériában és Marokkóban termesztenek. A parafát granulátummá őrlik, majd egy nyomótartályban forró gőzzel expandálják és a paratölgy gyantájával összeragasztják. Egyéb tűzvédelmi- vagy kötőanyag hozzáadása szükségtelen. A hőszigetelő lap könnyű, időtálló, korhadás- és károsodásmentes, és jó a nyári hővédő tulajdonsága. Kezeletlenül teljes egészében lebomlik, így nem károsítja környezetünket.

5. CELLULÓZ

A cellulóz alapú hőszigetelések kétféle formában terjedtek el: befújt cellulóz pehelyként vagy táblákként. Mindkét esetben a kiindulási anyaga a régi papírok. Ezeket darabolják, pelyhesítik. A táblák esetén a pelyheket kötő- és egyéb adalékanyagokkal összekeverik, majd összepréselik, szárítják és darabolják. Tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. A másik esetben a pelyheket vízköddel benedvesítve, porlasztva üregekbe fújják be, melyek jól kitöltik a rendelkezésre álló teret. A cellulóz hőszigetelés kártevő- és penészmentes, jó a nyári hővédelme, azonban nedvességtől óvni kell. Bárhol könnyen előállítható kis ráfordított energiával, hiszen papírhulladék mindenhol van.

6. SZALMA

Az alapanyag rozs, búza, zab és árpa, amelyeket egymásra rétegeznek, összepréselnek és zsinórral, dróttal vagy fémszalaggal összekötnek. Falazásnál kétféleképpen hasznosítható: réteges falban hőszigetelő rétegként vagy favázas épületnél kitöltő falazatként. Építés alatt védeni kell a nedvességtől, különben rothadás vagy penészedés jöhet elő későbbi problémaként. Minden esetben burkolni kell. Padlásfödém szigetelésére is használható, ám itt a tűzvédelemről kell gondoskodni / pl. agyagtapasztással/. Csak a bálák préselése igényel energiát, ezért rendkívül környezetbarát.

7. KENDER

A hőszigetelés előállításához a növény rostjait használják fel, amelyet nyalábokba gyűjtenek, megpörkölnek majd hozzáadott természetes adalékanyagokkal és ragasztókkal préselnek belőle hőszigetelő szőnyegeket, tekercseket. A tűzvédelmi tulajdonságainak javítására borax-al kezelik. Penészedéssel és kártevőkkel  szemben jól ellenáll, páraáteresztő, azonban nyomásnak kitett helyeken nem építhető be.

Öko- hőszigetelések műszaki adatai:

Amennyiben természetes hőszigetelés mellett döntünk, mindig mérlegelni kell a tervezőkkel, hogy mely területre milyen hőszigetelés kerüljön, milyen testsűrűségggel és hővezetési tényezővel rendelkezzen / ezek az adatok általában összefüggenek egymással/. Vizsgálni kell azt is, hogy milyen hatásoknak lesz kitéve / nedvesség, terhelés, stb./.

Így nemcsak kis energiájú épületeket hozhatunk létre, hanem egészségesebb élettereket is.

Kapcsolódó cikkek:

1. Érdemes az üvegeket visszaváltani, hőszigetelés lehet belőle!
2. Cellulózzal hőszigetelt homlokzatok, felújításnál is
3. Intenzív hőszigetelés – Austrotherm Grafit